Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
1985. október 12.1 Esetemet azért mondom el, hogy mások is okuljanak belőle. No meg azért is, hogy az illetékesek felfigyeljenek az ilyesmire. Pontosan tudom a dátumokat, arra is emlékszem, hogy tavaly szeptember 3-án vittem be a szervizbe a kocsimat, hogy készítsék fel műszáki vizsgára. Mondtam a munkavezetőnek, mi járatban vagyok, és hogy teljes fényezést kérek. Fél perc alatt felbecsülte, hogy kb. 20 ezer forintba fog kerülni, úgy, hogy három hét alatt kész lesz. Némi töprengés után úgy döntöttem, otthagyom az autót, a munkavezetővel abban állapodtunk meg, hogy a határidő lejárta után a biztonság kedvéért felhívom telefonon, elkészültek-e a munkával. ★ így is volt. Telefonáltam, de azt mondták, hogy egy hét múlva érdeklődjem ismét. És ez hetekig így ment. Végül közölték velem, hogy egy kis baj van. Persze bementem a szervizbe. A „baj” az volt, hogy a csomagtartófedél alul mindkét oldalon kilyukadt, ki kellett tehát cserélni. Az autómon dolgozó lakatosnak „éppen volt” egy ilyen alkatrésze. Én jobban szerettem volna, 'ha valahogy befoltozzák azt a két tízforintos nagyságú lyukat, de a szerelő azt mondta, az még többe kerülne. Furcsállottam ugyan a dolgot, de hát ő az iparos ... Gondoltam, rendben, megveszem az új fedelet, csak haladjunk. De a munka ettől mégsem lett gyorsabb. Pedig már szinte könyörgő leveleket írtam a szerviz vezetőjének. Ja, azt még nem mondtam, azért volt annyira sürgős a dolog, mert* ha az autó 1984-toen nem vizsgázik le, akkor csak egy évre kap engedélyt. 85-ben ugyanis már tízéves lesz a kocsim és ha ekkor műszakiztatom, akkor csak egy évig vehet részt a forgalomban. (Annyira akartam, hogy két év műszakit kapjon, hogy decemberben egy egész éjszakát vártam a gumiköpenyre ... A hasaimon cipeltem végig a városon egy új akkumulátort 4 liter desztillált vízzel... és még sorolhatnám, mi mindent megtettem, hogy sikerüljön a dolog. Ugyanis azt tervezem, hogy eladom az autót és építkezni fogok. Nem mindegy tehát, mennyit kapok érte. A feleségemmel meg a gyerekkel most egy szobában szorongunk és útban a második gyerek is.) Végre jött egy távirat, hogy december 21-én mehetek az autóért. A munka 26 ezer 350 forintba került. Az öcsémmel vittük a pénzt és a kocsi néhány tartozékát, amit kiszedtem belőle, mielőtt a szervizbe vittem: pótégőket, elakadásjelzőt, szerszámtáskát, satöbbi. ★ Az autó ott állt a helyén, nézegettük. Hát látom, hogy az én zöld csíkos első szélvédőmet simára cserélték ... Űj az irányjelző is, a réginek a darabjait megtaláltam a kocsiban — ezek szerint letörték, és ezt is pótolni kellett, pedig nekem aztán nem hiányzott a plusz költség! És még tovább is van: a motor összefröcskölve valami sárga festékkel, a motortér félig lefestve, a szivargyújtó eltűnt ... Megyünk a főnökhöz, hogy mi van. Nem jutottunk semmire. Ott is hagyott bennünket. Egy idő múlva újra ösz- szefutottunk az udvaron, mondja, mehetünk a pénztárhoz. kérdem a pénztárosnőt, hogy a szélvédő rajta van-e a számlán? Rajta. Megkerestük megint a főnököt. Bevitt az irodába, és előkapta zsebéből az én korábbi leveleimet, amiben a javítást sürgettem. Valami ilyesmit írhattam, hogy „munkáját és intézkedését meghálálom, tisztességgel...” És ő ezt úgy értette, hogy meg akarom vesztegetni, pedig nekem aztán eszembe sem jutott! Számon kérte a csomagtartófedelet is, merthogy szerinte összejátszottam a szerelővel... Gondolhatják, milyen helyzetbe kerültem. Az autót természetesen nem hoztam el. Kérdeztem, hol intézkedhe- tem az ügyemben tovább? Válasz: az istennél! ... Végül a tanácson személyesen előadtam a panaszom, és ott is egyetértettek velem abban, hogy a szerviz nem tisztességesen járt el. Azt mondták, adjam be írásban, és ők majd továbbítják a szerviz felettes szervéhez, így is történt. Egy hónap múlva megkaptam a választ ★ Részlet a megyei tanács közlekedési osztályának leveléből : „A javítóüzem felé a mellékelt levélben foglaltak szerint intézkedtem ... A javítóüzem figyelmét felhívtam a minőségi munkavégzésre és a zárttechnológiás előírások betartására. Felhívom figyelmét, hogy gépkocsija javításával kapcsolatos kárigényét a javítóüzemmel szemben polgári peres úton is érvényesítheti.” ★ Tényleg mellékeltek egy másolatot, amiben felsorolták azokat a hibákat, amiket a szervizben követtek el (el nem végzett munkák kifizettetése, a ténylegesnél több munkaóra felszámítása, az első szélvédő jogtalan számlázása stfb.). Ezután én írtam egy levelet a főmérnöknek, hogy hozzák rendibe az autót, négy nap múlva megyek érte. Ezt azért csináltam, hogy ne kelljen ott ülni egész nap, míg „előállítják” a kocsit. Megint másodmagammal mentem. Rögtön azzal fogadtak, hogy miért kellett nekem levelet írni a felettes szervnek? És hogy az autóm nem kapta meg a két évet, mert nem felelt meg a vizsgálaton. Hát ezért mondtam én ezt el. Nem fér a fejembe, miért nekem kell viselnem annak a következményét, hogy ők pocsék munkát végeztek? És dolgoztak rajta 3 hónapig! Amikor megmondom, menynyiért csinálták, mindenki ledermed, hiszen egy csomó mindent én adtam hozzá! Visszatérve még az előbbi jelenetre. Gondoltuk, hogy valami meglepetést még tartogatnak nekünk. Egész nap ott ültünk, vártunk, fél négykor nyomták kezünkbe a csekket, hogy fizessük be a zárttechnológiai vizsgáztatás díját. Befizettük. ★ Részlet a megyei tanács közlekedési osztályának 1985. március 4-én kelt leveléből: „A vizsgadíj ismételt befizetésénél a szerviz helytelenül járt el, mert zárttechnológiás vizsgáztatásnál a vizsgadíj csak egy alkalommal számolható fel. A javítóüzem felé a vizsgadíj visszafizetésére intézkedtem.” Műszak végére rendeztem a számlákat és elhoztam az autót. Most is szerelőnél van. Nekem ez a javítás 40 ezer forintban van. Ezt sokal- lom én, kérem! Hogy fogom én most már ezt az autót eladni, és hogy lesz nekem ebből házam, azt csak a jóisten tudja ... L. I. történetét lejegyezte: Gönczi Mária Nagy István Attila Monológ Valaha úgy képzeltem, hogy megállók az árnyékok hűvösében, a lábamnál forrás muzsikál, ruhám fodraim leoldom, szép hajamat szétterítem, tekintetem ráemelem az egyetlen létezőre, aki a szívemet szóra bírta. Jaj, aki nincs jelen. Állok a parkban, várok nappal és éjszaka. Madarak hallgatnak fölöttem, madarak dalolnak fölöttem, szél zúg, nyírségi homok rikat. Ruhám fodrai leoldva, eső mosdat, nap szárít, ölelő lombok rejtegetnek. Boldog vagyok, bűntelen. S most mégis útra indulok, benzingőz lesz levegőm, langyos víz italom, kíváncsi tekintetek torz tükrében törődöm. Ruhámat elveszik, testemet tapogatják, formás melleimet csúfra dögönyözik. A csúcsforgalom prédája, kőfalak rabja leszek: madarak vállamra nem ülnek, árnyékok arcomat nem szelik, csak a nap szikkaszt. Sűrű könnyeimet huzatos szél szárítja. „Küldői a’ szól- lás szabadságát mindenkivel véle született szent jognak tartják, melly mint minden egyes polgárok gondo- latjainak tolmátsa, szülő forrása törvényeinknek ... — egy olly szent jognak melly szent törvényeink oltalma alatt nyugvó édes hazánk további kifejlődésének ’s míve- lődésének fő rugója, — s így az ezen ejtett minden sérelmet alkotmányunk életgyökerén rágó sebnek tekintik. ... Any- nyival fájdalmasabban lepte meg küldőit, midőn ... Wesselényi Miklóst azért, hogy Szathmár Megye Közgyűlésén polgári kötelességét teljesítve, szabadon szóllott, Felség sértési perbe fogatott. — ... Kívánja ... ezen ... sérelmek orvoslását..., továbbá ..., hogy e’ tárgyban újabb törvények alkottassanak.” (1839. július 3-i országgyűlési felszólalása) zánkban is az ősi alkotmány épületét, mely szűk vala már befogadni az igényben és számban megszaporodott új nemzedéket. ... Ellenben a szabadsajtó, a népképviselet, a községi rendszer, a független magyar minisztérium iránt alkotott törvények által oly alapok rakattak le, melyeken a nemzet közszabadságának és boldogságának legbüszkébb épülete biztosan emelkedhetik ... Azonban hibáznék, ha valaki azt Kossuth Nyílt rendelete, amelyben Bó- nis Sámuelt Koronaelszállítási országos biztosnak nevezi ki. „ ... a’ Bíróságnál legszebb feladat, hogy a’ törvény szerint ítéljen, és azon ítéljen, és azon kívül nyugtassa is meg a’ Feleket, hogy pedig az megtörténhessék, bizoda- lomnak kelletik lenni, mely- lyet Küldői az Üriszékben fel nem találnak, mert nem fér meg az igazsággal, hogy valaki maga magának legyen bírája, azért kívánnák az Űriszékeket eltörleni, s’ helyettek egy Sedriát alapíttat- ni, mellynek bírái fizetéseiket az előttök folytatandó perek taksáikból húzzák.” (1839. október 10-i országgyűlési felszólalása) Az örökváItságról „ ... nem úrbéri lakosok ... szinte ... tulajdont szerezhessenek ... miután az izenetben benne van a tökéletes kárpótlás: szeretném ... tudni, micsoda nagy sértése lenne a tulajdonnak, ha azon kis belsőséget, mellyet vérével a nép olly régóta védelmez, megválthatná. ... mi nemesek sokszor felhozzuk ugyan, hogy vérünkkel hinné, hogy a munka már befejeztetett. ... a törvény életbeléptetésének nehéz munkája még hátra van. Számtalan magánérdeket áldoztunk a haza közjavára, hogy a haza közboldogságából és közadakozásából egyaránt részesüljünk. ... Mert a szabadság nem fogy, hanem nő, ha megosztják. Mert a jog nem gyengül, hanem erősebb lesz, ha többek tulajdona. Mert a közboldogság nem sorvad, hanem gyarapodik, azoknak száma által, kiket keblébe befogad, s közjog, közszabadság és közboldogság hatalmassá teszi a nemzetet: ámde tagadni nem lehet.. hogy a vágyaknak van tel- hetetlensége, melyeket kielégíteni a lehetetlenségek sorába tartozik. Pedig mind a vágyaknak igazságos mértékre szorítása, mind a megszokott és talán megkedvelt balítéleteknek száműzetése kívántatik, hogy közéletünknek törvényünkben kimondott átalakulása az írott betűkből életre váljék.” (Követi jelentése az 1848-as forradalmi átalakulásról) a ■ Önvédelmi harcunkról és az abszolutizmusról „Fegyverrel támadtatánk meg s a magyar alkotmánya mellett bátran szembeszállt; de harcza ... csak önvédelem harcza volt... idegen segítséggel győzött a beolvasztás politikája, legyőzetett a magyar, hontalan lett honában ..., üldözteténk mint vadak; legjobbjaink... lelövettek mint a vadállatok, s felakasztattak mint gonosztevők ...; mások számkivetettek ... fogságra ítéltettek... a hatalom szolgáit díszpolgárokká neveztették ki... Végre a tények logicája szerint ... Ausztria tekintélye leromboltatott, forrásai kiapadtak, nem volt frigyes kívül, nem erő mire támaszkodhatott volna benn, s ... a helyett, hogy a kibékülést teljes mérvben megkísértették volna, ide dobták az Október 20-ki diplomát... ha felkapja a nemzet - zsát... önma? vasztja b idő eV tik, tént moh vén; sem Uf szaggáA kiegyezésről „ ... azon aggodalmam van, hogy a törvényes tért elhagyjuk az opportunitás kedvéért. __ Én nem azt mondom, hogy az 1848-ki törvények olyanok, a melyeken változtatni ne lehetne, ne kellene, sőt kifejtettem azt, hogy... lehetett volna azt tovább fejleszteni. De... a sanctió pragmaticában kifejtett personal unióból folyó kapcsolatnál mi tovább mentünk, mert új frigyet..., új szerződést teszünk helyébe.” (A 67-es bizottság 1867. január 31-i ülésén elhangzott fclszó'z’zsa) Következik: I'} látták kortársai. szereztük e hazát és szabadságunkat; de azt igen hamar elfeledjük, hogy az adózó nép az, melly annak védel- mezésében vérét ontja, — míg a mienk nem igen csörgedez érette... ha elfogadnánk ... midőn tökéletes kármentesítés van kimondva: bizony valami nagy földesúri jogba nem vágnánk ... ; és ... több jót érnénk el vele..., mint ha azt elhagyjuk, s így egy külön elégedetlen néposztályt szerzünk e hazának.” (1847. december 21-i országgyűlési felszólalása) A forradalmi átalakulásról „Fél Európát villanyozták keresztül a szabadság mozgalmai. Ausztriának és Poroszországnak százados read-. szerei néhány órák alatt ősz- szeroskadtanak ... Ezen események megrázkódtatták haTörő István: Szétfakad Az indulat mielőtt szétfakad még bebarangolja a testemet, ideje van a csöndnek, s halálnak, alkuszik velem az isten, szemem szikrázik, a ködben vágtatunk, utakat sikáló szelek dörgölőznek ruhámba, lombját kérné vissza a fa, de burkolózik félhomályba, még fagyos hidat görbít testére az alkony — valaki eljön elém majd, szívembe látogat, s kitakarítja a beleivódott keserűséget — kihűlő perceim jégcsokrot vésnek a februárba, galambok vére belefagy a puha hóba, korgó gyomorral a vadak estére hajolva nekem keseregnek, hogy tavaszt izenjek ez ég atján vöröslő, feüegeknek. VÁLTOZÓ ÉLETÜNK ÍKilszolgáltatás I IN MEMÓRIÁM BÓNIS SÁMUEL (2) A korkérdések KM HÉTVÉGI MELLÉKLET A törvénykezés reformjáról
