Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-08 / 236. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. október 8. iso Eves a MAGYAR HA- JÖÉPÍTÉS. Bu­dapesten, a Közlekedési Múzeumban „150 éves a magyar hajó­építés” cím­mel kiállítás nyílt. A bemu­tatón maket­tek, modellek és régi hajós emlékek mu­tatják be a ha­jóépítés fejlő­dését. A képen: 1741 kilowattos tolóhajó mo­dellje. (Fehér József felvétele — KS) Csökkenés helyett — növekvő feszültség Járműkeringő a belvárosban Miért nincs több parkoló? Két táborra szakadt a járművekkel hivatalból foglalko­zók hada: a közlekedésbiztonsági tanács a szélesebb utakat, a több parkírozót szorgalmazza, a közterület-fenntartó és a tanács műszaki irodája a zöldfelület növelése mellett ágál a különböző fórumokon. Igazságot tenni nem, ren­det teremteni viszont lehet a Nyíregyháza belvárosában már-már katasztrofálissá váló parkolási gondok közt. Feke­te Ferenc, a városi tanács vb közlekedési-kommunális cso­portvezetője a 40 ezer lakosra tervezett megyeszékhely és a már 110 ezres város lényegé­ben megmaradt belvárosának ellentmondásait említi: A SZABÁLYZAT szerint — A városközpont nagy ütemű rekonstrukciója tulaj­donképpen csak kevés szaná­lást hozott, így darabszámra alig tudtuk növelni a parko­lóhelyek számát. 1985 máju­sában osztályunk készített egy hosszú és rövid távra szóló javaslatot a parkolási gondok megoldására és ezt el is küldtük a város részle­tes rendezési tervét készítő debreceni KELETTERV Vál­lalatnak. Már korábban ki­számítottuk, hogy az Orszá­gos Építési Szabályzat sze­rint a városközpont jelenlegi 1100 parkolóhelyével szemben 1700-ra lenne szükség. Az OÉSZ viszont csak a hivata­lokban dolgozók autóit veszi figyelembe, ugyanakkor a megyeszékhelyen ügyet inté­zőket, az átmenő forgalomból adódó turistákat nem szá­mítja. A mi méréseink leg­alább kétezer parkolót tesz­nek szükségessé... ŰJ HELYEK A közeli jövőben mintegy 200—250 új parkolót^ alakíta­nak ki a belvárosban. A Ta­nácsköztársaság téren a régi irodaház előtt körülbelül öt­ven parkolóhelyet festenek fel, a Bethlen Gábor utcán 15—20 jármű állhat le. A Jó­kai térről áthelyezik a busz­állomást a vasútállomásnál épülő új helyre és a felsza­baduló téren lesz lehetőség 80—100 autó parkolására. Itt lesz majd a taxiállomás is, annak a helyén, a Tanács- köztársaság téren további 40 —50 autó állhat majd meg. Alig három éve vezették be a fizetőparkolást. Kedvezőek a tapasztalatok a közlekedés ilyenfajta szervezésével. To­vább kell növelni a fizető- parkolók számát, ha nem akarjuk konzerválni azt a helyzetet, hogy a városköz­pont legtöbb parkolójában 90 százalékot ér el a 4—6 óráig álldogáló autók száma. Vannak még kihasználatlan tartalékok: a megyei műve­lődési központ előtt 150 par­kolóhely van, viszont alig 15 —20 százalékos a leterheltsé­ge. Igaz, egyelőre a forgal­mat is át kell szervezni, hogy a járművek akadálytalanul vegyék igénybe a Dózsa György utca felől is a hatal­mas parkolót. SÜLYOS EZRESEK A megyeszékhely belváro­sában — az egyelőre ideális­nak elfogadott 1700 mellett — további parkolók kialakításá­ra nincs lehetőség. Az építési költségek egyetlen helynél is elérik a 7—8 ezer forintot. Csak szanálással lehetne to­vábbiakat létrehozni, átlago­san 35—40 ezer forintért, így csak a forgalom szerve­zése — vagyis a fizetőparko­lók számának növelése — az egyetlen járható út a gépjár­műkeringő ellen. Így is ma­rad a feszültség a következő generációkra is, mivel egy statisztikai előrejelzés sze­rint 2000-ben — alig 15 esz­tendő múlva — kétszer eny- nyi jármű áthaladására és parkolására kell számítani. Tehát 4 ezer parkolóhelyre lenne majd szükség, de utó­piának hat a gazdasági hely­zet ismeretében akár egy parkolóház építése, akár na­gyobb arányú szanálás a par­kolók bővítésére. Marad reá­lis lehetőségnek a nagykör­úton belüli területeken kije­lölni újabb parkolókat, vagy a tömegközlekedési eszközö­ket igénybe venni. Nem azért, hogy lebeszéljék az autó hasz­nálatáról a gépjármű-tulaj­donosokat, hanem hogy a hatalmasra duzzadt forgalom révén ne szennyezzék tovább a járművek mindannyiunk levegőjét. Tóth Kornélia Változó igények Kevesebb kempingkerékpár, több túribicikli A Csepeli Kerékpár- és Konfekcióipari Gépgyárban a megváltozott, igényekhez igazítják a kerékpárok vá­lasztékát, ennek megfelelően módosítják a gyártási prog­ramot is. A vállalatnál az idén összesen 250 ezer két­kerekűt készítenek s adnak át a kereskedelemnek, ezen belül azonban számottevően csökken a kempingbiciklik aránya, s nő a túra- és a kü­lönleges igények kielégítésé­re készülő kerékpároké. A gyár konstruktőrei már a múlt évben felfigyeltek arra, hogy rohamosan csök­ken az érdeklődés a néhány éve még oly népszerű, kere­sett és gyakran hiánycikk­nek számított kempingbi­ciklik iránt. Tavaly nyolc­vanezret készítettek, az idén várhatóan már 70 ezer is elegendőnek bizonyul ezekből a típusokból, s a fel­mérések szerint jövőre leg­feljebb 60 ezret tudnak majd eladni. A vállalat időben felkészült a szükséges vál­tásra, és több újfajta kerék­pár sorozatgyártását kezdte, vagy kezdi meg. Egyre népszerűbbek a tú­ra típusok, s a különleges, ötsebességű kétkerekűek. Utóbbiakból az év végéig 10 ezer készül el, de előrelátha­tólag kevésnek bizonyul. Ha­marosan megjelennek a Ma- raton nevű tíz- és a Mecsek nevű háromsebességű női és férfibiciklik. Máris sikert arattak a külföldön már is­mert, erősített vázú, terep­járó gumikkal felszerelt BMX kerékpárok: ezekből egyelőre csak néhány százat szállítottak a gyár márkaüz­letébe és egy-két másik szak­boltba. A tapasztalatok sze­rint sokan keresik ezeket a nem is olcsó kerékpárokat, ezért a vállalat jövőre sok­kal többet állít majd elő belőlük. Nem nézzük, pedig érdemes lenne. Fizetés után ellenőrzés Pedig érdemes lenne. Leg­alábbis ez derül ki egy je­lentésből, amit a kereskedel­mi felügyelőség a napokban készített el. A felügyelőség nyáron a helyi tanácsok bevonásával, a megyei rendőr-főkapitány­ság és Köjál közreműködésé­vel 138 vendéglátó- és keres­kedelmi egységben végzett vizsgálatot, elsősorban a me­gye idegenforgalmi területeit keresték fel, ahol társadalmi ellenőrök bevonásával pró­bavásárlásokat is végeztek. Az eredmény elgondolkozta­tó. Az ellenőrzések 37 száza­lékában károsították meg a vevőt hamis méréssel, vagy számolással. Plusz ne9Yven Markecolás. Valószínűleg mindenki hallotta már ezt a „szakkifejezést”. Tipiku­san úgy történik, hogy vala­ki felfedez egy részeg em­bert, akinél sok pénz van, különböző módszerrel elcsal­ja valamerre, s ahogy lehe­tőség adódik, megszabadítja a tárcájától. Legtöbbször nő­nemű a tettes (hogy milyen ígérettel csalja el az erősebb, de nem mindig okosabb nemhez tartozót, annak ki­találását az olvasóra bízzuk), s férfi az áldozat. Alábbi esetünkben nem minden a klasszikus forgatókönyv sze­rint alakult... B. János nem kocsmában rúgott be, hanem otthon, s itt is szedték el a pénzét. A vádlott megölelte néhányszor A tárgyalóteremből Markecolás otthon barátilag a magáról nem so­kat tudó B.-t, s közben ügye­sen kiszedte zsebéből a ta­karékkönyvét (hetven fo­rintra szólt...), és készpénz­ben huszonkétezer forintot. Hogy mi ebben az eltérés a tipikushoz képest? Az egyik, hogy a tettes férfi volt (ne tessenek rosszra gondolni; a cél szentesíti az eszközt), a másik pedig, hogy Vadászi András, a negyvennyolc esz­tendős. nyíregyházi férfi hiá­ba ment ki a vécére, s rej­tette el a zsákmányt, ami­kor le akart lépni, feltartóz­tatták, s visszavették tőle. A Nyíregyházi Városi Bí­róság dr. Kozma Béla taná­csa Vadász Andrást lopás bűntette miatt — visszaeső­ként, hiszen 1983-ban ha­sonló okok miatt már felel­nie kellett — tíz hónap sza­badságvesztésre ítélte, amely­nek a végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztet­te. Az ítélet jogerős. Strandolás, üdülés közben szívesebben nyitjuk ki a pénztárcánkat egy pohár sör, a hamar közkedveltté vált gofri, vagy mondjuk egy fagylalt ellenében. De Ritkán számolunk utána, vajon megkaptuk-e a pénzünkért azt, ami jár érte. mosdók nagy része továbbra is kritikán aluli. Az ellenőrök örömmel nyugtázták, hogy az idegen- forgalmi területek ellátása színvonalasabb lett. A megye leglátogatottabb területén, Sóstófürdőn például az új üzletsor egyértelműen széle­sítette a kínálatot, és kultú- ráltabbá tette a vendéglá­tást. A szinte valamennyi szakmában jelen lévő ma­gánkereskedelem is színesí­tette a kereskedelmet. Az ét­termek és vendéglők kínála­tát is elfogadhatónak talál­ták a kereskedelmi felügye­lőség munkatársai. A nagykállói Kálló étte­remben az ellenőrök maguk is meglepődtek, amikor a fizetéskor negyven forinttal számoltak többet, mint amennyi járt az elfogyasztott ételért, italért. Náluk talán csak a felszolgáló csodálko­zott jobban, hogy valaki szá­mon kéri, miért fog vasta­gabban a ceruzája. A rohodi pecsenyesütő pe­dig a saját készítésű kolbász árába a 63 forintos húsrészt úgy állította be, mintha az sertéscomb lenne. A kávét sem az előírt minőségből ké­szítette, így többrendbelileg károsította meg a vevőket és balszerencséjére, az ellen­őröket. S ha már a minőségről esik szó, rendkívül kedvezőt­lenek a tapasztalatok a fagy­lalt értékesítésében. A me­gyei állategészségügyi állo­más által vett fagylaltmin­ták 82 százaléka nem felelt meg a szabvány minőségé­nek. A fagylaltok súlyhiá­nyosak voltak, vagy nem érték el a minimálisan elő­írt zsír- és szárazanyag-tar­talmat. Gyenge tájékoztatás Még mindig sok kívánni­valót hagy maga Után a vá­sárlók kötelező tájékoztatása. Az ár- és egyéb feliratok hiánya pedig megkárosítás vagy egyéb szabálytalanság forrása lehet. Az alapos és sok minden­re kiterjedő vizsgálatsorozat az egészségügyi és kulturált- sági előírások betartásában némi javulást állapított meg. Az értékesítő helyek, raktá­rak, konyhák tisztasága ál­talában kielégítő volt. De a Csak ital? A cukrászdák, presszók színvonala viszont sokat romlott. Kínálatuk — az osztályba sorolástól függetle­nül — csak szeszes és üdítő italokra korlátozódik, szín­vonaluk az italboltéra, bü­féére csökkent — fogalmaz az összesítő anyag. S még egy kritikus észrevétel. A Tisza-parti területeken kevés üzletben lehet strandcikkeket kapni. Logikus, ugye? A kereskedelmi felügyelő­ség a hibák feltárását köve­tően intézkedett és az ille­tékes vállalatok, szövetkeze­tek vezetőit a hibák meg­szüntetésére szólította fel. Ennek köszönhetően sok hi­ányosságot így azonnal or­vosoltak. De egy sokatmon­dó számadat így is nyugtala­nító. Hamis mérés, számolás, vagy egyéb mulasztás miatt 30 kereskedőt, vendéglátóst több mint százezer forint pénzbírsággal sújtottak. Bodnár István Tv-jcgyzet Lenkey tábornok Méltó módon emlékezett a tévé az aradi vértanukra, il­letve azokra a mártírokra, akikről kevesebbet tud a közvélemény. Fekete Sándor Lenkey tábornok című tévé­filmje elsősorban az epizód- szereplők jóvoltából marad emlékezetes a nézők számá­ra. A főszereplő Lenkey tá­bornok belső vívódása, drá­mája kevésbé érzékelhető a tévéfilmben, a császári had­bíró ördögi cselszövése sem új jelenség számunkra. An­nál inkább sziporkázóan ér­dekes és művészileg is ki­munkált figurája a filmnek az osztrák orvosprofesszor, melyet Miklósy György já­téka tett hitelessé, emléke­zetessé. A felvilágosult gon­dolkodó, tudós alakja vil­lant fel, aki a hatalo'm szo­rításai közben is meg tudja őrizni erkölcsi tartását, s nem hajlandó a tudományt alárendelni a hatalmi érde­keknek. Miklósy György az örök epizodista ezúttal is megható perceket szerzett a nézőnek. Kisebb, de hálás szerep jutott a lengyel származású katonának, a tábornokot gon­dozó várbeli parasztasszony­nak, s a többi mellékszerep­lőnek. A tévéfilm érdeme, hogy emberi viszonyokat mutatott be, nem illusztrált történelemkönyvet tárt a né­zők elé. (P. g ) FŰSZERPAPRIKA BOLDOGRÓL. A zöldségtermeszté­séről közismert Heves megyéi Boldog községben régi ha­gyománya van a fűszerpaprika termesztésének. Az idén jó volt a termés: több száz ház tornácán szárítják a ma­gyaros ételek fűszerét. A képen: száradás után őrlésre készítik elő a Bugyi Andrásék földjén termesztett fű- szerpaprikát. (MTI fotó: Szabó Sándor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents