Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

2 KeJet-Magyarország 1985. november 16. A Növényolajipari Vállalat nyírbátori gyertyagyárában készítik a fenyőfagyertyákat. (Elek Emil felvétele) a közelgő karácsonyi ünnepekre Népszerű névnapok Interirával Floridába Közeleg a népszerű névna­pok szezonja. Ilyenkor ug­rásszerűen megnő a virág­boltok forgalma. A Nyíregyházi Közterület­fenntartó Vállalat hét virág­boltot üzemeltet a megye- székhelyen. Ezekben az üz­letekben jelenleg felerészben saját termesztésű vágott és cserepes virágot árusítanak, de az ország más részéről — Budapestről, Sasadról, Szom­bathelyről és Szegedről is — érkezik áru. A boltvezetők­nek arra is lehetőségük van, hogy napi forgalmuk negy­ven százalékáért bárkitől fel­vásárolhassanak virágot. A vállalat az elkövetkező időben nagyobb gondot for­dít a virágkereskedelemre. Azt szeretnék elérni, hogy boltjaikban zömmel saját termesztésű virágot árusít­sanak. Ez az árak stabilizá­lását is segítené. A választék bővítésének céljából jobb kapcsolatra törekszenek a kistermelőkkel. A KÖZTÉR tagja az In- x terflóra hálózatnak is. Ez azt jelenti, hogy a nyíregyházi boltokból a világ bármely részébe küldhető virág. Ily módon arra is van lehetőség, hogy akár Floridában élő is­merős vagy rokon kapjon névnapján Nyíregyházán megrendelt virágot. Mikulás­iskola lőször derűsen, majd mind komolyabban néztem a Tv-híradó- ban azt a tudósítást, ami arról szólt: Angliában már tanulnak a Mikulások. Helyes beszédet, magatartást, nevek felolvasását. vonzó mondásokat. Ültek a szé­keken körben a beöltözött Télapók, szakállal, süveggel, bottal, s figyelték az előadót. Végtére is igaz: nem nevet­séges az ötlet, kitalálói és kivitelezői nyilván végiggon­dolták, milyen fontos rek­lámszempont, hogy a Miku­lás vonzó, intelligens, jó megjelenésű, szép beszédű legyen. Tíz- és' tízezer gyer­mek találkozik velük otthon, utcán, áruházban. Ráférne ilyen oktatás a mi Mikulá­sainkra is. Hisz’ ki ne örül­ne annak, ha az ajándékot kínálóból vagy hozóból jó és okos szó dől. s nem a hi­degben melengető barackil­lat? Mindenesetre bízom ab­ban, hogy a példa itt is kö­vetőkre lel, s nekünk is hoz a Mikulás sok kellemes, okos és kulturált Mikulást. (b) Üj szolgáltatások a postánál Raktárban a zöldség-gyümölcs Elégedett-e a holló? Kevés az az ember, akinek ne lenne valamilyen köze a postához. Az újságos a legtöbb házba bekopog, levél, csomag is gyakran érkezik. Zsirkó Imrénétől, a megyei postahivatal vezetőjétől az év végi csúcsforgalom előtt, a jelenlegi helyzetről kértünk tájékoztatást és vá­laszt arra, elégedett lehet-e a posta, s hollója. Raktárban a szükséges zöldség-gyümölcs — kaptuk a hírt Adorján Józseftől, a Zöldért Vállalat főosztályve­zető-helyettesétől. Bár a vál­lalat csak november végén fejezi be a betárolást, de a megye lakosságának téli-ta­vaszi ellátásához kívánatos mennyiségnek már a több­szöröse van a raktárakban. Burgonyából 8500, almából 8000, zöldségfélékből 3500 és hagymából 200 tonna került már a tárolókba. Ebből a hatalmas mennyiségből ex­portra és megyén kívüli bel­földi fogyasztásra is bőven jut majd. A legkorszerűbb körülmé­nyek között — megfelelő szellőztetésben és hőmérsék­leten — úgynevezett nagy­halmos tárolásban várja a telet, illetve a kitárolást a burgonya, a hűtőben van a zöldség és az alma. — A különféle áremelések átmenetileg csökkentették a forgalmunkat, ezek ellensú­lyozására új szolgáltatásokat vezettünk be. Vállaljuk a le­téti küldemények soronkívü- li kézbesítését, ami azt jelen­ti, hogyha olyasmi érkezik, amit nem lehet levélszek­rénybe dobni, expresszdíj- térítés ellenében telefonérte­sítésre olyan időpontban visszük ki ismét, ami az ügy­félnek megfelelő. Bevezettük a gyógyszerközvetítő szolgá­latot is. Ennek ‘a szolgálta­tásnak azokon az apró tele­püléseken van jelentősége, ahol nincs gyógyszertár. Az idős emberek orvosi recept­jeit csekély térítési díj elle­nében a postai kézbesítők váltják ki és viszik a meg­rendelőnek. Legújabban a nagy forgal­mú postafiókbérlőknek aján­lották: térítési díj ellenében reggel kiszállítják a külde­ményeket, délután pedig be­gyűjtik azokat. Eddig négy nagyvállalat: a KEMÉV, a TÜZÉR, az 5. sz. Volán és a Ságvári Tsz élt a lehetőség­gel. A tilatélia kedvelői veszik hasznát annak, hogy a posta megkezdte a bélyeggyűjtés­sel kapcsolatos cikkek áru­sítását. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy havonta 30—40 ezer forint forgalmat hoz az új szolgáltatás. A hétfői újság megjelené­se elsősorban a hírlapkézbe­sítőknek hozott örömet. Va­sárnap végre ők is pihen­hetnek. Az expresszlevelet, expresszcsomagot ezen a napon is kiviszik a címzett­nek, bár ez a postának nagy pluszköltséget jelent. Tíz fo­rint egy expresszküldemény, s előfordul, hogy 3—4 levél­lel több tíz kilométert tesz meg a kocsi. A legutóbbi áremelés je­lentősen visszavetette a hír­lapok forgalmát. Leginkább a Népszabadság, a Nők Lap­ja és a Rádióújság előfizetői­nek száma csökkent. Csak az elmúlt hónapokban indult meg csekély emelkedés. A megye napilapja, a Kelet- Magyarország december óta 1300-zal növelte előfizetőinek számát, s közel 90 ezer csa­ládhoz jut el nap mint nap. A megyében havonta majd­nem 600 féle lapot árusít és közvetít a posta. Az év első háromnegyed évében 138 millió forintot költöttünk új­ságra, s ezzel megyénk igen előkelő helyet vívott ki ma­gának az országos ranglis­tán. Nagy szükség van a mun­kafeltételek további javításá­ra. A városközponti 1. számú posta már megépülésekor szűknek bizonyult. A zsúfolt­ságnak sokszor ez is okozó­ja. Épül a 3. számú postahi­vatal a Vöröshadsereg utcán. Várhatóan 1986-ban már fo­gadhatja az ügyfeleket. Sós­tón november 7-én kezdte meg a munkát az új, tetsze­tős küllemű posta. Örökös­földön egy bérházban ren­deznek be felvevőhelyet, az átadást a telefon hiánya késlelteti. A Mátészalkán két éve felrobbant a, számú pos­ta helyett megkezdték az új építését. A Jósavárosban megépítendő posta tervei el­készültek, az építést eddig pénzhiány miatt nem kezd­ték el. A távbeszélő fülkék gond­ját akár örökösnek is nevez­hetnénk. Nyíregyházán ösz- szesen 85 telefonfülke van. Ebből ez évben 13-at szerel­tek fel. Hogy mégis sok a panasz? Ügy tűnik, a rongálok ellen lehetetlen védekezni. Pedig egy telefonfülke létesítése közel 300 ezer forintba ke­rül. Érdemes lenne hatható­sabb intézkedéseken töpren­geni, hogy ne álljon tehetet­lenül az, aki bajba jutván orvosért, mentőért szeretne telefonálni. Kovács Éva Sándor, a Szabolcs Volán Vállalat gépkocsive­zetője az autóbusz lépcső­jén áll. Egy hölgy egy szé­pen becsomagolt dobozt ad át, majd könnyes szemmel továbbmegy. Utasok, kollégák búcsúz­nak Kovács Sándortól, aki csütörtökön 35 évi au­tóbuszvezetés után nyug­díjba vonult. A derűs, mosolygós em­ber Rakamaz, Gávaven- csellő, Balsa, Szabolcs Tí­már és Tokaj környékén évtizedekig szállította az utasokat, csütörtökön utol­jára nyúlt az indítógomb­hoz. Az emberek és Sanyi bácsi emlékezetében fel­villannak a régi idők. Amikor a pótkocsis autó­busz előtt a sűrű ködben az egyik utas elemlámpá­A tárgyalóteremből idő előtt Záróra — Behívta a kocsmába, aztán egyszer csak ütni kezdte is­merősét Kótajban Bíró Sán­dor. A harmincegy esztendős férfi ráadásul nem is csak úgy dühből használta az ök­lét, hanem -módszeresen. A sértett maga is meglepődött a váratlan támadáson, s mi­után feltápászkodott. meg­kérdezte, vajon miért kapta? Bíró erre — válasz gyanánt — ismét padlóra küldte, majd amikor megint felállt, akkor újból ütött egy jól irányzottat A sértett ezután jobbnak látta, ha hazamegy. Bíró vi­szont még inni kívánt volna. Nem szolgálták ki. sőt az üzletvezető zárórát rendelt el. Több se kellett a kemény öklű kótaji férfinek, meg­ütötte őt is úgy. hogy be­esett a sarokba. A felszol­gáló főnöke segítségére sie­tett volna, ha egy kívülálló nem fogja meg. Bíró gyorsan kihasználta a kedvező alkal­mat. s könyökével befogva a pincér térdét. alaposan megrántotta •• Ünnepség a buszon val világította meg az or­szágutat; amikor a hó fog­ságából egy fél falu jött a gyerekekkel teli buszt ki­szabadítani. — Nem jöhetett olyan időjárás, hogy az utasokat ne juttattam volna el úti­céljukhoz — vallja Sanyi bácsi. — Tudja, mi a leg­nagyobb elismerés? Ma egy ■idős asszony azt mondta: többet nem fog utazni, ha a buszt nem én vezetem. Számos gyerek is szívébe zárta, akiket nap mint nap vitt az iskolába és haza. Embert nem hagyott a buszmegállóban, még ha úgy látszott is, hogy többen nem férnek a kocsiba. Csü­törtökön a buszon utazó kicsinyek búcsúzóul egy zacskó cukrot kaptak Sa­nyi bácsitól. Nyugdíjba vonulása al­kalmából Kovács Sándort, a Szabolcs Volán Vállalat vezetői köszöntötték, és Kiváló Dolgozó kitüntetést és ajándékokat adtak át neki. Ifjú Kovács Sándor, vagyis a fia lépett apja nyomdokaiba. (cselényi) Az üzletvezető és a legelső­ként megtámadott férfi nem tett feljelentést, Bírónak azonban mégis bíróság előtt kellett felelnie tettéért, mert a pincér sérülése komolynak bizonyult. Nemhogy nyolc napon belül nem gyógyult meg, de még műtétre is szüksége volt. mert roncso- lódott a térdizület. Bíró el­len így hivatalból indult el­járás. Bíró Sándort a Nyíregyhá­zi Városi Bíróság Sándor Vil­mos tanácsa vonta felelősség­re súlyos testi sértés és ga­rázdaság miatt, s ezért ny-olc hónap börtönre és háromezer forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehaj­tását a bíróság 3 esztendei próbaidőre függesztette fel. Az ítélet jogerős. Százból harminc NÉZEM, NÉZEGETEM immáron évek óta, nap mint nap a boltban előttem álló­kat a pénztárnál kígyózó sor­ban. Csúnya, kandi kíváncsi­sággal szemlélem a műanyag kosarak tartalmát, ebből próbálván kikövetkeztetni: milyen a vásárlási szokások, hogyan tükröződik az áru­ban anyagi lehetőség, ízlés. Szomorú tapasztalat: jósze­rével nincsen vevő, akinek kosarában ne lapulna egy- két-három üveg ital. Van, aki csak fehér pálinkát vesz, más ehhez kísérőnek sört, de a kevertnek, konyaknak is megvannak a hívei. Minden­nek jelentősége már sokszor birizgálta ágyamat, de a vég­ső lökést a statisztika leg­újabb jelentése adta meg. Ebből nem kevesebb derül ki, mint az: minden száz fo­rint vásárlásból 30 alkohol­ra megy. s mára minden ma­gyar állampolgárra évi tíz liter tiszta szeszre átszámí­tott alkohol jut. A SZÁM ISZONYATOS. A népesség egész számából ha kivonjuk a csecsemőket, a nem ivókat, lényegében ki­derül: az ivás olyan mérté­ket öltött, hogy az elviselhe- tőség határát már messze túllépte. Mérhetetlen tehe­tetlenséget érzek emögött, hiszen szóban, bizottságban gazdagok vagyunk, mindak­kor. amikor a bajról kell szólni. De fehetertlennek bizonyul az államhatalom akkor, amikor radikálisan cselekedni kell. Még a ke­reskedelem felelős vezetői is felemás nyilatkozatokat tesz­nek, mintha az italból szár­mazó nyereséget féltenék. Az is irritál, amikor azt java­solják: tegyük társadalmi üggyé az alkoholizmus elleni harcot. Kétlem, hogy lelki gyakorlataink, óvó igehirde­téseink, fejcsóváló rosszallá­saink segíthetnek az országos méretű bajon. Úgy érzem: becsületes tár­sadalmi oknyomozás kell ah­hoz, ami felderíti az okokat. Az egyéni és társadalmi oko­kat egyaránt. Élni kell a ra­dikalizmussal, legyen, szó árpolitikáról, árusítási idő­ről, alkoholisták begyűjtésé­ről, korhatár szigorításáról, munkahelyi szondázásról, a következmények megtorlásá­ról. Meggondolandó az is, hogy művészi és nem művé­szi alkotások — színház, mo­zi, tévé, regény — első mon­datai a vendég érkezésekor szükségszerűen így hangozza­nak: „Keverhetek egy italt?’’ Visszaállíthatónak vélem azt a 60-as években Nyíregyhá­zán is megvolt szokást, hogy iskolai — tanárokból, diá­kokból álló — csoportok őr­járatai ellenőrzik az utcákat, szórakozóhelyeket. SZÄZ FORINTBÓL HAR­MINC. Egy főre tíz liter. A szám is elgondolkodtató. A következmény felmérhetet­len. Lassú cselekvésünk ért­hetetlen. (bürget) Egy kosár kutya Sándor felvétele) — meg a mamájuk (MTI fotó: Szabó

Next

/
Thumbnails
Contents