Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. október 12. Elfogadták a kormány ötéves programját Lázár György, a Minisztertanács elnöke válaszol. nevében megköszönte, hogy a munkaprogramjával. Kife- vitában felszólaló, vélemé- jezte azt a véleményét: a nyét kifejtő valamennyi kép- vita is hozzájárult ahhoz, viselő egyetértett a kormány hogy a kormány még megPénteken elsőként Kapolyi László ipari miniszter emelkedett szólásra. Elöljáróban arról szólt: az iparra háruló legfontosabb feladat, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, a nemzeti jövedelem gyarapításához és így gazdaságunk gyorsabb fejlődésének egyik lendítőjévé váljon. A miniszter elmondta: a termelés növekedése az utóbbi hónapokban felgyorsult, az ipar termelése a tavalyit várhatóan mintegy 2 százalékkal meghaladja majd, de nem éri el a tervezettet. A szocialista exportban jók az eredmények — leginkább a könnyűipar, a gépipar és a vegyipar kivitele nőtt — a konvertibilis elszámolású export várhatóan a tavalyi szinten marad, nem éri el a tervezettet. Kapolyi László a változó körülményekhez alkalmazkodás érdekében nagyobb vállalati erőfeszítéseket sürgetett. Mindezek megvalósítása érdekében célszerűnek ítélte olyan, a feladatok szerint differenciáló, rendszerszemléletű ösztönzők bevezetését, amelyek segítik a műszaki fejlesztés eredményeinek gyártásba vételét, és kiterjednek az exportálók minél szélesebb körére. A továbbiakban a lakossági szénellátásról szólva a miniszter a helyzetet különösen nehéznek nevezte. A kereslet az elmúlt évekhez viszonyítva csaknem egymillió tonnával nőtt; a szénhiány van, különösen Észak- és Kelet- Magyarországon, valamint az Alföldön. Ennek megszüntetésére mind a kormány, mind a szénbányászat intézkedéseket tett: 1 millió tonnával több szenet importálunk, és 5,2 millió tonna hazai szenet termelünk lakossági célokra. Az ipar fejlesztési elképzeléseiről szólva a miniszter a piaci igények, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk és hazai értékesítésünk lehetőséget hangsúlyozta. Az iparfejlesztés stratégiája éppen abban áll, hogy a fejlődés felgyorsítását a jövedelemteremtő képesség növelésével, a társadalmi erőforrások korábbinál hatékonyabb felhasználásával tegye lehetővé. A minőségi javulást elősegítheti az eszközök kevésbé hatékony területekről történő átcsoportosítása is, ami differenciált megközelítést igényel, nemcsak a termelés- és a fejlesztéspolitikában, hanem a szabályozásban is. Kapjon szabad utat a nyereséges tevékenység. A nem gazdaságos termékek közül gazdaságossá, nyereségessé kell tenni azokat, amelyekre a népgazdaságnak szüksége van, meg kell viszont szüntetni mindazt, ami gazdaságtalan és más forrásból pótolható. E napirendhez több hozzászólás nem volt. A felszólalásokra Lázár György, a Minisztertanács elnöke válaszolt. Bevezetőben a kormány alapozottabb javaslatot terjeszthessen majd az ország- gyűlés elé a VII. ötéves tervről. Lázár György ezután a társadalom aktivizálásának fontosságát hangsúlyozó hozzászólásokra reagálva kifejtette: bátrabban kell élni a demokratikus viták lehetőségével, a társadalmi kontroll eszközével. A szemléletet itt is, de más területeken is tovább kell formálni, hozzáigazítani az új követelmények-, hez. — A Minisztertanácsban kialakult gyakorlat szerint — hangsúlyozta — a kormánytagok úgyszólván egyetlen, a sajtó útján hozzánk érkező jelzést sem hagynak figyelmen kívül, s az esetek nagy részében ezekből olyan intézkedések születnek, amelyek létező problémák megoldását szolgálják. A miniszterelnök válasza után határozathozatal következett. Az országgyűlés a kormány programját tartalmazó előterjesztést jóváhagyólag — egyhangúlag — tudomásul vette. Hetényi István expozéja A kiadások közül a legnagyobb tétel a költségvetési intézményeké és a társadalombiztosításé. Ezekre kereken 300 milliárd forintot fordítottunk, ami 9 százalékkal töhb, mint az előző évi. Igyekeztünk megfelelni a takarékosság követelményének úgy, hogy biztosítani tudtuk: a szociális, kulturális és az életszínvonalat közvetlenül szolgáló kiadások valamivel gyorsabb ütemben nőttek, mint ahogyan 1983-ban. Lehetőség nyílott új szociálpolitikai intézkedések végrehajtására is, amelyek több, mint 3 milliárd forinttal növelték a lakosság jövedelmét. A családi pótlék, a gyermek- gondozási segély, és meghatározott köriben a nyugdíjak összegét emelni tudtuk. Szeptember 1-től 10 százalékkal növekedett a pedagógusok fizetése. A kormányzat változatlanul nagy figyelmet fordított a lakásépítésre, 70 ezer új lakás épült, bár közülük kevesebb az állami bérlakás, mint a korábbi években. Ismételten szembe kell néznünk azzal, hogy a hatékony termelés kibontakoztatását a költségvetési politikának nem az állam jóléti és struktúraalakító feladatainak csökkentésével, hanem a veszteségek csökkentésével kell szolgálnia. A kormány a kívánatos folyamatok meggyorsítása érdekében a népgazdaság. valamint a súlyos gazdálkodási gondokkal küzdő vállalatok hitelezőinek és dolgozóinak érdekeit egyaránt szem előtt tartó jogszabálytervezeteket fog kidolgozni. A vállalatok viszont joggal számítanak arra, hogy a veszteségek csökkentéséből felszabaduló ösz- szegek egy része a jól dolgozó vállalatok közvetlen terheit mérsékli majd. A sokszor terhesnek tartott pénzügyi feltételek enyhítését tehát nem a hatékonysági követelmények csökkentésének, hanem a pénzügyi rendszer ösztönző ereje fokozásának, a teljesítmények és jövedelmek igazságosabb összehangolásának kell szolgálnia. Feladatnak tekintjük a vállalatok és a lakosság önkéntes megtakarításainak további ösztönzését, mert ez is segít abban, hogy a költség- vetési terhek mérséklődjenek. A pénzügyminiszter végül elmondotta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alapvetően pozitívan értékelte a pénzügyi és költségvetési politika szerepét, de rámutatott arra a jogos igényre is, hogy a költségvetési tervezés legyen megalapozottabb, az évközi módosítások valóban csak az ésszerű rugalmasság igényéhez igazodjanak. — Ezt a megállapítást Lázár György elvtárs vita-ösz- szefoglalójában teljes mértékben megerősítette. Igyekszünk olyan rendszert és munkastílust kialakítani, amely e hiányosságokat mielőbb csökkenti, s remélhetőleg előbb-utóbb teljesen kiküszöböli — mondotta Hetényi István, majd kérte az országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot a bemutatott költségvetési mérleg adatainak megfelelően hagyja jóvá. Egy hozzászólás után határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Vida Miklós (Budapest, 23. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója interpellált a kormányhoz új egységes energiatörvény megalkotása ügyében. — Hat olyan törvényünk van, amely teljes egészében vagy részben foglalkozik az energiahordozók, illetve különböző előállított energiafajták termelésével, szétosztásával és felhasználásával. Ezek többsége 10—20 éves, úgynevezett kerettörvény, amelyeket számos végrehajtási szabályozás követett, korszerűsítésük ma már indokolt. Az interpellációra a kormány nevében Kapolyi László ipari miniszter válaszolt. — A kormány egyelőre nem tervezi az egységes energiatörvény kidolgozását — mondotta. — Voltak ezzel kapcsolatban korábban is kezdeményezések, erre vonatkozó vizsgálatok. Az elemzések arra a következtetésre jutottak — az akkori feltételek között —, hogy egyelőre nem időszerű ilyen törvénynek a megalkotása. A jelenlegi felvetés azonban indokolt, ezért a megfelelő intézmények bevonásával megvizsgálják az egységes energiatörvény megalkotásának lehetőségét. Ennek eredményeiről az interpelláló képviselőt és az illetékeseket tájékoztatni fogják. Az ipari miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az elnöklő Sarlós István — az ülésszakot bezárva — megemlékezett egy száz esztendővel ezelőtti eseményről: akkor tették az első kapavágásokat az Országház építkezésén. Ezzel az országgyűlés kétnapos őszi ülésszaka — amelyen Sarlós István és Cser- venka Ferencné felváltva elnökölt — véget ért. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1984. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A tavalyi pénzügypolitikai •törekvések a népgazdaság több éve előttünk álló céljait szolgálták: a külgazdasági egyensúly javítását, a külföldi adósság csökkentését, és a lakosság fogyasztásának szerény mértékű emelését. E célok szolgálatában a költségvetés a jövedelmek átcsoportosításával elősegítette, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem elosztása igazodjék a külső egyensúly követelményeihez; a belföldön fel nem használható jövedelmet megtakarítsuk, és létrejöjjenek az életkörülmények javulásának, a kulturális és szociális ellátásnak a tervezett anyagi feltételei — mondotta a miniszter. A vállalatok és szövetkezetek fejlődő gazdálkodása biztosította, hogy az ország nemzeti jövedelme összehasonlító árakon számítva 2,7 százalékkal emelkedjék. Az összes jövedelem folyó árakon 9 százalékkal nőtt, és 8 százalékkal növekedhetett a belföldi felhasználás; az ütem- különbség a külső egyensúly javítását szolgálta. A lakosság pénzjövedelme is emelkedett, több mint 9 százalékkal, és ez a fogyasztói árak több mint 8 százalékos növekedése mellett lehetővé tette a reáljövedelmek egy főre jutó 1 százalékos emelkedését. Hozzá kell tenni azonban, hogy az árszínvonal viszonylag gyors növekedése 1984- ben is nehezítette a bérből élők és a nyugdíjasok helyzetét; e rétegek reáljövedelme — ha nem tudtak kiegészítő jövedelemhez jutni — elég széles körben tovább csökkent. A költségvetés hiánya közel áll a tervezetthez: az 1983. évi kereken 6 milliárddal szemben 3,6 milliárdot tett ki, azaz alig tért el attól, amit az országgyűlés jóváhagyott. Lázár György és Németh Károly megbeszélése Norbert Stegerrel Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Norbert Stegert, az Osztrák Köztársaság hazánkban tartózkodó alkancellárját, kereskedelmi és ipari minisztert. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese ugyancsak pénteken találkozott az osztrák politikussal. A szívélyes légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, mindenekelőtt a helsinki folyamat továbbvitelével összefüggő témákról. Áttekintették a hagyományosan jó magyar—osztrák kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetőségeit. A megbeszéléseken részt vett Marjai József miniszterelnökhelyettes. Jelen volt Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykövete. Marjai József és Norbert Steger pénteken folytatták tárgyalásaikat. Megvitatták a világgazdaság, a nemzetközi kereskedelem és a pénzügyi kapcsolatok legfontosabb kérdéseit. Tájékoztatták egymást a két ország belső helyzetéNémeth Károly fogadta Norbert Steger osztrák al- kancellárt, kereskedelmi és ipari minisztert. ről, az előttük álló feladatokról. Megtárgyalták az Ausztria és Magyarország közötti széles körű politikai, gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok helyzetét, a további teendőket. Kiemelték, hogy az élet minden területére kiterjedő és erősödő jószomszédi kapcsolatok rendszerében a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés mindkét fél hasznára lendületesen fejlődik és egyetértettek abban, hogy az együttműködés az elért jelentős eredményekre építve, a meglévő lehetőségeket kihasználva tovább kell bővíteni. A tárgyalásokon nagy figyelmet fordítottak a gazdasági együttműködés, az árucsere-forgalom feltételeinek javítására, a termelési és értékesítési kooperációk s más együttműködési lehetőségek kiszélesítésére, újabb közös vállalatok és vállalkozások létrejöttének elősegítésére. Kitüntették a nemzetközi orvos békemozgalmat Odaítélték a Nobel-békedíjat A Nobel-békedíjat az idén az Orvosmozgalom a Nukleáris Háború megelőzéséért nevet viselő (IPPNW) nemzetközi szervezetnek ítélték oda — jelentette be pénteken a norvég Nobel-bizott- ság. A nemzetközi orvosmozgalmat azért tüntették ki, mert minden tőle telhetőt megtett az atomháború egészségi következményeinek megismertetéséért, és azért, hogy felébressze az emberiség lelkiismeretét egy ilyen katasztrofális következményekkel járó háború elkerülése érdekében — indokolta a bizottság a díj odaítélését. A békedíjat ünnepélyes keretek között december 10-én adják át Oslóban. Olasz őrizetben vannak a hajóeltérltők Amerikai repülőgépek csütörtökön éjjel nemzetközi légtérben feltartóztatták és egy szicíliai NATO-támasz- ponton leszállásra kényszerítették azt a bérelt egyiptomi repülőgépet, amely az Achil- le Lauro olasz hajót eltérítő négy palesztin személyt szállította. A négy személy jelenleg az olasz hatóságok fogságában van, de az Egyesült Államok azonnali kiadatásukat kéri. Mindezt Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője jelentette be. Speakes az amerikai kormány nevében köszönetét mondott Craxinak az együttműködésért. Bár Egyiptomnak is köszönetét mondott a hajóeltérítés felszámolásában nyújtott közreműködésért, bírálta Kairót, mert szabad elvonulást adott a hajóeltérítés résztvevőinek. Weinberger hadügyminiszter közölte: az olasz hatóságok a gép utasai közül a hajóeltérítés négy tettesén kívül két további palesztin személyt is őrizetben tartanak, szerepüket kivizsgálják és ettől függően hozzák meg velük kapcsolatos döntésüket. Az olasz miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Reagan amerikai elnök éjfél körül lépett telefonon kapcsolatba Craxi miniszter- elnökkel, s kérte őt, engedélyezze az egyiptomi repülőgépet kísérő amerikai gépek leszállását a szicíliai légitámaszpontra. Az éjszaka folyamán fennmaradt a közvetlen kapcsolat a két ország hatóságai között. A Ohigi-pa- lota szerint eleinte nem volt teljes egyetértés: Washingtoniban úgy tartották, a négy hajóeltérítőt az Egyesült Államokban kell bíróság elé állítani, mivel amerikai állampolgár esett akciójuk áldozatául. Rómában azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a négy személyt Olaszországban vonják felelősségre, mivel a bűncselekmény olasz hajón, vagyis olasz felségterületen történt. A miniszter- elnökség szerint körülbelül éjjeli háromkor sikerült megegyezni az olasz változat elfogadásában.
