Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-09 / 237. szám
10 Kelet-Magyarország 1985. október 9. Szabolcs-Szatmár megye VII. ötéves tervi terület- és településfejlesztési koncepciója (Folytatás a 9. oldalról) fővel csökken, így az óvodai ellátás fejlesztése is mérsékeltebb lesz. Több tervidőszakon keresztül húzódó feladat Mátészalkán a művelődési központ megvalósítása, valamint a nyíregyházi megyei többcélú szabadidőközpont létesítése. Társadalompolitikai okokból megvalósításuk már tovább nem halasztható. Közművek kommunális fejlesztés A korábbi évek — nagyrészt önerős — fejlesztései ellenére megyénkben még 82 település ivóvízellátása megoldatlan. Az egészségtelen vizű települések száma 19, ennek további növekedése várható. A tervidőszakban tehát folytatni kell a települések közműves vízellátását. Városaink egy részében a víztermelő, illetve a tisztító kapacitás fejlesztése szükséges. A fejlesztések döntően a lakosság erőforrásainak bevonásával történhetnek. Szennyvízelvezetési létesítmények fejlesztése elsősorban városokban, az ivóvízbázisokat szennyező településeken, és néhány nagyobb településen — ahol a keletkező szennyvíz mennyisége azt indokolja — szükséges. A VII. ötéves tervidőszakban is folytatni kell a belterületi vízrendezési mentesítő főművek építését, a már meglévő és elhanyagolt művek karbantartását. A kommunális ellátás fejlesztésére mérsékelt lehetőség mutatkozik, csak a legszükségesebb igények kielégítése biztosítható, ezért a meglévő lehetőségeket jobban ki kell használni. A szervezett szemétszállításba bevont lakások arányának fokozatos növekedésével1 számolunk. 1990-re a tervezett fejlesztések végrehajtása után ez az arány elérheti a 35—40 százalékot. A tervidőszakban is elsődleges a telepszerű többszintes lakásépítéshez kapcsolódó zöldfelület-fejlesztés. Településeink hónapja A település- és településhálózat-fejlesztés fő irányait a központilag megfogalmazott elvek, és az azokban jelzett gazdasági körülmények, feltételrendszerék, valamint a megyei sajátosságok figyelembevételével körvonalazzuk. A VII. ötéves tervidőszakban nagy figyelmet kell fordítani a megyén belüli települések közötti — elsősorban a városi-községj_ — népesség- változásra és annak okaira; a kedvezőtlen adottságú, több vonatkozásban is hátrányos helyzetű települések, térségek átlagosnál gyorsabb, adottságaikhoz igazodó fejlődésére, a külterületi lakott helyek, főleg a faluméretű „tanyabokrok” ellátási színvonalának javítására, a városhiányos térségekben a nagyközségek várossá válása feltételeinek fokozatos kialakítására, illetve Tiszavasvári esetén a városi cím elnyerésére. Szorgalmazni kell, hogy a települések közös fejlesztéseket valósítsanak meg a kisebb térségekben (pl. munkahelyek, intézményhálózat bővítése, közlekedési helyzet javítása stb.). A napi ingázás feltételeinek — az elérési idő és járatsűrűség — javítására. Az egyes települések és településtípusok fejlesztési irányai: A városoknak általában a korábbinál mérsékeltebb ütemű fejlődésével számolunk. A városba áramlás mértékét csak a megyeszékhelyen célszerű mérsékelni. Tiszavasvári városi jogú nagyközség mellett Csenger és Záhony nagyközségekben is meg kell kezdeni a várossá válás feltételeinek kialakítását. A községek további differenciált fejlődésével számolunk, az eddigi fejlődésük, funkciójuk és tényleges gazdasági-igazgatási szerepkörüknek megfelelően. Továbbra is lesznek dinamikusan fejlődő nagyközségek, középfokú funkcióval. Ezek a települések jelenleg is a kisebb térségek természetes központjai, fejlődésük — elsősorban jó közgazdasági adottságaik és gazdasági bázisaik alapján — korábban is erőteljes volt. Azokban a községekben, amelyek teljes alapfokú ellátással rendelkeznek, lehetővé válik, hogy a népességcsökkenés mérséklődjön, illetve esetenként megszűnjön. A települések egy része szinten tartó beruházásokkal, más része mennyiségi fejlesztések megvalósításával éri el azt. Többnyire a tanácsi székhely- települések tartoznak ide, de meg kell kezdeni az 1000 fő feletti társközségekben is a teljes alapfokú intézményhálózat kiépítését. Az aprófalvaknál a lakóhelyi közérzet és létbiztonság kialakításával biztosítani kell, hogy minél kevesebb településnél legyen erőteljes visszafejlődés, népességfogyás. A településfejlesztési elképzeléseink megvalósítását a tanácsi fejlesztési pénzeszközök döntően automatizmuson alapuló elosztásával, a területi koordináció javításával szükséges megvalósítani. Az új elosztási rendszer, a tervezési módszer változása (komplex településfejlesztésről hosszú távú tervet kell készítenie 35 helyi tanácsnak) lehetőséget biztosít a vonzás- körzetekben az együttműködésre, közös beruházások megvalósítására, a térségi kapcsolatok kialakítására, illetve a bennük rejlő előnyök kihasználására. Ez elsősorban a városok és vonzáskörzetük összehangolt fejlesztését, arányos településhálózat kialakítását igényli és biztosítja: de nagyobb lehetőséget én önállóságot biztosít a megyék közötti kapcsolatokban az ésszerű munkamegosztásra is. A megyék közötti kapcsolatot különösen az elmaradott térségek lakóinak ellátása érdekében kell erősíteni (munkahely, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási ellátás). Az országhatár mentén, de az egész megyét érintően is indokolt a kishatár- menti kapcsolatok (kereskedelmi, idegenforgalmi) bővítése. Tanácsi feladatok A tanácsi gazdaság működtetésének, fenntartásának, fejlesztésének főbb céljai a terület- és településfejlesztés általános céljain belül a következőkben fogalmazhatók meg: a meglévő intézmények működtetésének, fenntartásának elsőbbséget kell biztosítani, a működési feltételekben meglévő indokolatlan különbségeket fokozatosan meg kell szüntetni. Törekedni kell az általános iskolai ellátásnak az országos átlaghoz viszonyított lemaradásunk csökkentésére. A meglévő létesítmények állagának megóvása érdekében a fejlesztések és felújítások arányának legalább 80:20 százalékos alakulását kell biztosítani. A fejlesztési döntéseknél elsőbbséget kell adni a következő területeken: lakásellátás, középfokú iskolai kapacitás fejlesztése, egészséges ivóvízellátás. A lakás- és vízi közműellátás fejlesztését komplexen kell kezelni. Tekintettel az ellátottság jelenlegi helyzetére, továbbra is kiemelten kell kezelni és támogatást kell biztosítani az általános iskolai tanteremfejlesztés egy részéhez, a községi egészség- ügyi központok nagyobb településeken való kialakításához. A fejlesztéseknél törekedni kell arra, hogy a megye felzárkózási folyamata a különböző ellátások terén ne szakadjon meg, ezzel párhuzamosan érvényesüljön egy megyén belüli nivelláció, alapvetően a hátrányos helyzetű települések fokozatos felzárkóztatása révén. A településfejlesztésnél figyelembe kell venni a településhálózat-fejlesztési koncepciónak a városihálózat kiterjesztésére vonatkozó meghatározásait (Tiszavasvári, Csenger, Záhony várossá fejlesztése). A fejlesztésék-felújítások arányának kialakításában két változatban gondolkodunk. 1. A fejlesztések-felújítások aránya legalább 80:20 százalékos legyen. A meglévő intézmények állagmegóvásának ez a minimális feltétele. 2. 25 százalékos felújítási aránynyal abban az esetben számolunk, amennyiben a helyi tanácsok bizonyos fejlesztéseket felújítással váltanak ki, illetve ha a kulcsok alapján képződő normatív pénzeszközök nem nyújtanak teljes fedezetet a felújításokra. A működési, fenntartási eszközöknél lényeges területi átrendeződés nem várható. A felújítási eszközök de- centralizálódnak, továbbá az eszközállomány korától függően differenciálódnak. A helyi tanácsi rendelkezésű fejlesztési források közel fele normatív alapon (fejkvóta Lényege, hogy a település- fejlesztési célkitűzések közül kiemelten veszi figyelembe a többszörösen hátrányos helyzetű települések népesség- megtartó képességének növelését. (E települések mintegy 90 százaléka került az első és második helyen kiemelt kategóriákba.) Tpvábbi differenciáló tényezők a kiemelt alapellátási körbe tartozó, vagy nagy költségigényű infrastruktúra (általános iskola, víz, óvoda) hiánya, illetve a feltárt ellátottsági különbségek. A települések ellátottsági szintkülönbségei alapján — népességszámuktól függően — kerültek a tanácsok a második, illetve a harmadik helyen kiemelt községi kategóriákba. A népességszám csoportok közötti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a kiemelés a községi népesség 60 százalékát érinti és 31 százaléka került az erőteljesen kiemelt kategóriákba. Előnye: egyidejűleg érvényesíti a többszörösen hátrányos helyzetű (főként az aprófalvas szatmár-beregi) térségek kiemelt fejlesztését és a feladatorientáltságot. Hátránya: a körzetközpontokon túlmenően nem veszi kellően figyelembe a nagy népességszámú települések (vonzásközpontok) településhálózati funkciójából eredő feladatokat. A változat azonos szinten számol a városok és a hosz- szabb távon várossá fejlesztendő települések (Tiszavasvári, Csenger, Záhony) fejlesztésével. alapján), differenciált nagyságrendben kerül elosztásra. Ez az eszközök lényeges területi átrendeződésiét eredményezi. A differenciált fejkvótarendszernek az alábbi követelményeket kell kielégíteni: a differenciálás tanácsonként történjen. Legfeljebb öt kategória képezhető. Az egyes kategóriák nagyságrendje olyan legyen, hogy minden tanács saját döntése alapján csatlakozhasson a céltámogatási rendszerhez, illetve saját erőből megvalósíthasson olyan létesítményeket, melyek nem tartoznak a céltámogatási körbe. A differenciálás vegye figyelembe a településhálózat-fejlesztési célokat, az ellátottsági színvonalat, segítse elő a települések nivellálását elsősorban az alapellátási körben. Érzékelhetően növekedjék a községek, ezen belül a kisközségek fejlesztési eszközökből való részesedése. Tegye lehetővé a városok legalább szinten tartó fejlesztését. Figyelem a hátrányos helyzetű településekre A fenti követelményeket figyelembe véve két változat kidolgozására került sor. A megyei tanács az alábbi változatot hagyta jóvá: A tervidőszakban a megyei tanács rendelkezésére álló fejlesztési forrásokiból a megyei beruházások részesedése 38 százalékos, a további 62 százalék céltámogatás útján jut el a helyi pénzalapokba. A megyei céltámogatások mértéke és feltételei: Lakásellátás. Szociális bérlakásépítés: 525 ezer forint lakásonként, tanácsi értéke- sítésű lakás: 100 ezer forint lakásonként, a bérlakáson kívüli telepszerű többszintes lakás terület-előkészítése: 60 ezer forint lakásonként. Csa- ládiház-építésre alkalmas telek kialakítása: a telkek egy- harmad részénél 30 ezer forint telkenként. Általános iskolai oktatás. Komplett általános iskola építéshez, illetve 4, vagy attól több tantermes bővítéshez az alábbiak szerint: 100 millió forint feletti 5 éves fejkvótabevétellel rendelkezők esetén 2 millió forint tantermenként; 30—100 millió forint közötti 5 éves fejkvótabevétellel rendelkezők esetén 3,0 millió forint tantermenként; 22—30 millió forint közötti 5 éves fejkvótabevétellel rendelkezők esetén 3,5 millió forint tantermenként; 0—22 millió forint alatti 5 éves fejkvótabevétellel rendelkezők esetén 4,5 millió forint tantermenként. TomateA fejlesztési fejkvóta éves dinamikájának csoportonkénti megoszlása _____T, (Törzs) változat______________ Évek 1. _______2._______3.________4.______5. csoport 1986. - 1528 1126 805 580 483 1987. ' 1644 1211 865 624 519 1988. 1857 1369 977 705 587 1989. 2104 1550 1107 799 664 1990. 2367 1744 1246 899 747 1986—1990. évek átlaga 1900 1400 1000 721 600 remhez külön támogatás nem igényelhető, mivel a támogatási nagyságrendek magukba foglalják a 12-szer 24 méteres normál tornaterem részarányos költségét. A támogatást azon települések vehetik igénybe, melyeknél a váltási arány 1,35, vagy annál magasabb, a tanulói létszám 1984/85-ös tanévhez viszonyítva tartósan magas marad, vagy tovább növekszik, a szükségtantermek nagyságrendje azonos, vagy meghaladja a tervezett kapacitásfejlesztést, az intézményállomány leromlott állagú, felújítása gazdaságtalan, komplex iskolaközponttal nem rendelkezik és a tantermek szórtsága akadályozza a szak- rendszerű oktatást. Települések vízellátása (vízügyi alappal együtt). Községi vízellátás. A községi vízművek (alapközmű és elosztóhálózat) társulati formában valósulnak meg, így céltámogatás a tanácsi támogatáshoz igényelhető a befejezés évében. Mértéke a tanácsi támogatási szükséglet és az érintett helyi tanács 2 éves átlagos fejkvóta összegének különbsége, de maximum 7 millió forint. Az egészségtelen ivóvízű települések (KÖJÁL-jegyző- könyv csatolásával dokumentálható, figyelembe véve az OVH által meghatározott kritériumokat) maximum 10,0 millió forint céltámogatáshoz juthatnak. Községi szennyvízelvezetés, -tisztítás: mértéke: a beruházási költség 50 százaléka, de legfeljebb 8 millió forint. Az a tanács igényelhet céltámogatást, amely a belterületen lévő közintézményeknél, közületeknél keletkező szennyvíz 90 százalékát közművesen elvezeti és a vízügyi igazgatóság által elfogadott műszaki megoldással elhelyezi, a gyűjtő csatornacső melletti lakosság 60 százaléka kössön rá a rendszerre, egy családi érdekeltségi egység minimálisan 20 ezer forint. A támogatott mű éves beruházási ráfordításának 50 százaléka adott évben helyi forrásokból rendelkezésre álljon. A községi folyékony hulladék szakszerű elhelyezésének megoldása: legfeljebb 2 millió forint támogatást kaphat bármely tanács, aki ezt a feladatot megoldja véglegesen. További 1 millió forint — összesen 3 millió forint — támogatást kaphat az a tanács, mely több településen — több tanáccsal — közösen oldja meg az elhelyezést. További 1 millió forint — ösz- szesen 4 millió forint — támogatást kaphat az a tanács, amely a folyékony hulladékból biogázt termelő és a hasznosítását is megoldó létesítményt épít, vagy abba társul. Községi egészségügyi központok létesítése. Céltámogatásban részesülhet az a tanács, mely az alábbi funkciókat teljesítő létesítményt valósít meg: 2 vagy több körzeti orvosi munkahely, gyermekorvosi munkahely, fogorvosi rendelő, kis laboratórium, fizikotherápia, tanácsadó, esetleg gondozási kör, vagy központi ügyelet. Mértéke: létesítményenként 4 millió forint a befejezés évében. Középfokú oktatás (1988. január 1-től). Gimnázium- és szakközépiskola-építéshez és bővítéshez 5 millió forint tantermenként, szakmunkás- képző intézet építéséhez és bővítéséhez 6_ millió forint tantermenként. Döntések helyben A költségvetési és fejlesz- zött az alábbiak szerint prog- tési eszközök megoszlása a nosztizálható: különböző tanácsszintek köA fejlesztések több mint négyötöd része helyi tanácsi döntések függvénye. A megyei. fejlesztési lehetőség meghaladja a 10 milliárd forintot, melyből több mint 2 milliárd kizárólag helyi rendelkezésű érdekeltségi bevétel. ' A fejlesztésre fordítható szabályozott forrás és állami Lakóház-felújítás Intézményi felújítás Üt-, hídfelújítás összesen: támogatás 46,0 százaléka (3540 millió forint) a fejkvóta rendszeren keresztül jut a helyi tanácsok birtokába, 33,8 százalék pedig a cél- támogatási rendszer keretében. A különböző felújítási források az alábbi felújítási nagyságrendet biztosítják: Millió Ft-ban 864.0 1264.0 635.0 2763.0 Millió Ft MegOS0fá- sa, % Lakásellátás komplex támogatása 1228,0 47,4 Középiskola (1988. I. 1-től) támog. 232,0 ~ 9,0 Víziközmű-támogatás (vízügyi alap nélkül) 140,3 5,4 Általános iskola támogatása 827,1 31,9 1987. XII. 31-ig átmenet támogatása 138,3 5,3 Községi egészségügyi központok támogátása 24,0 1,0 (Folytatás a 11. oldalon) n, . ■ ■ . , Költség- FejleszTanácsi szintek vetés tés %-ban Megyei tanács 33,0 18,6 Helyi tanácsok 67,0 81,4 Megnevezés A céltámogatás rendje A megyei céltámogatás si célonkénti megoszlása a nagyságrendje 2589,7 millió következő: forint, melynek a támogató-
