Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-09 / 237. szám
1985. október 9. Kelet-Magyarország 9 Szabolcs-Szatmár megye VIL ötéyes tem terület- és településfejlesztési koncepciója (Folytatás a 8. oldalról) haladja meg a munkaképes korból kilépőkét. Az aktív kor feletti népességhányad is bővül. A középtávú tervidőszak során számuk 2,4 ezer fővel emelkedik. A megye munkaképes korú népességének foglalkoztatási színvonala a VII. ötéves tervidőszak kezdetén 75,2 százalék, ami jóval alacsonyabb az országos átlagnál. A munkaerőforrás jelentős bővülése azt eredményezi, hogy a foglalkoztatási színvonal tartásához az aktív keresők számát ötezerrel kellene növelni. Az ifjúsági munkaerő-kínálat iskolázottság szerinti összetétele jelzi, hogy a megye olyan iparágak fogadására lenne alkalmas, amelyek automatizáltsági foka viszonylag magas, s mint ilyen, a kisebb létszámú szakmunkaerő mellett betanított jellegű munkaerő nagyobb tömegű foglalkoztatását igényli. A pályakezdő fiatalok közül évente hullámzóan 1000— 1200—1400 hagyja el a megyét. Külön érzékeny veszteséget jelent, hogy a jobban képzettek hagyják el lakóhelyüket, ezért a megyében dolgozó aktív keresők iskolázottság szerinti összetétele a lehetségesnél lassabban javulhat. Több mint 3600 azoknak a munkaképes kordáknak a száma, akik megfelelő, főleg helyi munkalehetőség esetén aktivizálhatók. Nagy részük a szakképzetlen (általános iskolai, vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkező) nő. A megyében jelentős nagyságrendű (30 ezer körüli) a távolsági ingázók száma. Növelheti foglalkoztatási gondjainkat a körükben végrehajtásra kerülő létszám- leépítés, ami főként az alacsony képzettségű rétegeket, illetve a megváltozott munkaképességűeket érintheti. A megyehatáron túl megrokkant, illetve munkaképesség csökkenést szenvedett dolgozók visszatérése tovább terheli a megye eltartóképességét. A megyei népességnek 7,2 százalékát (közel 42 ezer főt) a cigánylakosság képezi. A területi munkaerő-gazdálkodás feladata a gazdasági aktivitásuk fokozása, ami jelenleg még alacsony, alig haladja meg a 60 százalékot. A foglalkoztatási helyzet a megyén belül is differenciáltan alakul, a jelenlegi információk szerint Fehér- gyarmat, Mátészalka és a Dél-Nyírség térségében várható a legnagyobb feszültség, de a megyeszékhely körzetében is kedvezőtlen tendencia alakulhat ki. Ipar: intenzív fejlődés A megye ipara a VII. ötéves tervidőszakban is várhatóan dinamikusan fejlődik. A gazdálkodás intenzív jellege tovább erősödik, de a foglalkoztatás növelése érdekében extenzív jellegű beruházásokra is szükség lesz. A termelésnövekedés döntő hányada várhatóan — a többletlétszám foglalkoztatása ellenére is — a munkatermelékenység javulásából adódik. Az ipar ágazati szerkezetében a termelést tekintve tovább nő a nehézipar részaránya, a foglalkoztatott létszámot véve alapul pedig marad a könnyűipar nagy súlya. Kiemelkedő szerepet játszó ágazataink — amelyek országos viszonylatban is számottevőek — (gumiipar, cipőipar, gyógyszeripar, fa- feldolgozóipar) dinamikusan fejlődnek tovább. A vállalatok a szabályzó- rendszer hatásaként az intenzív fejlesztés irányába kényszerülnek, ezért a saját fejlesztési forrásaikat az extenzív jellegű beruházások helyett várhatóan a hatékonyság javítására, korszerűbb berendezések vásárlására fordítják. A megye foglalkoztatási feszültségei enyhítéséhez feltétlenül szükséges a munkahelyteremtő beruházások így csak lényeges állami támogatások ( Központi Terület- fejlesztési Alap), továbbá a normatív szabályozók alóli átmeneti mentesség biztosításával valósíthatók meg. A területi fejlesztési irányt elsősorban a foglalkoztatandó munkaerő térségi elhelyezkedése határozza meg. Emiatt szükséges Fehérgyarmaton, Nyírbátorban, Kisvárdán és Nyíregyházán vagy körzetükbe középüzemek telepítése, Mátészalkán a meglévő üzemek bővítése, Vásárosnamény körzetében további munkahelyek létesítése. A vállalati beruházásoknál, valamint új üzemek telepítésének támogatásánál arra kell törekedni, hogy az ipari struktúra korszerűsödése járjon együtt a magasabb jövedelemtermelő képességű ágazatok (mikroelektronika, precíziós gépgyártás) meghonosításával és megerősödésével is. Ez elősegítené a már meglévő szellemi potenciál megtartását, továbbá vonzóbbá tenné megyénk iparát a felsőfokú végzettségű szakemberek számára. A szakmunkásképzés struktúráját hozzá kell igazítani az ipar jövőbeni fejlesztési igényeihez. A közeljövő megoldandó problémája marad a termelőegységek gazdálkodási, esetenként szervezeti önállóságának kérdése. A nem megyei székhelyű vállalatok részéről gyáraik, gyáregységeik önálló vállalatokká szervezése nem várható. A belső érdekeltségi és irányítási rendszer kialakítása és hatékony működtetése kedvező irányú változást eredményezhet. E célkitűsés megvalósításával elérhető, hogy az ipari termelő egységeink az eddigiektől nagyobb mértékben játszanak szerepet a településfejlesztésben. A megye energiagazdálkodási koncepcióját a változó energiagazdasági helyzethez rugalmasan alkalmazkodó programként kell kezelni. A villamosenergiaellátásban halaszthatatlan feladat a Nyíregyháza—Ib- rány 120 KV-os távvezeték és az ibrányi transzformátorállomás építésének befejezése, s még inkább a Fehér- gyarmat—Vásárosnamény között a 120 KV-os körvezeték kiépítése. A megyén áthaladó gázvezetékek potenciális előnyeinek jobb, szélesebb körű kihasználása jelentősen javítaná az ipar- telepítés és energiaracionalizálás feltételeit. Elsősorban á már földgázellátási engedéllyel rendelkező Mátészalka, Kisvárda, Nyírbátor bekötését, a tanácsok gesztorságában történő önerős kivitelezés megvalósítását kell biztosítani, de más települések (Csenger, Fehérgyarmat, Tiszaszalka, Vaja) bekötésének lehetőségét is vizsgálni kell. Az új gazdálkodási rendszerben a helyi tanácsok feladata a megfelelő szolgáltatási színvonal biztosítása. A rendelkezésükre álló pénzeszközök bevonásával, valamint egyéb eszközökkel (például helyiség, telek biztosítása, kedvezményes bérlemény, adóalapcsökkentés, aktív koordináló szervezés stb.) ösztönözni kell a szocialista szektor hálózatbővítését, a kisipari szolgáltatás fejlesztését. Arra kell törekedni, hogy a szolgáltatások a gazdaságilag elmaradott térségekben is könnyen elérhetővé váljanak, különösen az alapszolgáltatások tekintetében. A megye építőiparában a VII. ötéves tervidőszakban a VI. ötéves tervi teljesítést kismértékben meghaladó, mintegy 17 milliárd forint értékű építési feladattal számolunk. A tervidőszak első két évében nem várható az építési igények növekedése míg az időszak második felétől a beruházások lassú növekedésére, az igények bővülésére kell felkészülni. Emellett egyik legjelentősebb feladat a régi paneles épületek felújításának megkezdése. Az ágazaton belül a foglalkoztatottak száma tovább csökken. A hatékony gazdálkodás érdekében csökkenteni kell a termelés ráfordításait, rövidíteni kell a kivitelezési időket és javítani kell a minőséget. Mezőgazdaság: jövedelmezőbben termelni A megye mezőgazdaságának fejlesztését úgy kell szervezni, hogy segítse elő a mezőgazdasági termelés adottságoknak megfelelő területi elhelyezkedését, a szakosodást, a kedvezőtlen adottságú térségek harmonikus fejlődését, valamint a mezőgazdasági termelés és élelmiszeripari feldolgozás közötti mind magasabb összhang kialakulását. E célok megvalósítása érdekében szükséges a termelési szerkezet olyan irányú átalakulása, hogy a növény- termesztési ágazatok az állat- tenyésztési ágazatok átlagánál gyorsabb ütemben fejlődjenek, de kedvezőtlen esetben is azzal legalább megegyező növekedési ütemet érjenek el. A szántóföldi növénytermesztésben továbbra is kiemelt feladat a gabonafélék termelése, ezen belül a kukorica arányának emelése. A gyümölcstermelésben a kialakult termelési szint megtartását a piaci igényeknek megfelelő szerkezetváltozással és minőségi fejlődéssel kell egybekötni. Az állattenyésztésben a gazdaságossági követelményekhez kell igazítani az állomány alakulását. A tenyésztői munka színvonalának emelése várhatóan mérsékelt létszám- csökkenéssel jár. A tervidőszakban is kiemelten kell kezelni a termő- terület növelésével, a természetes termőképesség javításával párosuló meliorációs beruházásokat. Az egyes térségek belvízveszélyeztetettsége, a meliorációs munkák jelenlegi állapota alapján a következő megvalósítási sorrend indokolt: a felső-szabolcsi térségben a melioráció I. ütemének befejezése, a II. ütem megkezdése. A beregi öblözetben a melioráció végrehajtása. A Tisza—Szamos közben az I. ütem befejezése és a II. ütem megkezdése. A Szamos—Kraszna menti térségben az elvégzett munkák komplexszé tétele. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek gazdálkodásának javítása és stabilizálása érdekében többirányú a tennivaló. A termelési szerkezet felülvizsgálatával és módosításával, a vezetési színvonal és a szakember-ellátottság javításával, a komplex meliorációk megvalósításával e téren jelentős előrelépéssel számolunk. A helyi erőfeszítések mellett azonban továbbra is szükséges a központi támogatás fenntartása és az adottságoknak megfelelő termékszerkezet kialakítását preferáló szabályozó- rendszer működtetése. A jövedelemtermelő képesség fokozása érdekében növelni szükséges a mezőgazda- sági termékek feldolgozottsági fokát. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység körét tovább kell bővíteni, de az eddigieknél szelektívebben, a rendelkezésre álló munkaerő szakképzettségével összhangban. Közlekedés, áruszállítás, távközlés A közlekedési ágazatban a közúti személyszállításban a szállítási igények 4—7 százalékkal, ezen belül a helyi tömegközlekedési igények nagyobb mértékben fognak emelkedni. Törekedni kell a csúcsidei zsúfoltság csökkentésére és nagyobb gondot kell fordítani az utastájékoztatásra. A közúti áruszállításban mintegy 3—5 százalékos növekedés vánható a tervidőszakban. A szállítási ráfordítások mérséklése végett erősíteni kell a termelők és felhasználók együttműködését. A vasúti áruszállítás teljesítményei jelentősen növekednek, míg a személyszállítási teljesítmények szinten maradnak. Nagy fontosságú feladat a nyíregyházi állomás kiemelt peronrendszerűvé történő átépítése. Meg' kell kezdeni a mátészalkai vasútállomás rekonstrukcióját. Ennek keretében személy-, teherpályaudvar-felvételi épületet és új autóbuszpályaudvart indokolt építeni. Az úthálózat-fejlesztésen belül elsőbbséget kapnak a bekötő utak, valamint az ösz- szekötő utak, útfenntartásnál pedig a főútvonalak állagmegóvása. Felújításnál, korszerűsítésnél a vízelvezetés és útépítés összehangolását biztosítani kell. Nyíregyházán a 38, sz. (tokaji) fő közlekedési úton, Kisvárdán a Vulkánnál új közúti felüljáró építése indokolt. A távközlés megyei fejlesztésénél ki kell használni azt, hogy a VII. ötéves tervidőszakban országosan is kiemelt fejlesztést kap a Magyar Posta. Szükséges, hogy a központi fejlesztési elképzelések kialakításánál vegyék figyelembe a többszörösen hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására irányuló kormányprogramot, mivel e területek fejlesztésének egyik lényeges eleme a távközlés alapjainak kiépítése. A fejlesztéseknél számottevő előrelépés csak úgy biztosítható, ha a helyi tanácsok saját eszközeikkel is hozzájárulnak helyzetük javításához. Mátészalkán és Kisvár- dán a gócközpont kialakítását a többszörösen hátrányos helyzet felszámolása miatt szükséges mielőbb megvalósítani. A megyeszékhelyen az anyagi lehetőségek keretein belül törekedni kell a kábeltelevíziózás lehetőségeinek kiterjesztésére. A megye kiskereskedelmének célkitűzése a VII. ötéves tervidőszakban: a kiegyensúlyozott áruellátás fenntartása, javítása; a meglévő hiányok szűkítése, újabb hiányok keletkezésének megelőzése. Az 1986—1990. években a kiskereskedelmi forgalom 10—12 százalékos változatlan áras fejlődése fogalmazódik meg; az első szakaszban 3—4 százalékos, a második szakaszban 7—8 százalékos növekedéssel számolva. Az ellátásszervező tevékenység során elsőbbséget kap: a napicikk-ellátás kínálati feltételeinek javítása, különös figyelemmel a kistelepülések és az új városrészek ellátására. A rétegigények differenciált kielégítése, elsősorban olcsóbb, de jó minőségű árucikkek kínálatának javításával. Javítani az ellátást Szükséges a zöldség-gyümölcs ellátás javítása. A végrehajtást konkrét utasítás, szerződéskötési kötelezettség, a tárolás árkockázatát intervenciós alap fogja biztosítani. Az építőanyagellátást még zökkenőmente- sefabé kell tenni. Gyermek- ruházati termékekből megfelelő kínálati hátteret kell biztosítani. A vendéglátás intenzívebb fejlődésre várhatóan a tervidőszakban nem lesz képes. A kereskedelmi hálózat fejlesztésére állami támogatás is rendelkezésre áll, ez azonban csak nagy alapterületű, korszerű technológiát alkalmazó kereskedelmi létesítmények fejlesztésére vehető igénybe. A bolti kiskereskedelemben számolunk mintegy 20—22 ezer négyzet- méter hálózati alapterületbővítéssel. Ezen belül 22—28 kisebb ABC-áruház, 15—20 élelmiszerbolt, 8—10 ipar- cikküzlet (és a Domus Áruház) megvalósítása prognosztizálható. A vízminőség védelme területén el kell érni a szippantott szennyvizek elfogadható elhelyezését és előre kell lépni a szakosított sertéstelepek híg trágyájának elhelyezésében. A levegő tisztaságának védelme érdekében Ti- szavasváriban meg kell szüntetni a veszélyes vegyi anyagok nyílt téri égetését, gyári égetőmű létesítésével. A veszélyes hulladékok tárolása érdekében Nyíregyháza és Záhony térségében átmeneti tárolóhelyeket kell kialakítani. Az életkörülmények javításában és területi közelítésében a lakossági infrastruktúra fejlesztése, ezen belül az alapellátás javítása kiemelt feladat. Az alapfokú szükségletek lakóhelyen kielégítendő köre a tervidőszakban az egészséges ivóvíz-, a lakás-, az általános iskolai és óvodai ellátás, az alapfokú egészség- ügyi ellátás, az élelmiszer- és napicikkellátás, a villamos- energia-ellátás, a megfelelő közlekedési kapcsolat, a folyamatos telefonösszeköttetés, valamint a rádió és televízió megfelelő vételi lehetősége. Közülük fontosságuk és a növekvő társadalmi igények miatt megyei kiemelt feladatként kell kezelni a komplex lakásellátást, az egészséges ivóvízellátást és az általános iskolai ellátás színvonalának javítását. A VII. ötéves tervidőszakban a lakásellátás fejlesztésének fő célkitűzése: az országos átlaghoz váló felzárkózás mind az ellátottsági helyzetben, mind az épített lakások minőségi és felszereltségi mutatóiban. A lakásépítés és -gazdálkodás, valamint a -felújítás és -korszerűsítés (bővítés) eredményeként megyénkben közel minden negyedik család lakáshelyzete kedvezően változhat. Ennek érdekében 18—20 000 új lakás megépítésének feltételeit kell biztosítani. A lakásépítésen belül a személyi tulajdonú lakásépítés aránya 90 százalék közelében fog alakulni. A terület- és településfejlesztési célkitűzésekkel összhangban a mennyiségi és minőségi lakásigényekre figyelemmel, a telepszerű többszintes lakásépítést és a csoportos, korszerű családi házak építését túlsúlyban a megyeszékhelyen és a városokban kell •megvalósítani. A szociális bérlakásigények kielégítését a számításba vett új lakások építésével, továbbá a mobilitás elősegítésével kell biztosítani. Főként a megyeszékhelyen emelni kell a bérlakásépítés mennyiségét, növelni a támogatásokat, fokozni a lakásgazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználását, meggyorsítani a családiház- építósre alkalmas telekkialakításokat, hogy ezzel az átirányítással kapcsolatos telekszükséglet is biztosítható legyen. A tanácsi ingatlankezelő szervezetek által kezelt lakás- állománynál a felújítási elmaradások teljes felszámolásával, az időszerű felújítások következetes elvégzésével és a szükséges részleges felújítások megvalósításával, továbbá a lakások korszerűsítésével tervezzük a lakás- helyzetünk további javítását elősegíteni. Az egészségügyi ágazat fejlesztési szükségleteit továbbra is elsősorban a kórházi ellátás feltételeinek javítása határozza meg. A VII. ötéves terv során folytatni kell a megyei kórház rekonstrukcióját (III. ütem), meg kell építeni a Sóstói úti kórház 200 ágyas pavilonját, meg kell valósítani a mátészalkai kórház rekonstrukciójának I. szakaszával egybekötött 100 ágyas (bővítését. Hat-nyolc településen támogatni kell községi egészségügyi központok kialakítását. Fokozott ütemben kell folytatni a szociális otthoni helyek fejlesztését is (Kisvárdán, Fehér- gyarmaton, Szamosangyalo- son). Oktatáspolitikai feladatok A VII. ötéves tervidőszakban Nyíregyházán meglévő intézményeink felhasználásával, bevonásával megteremthető: a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel együttműködve, az üzemgazdasági szak kihelyezett tagozatának beindítása, a Köny- nyűipari Műszaki Főiskola esti, illetve levelező tagozatának beindítása, az Államigazgatási Főiskola kihelyezett tagozatának működtetése. A középfokú oktatásban a tanulói létszám 3800—4000 fővel növekszik. A demográfiai hullám levezetése a tanuló- csoportok létszámának növelésével sem a középiskolákban, sem a szakmunkásképző intézetekben nem oldható meg. A nagy létszámú korosztályok fogadási feltételeinek biztosítása érdekében meg kell építeni 60—70 középiskolai és szakmunkás tantermet, 60—120 tanműhelyi, valamint, 800—1000 kollégiumi helyet. A közép- és szakmunjtásképző-iskolai tantermek és gyakorlati munkahelyek építése — elsősorban a folyamatban lévők befejezése — a tervidőszak első felében megyei feladatként valósul meg, 1988. évtől viszont a cél támogatás os formát ösztönözzük. Tantermenként a középiskolai beruházásokhoz (rekonstrukciós bővítésekhez) 4— 5 millió, míg a szakmunkásképző iskolai tanterem- és műhelyterem-építésekhez 5— 6 millió forint céltámogatás látszik szükségesnek. Az általános iskolai tanulók száma a tervidőszak végére 10—11 ezer fővel csökken. A tervidőszakban új, komplett iskola építése 8—10 településen indokolt, míg a települések többségénél a tanteremállomány bővítése, korszerűsítése, koncentráltabbá tétele a kívánatos. Az új pénzügyi szabályozás bevezetésével 1—2 tanterem bővítését a legkisebb bevétellel rendelkező tanács is végre tudja hajtani. A céltámogatás 250— 300 általános iskolai tanterem, azon túl 25—30 tornaterem, 3000 adag konyhai kapacitás megvalósítását segíti elő. A céltámogatás tantermenként! nagyságrendje öt óv átlagában 2—4.5 millió forint. A szükségletek alapján 1986—1990. években 250—310 általános iskolai tantereim építésével számolunk. A tervidőszakban az óvodás korú népesség 3—4 ezer (Folytatás a 10. oldalon) Lakásépítés: felzárkózás az országos szinthez
