Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
1985.október 11. Kelet-Magyarország 3 Munkahely és közélet — a szakszervezeti választások tükrében Kulcsposzton a bizalmi * Megyei tapasztalatok, alapszervezeti tanácskozások A hét végére minden szabolcsi munkahe- ben az a folyamat, ami a nyárutón kezdő- lyen befejeződnek a szakszervezetek alap- dött, s ami megelőzi az ágazatok megyei és szervi választásai. Lezárul a mozgalom leg- országos tisztújítását, átalakítását és a szak- fontosabb közösségeiben — tehát a termelés szervezeti kongresszust, és az alkotás — legközvetlenebb közelségéSzándékosan használom a „nyárutó” meghatározást e kampány kezdő idejeként, hiszen ott, ahol a termelő- munka jellege úgy kívánta — a MEDOSZ-nál, tehát a mezőgazdasági dolgozók körében — már augusztusban megválasztották a bizalmiakat. hogy a kampány ne vonja el a szeptember—októberi munkálatoktól az embereket. A pedagógusok pedig később, csak szeptember második felében kezdhették meg választásukat, mert a vakáció majd a tanévindítás a szakmai feladatokra összpontosították a tantestületek figyelmét. I bizalmi — kulcsember De nemcsak az időbeli eltérések tették sokszínűvé, egymástól eltérővé a mozgalom egyes ágazataiban folyó munkát. Egyes szakmák központi vezetőségei, például az ÉDOSZ úgy döntött, hogy két szakaszban bonyolítja le tisztségviselőinek megújítását. Az építők a nyílt választásokat részesítették előnyben még a főbizalmiak esetében is, noha e téren mindenütt a titkos szavazás módszere volt az irányadó. És a mostani szakszervezeti választásoknál alkalmazták első ízben a kettes vagy többes jelölést is valamennyi ágazatnál. A szakszervezetek megyei tanácsánál a most befejeződő választási szakaszról rendkívül sok figyelemreméltó tapasztalat gyűlt össze: dolgozó kollektívákat foglalkoztató kérdések hosszú sora. Az egyik fontos megállapítás : nagymérvű minőségi változás tapasztalható a megválasztott bizalmiak körében. A dolgozók rendkívül M ikroprocesszoros adat- feldolgozó gépet helyez üzembe a Balkányi Állatni Gazdaság 1986 elején. A két Robotron mikroszámítógép már megérkezett a gazdaságba és öten, Pethő Lászlóné, Göndör Istvánné, Keczán Ilona, Közlök Ibolya és Pál Györgyné ezekben a napokban kezdték elsajátítani a kezelését. A Számorg nagy jelentőséget tulajdonítanak a bizalmi személyének, hiszen — például — tisztában vannak azzal, hogy amíg a bizalmi nem „adja áldását” bérrendezési döntésekre, addig ilyen lépés nem valósul meg az üzemben. A mostani választások igazolják, a dolgozóK jó érzékkel választják ki étdekeik képviselőjét. Szabolcs-Szatmár- ban 45 százalékban kicserélődött a bizalmi testület, s ez annyit jelent, a dolgozók keresték a valóLan rátermett személyeket. Listavezető tinta: a gazdálkodás Az is megyei tapasztalat, hogy a bizalmiak döntő többsége — úgy 80 százaléka — rokonszenves módon és tartalmasán számolt be választóinak. őszinte, élénk viták zajlottak az alapszervezetekben. A termelőüzemekben a dolgozók a szó legszorosabb értelmében véve aggodalommal beszéltek a vállalat sorsáról, sok helyen azt hangsúlyozták. hogy a vállalati vezetés jobb munkaszervezéssel, nagyobb felelősséggel gondoskodhatna a színvonalasabb termelésről, ezáltal a dolgozók jobb keresetéről. Az SZMT munkatársainak véleménye szerint az alapszervezeti — mindenekelőtt a-főbizalmi és bizalmiválasz- tások, értekezletek során a felszólalók mintegy 60 százaléka a termelés, a gazdálkodás, a munkafegyelem, a munkaidő kihasználásával kapcsolatos kérdésekről beszélt, A hozzászólók 30 százaléka az érdekvédelmi tevékenységre összpontosított, de sajnos csak minden tizedik véleménynyilvánító tett említést a szakszervezet belSzámításteohnikai Kisszövetkezet szakemberei tanítják be a gazdaság könyvelőit a gépkezelésre. Az összesen másfél millió forintot érő két gép végzi hamarosan a főkönyvi könyvelést, a készletnyilvántartást, az állóesziköz- könyvelést és a bérgazdálko- kodást. (Császár Csaba felvétele.) ső, szervezeti életéről, pedig — mint ismert — az érdek- védelemről csakis jól működő szervezet képes gondoskodni. B bérekről, nyíltan Arra is rávilágítottak ezek a tisztújító értekezletek, hogy napjaink problémái (bérek, jövedelmek, árak ' stb.) élénk visszhangot kapnak a szakszervezeti tagság, a dolgdzók körében. Amint az SZMT egyik vezető munkatársa elmondta, sok helyütt beszéltek arról is, hogy „miért nem a fő munkaidőben végzett tevékenység ad garanciát a biztos megélhetésre, sokkal inkább a GMK-k és a háztáji . ..” Ezek a kérdések meglehetősen éles hangnemben is felvetődtek. Értékes az a megyei tapasztalatokon alapuló következtetés is, miszerint a szak- szervezeti értekezleteken a felszólalók ugyan nem említették gyakran és konkrétan a XIII. kongresszust, de a kongresszusi határozatok szelleme, ezek lényege a vitákból jól érzékelhetően kicsengett. A felszólalóknak az ország lényeges dolgairól szólók gondolatai teljes „szinkronban” vannak pártunk törekvéseivel legyen szó akár a takarékosság, a hatékony gazdálkodás vagy az áremelések ügyéről. Ugyanakkor sokan hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy a középvezetők egy része nem hajtja végre következetesen a helyes központi akaratot. Azt is észreveszik, sérelmezik némely Tudatalatti 4 z isten nyári időszámítás szerint déli egykor bejött a kéményen át, és lekuporodott az ágy mellé. Méla nosztalgiával megállapította, itt már megint meghűlt valaki. Dologidőben. Az éppen akkor eltávozó lelket begyömöszölte kötényébe, majd a kéményen át, anélkül, hogy a siratok észrevették volna, mennybe ment. Csupán a bal hátsó lábára sánta Sajó vakkantott egyet a kiskapunál, aki érzékeny volt a rendkívüli dolgokra, házőrzésre neveltetvén. Az isten aztán ott fent a mennyben egy vájling fölött kicsavarta a szivacsos lelket, hogy lássa, milyen ítéletet mondjon felette. — Fiam — így az úr —, ez az egész teljesen át van itatva Kőbányai világossal. Menj vissza a földre, én nem tudok, mit kezdeni veled. Ha eddig jó voltál nekik, meglesznek veled a jövőben is. — És kihajította a mpnnyei manzárd ablakán. Halála történetét Józsi mesélte két Kőbányai világos között, mivel munkahelye ABC és talponállók háromszögelési pontjába esik. Szintén nyári időszámítás szerint 23 óraikor talált rá Józsira a neje a kiskert egresbokrai alatt. Azt hitte, hites párja nővel van, mert fojtott Mikroprocesszoros adatfeldolgozó Balkányban munkahelyen a szakszervezeti tagok, hogy vezetőik, feletteseik egy része egyéni ügyei után fut és ezeknél jóval kisebb figyelmet, energiát fordít a vállalat, intézmény belső rendjére, mechanizmusának megfelelő működtetésére. „Csatározás” Élénk, kritikus hangvételű eszmecserék zajlottak az árak és a jövedelmek egyenlőtlenségeiről, kemény megjegyzések hangzottak el a szénellátás problémáiról és súlyos gondként vetették fel a szakszervezeti értekezleteken a termelés és értékesítés, a termelő s a piac kapcsolat- rendszerének hibáit. Többen megfogalmazták: nem kellene a felvásárló vállalatoknak szüntelenül éreztetniük saját gondjaikat, tehetetlenségüket, mert ez megingatja a termelői kedvet, bizalmat. Hasznos, értékes vélemények tekintélyes sorát, az előrevivő kritika hangulatát hozták ezek a szakszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések. Az újonnan megválasztott bizottságok, s nem kevésbé a mostani értekezleten bátran véleményt nyilvánító tagság előtt máris ott áll a friss feladat: a jobbító szándékot jobbító tettekké alakítani, a viták elveit a munkanapok gyakorlatává alakítani. Ami a választások során még figyelemreméltó volt: a szakszervezeti bizottságok választása már nem volt olyan „viharos”, mint a bizalmi választások eseménye. Mindössze három helyen (a vásárosnaményi és a tarpai tsz-nél, s a Nyírterv-nél) kellett megismételni a választást a szabályok téves értelmezése miatt. Az is megfigyelhető volt, hogy ahol az elnök, a titkár személyére kettős vagy többes jelölést tettek, ott inkább erre a tényre (a „csatározásra”) összpontosítottak a szakszervezeti tagok. A megyében mindössze egyetlen esetben fordult elő, hogy a jelölőbizottság javaslatával ellentétesen döntött a kollektíva. Szilágyi Szabolcs hangon egyre azt hajtogatta: eredj innen, most nem kívánom a csókodat... Pedig csak Sajó próbálta tisztába tenni a gazdát. Az ivócimborák közben jókat derülnek Józsi halálán és feltámadásán, pedig a darus már kétszer dudált a háromszögelési pontból, ő nem jött át, mert százhatvan lefelé a vaslépcsők száma, és vissza is ugyanennyi, ha valamivel nem több. Indulás. Józsi valahogy nem tud a saját történetén olyan felszabadultan nevetni. Már csak azért sem, mert a második üveg világos árapályt játszik a gyomrában. Talán egy is elég lett volna. Kicsit babonás is: nem véletlenül álmodik az ember ekkora marhaságot. Jó lesz vigyázni. £ gy reklámszatyorban, egyéb hasznos küldemények mellett a darusnak is a magasba emelkedik egy üveg világos. Józsi utánanéz, már alig lehet elolvasni a MARLBORO feliratot a szatyron. Beleszédül a magasságba, amit két napja álmában megjárt. Felejtsük el az egészet, biztatja magát, aztán hasznos mozdulatokra készen eltűnik a betonfalak hűvösében. Józsiban működik valami tudatalatti. Napok óta csak műszak után látom a sörözőben. Gyanakodva issza a világost. Meggyőződésem, gyanakvása nem elsősorban a sör minőségének szól. Benkő Károly GERBERÁK. A varsánygyűrei Tisza Termelőszövetkezet gemzsei virágkertészetében négyezer tő gerberát nevelnek a fóliasátor alatt. Juhász Miklósné és Nyiri Károlyné az első virágszálakat szedi le. (Elek Emil felvétele.) (--------------------------------------1^ Lehet gazdaságosan Is Milliók a szBlgáltaíána ÜJ SZELEK FÜJNAK A JAVl TÓIPARBAN mostanában — elsősorban az ipari szövetkezetek révén. Ha csak a számokat nézzük, az elmúlt évhez képest kilencszázalékos a fejlődés. Azonban megjegyzendő, ez még csak a kezdet, az első lépések, vagyis hurrázni korai lenne. Viszont mindenképpen örvendetes a fejlődés. A kiemelt szolgáltatások közül is a gépjárműjavítás jár az élen. A nyíregyházi Tempó ebben alapvető szerepet vállalt, ahol a tavalyinak a harmadával növelték az autójavítást. Ez köszönhető résziben a garanciális javítások kiszélesítésének, valamint a műszaki vizsgáztatás eredményes működtetésének. Ugyancsak az élenjárók közé tartozik a Nyírbátori Építő- és Szakipari Szövetkezet autósrészlege, a nemrég szétvált mátészalkai szövetkezetből alakult Szatmár Autójavító Kisszövetkezet, a RAFA- FÉM autószervize. Sok jó mondható el az ipari szövetkezetek híradástechnikai és háztartási- gép-javítási szolgáltatásairól is. Rendkívül figyelemre méltó eredményt értek el a Vásárosnaményi Vegyesipari Szövetkezetben, ahol szervezéssel és odafigyeléssel javítottak. Tiszalökön szintén a szervezés lendített a szolgáltatáson. A fodrász- szövetkezetekben is emelkedett a szolgáltatások színvonala, ami egyben több új üzlet megnyitását is jelenti. A cipőjavítást leginkább a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetnél oldották meg. A már meglevő részlegeik mellett megszervezték a hozom-viszem szolgáltatást. Ez azt takarja, hogy a fehér foltként kezelt területekről gépkocsival hozzák a javításra váró lábbeliket, s meghatározott idő múlva már kijavítva visz- szaviszik. AZ ÉPÍTŐIPARI szolgáltatásokról ugyanezek már nem mondhatók el. A terveikhez képest lemaradtak a szövetkezetek, ami nem írható teljesen a téli időjárás számlájára. A lakásokban végzett javítások csökkenése a szövetkezeti vezetők nem kellő szervezőmunkájának, a nem megfelelő piackutatásnak tudható be. A méretes ruhakészítésnél is jelentős csökkenés következett be. Viszont ez objektív okokkal magyarázható. A kereskedelmi vállalatok — olykor — nagy kedvezménnyel árusítanak, ami elvonja a varratástól az embereket. Ezt bizonyítja, hogy ugyan csökken a ruhakészítés, viszont növekszik a ruhajavítások száma. A jövőben a szolgáltatások terén fokozottan számolni kell a kisszövetkezetekkel. Közöttük is elsősorban az Elitász, a Chemi- sol, a Szigma azok, amelyek sokat tesznek a lakossági igények kielégítéséért. IGÉNY PEDIG VAN a lakosság részéről, csak a feltételeket kell megteremteni a szövetkezeteknek. A többség jó úton jár. Ezt példázza tizenhét ipari szövetkezet, amelyek — pályázat útján — közel harmincmillió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak az OKISZ-tól, s természetesen ezt a pénzt csakis és kizárólag a szolgáltatásaik fejlesztésére fordíthatják. A szolgáltatások iránti kereslet várhatóan a jövőben sem csokikén. így azokban a szövetkezetekben, ahol jól gazdálkodnak a segítségül kapott pénzzel, bizonyára nyereségessé válhat a szolgáltatás. Ennek pedig a szolgáltatásra várók is hasznát látják. Sípos Béla
