Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
«» Kelet-Magyarország 1985. október 12. Nem kenyérre kell az a pénz... Nagyobb igyekezettel Körzeti ŐSZ. (Császár Csaba felvétele) orvosok K örzeti orvosi fórumot rendeznek október 12-én Nyíregyházán, a megyei tanács sóstói oktatási és továbbképzési intézetében. A szervezők célja nem kevesebb, mint lehetőséget teremteni arra, hogy a megyében élő körzeti orvosok találkozhassanak egymással, kicserélhessék tapasztalataikat. A program első felében tudományos előadások hangzanak el, melyek a szakma aktuális gondjaival foglalkoznak. A tudományos programot mintegy főpróbának is tekintik, mely egyes esetekben a megyén kívüli, esetleg más szakmák előtti bemutatkozáshoz, tudományos szerepléshez adhat segítséget. A délután az ismerkedés, kikapcsolódás ideje lesz. Sportrendezvények, szabadidős programok teszik majd színesebbé a körzeti orvosok első találkozóját. A szervezők gondoltak a családtagokra is. A feleségek és gyermekek számára városnézést, sétakocsi- zást, a sóstói vadaspark és múzeumfalu megtekintését ajánlják. Ma már mindenki előtt világos: az egészségügyben az alapellátásnak, a körzeti orvosi munkának nem juthat alárendelt szerep. A körzeti orvos egyenrangú partner, nélküle nem valósíthatók meg az egészségügy célkitűzései. Ezért is örvendetes, hogy az alapellátás gazdái, tudományos szervezete, a MÁOTE és a megyei tanács illetékesei megszervezték az első körzeti orvosi fórumot, melyet remélhetőleg több is követ majd. (k. é.) Felújítások az Igrice nyaralófaluban roltunk a szobákba, gondoskodtunk a hiányzó felszerelések pótlásáról. Eddig másfél millió forintot költöttek a nyaralófalura, a jövőben újabb két és fél milliót fordítanak a felújításra, hogy javítsák a vendégfogadás színvonalát. — A túlzott nyereségérdekeltség miatt elhanyagolta a korábbi vezetés a folyamatos karbantartást — jegyzi meg Nemes András. — Talán kevesebbet figyeltek a vendégre. Ez viszont olyan pont, amikor vitába kell szállnunk. övön aluli ütés arról az országosan is legjobbak közé sorolt szakemberről úgy beszélni, mint aki kiindulópontja a mai bajoknak. A Nyírtourist közel húszéves fejlődése bizony elismerést érdemel. Az iroda dolgozói pedig nem cserélődtek, olyanok, akik szívvel-lélekkel azon igyekeznek, hogy megismertessék szőkébb hazánkat az idelátogatókkal. Tény, hogy tavaly jóval több lengyel turistát fogadott a Nyírtourist, mint az idén. Azonban ennek mértékét a Belkereskedelmi Minisztérium idegenforgalmi főosztálya határozza meg, ezért a visszaesésért az irodát nem lehet hibáztatni. A most megkötött szerződések pedig azt bizonyítják, hogy jövőre hasonló nagyságrendben fogadnak lengyel vendégeket. A közelmúltban Rzeszów- ban folytatott tárgyalások erre reményt adnak, sőt szerződésen kívül az idén még kilencszáz turistát fogadnak az eddigi 5600 vendégen túl. Lányi Botond Legalább 2000-en fizetnének boldogan ma Sza- bolcs-Szatmár megyében lakbért, pedig amióta évente — 1988-ig — emelkedik a fizetni való összege, nem is kis pénzről van szó. ök azok, akik tanácsi bérlakásra várnak, s ők azok is, akik — sok más emberrel együtt — nem értik: miféle emberek azok, akik csak azt a jogukat ' ismerik, hogy nekik állami lakás jár, azt már nem érzik kötelességüknek, bogy fizetni is kell érte. Nemrég az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium egy felmérést végzett arról: hányán nem fizetnek lakbért, s éhből a felmérésből az derül ki, hogy — bár az előző éveidhez képest csökkent a hátralékok száma és a hátralék összege —, mégis kétszer annyi ez Szabolcs- Szatmárban, mint a többi megyében. Az országban a tanácsi ingatlankezelő szerveknél nyilvántartott hátralékosok aránya az összbérlőkhöz •viszonyítva 1,66 (Budapesten 0,47), Szabolcsban pedig 6 százalék. A nem fizető bérlők aránya az összes bérlőkhöz viszonyítva 19,5 százalék, az országban az arány 6,5. Felszólítás, letiltás Mint ahogy a tanácsi bérlakások zöme is Nyíregyházán van, éppúgy Nyíregyházán található azok többsége is. akik nem fizetnek. Az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat friss kimutatása szerint ez év szeptember 1-ig a lakbérhátralék összege 2 millió 283 ezer forint volt. Ha a két évvel ezelőtti összeghez, vagy a tavaly december végi kintlevőséghez viszonyítjuk ezt a tartozást, akkor akár kedvezőnek is nevezhetjük, s nem is csak azért, mert kevesebb ez a két és negyed millió a korábbiaknál, hanem mert tavaly és az idén nyáron is tovább emelkedtek a lakbérek. Az ember azt hihetne, hogy azok nem fizetik rendszeresen a lakbérüket, akiknek kevés a jövedelmük. Ez nem így van. A nemfizetők között csak minimális azok aránya, akiknek a lakbérfizetés miatt megélhetési gondjaik vannak. A meglehetősen kedvezőtlen képen mindenképp változtatni szükséges, ez a folyamat 1980-ban kezdődött el. Először fizetési felszólítást küldtek az adósoknak, s amikor ez eredménytelen maradt, letilttatták, vagy végrehajtást rendeltettek el ingóságaikra. Természetesen környezettanulmányt is véti j lakások; minden ötödik bérlő tartozik geztek, mert ahol a szociális helyzetet kedvezőtlennek ítélték, ott részletfizetési kedvezményt is adtak, mert az erőszakot mindenképpen szerették volna elkerülni. Kényszeresére Sajnos ezt sok helyen nem lehetett. A nemfizetést, a felszólításokat felmondás követte. Ezzel együtt megkereste a vállalat az adósok munkáltatóit, s arra is volt példa, hogy a rászorulók anyagi segítséget kaptak. Akinél viszont semmi nem használt, ott bírósági ítélettel kötelezték kiköltözésre a nemfizetőket, s akik önként nem mentek ki, azokat kényszerítették a lakás elhagyására. 1981-ben 21 családot költöztettek ki kényszerrel, tavaly 60 adós lakásbérleti jogviszonyát mondta fel a vállalat, közülük a felmondás hatására huszonketten kifizették tartozásukat. Harmincnyolc esetben megindították a pert, s míg ez tartott, harmincán rendezték hátralékukat, így nyolc esetben volt szükség a felmondás bírósági érvényesítésére. Ebben az évben eddig hét jogerős ítéletet hajtottak így végre, s most ismét 12 ítélet született kényszer- kiköltöztetésre. Ez sajnos nem azt jelenti, hogy mindössze ennyien tartoznak: ebben az évben már 65 adósnak mondta fel a vállalat a lakásbérleti jogviszonyát. Közülük 44 adós fizetett, 21 esetben pert indítottak, ezek a perek most zajlanak. Nem ismeretlen dolog senki előtt, hogy a lakbérekből kell fenntartani és alkalmanként felújítani az állami lakásokat, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi a lakbérhátralék összege. Éppen ezért hívta fel a napokban a megyei tanács szak- igazgatási szerve az ingatlan- kezelő szervezetek figyelmét jogaik érvényesítésére. Természetesen arra is, hogy ha szükséges, alkalmazzák a kényszercseréket is. Ezekre ott kerülhet sor, ahol nincs elegendő szükséglakás. A bérlő ilyenkor köteles az alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb szobaszámú lakást elfogadni. Elterjedt, s már- már közfelfogás a hátralékosok körében, hogy „úgysem mernek kirakni az utcára”. Ez természetesen csak ábránd, mert aki képes lenne fizetni és mégsem fizet, ki lehet rakni az utcára is. Nehéz helyzetben Vannak olyan családok, ahol olyan kevés a jövedelem, vagy sok a gyerek, esetleg mind a kettő igaz, s ahol valóban nem képesek, vagy csak nagy nélkülözések árán képesek kifizetni a lakbért. Ilyen esetekben a tanácsoknak nemcsak joguk, hanem kötelességük is élni támogatási lehetőségeikkel. Elképzelhető, hogy egy-egy család helyett átvállalja a tanács a lakbér kifizetését. Szabolcs-Szatmár megye első a nemfizetők rangsorában. Köze van ehhez természetesen annak is, hogy itt kisebbek a keresetek, nehezebb megteremteni a mindennapi kenyeret, de a nemfizetők többségének nem kenyérre kell az a pénz. Balogh József Túl sok rosszat írtunk az utóbbi hetekben a Nyírtou- ristról, a Szabolcs-Szatmár megyei Idegenforgalmi Hivatalról. S volt, amikor jogtalanul bántottuk, mert olyan hibát is felróttunk, amit mások követtek el — bár a vendég ezt nem tudja, ha a Nyírtouristtal áll kapcsolatban. Mindezt egy témára érdemes leszűkíteni: a külföldiek, elsősorban a lengyel turisták fogadására. Ebben próbáltunk tájékozódni illetékesektől. — Külön megkértük a lengyel utazási irodákat, hogy írják le, milyen panaszuk volt a szezonban, s ennek alapján megtesszük a szükséges intézkedéseket — tájékoztat Nemes András, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezető-helyettese. Kiderült, hogy a legtöbb gond az Igrice nyaralófaluban az étkeztetéssel volt. A legnagyobb jóindulattal sem tudták a negyven-ötven ember elhelyezésére alkalmas helyi étteremben a csoportokat úgy fogadni, hogy akár 4—500 ember kultúráltan étkezhessen, időben, jó minőségben megkapja ebédjét. A Piac étteremből szállították az ebédet, néha bizony megkéstek, a szervezettséget biztosan javítani lehetett volna, hiszen tisztes jutalékot kaptak az ebédért. Mondhatná erre bárki, hogy a közeli Krúdy-szálló- ban biztosan jobbak lettek volna a feltételek. Csakhogy a korábbi évek rossz tapasztalata után az utazási irodák kikötötték, oda a színvonal alatti ellátás miatt nem vihetik a vendégeket. — Gondjaink voltak Igri- cén az elavult berendezésekkel — ismeri el Borbély István, az iroda vezetője, aki fél éve irányítja a hivatal munkáját. — Ezért nagyarányú felújításba kezdtünk, fokozatosan kijavítjuk az elkorhadt feljárókat, megoldottuk, hogy esős időben se kelljen sárban eljutni a házakhoz, hűtőket, tv-t vásáEgy-egy falu határában nagyon elszaporodtak az utóbbi években az olyan lopások, amelyeknek a tettesei csak ritkán buktak le. Hol egy tábla tengerit törtek le az éjszaka leple alatt, hol a krumplit szedték fel, hogy a különféle gyümölcslopásokat már ne is említsük. A kár nem olyan rettenetesen nagy összeg általában, de képzeljük csak el, mit érez az a kárvallott, aki hetekig-hóna- pokig gondozza derékfájdító munkával a növényt egy kis haszon reményében, s mire betakaríthatná a termést, már nincsen mit — Kemecse környékén sem igen ismeretlenek az ilyesféle tolvajlások, de ott legalább most fény derült az egyik eset tetteseire is. Az ötvennyolc esztendős Laska Dánielre mindenképpen illik a kifejezés: notórius tolvaj, hiszen ahányszor bíróság előtt állt (s ez nem éppen ritkaság az életében), mindig más holmijának a megkíváA tárgyalóteremből I lefülelt karfioltolvaj nása okozta a vesztét. A büntetésekből azonban nem tanult. Tavaly novemberben például a feleségével és B. Lászlóval összefogva a vasmegyeri téesztagok háztáji földjére mentek ki. Nem hirtelen elhatározás volt a kis kirándulás, bizonyság rá, hogy gondosan előkészítettek három zsákot, s magukkal vitték. Hetvenöt kilónyi karfiolt szedtek le sötétedés előtt. Pech j ükre azonban akadt valaki, aki észrevette őket, szólt a mezőőrnek, s közös erővel visszavették Las- káéktól a zsákmányt. A kár éppen hogy meghaladta az ezer forintot (illetve tulajdonképpen nem is keletkezett kár, hiszen a jogos tulajdonos visszakapta a karfiolt), így Laskáné és B. László ellen csupán szabálysértési eljárást kezdeményezett a rendőrség, Laska Dániel viszont — mozgalmas előéletének köszönhetően — bíróság előtt felelt tettéért. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Gucsáné dr. Fekete Magdolna tanácsa Laska Dánielt (akit ez év májusában ítéltek el utoljára ilyen cselekedet miatt) lopás vétségében találta bűnösnek. A többszörösen visszaeső vádlott büntetése hat hónap szabadságvesztés, amelyet börtönben kell majd letöltenie. Az ítélet jogerős. Á vendég mindig kedves
