Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-09 / 237. szám
8 Kelet-Magyarország 1985. október 9. Szabolcs-Szatmár megye VII. ötéves tervi terület-és településfejlesztési koncepciója Elkészült Szabolcs-Szatmár megye VII. ötéves tervi terület- és településfejlesztési elképzelése. A koncepciót lapunk mellékleteként adjuk közre, hogy az itt közöltek alapján mindenki érdemben hozzá tudjon szólni a javaslatokhoz, lássa azokat a tenniv alókat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a következő időszakban is fejlődjön a megye. A településfejlesztés nem kizárólag állami feladat, abban számítanak az üzemek és a lakosság áldozat- vállalására, a megfelelő célok mozgósító erejére. Az elképzelések csak úgy valósulhatnak meg, ha minden területen maximális erőfeszítéseket tesznek, szem előtt tartják a takarékos, tervszerű gazdálkodás feladatait. Helyzetünk, a VI. ötéves terv eredményei A megye demográfiai és foglalkoztatási helyzetében a nyolcvanas évtized első fele több szempontból is a „tendencia-váltás” időszaka. A demográfiai jellemzők a megelőző tervidőszakhoz viszonyítva figyelemre méltóan változtak, melyek az alábbiak szerint foglalhatók ösz- sze: a termékenység tartósan és folyamatosan csökkent, az élveszületési arány 15 ezrelék körül alakul, a halálozás jelentős mértékben emelkedett, ezt követően pedig viszonylag magas szinten (12—13 ezrelék) stabilizálódott. E két tényező eredőjeként a természetes szaporodás erőteljesen csökkent, bár az országossal ellentétben még mindig pozitív előjelű. Az elköltözések felerősödése következtében újból emelkedett a vándorlási veszteség, amit a természetes szaporodás nem tudott pótolni, így megyénk 1980 óta ismét fogyó népességű lett. A lakónépesség közel 11 ezer fős csökkenésével egy- időben az állandó és lakó- népesség közötti különbség ismét növekedett. Legintenzívebb a népességfogyás a megye peremterületein ösz- szefüggő térséget alkotó aprófalvakban. A VI. ötéves területfejlesztési terv foglalkoztatáspolitikai céljai megfogalmazásánál a népesség és ezen belül a munkaerőforrás bővülésével számoltunk. A gazdasági szféra növekedési pályamódosítása, a bekövetkező recesz- szió hatására a foglalkoztatásbővítő beruházásokat erőteljesen visszafogták, melynek következtében megindult a megyei munkaerő átáramlá- sa az ország más területeire. A termelési tényezőkkel való racionálisabb gazdálkodásra ösztönző szabályozó rendszer megváltoztatta a munkaügyi folyamatokat, részben ennek következtében foglalkoztatás terén a megye ismét lépéshátrányba kerül. A munkaerő felhasznál lásban ugyanis egy igen mérsékelt bővüléssel számoltunk, az ágazatok munkaerő-fogadó készsége azonban a tervezettől eltérően alakult. A foglalkoztatási feszültségek jelenleg a megye egész területén, általánosan észlelhető, az egyes térségekben — szatmár-beregi aprófalvak, dél-nyírségi gazdaságilag elmaradott települései — azonban a népességtartás, illetve magatartás neuralgikus kérdés. Iparunk fejlődése, gondjai A megye iparának fejlődése a VI. ötéves tervidőszakban is dinamikus volt. Az utóbbi években csökkent ugyan a fejlődés üteme, de még mindig meghaladja az országos átlagot. A tervidőszak végére a termelési érték mintegy 36—40 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A tervezetthez képest közel kétszeres növekedés várható exportértékesítésben. A foglalkoztatottak száma nem nőtt, így a termelés növekedése csaknem teljesen a munkatermelékenység javulásából származik. Az ipar ágazati szerkezetében a termelést tekintve a nehéz- és az élelmiszeripar; a foglalkoztatottak száma alapján pedig a könnyűipar a meghatározó. A könnyűiparban felfutott a gyapjú- és kötszövőipar termelése, erősödött a cipőipar pozíciója, tovább fejlődött az élelmiszeripar. Az ipar területileg elsősorban négy városra és azok környékére összpontosul. Nyíregyháza magas részaránya méllett Mátészalka, Kis- várda, Nyírbátor ipara jelentősebb. Az ipar sajátos szervezeti struktúrája miatt a gyáregységek többsége nem válhatott helyi településfejlesztő erővé, nem integrálódott a település társadalmigazdasági életébe, mivel saját fejlesztési döntéseikben alapvetően a központ által behatároltak. A szolgáltatóhálózat fejlesztése elsősorban a központi szogáltatásfejlesztési alapból valósult meg. A központi támogatás fokozatos csökkentésével a fejlődés lelassult. A szolgáltatás színvonala nem mondható elfogadhatónak. Különösen alacsony szintű a lakosság igényeinek kielégítése a megye keleti peremén, valamint az aprófalvakban. Az energiaracionalizálási kormányprogram megyei feladatainak végrehajtásával előrelépés történt az energia- gazdálkodásban. Jelentősen csökkent a kőolajszármazékok felhasználása, növekedett a szilárd energiahordozók és kis mértékben a földgáz hasznosítás aránya. A széntüzelésre történő visszaállás a vártnál több nehézséget okozott. Az elektromos energia elosztóhálózata több térségben túlterhelt. Külön- nösen a Fehérgyarmat, Vá- sárosnamény körzetekben vannak komoly ellátási gondok. Emellett — különösen üzemzavar esetén — figyelemre méltó energiaellátási probléma jelentkezik Nyíregyházán. A megye építőipari szervezeteit szokatlan erőpróbának tette ki az építési igények változása. A nagy építőipari szervezetek nem tudtak rugalmasan alkalmazkodni a szigorúbb követelményekhez. A megye szocialista építőipara az előirányzott 16 milliárd forint saját termelési értéket — folyó áron — várhatóan teljesíti, ugyanakkor a termelés — összehasonlító áron- vizsgálva — mérsékelten csökkent. Mezőgazdaságunk feszítő kérdései A mezőgazdaság fejlődése a kedvezőtlen adottság által nagymértékben behatárolt, ennek ellenére a fontosabb termelési mutatók alapján önmagához mérten dinamikus volt. A fejlődés főbb jellemzői : a mezőgazdasági bruttó termelési érték éves növekedési üteme meghaladja a 4 százalékot, de ez sem tudta ellensúlyozni a jövedelmezőségi színvonal lényeges romlását. A termelőalapok bővülése erőteljesen mérséklődött, a gépesítés színvonala, a gépek használható- sági foka romlott, egyes üzemekben a kritikus szintre csökkent. Az állattenyésztő telepek és gyümölcstárolók rekonstrukciója elmaradt. Módosult a vetésszerkezet: nőtt a gabona, ezen belül elsősorban a kalászosok vetés- területe, ugyanakkor a hagyományos tájjellegű kultúrák részaránya csökkent. Nőtt az állatállomány és az előállított állati termékek mennyisége, javult a termelés színvonala, de nem éri el a kívánatos szintet. Igen nagy feszültséget okoz a nem kielégítő műszaki háttér és az ágazat alacsony jövedelmezősége. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység aránya jelentősen emelkedett, az állami gazdaságokban az üzemi termelési érték közel négytizede, a termelőszövetkezetekben mintegy harmada. Javult a szakember-ellátottság és a vezetés színvonala, de számos gazdaságban még nem kielégítő, ami az eredményekben is érezhető. A közúti közlekedésben a tanácsi úthálózat alacsony kiépítettségi foka és az autóbusz-pályaudvarok hiánya okoz gondot. Az országos helyzettel ellentétben nálunk nem fejeződött be a be- kötőút-program végrehajtása. A vasúti közlekedésben a berendezések minőségi hiányosságai, az elavult vasúti csomópontok (Nyíregyháza, Mátészalka) és a leromlott szárnyvonalak nagyban rontották a szállítás hatékonyságát. Az indokolt, de elmaradott beruházások feszültséget teremtettek. Egyedül a záhonyi átrakókörzet kapacitásnövelése volt jelentős. A távközlés helyzete számottevően nem javult. Csak a megyeszékhely és Záhony rendelkezik automata központtal, távhívási lehetőséggel. A 100 lakásra jutó távbeszélő helyek .száma országosan 12,9, a megyében csak 4,3. Lakás, egészségügy> közoktatás A lakossági infrastruktúra fejlesztésének eredményeként az életkörülmények differenciáltan, de nem minden esetben elfogadható mértékben javultak. A lakásépítés üteme és a lakásellátottság egyaránt az országos átlag alatt van. A tervidőszak közepén az állami bérlakások aránya még a 10 százalékot sem érte el. Ez ma már a városépítést akadályozza, az indokolt szanálásokkal összefüggő elhelyezéseket gátolja és a legszükségesebb szociális bérlakásigények kielégítését sem teszi lehetővé. Jelentős tanácsi pénzeszközökkel és az OTP bevonásával sikerült megteremteni a családi házak telekszükségletét. A magánerő jelentős növekedése sem tudta ellensúlyozni az állami lakások kiesését, így a VI. ötéves tervben várhatóan mintegy 21 ezer lakás épül. A lakáshiány különösen a megyeszékhelyen okoz nagy feszültséget. Az egészségügyi ellátásban lényegesen előre léptünk. A megyei kórház rekonstrukció II. ütemének befejezése az egész megyében érezhető változást eredményez. Kiépült a körzeti orvosi ellátás, gond viszont, hogy a rendelők állapota, felszereltsége sok helyen elmarad a kívánatostól. Kialakult a kisvárosi kórházhálózat, megtörtént az integráció, azonban nem megfelelő a szakember ellátottság és a műszerezettség. A legnagyobb gondot a körzeti gyermekorvosi ellátás teljeskörű kiépítettségének hiánya és a fogászati ellátás jelenti. Hasonló probléma az üzemegészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételeinek elmaradottsága. A közoktatás s közművelődés terén a fejlesztésekkel sikerült mérsékelni korábbi elmaradásunkat számos területen. Jelentősen nőtt az óvodai helyek, az általános iskolai tantermek száma, szerényebben, de emelkedett a középfokú iskolai tantermek és a középfokú diákotthoni helyek állománya is. Mérséklődött az általános iskolákban a képesítés nélkül alkalmazottak száma. Az eredmények mellett azonban néhány területen nem sikerült előbbre lépni, illetve újabb feszültségek is keletkeztek. Még mindig magas a szükségtantermek aránya (10,1 százalék) és jelentős a tornatermek hiánya. A gyermek- és ifjúságvédelmi hálózat korszerűtlen, a gyógypedagógiai intézményhálózat kapacitása nem kielégítő. Kevés a szak- középiskola, zömében korszerűtlenek a kollégiumi férőhelyek. A korábban kialakított felsőfokú intézmények egy részénél — bizonyos képzési profilok megszüntetése miatt — visszafejlődés következett be. Ugyanakkor új területeken (számviteli, közigazgatási stb.) semmilyen fejlesztés nem történt. A meglévő feltételeket kihelyezett tagozat indítására sem tudtuk hasznosítani. A sport és testnevelés feltételeinek javítására történtek erőfeszítések, azonban az iskolai testnevelés tárgyi feltételei igen szegényesek. A települések zöme rendelkezik szabadtéri sportudvarral, a fedett létesítmények aránya azonban rendkívül alacsony. (75 általános iskolában és két középiskolában. 5 szakmunkásképzőben nincs tornaterem.) Szabolcs-Szatmár az ország egyetlen megyéje, amelynek nincs sport- csarnoka. A kommunális szolgáltatás mennyiségi és minőségi fejlesztésére növekvő nagyságrendű pénzeszközöket fordítottunk az elmúlt időszakban. A köztisztasági tevékenység keretében jelentős eredmény, hogy a rendszeres szemétgyűjtésbe bekapcsolt lakások részaránya 17,5 százalékról 25 százalékra nőtt. 1985 végére megyénk 225 települése közül 131 település rendelkezik ravatalozóval, vagy halottasházzal. Közmű, bolthálózat, környezet A közműves vízellátás fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítottunk. A középtávú tervben 31 település ellátását irányoztuk elő, de a jelentős lakossági erő bevonásával mintegy 60 település vízellátása oldódik meg. A fejlesztések eredményeként jelenleg településeink fele rendelkezik egészséges ivóvízzel. A fejlődés ellenére ellátottságunk továbbra is lényegesen elmarad az országos átlagtól, mintegy 20 település közegészségügyileg veszélyeztetett kategóriába taV- tozik. A szennyvíztisztító kapacitás a tervezettnél mérsékeltebb ütemben fejlődött. Az elmúlt időszakban új fürdő épült Vásárosna- ményban, Csengerben és Baktalórántházán. A megye kiskereskedelme törekedett a lakossági igényeket kielégíteni. Az egy lakosra jutó forgalom jelentősen növekedett. A tervidőszakban ellátási feszültség jelentkezett építőanyagból, tüzelőanyagból, lakásfelszerelési cikkekből. Egyik legsúlyosabb gond, hogy falvaink jó részében a kereskedelmi egységek elavultak. A falvak kisboltjainak üzemeltetése gazdaságtalan, a magánkereskedelem sem igyekszik itt üzletet nyitni. A környezetvédelemben nagy gond, hogy az Alkaloida Vegyészeti Gyárban jelenleg nyílt téren égetnek évente 4—5000 tonna veszélyes hulladékot. Megoldatlan a folyékony és veszélyes hulladékok elhelyezése, mely egyre növekvő veszélyforrást jelent. A szűkös anyagi lehetőségek az ez irányú gondjaink megoldásának még kezdeti lépéseihez sem nyújtanak fedezetet. A 70-es években átalakult településhálózatunk a VI. ötéves tervidőszakban tovább korszerűsödött, gyorsult a városiasodás, javult a községek infrastrukturális ellátása. A települések fejlődésében az országos tendenciákhoz hasonlóan egyszerre fedezhető fel a differenciálódás és a nivellálás. Városaink a korábbiaknál mérsékeltebb ütemben, de -dinamikusan fejlődtek ami, jó alapot nyújt az arányos városhálózat kialakításához. Középfokú illetve Nyíregyháza esetén felsőfokú funkciók ellátásához azonban további mennyiségi fejlesztésre van szükség. A községek fejlődése különösen differenciált volt, amely magába hordozza a feszültségek egy részének megmaradását, illetve újak keletkezését. 125 településünk több szempontból is kedvezőtlen adottságú, hátrányos helyzetű. Ezek többsége gazdasági bázis nélküli, határmenti aprófalu, népességmegtartó és népesség eltartó képességük számottevően csökkent. Emellett alapellátási gondok a külterületeken, az ún. „tanyabokrokban” és ^gyakran a városok új lakótelepein tapasztalhatók. Főbb céljaink 1990-ig A VII. ötéves tervidőszak terület- és településfejlesztési feladatait, a tanácsi gazdaság működtetésének, fenntartásának céljait és tennivalóit az elmúlt időszak értékelésénél megfogalmazott feszültségek fokozatos feloldásának követelménye, a hosszú távú megyei stratégiaként megjelölt fejlesztési irányok, megyénk fejlesztésével kapcsolatosan elfogadott minisztertanácsi határozat előírásai határozzák meg. Ezek figyelembevételével a terület- és településfejlesztés fő célja, hogy segítse elő a megye legfontosabb társadalmi-gazdasági feladatainak megvalósítását a VII. ötéves tervidőszakban. Feladatunk a gazdaság intenzív — de egyes térségekben az extenzív fejlesztést sem kizáró — fejlesztése oly módon, hogy az járuljon hozzá érezhetően a megye foglalkoztatási proglémáinak mérsékléséhez (kiemelten a szatmár-beregi és a dél-nyírségi térségben). A gazdaság fejlődése, a megye jövedelemtermelő képessége számottevő javulást kell, hogy elérjen. A megye felzárkózási folyamata ne szakadjon meg a különböző infrastrukturális ellátás tekintetében. Ezen belül folytatni kell a megye települései között jelenleg meglévő indokolatlan alapellátási különbségek fokozatos megszüntetését. A településhálózat továbbfejlesztése megköveteli a várossá fejlesztendő települések kiemelt kezelését, a többszörösen hátrányos helyzetű települések, pozíciójának lényeges javítását, kapcsolódva a központi programhoz. Hépesség, foglalkoztatás A megye lakónépessége a VI. ötéves tervidőszak folyamán várhatóan továbbra is mérsékelten mintegy hétezer fővel csökken. A munkavállalási kor alatti népesség mintegy 16 ezer fővel csökken, elsősorban a hetvenes évek elején született nagy létszámú korosztályok kilépése következtében. Az 1984. év óta bekövetkezett népesedéspolitikai intézkedések hatására a születési arány további csökkenésével nem számolunk. A munkaerő-forrásként figyelembe vehető munkavállalási korú népesség száma ezzel egyidőben nagymértékben (6500-zal) emelkedik: A demográfiai hullám „bevonulása” a munkaképes korba markánsan megmutatkozik, ugyanis á munkavállalási korba belépők száma közel 60 százaléka (Folytatás a 9. oldalon)
