Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET i A Renoir-hlállitás a Grand Palais-ban A derű óráit számolta Önarckép Pierre Auguste Renoir 1841-ben született Limogas- ban és 1919-ben Ihaít meg Cagnes-ban. 1862-ben Gleyre 'tanítványa volt, ott ismerke­dett meg Monet-val és Sis- ley-vel, közösen jártak a hanbizoni erdőbe festen i. Kétségtelen. Renoir számba vette nemcsak az impressz- szionizmus lehetőségeit, ha­nem Courbet és Monet tö­rekvéseit is. Mindazonáltal szilárdan őrizte, növelte sa­ját festői szemléletét és tör­vényeit. Mondhatjuk, ő a legfranciásább impresszionis­ta festő, az életöröm valós átérzője és kifejezője. Ö Mozart muzsikájához híven — Szabó Lőrinc szavait köl­csönözve — „a derű óráilt” számolta, sugározta. Hiteles, megküzdött optimizmussal. A szépséget, a szépség friss, új hajításait kereste, s meg is találta esernyős nőkben, fürdőző asszonyokban, fé- sülködő lányiban, az élet megannyi, kedves, apró jele­netében. Nőalakjában az egészséges erotika szemérmes szertartá­sa tárulkozik fel, megindít a testi szerelem irányába, mely festészetének ars poeticája szerint elétünk egyik legfon­tosabb gyógyszere és öröme. Ugyanakkor távol van min­den profanizmustől. Első nagy újítása a „szivárvány­paletta” volt, minden szín — a fekete kivételével — együttes jelenléte a felüle­ten. Ez a festői vívmánya optimista életszemléletéből fakad. Később tört színeket alkalmazott Watteau nyo­mán, akit tisztelt, akinek színkültúráját folytatta. 1881-ben velencei festészet rat, Degas világában Renoir, aki a maga tiszta festőiségé- vel klasszikus érték lett, kor­szerű élmény ma is, arról nem is beszélve, hogy szem­léletben, eszközökben, téma­világban hatott is, társa is volt Szinyei Merse Pálnak, A párizsi Grand Palais termeiben rendezett gyűjte­ményes Renoir-tárlat jelzi azt az igazságot, hogy kor­Gabrielle nyitott blúzban és Raffaello tanulmányozá- szerűségben nemcsak a stí- sa tovább érlelte benne az lusforradalmat érthetjük, ha- örömre hangolt élet festői nem azon tiszta értékrendet ábrázolását, mely ímeggyő- is, melyet a közönség elfogad ződése és életének szeren- immár évszázados minősíté- esés tartalma volt. sében. Külön hangnem, külön fe­jezet Cézanne, Monet, Seu- Losonci Miklós Szombati galéria Miíos Vajir (csehszlovák): Akt ö nagylány volt s csinos — én meg pöttöm legényke, hívott a mosolya — beültem hát ■ ölébe, arcán, hajfürtjein és melle dombjain babráltak önfeledt, ártatlan ujjaim, S tudatlan vágyamat olykor gyengéd -ütéssel hűtötte le a szép, varázsos testű némbar, s ha meglátták velem az ifjú hódolók: olyankor zuhogott legjobban rám a csók. És mennyi, mennyi csők! Mind cuppanós és édes! Kár, hogy csak cuppanóst — a gyermek mást nem érez, irigyelt is, ahány pásztor csak arra jött: „Ez ám pocsékolás! Sok a jóból, kölyök!” (André Chénier: Fiatalember) Magyar Állami Énekkar alakult Akik látták a televízióban az európai kulturális fórum operaházbeli gálaestjét, már találkozhattak a most alakult — s még alakuló, formálódó — Magyar Állami Énekkarral, Kodály Kállai kettősét éne­kelték. Zenei életünkben régi hi­ányt pótol a hivatásos éneke­sekből, főfoglalkozású kórus- tagokból álló társulat. A hang- versenyélet oratórium-előadá­sait mind ez ideig a nagy múltú Budapesti Kórus látta el. De évek óta hiányzott a főhivatá­sú nagy vegyeskar, amely mindenféle programot tud nyújtani, amely a sok próbát, nappali munkát igénylő kó­rusműveket is be tudja mu­tatni. Az idén nyáron született az á művelődési minisztériu­mi leirat, amely szerint állami kórust kell alakítani. Az Álla­mi Népi Együttes 42 tagot számláló kórusát csaknem duplájára növelt, 80-as lét­számmal, Magyar Állami Énekkar néven kívánják mű­ködtetni. Pászthy Miklós, az énekkar igazgatója mondta el, hogy az új énekkari tagokat egy meg­hívásos és egy nyilvánosan meghirdetett próbaénieklésen vették fel. 35 férfi és 45 nő lesz a kórus végleges felállása. Az alt szólam már megtelt, a többi most van alakulóban. Fő feladatuknak az Orszá­gos Filharmónia programjai­nak ellátását tűzték ki. Az el­ső önálló estjét — Liszt-mű­vekkel — 1986. március 15-én, a Mátyás-templomiban tartja a kórus. Majd Missa Solemnisét éneklik március 27-én. A ké­sőbbiekre tanulják Händel Messiását, Haydn Évszakok című oratóriumának szólamait ; addig is egy oratóriumrészletek, s egy-egy kórusmű eléneklésé- vel fellépnek a Filharmónia ifjúsági hangversenyein. Könnyebben juthatnák el ezentúl az 'oratórikus zenemű­vek vidékre is, hiszen eddig például a Budapesti Kórus — lévén amatőr együttes — minden tagját egyenként kel­lett elkérni munkahelyéről a szereplésre. Most állítják össze az ének­kar egyenruháját. A férfiak kettő, a nők háromféle öltözetet kapnak. A női vise letek: sötét szoknya, fehér madeira blúz­zal, sveifolt fekete alapruha, hímzett előtéttel és köténnyel, és egy nyári összeállítás krém­színű szoknya, blúzzal. A fér­fiak szmokingban, vagy feke­te öltönyben állnak majd a hangversenydobogóra. Szépen magyarul — szépen emberül Az arany színei Az arany színe sárga — ezt mindenki tudja. Sőt régebbi nyelvünk is bizonyít, hiszen a sárarany szavunk előtagja is pontosan ezt a színt jelenti. Nem is beszélve Petőfiről, aki így ír: „Arany kalásszal ékes rónaság ...” Más szavak­kal : az érő búza színe is olyan, mint az aranyé. Vannak azonban olyan kö­rülmények is, amikor mind szóban, mind írásban nem az arany — a szó legszorosabb értelmében vett — színét emeljük ki, hanem az értékét. történik az ég színére is). Bi­zony, a szennyezett levegőjű helységek lakói igen értékes­nek érzik a tiszta levegőt. Olykor a már megszokott ma­gyar ezüst (==alumínium) ki­fejezés helyett hallhatjuk a fehér arany kifejezést is. Hogy életképesnek bizonyulnak-e ézek a jelzős szerkezetek, azt még korai lenne megmondani, hiszen meglehetősen újak. Mizser Lajos Halldór Laxness (Izland) Májusi csillag Ó, mily halk a te léptec ki híved váratod, tavaszt mutat az ablak, de kint még tél morog, egy csillagban reméltem magasban ragyogott, szállj végre, szállj le h lesz nálam otthonod. Mogorva rossz időnk va munkanélküliség, kínálnálak, de semmim, sehol és semmiképp, csak életem s reményem mely éjjel-nappal ég, s ezt is én kaptam tőled semmim nincs más egy A munkáflan napot még tegnap tél fújta át, de holnap májusfényből gyűl nékünk fáklyaláng fényénél ránk virradna! a szervezett csaták, vonjuk tehát magasba jövendőnk zászlaját. Gustaf Munch-Pet (Dánia) Az egész világ egyetlen front az egész a nagyszerű életért és a nagyszerű élet eile minden ember életéért és mindenki élete ellen ezt a világot meg kell iminc megváltatlanul nem marad értelme sei az az igazság hogy az élet legegyszerűbb t< kell vívnunk a legvén ezekért kell hoznunk a legnagyobb á Maradjunk azonban az aranynál! Ha zöld aranyról hallunk, akkor bizonyára nem a rozsdásodás jut eszünkbe, hanem az értékes fát adó gaz­dag erdő. A fekete arany Bra­zília legfőbb kiviteli cikke, közérthetően: a kávé. Az arab országok gazdasági életének legfőbb alapja a barna arany, vagyis a kőolaj. A trópusi vi­dékeknek is van „aranykin­cse”: a fehér arany, más sza­vakkal': a gyapot. Szinte az egész színiskála jellemző az aranyra. Előfordul az is, hogy országonként mást jelöl ugyanaz a szín. így például Finnországban a zöld arany a fát. Azerbajdzsánban pedig a teát jelenti. Megesik persze, a „színté­vesztés” is, mégpedig igen ér­dekes módon. Egyik megyei napilapunkban olvastuk: „A sárga arany”. Hogyan beszél­hetünk színtévesztésről, hiszen az arany színe valóban sárga? Csakhogy a cikkben szó sincs az aranyról, hanem egy olyan terményről, amely sárga is, ér­tékes is: a kukoricáról. A szín meghatározására nagyon ügyelnünk kell; vagy a színt emeljük ki, vagy az értéket, de a kettőt semmiképpen sem. Elvégre kettő közül nem emel­hetünk ki kettőt. Ez stílusunk rovására megy. Egy-egy .szép vagy hangzatos kifejezés ke­resése ‘ közben könnyen megeshet, hogy csak egy hétköznapira, félreérfhetőre, semmitmondóra , bukkanhat tunk. ’, A felsoroltakon kívül alkal­manként használhatunk más kifejezésekét is. Ezek inkább egyéni alkotások, széles kői­ben aligha ismeretesek. Sok­szor .külön .magyarázat is szükséges a megértésükhöz.. Például a kék arany a - jó le­vegőt jelenti (közben utalás A Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetsége közgyűlése előtt a nyolcvanas évek felezője alkal­mait ad a vissza- és -előrete­kintésire. A 'gazdasági élet új ötéves tenvciktus előtt álll. Az utóbbi időben sokait változott a közművelődés helyzete. Az 1982. december 29-ii rendelet óta a Iképző- és iparművészeti tevékenység állampolgári le­hetőség. A hivatásos művész státusa sem egyetemi diplo­máihoz, sem szövetségi, .illetve alaptagsághoz nem kötött. Mégis én írásomban a mű­vészeti alaptagoktkal alkarok foglalkozni, hiszen megyénk művészeti életének ők a meg­határozói. 1981 őszén az V. szabolcsi tárlaton még szerpelt a itavasz- szal elhunyt Pál Gyula, a Sárvárra költözött Lakatos József és a később Pestre tá­vozott Kádas István. Dr. Mu­raközi Ágota katalógus-elősza­vában rögzíti a helyzetképet és gondokat, befejezésül ezt ír­ja: „Mindezeket a gondolato­kat, gondokat megfogalmazva még hangsúlyosabban vetődik fel azok felelőssége, akik me­gyénk képzőművészeti kultúrá­ját alakítják és támogatják. Az ú. több felé vezet. Merre irányítsuk légeinket? ” Az előbb említetteken kívül e tár­laton Huszár István, Berecz András, Tóth Sándor, Kerülő Ferenc, Horváth János és Se- bestyén Sándor állított ki. 1980-tól a művészeti alap tagja lett: Sebestyén Sándor, Balogh Géza, Gáli Ludmilla, ■ Nagy Lajos, H. Németh Kata­lin és Ábrahamján Dávid. Gáli Ludmilla, kivételével. . rhindannyian közelebb vannak a negyvenhez, mini a harminc­hoz; . Még; mindig hiányzik . a mégyé képzőművéiszefi életéből a 25—35 év közötti, frissen fő­A hival iskolát végzett, mind« fogékony mesterségbei szült -alkatok tevék Huszár, Berecz, Soltés Tóth, Hőing, Kerü 50 feLetti, érett alkotóik pesek arra, hogy a bioi épülés kezdetéig eddigi nalukat hozzák alkotó szerencsés esetben azo: részeljenek a megye k lődésében. A nyolcvan ben lett alaptagokra megújulás, az országos közi fórumokra előreli adata. E fél évtized ered: ben gazdag volt, his: gyénk alkotói műi London, Párizs, Stc Moszkva, Lisszabon n( zi kiállításain és szán gat-európai város gal szerepeltek. Az ország Mtásoikon, fővárosi ne dezv-ényéken is tale szabolcsi alkotókkal, if csak az a három név dik mindenhol. Legjel# eredményeket a szobra letve a plasztika 4 munkálkodók értek e vőre 10 évet betöltő közi éremművészeti aíi jótékony hatása pit .mérhető. A megyében tézmér.yek,. gazdálkod gek és közművelődési nyék számos éremkész adatot adlcss az itt éle mellett: «eves . hazai, tanként külföldi m

Next

/
Thumbnails
Contents