Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

/---------------------------------------\ Drága spórolás M egrendítő erejű csa­pás volt a nagy­üzemekre az a ter­méskiesés, ami idén a ka­lászosoknál következett be. ötszázmillió forintot vitt el a kedvezőtlen idő­járás azzal, hogy a hűvös, csapadékos időjárás mi­att gyengébb volt a ter­mékenyülés, a szemfejlő­dés. A gabonatermesztés megyénkben így is, ennek ellenére is jövedelmező, a növénytermesztés ered­ményének 70—80 százalé­kát adja. Most, hogy újra vetünk, hasznunkra lehet, ha tud­juk: búzatermesztésünk számítógépes elemzése — amit a megyei növényvé­delmi és agrokémiai állo­más végzett — milyen ta­nulságokat mptat. Búzá­ból a legnagyobb termés­átlagokat ott takarították be, ahol a táblanagyság 100—150 hektár között volt, ahol a vetési idő ok­tóber 1-től 20-ig tartott. Hatással volt a termésre a jól megválasztott elővete- mény, például a lucerna, a borsó, a burgonya és a cukorrépa, ezeket követ­ve egy-két tonnával na­gyobb volt a termésátlag, mint ott, ahol a búzát ku­korica vagy napraforgó után vetették. Alapvető a fajtamegvá­lasztás is. Tavaly és idén jól fizetett a Martonvásá- ri 4-es, a Baranjka, a No- vosadska Ranad, a Rivo- li és a Balkan. Ezek négy tonnán felüli átlagtermést adtak. A legnagyobb te­rületen termesztett Mar- tonvásári 8-as és a Jubi- lajnaja 50 csak 3 tonnás termésátlagot produkált. Indokolt tehát a vetés­tervben azokat a búzafaj­tákat előnyben részesíte­ni, amelyek kiállták a rendkívül kemény tél és mostoha tavasz próbáját. Búzatermésünk örök kérdőjele a talajerő-visz- szapótlás. Riasztó hír ez­zel kapcsolatban: néhány gazdaságban most pénz­ügyi okok és níegfontolá- sok miatt kevesebb mű­trágyát használnak fel a tervezettől és az indokolt­nál. A számítógépes elem­zés azt mutatja, ahol a gazdaságok nem, vagy csak kismértékben alkal­maztak nitrogént, ott a hektáronkénti termésát­lag nem érte el a három tonnát. Négy tonnán fe­lüli termést takarítottak be ott, ahol a kiszórt nit­rogén hatóanyagban hek­táronként 100—140 kilo­gramm volt. A gyakorló gazdászok jól tudják, műtrágya nél­kül is lehet gabonát ter­meszteni, de a termésát­lag csak fele lesz annak, amit szakszerű nitrogén-, foszfor- és káliumkiszó­rással elérhetünk. Aki nem műtrágyáz, az ha- zárdírozik, áltakarékos, hiszen amit ma megspó­rol, azt betakarításkor duplán veszti el. Egy évek óta jó eredménnyel gazdálkodó üzem főagro- nómusának véleménye: 1378 forint az egy hektár búza termesztésénél fel­használt műtrágyák érté­ke. Pár mázsa búza ára. A többlettermés viszont 2 —2,5 tonna és ennek az értéke már több, mint 8 ezer forint. I dén 116 ezer hek­táron vetik me­gyénkben az őszie­ket, ebből 71 ezer hektár a búza. A vetés jó ütem­ben halad, október végé­ig mindenütt földbe ke­rülhet a mag. Ez meg­nyugtató, de ne felejtsük: nyugodt lelkiismeretünk csak akkor lehet, ha a jövő évi bő termésért mindent megteszünk, ami szüksé­ges, ami szakszerű. Seres Ernő k ____________________y Építőipari gyűjteményt avattak Nyíregyházán Somogyi László miniszter megbeszélései megyénkben Megkezdődtek a szovjet kultúra napjai Ünnepélyes megnyitás az Operaházban Kedden este az Operaház­ban rendezett díszelőadással megkezdődött a szovjet kul­túra napjainak rendezvényso­rozata. Az ünnepi megnyitón részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja; Berecz János és Pál Lénárd, a Központi Bi­zottság titkárai, Köpeczi Bé­la művelődési miniszter, va­lamint a politikai és a kultu­rális élet számos más vezető képviselője. A gálaesten je­len volt az ebből az alkalom­ból hazánkba érkezett szov­jet küldöttség, Pjotr Gyemi- csev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Politikai Bizott­ságának póttagja, kulturális miniszter vezetésével, s ott volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. Az ünnepségen Csehák Ju­dit, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott beszédet. Társadalmi életünk vissza­térő és rangos eseménye a szovjet kultúra napjainak magyarországi rendezvényso­rozata — mondta Csehák Ju­dit miniszterelnök-helyettes. — Mint minden alkalommal, ezúttal is felfokozott várako­zás és őszinte érdeklődés elő­zi meg országszerte. Értelmi és érzelmi kötődés jele ez: kifejezi a szovjet kultúra egyetemes értékeinek tiszte­letét, és a megismerés, be­fogadás készségét, szándé­kát. A továbbiakban Csehák Judit rámutatott, hogy a Szovjetunió és művészete azonban csak 1945 után tá­rulhatott fel számunkra a maga gazdagságában. Az el­múlt 40 évben azonos elvek és célok vezérelték cselekvé­sünket az élet minden terü­letén. Kulturális együttmű­ködésünk is a nemzeti sajá­tosságokat és tradíciókat mindinkább figyelembe véve a kölcsönösség jegyében bon­takozott ki. A továbbiakban Csehák Judit emlékeztetett a magyar művészet és kultúra értékei­nek folyamatos jelenlétére a Szovjetunióban. A miniszter­elnök-helyettes hangsúlyozta: az állandó, kölcsönös jelen­létnek ezen a fokán az öt­évenként megismétlődő ünne­pi alkalmak sajátos értéket képviselnek. Ez alatt a né­hány nap alatt a Szovjetunió népeinek kultúrájáról és mű­vészetéről szinte teljes képet kap a magyar közönség. Le­hetőség nyílik a széles körű eszmecserére számos szakte­rület képviselői között. A hozzánk érkező alkotók és művészek frissen tolmácsol­ják a szovjet társadalom je­lentős eseményeire, a párt kongresszusára készülődő emberek életérzéseit és tö­rekvéseit. Csehák Judit végül az MSZMP Központi Bizott­sága és a magyar kormány nevében köszöntötte mind­azokat, akik közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak a rendezvénysorozat sikeréhez. Ezután Pjotr Gyemicsev szólt az ünnepség résztvevői­hez. Pjotr Gyemicsev beszéde elején hangsúlyozta: a szov­jet emberek nagyra becsü­lik a testvéri magyar nép­hez fűződő barátságot, és mindent megtesznek azért, hogy minden területen, igya kultúrában is erősítsék és fejlesszék az együttműkö­dést. Ez év áprilisában — mondotta — a Szovjetunió­ban nagy sikert arattak a (Folytatás a 4. oldalon) Az előzetes megállapodás­nak megfelelően ez év októ­ber második felében Szófiá­ban tartják a Varsói Szerző­Nyolc év fáradozása után szabadtéri kiállításon tekint­hetik meg az érdeklődők az építőipar tárgyi emlékeit. A Nyíregyháza-Sóstón a múze­umfalu mellett elkészített gyűjteményt kedden délelőtt Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter avatta fel. A miniszter megköszönte azok munkáját, akik össze­gyűjtötték a régmúlt és nap­jaink építésének jellegzetes eszközeit, s azt bemutatják az országnak, egyben érzé­keltetik, hogy milyen gyö­nyörű szakma az építés. Az építőipari gyűjteményt létrehozók nevében Kerekes Imre, a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat igazgatója mutatta be a ki­állítást. Az öthektáros terü­leten a kubikostalicskától a dömperig, az úthengertől a cölöpverő gépekig láthatók azok az eszközök, amelyek­kel még a közelmúltban is dolgoztak az építők. A gyűj­temény másik fele a KE- MÉV székházában található. Az ottani Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa, valamint az Építőipari Tudo­mányos. Egyesület fiataljai vállaltak^ oroszlánrészt ‘ az emlékek összegyűjtésében, de több más, a megyében dol­gozó vállalat is segített, gé­peket ajándékozott a gyűjte­ménybe. A sóstói kiállítási területen a következőkben szeretnének egy csarnokot is dés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének soron következő ülését. A miniszter megtekintette a kiállított gépeket, eszközö­ket. (Elek Emil felvétele) építeni, hogy a gyűjtemény valamennyi darabját egy helyen tekinthessék meg a látogatók. A miniszter meg­látogatta a múzeumfalu né­hány épületét is, amelyet Erdész Sándor igazgató mu­tatott be. Somogyi László nyíregyhá­zi programja során Varga Gyulával, a megyei pártbi­zottság első titkárával és Lakatos Andrással, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­vel időszerű építőipari kér­désekről folytatott eszmecse­rét. A miniszter a KEMÉV székházában találkozott a vállalat vezetőivel, irányítá­si, gazdálkodási és a leány- vállalatok működési formái­ról tájékföóflóít'.’Delulan ‘a Tudomány és Technika Há­zában az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület ifjúsági bi­zottságának szervezésében fórumot tartottak, ahol So­mogyi László a fiatal szak­emberek kérdéseire vála­szolt, vázolta a szakma előtt álló feladatokat. ★ Kedden az ÉTÉ kisvárdai területi szervezete az ötödik városépítési és -igazgatási napot rendezte meg. Többek között a költségvetési üze­met és a Szavicsav új köz­ponti telepét mutatták be, előadás hangzott el a korsze­rű építészetről és a számító­gép alkalmazásáról az épí­tésben. Záhonyban ugyanek­kor a fejlesztési lehetősége­ket ismertették, míg Vásá- rosnaményban a városköz­pont rendezési tervének mó­dosításáról szóltak. TESZÖV elnöksége : Kedden hazánkban megkezdődtek a szovjet kultúra nap­jai. A rendezvénysorozatról sajtótájékoztatót tartottak. A képen: a hazánkba érkezett szovjet művészek egy csoport­ja a tájékoztatón. Összehívták a Varsái Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülését Nyíregyházi gumigyár: automata vulkanizáló présekkel készülnek a mezőgazdasági abroncsok. (Gaál Béla felvétele) Nyírbátor.- Támogatás Februárban fogadta el a Nyírbátori Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a la­káshoz jutás helyi feltételei­nek javítását szolgáló prog­ramot. Akkor azokat vonták be a támogatásba, akik 1983. június 30-ig benyújtották igényüket. Mivel ebben az évben 30 tanácsi értékesítésű és 28 tanácsi bérlakást adtak át, a tervezett programot ha­marabb sikerült teljesíte­ni, s tulajdonképpen minden igénylő gondját megoldották. Ezért döntött úgy keddi ülé­sén a végrehajtó bizottság, hogy kiterjeszti a programot. Tegnap óta támogatásban részesíthetők az önálló lakás­sal nem, de 1984. december 31-ig szociális tanácsi bér-, illetve 1985. június 30-ig ta­nácsi értékesítésű lakásra benyújtott és elismert lakás­igénnyel rendelkező két- és többgyermekes családok, az egygyermekes fiatal házasok, a gyermektelen fiatal háza­sok, akik tanácsi bér-, vagy tanácsi értékesítésű lakás­igényükről lemondva csalá­di ház építésével, OTP- vagy szövetkezeti lakás vásárlásá­val saját maguk oldják meg elhelyezésüket. Ez a támogatás lehet visz- sza nem térítendő pénzbeni támogatás (három- és több- gyermekes családok esetében 130 ezer forint, kétgyerme­kes családok esetében 100 ezer forint, csoportos korsze­rű családiház-építés esetén 150 ezer forint), lehet kedvezmé­nyes árú telekjuttatás, vagy tanácsi kölcsön. Ilyen célok­ra összesen több mint 4 mil­lió forint áll a tanács rendel­kezésére. Gondek a szerződéses kapcsolatokban A termelőszövetkezetek szerződéses kapcsolatai­nak alakulása nem min­dig az üzleti életben meg­kívánt korrektségen ala- 1: pul. A mezőgazdasági ter- \ mékek forgalmazását sok- » szór befolyásolják a kon- ■ junkturális helyzetek, a ’ piaci viszonyok nem kel­{ lő módon érvényesülnek — állapította meg a Sza- \ bolcs-Szatmár megyei Me­Í zőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Területi Szö­vetségének elnöksége. A i tegnapi ülésen még szó a volt a jogi tevékenység I helyzetéről is. (A szerző- 2 déses kapcsolatokról szóló I megállapításokra lapunk- | ban később részieíeseb- ^enuisszatérünfcj^ XLII. évfolyam, 237. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. október 9., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents