Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-07 / 235. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. október 7. Vendég a házban süt a nap, különben minden mostoha. — így igaz, de miért az utcán beszélünk. Jöjjenek már be. Szegényesen vagyunk, nem számítottunk vendégre. Nem számítunk mi arra soha ... Szélső háza a tanyának, ahová végül is betérünk. Az udvar tenyérnyi. A kerítésen párna és dunyha napozik, másutt piros paprikavirág, őszirózsa díszük és kardvirág sora bánja, hogy elmúlt a nyár, A ház Eltévedtünk. Szerintünk út- talan utakat járva jutunk egy település közelébe és látunk egy embert, aki homokot húz. Gyermekded a jármű, már csak azért is, mert a négy kerék valaha gyermekkocsit szolgált. öreg szem, gyenge kéz fabrikálta az eszközt, amelyen a „jó föld” és a lapát a kórókerítés mellett célja felé halad. Az ember megmondja a nevét. Szabó Antalnak hívják, 83 éves és a sárga homok arra kell: ha, az asszony vizet csinál, a mosogatóiét ki- löttyenti, a homokkal felitatják. — Jó a homok a háznál — véli Szabó Antal és közli, ahol állunk, az a Dózsaszőlő. — Tanya ez, vagy olyasmi. Kit keresnek? Keresni senkit nem keresünk, ezt mondjuk Szabó Antalnénak is, aki sietve érkezik és kérdi: „Mitakarunk a férjétől” ... Mit akarunk, mit akarhatnánk? Épperr csak addig jutottunk a szóban, hogy áldás az ember számára, ha ragyog az ősz, ha kicsi, mestergerendás és régi. Korhű a villany, a televízió, a szőnyeg. — így élünk — mutatja Szabóné — kis bajunk nincs, csak nagy. Idősek vagyunk. Messze van tőlünk minden. A bolt nagyon messze van, a jó víz is. Elég lenne oda egyszer is elmenni, de ha egyszer nincs, ami kell, akkor csak fárasztjuk magunkat. — Mi nincs. Kenyér, vagy tej? — Az van. Minden van. Hús nincs mindig ... Beszélgetünk másról. A nyugdíjról, a családról. A nyugdíj kevés. Szolgált Szabó Antal a vasútnál, dolgozott a termelőszövetkezetben és most kicsi a pénz. — Szóljon már érte! . A felesége leinti. — Az elvtársaknak nem az a dolga. Ök írnak. Jól mondom, ugye? Ök megírhatják, hogy ide is út és víz kellene. Most még jó is, de télen szinte kibírhatatlan. Ha tüzelőt hozunk, ezer forint a fuvar. Az a sok... A család dolga szűk szóval intéződik. A férj után nincs gyermek. öt van az asszony első házasságából. Ez a házasság — ahogy az asszony mondja — összejött. — A férjemet ajánlották. Hét éve már. Két öreg. Ügy gondoltuk, együtt jobb lesz, könnyebb lesz. így aztán itt vagyunk, megvagyunk ... A kiskapuban veszünk búcsút. A kocsi elmegy és utasa, hogy visszatekint, látja, a ház lakói csak állnak és néznek az útra. Helyben tartja őket a szép ősz varázsa és a tudat, hogy vendég járt a házban. Seres Ernő V Vendégszereplő Veszprémből? — A fővárosba megy a Vízkereszt — Felújított stúdiódarab A Ludas Matyi gipszcsizmában Egy rossz tánclépés a színpadon, és máris kész a bonyodalom. A színész lábára cinkcsizma kerül, majd előreláthatólag két hétig gipszcsizmát visel a címszereplő. S ez nem valami rendhagyó rendezői fogás, hanem a legnagyobb rendező, az élet — a véletlen — nem éppen kellemes húzása. A szenvedő alany pedig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház fiatal színésze, az egy éve ide szerződött Mátrai Tamás, akit az elmúlt évadbán már egy-két darabban, így a Doktor úrban már megismert a szabolcsi közönség. Legutóbb a Ludas Matyi főszerepét játszotta, illetve játszaná... A színpadi baleset több- személyes szenvedő alanya a közönség is, amely kénytelen tudomásul venni a műsorváltozást, ugyanis két menő darabban is játszik a fiatal Mátrai Tamás. A színház főmunkatársától, Pányoki Lászlótól megtudtuk, hogy a Ludas Matyi-t emiatt bizonytalan időre le kell venni a műsorról, hisz képtelenségnek tűnik ilyen rövid időn belül beugró színészt találni. Egyik nagy gondja ez most a színház művészeti vezetőinek. A „Doktor úr” további előadásainak „megmentésére” viszont két tervet is kidolgoztak. Veszprémből meghívták vendégszereplésre Kolos Istvánt — ugyanis a Doktor úr ott is műsoron szerepel. Egy előadáson már sikerrel helyettesítette a nyíregyházi színpadon Mátrai Tamást, Bertalan az ügyvédbojtár szerepében. Tárgyalnak a veszprémi színházzal, a művészszel, hogy továbbra is vállalja a nyíregyházi fellépéseket. Ez persze azzal jár, hogy kora délután Kolos István Veszprémben beül a kocsiba és elindul Nyíregyházára, másnap reggel megy vissza. És ez ismétlődik... Ha ez a megoldás nem jön be, egy nyíregyházi színésznek kell átvenni, gyors tempóban megtanulni és a próbákon „színpadéretté” tenni a szerepet. A színház igyekszik úgy szervezni az előadásokat, hogy a közönség minél kevésbé érezze meg a változást, ne boruljon fel a színház műsorrendje. Ez azonban nem könnyű... A színház főmunkatársa azt is elmondta: a tavalyi sikeres fővárosi szereplés után újra a Thália Színházban vendégszerepei a Móricz Zsigmond Színház társulata a „Vízkereszt vagy amit akartok” című darabbal, amely tavaly májusban szép sikert aratott ebben a színházban. A darabot tehát felújítják, Holl István szerepét, aki más színházhoz szerződött az 1985—86-os évadban, a társulat fiatal színművésze, Farkas Ignác veszi át. Előzőleg október 24-én egy itthoni „edzést” tartanak — szabad előadáson, bérleten kívül — délután 4 órakor láthatják az érdeklődők a darabot, majd október 25-én este lépnek fel a Tháliában. Visszafelé jövet az egri színház meghívásának tesznek eleget: első ízben mutatkoznak be a hevesi közönségnek, a Vízkeresztet játsz- szák október 26-án egy délutáni és egy esti előadáson. Ettől is, érthetően, sikert vár a társulat. A színházi nagy kerék tovább forog, október 12-én mutatják be Grillparzer: Bancbanus című darabját, október 19-én pedig újabb bemutatónak tapsolhat a közönség, Goldoni Hazug-ja kerül színre. Páll Géza A tárgyalóteremből Verekedés a börtönben A legtöbb bűncselekményről nagyon sok ember tud. legalábbis, mire az ítéletig jut az ügy. Amiről most számolunk be, nem terjedhetett el szélesebb körben, a színhely ugyanis a nyíregyházi büntetésivégreihajtási intézet, vagyis a börtön. A huszonhárom esztendős sátoraljaújhelyi Szabó István elítéltből kis időre vádlottá minősült vissza, mert olyat tett, ami újabb büntetéssel jár. Pedig Igencsak lett volna alkalma megtanulni a börtönfegyelmet, mert fiatal kora dacára . egyáltalán nem új fiú ott. Közveszélyes munkakerülésért ítélték el először, még 1979-ben, de akkor felfüggesztett szabadságvesztéssel még megúszta a dolgot, bő- pás és üzérkedés volt a következő vád, majd nem sokkal később kényszerítés bűntettre, erőszakos 'közösülés kísérlete következett. Ezekért közel négy óv börtön várt rá. Azaz csak kevesebb, mert ekkor még megfelelően viselkedett, s jutalmul kedvezménnyel szabadult. Tisztázódnak a frontok Mitől függ az igazgató széke? Képezték a vállalati tanácsok tagjait Egyelőre ízlelgetjük a fogalmat, vállalati tanács. Talán még az sem tud többet róla, akit a közösség bizalma a tanács tagjává választott. Éppen ezért szervezett egy tanfolyamot a KISZ megyei bizottsága a vállalati tanácsok fiatal tagjainak szeptember 30-a és október 4-e között. Huszonötén jöttek el a megyéből a soha nem volt újdonságról hasznosat hallani. „MEGINT ADTAK EGY NEVET?” — Mit tagadjam, voltak olyan hangok eleinte a gazdaságban, hogy megint adtak egy nevet, s aztán marad minden, ahogy volt. Azóta a kétkedők véleményének megváltoztatása az egyik célunk — szól a kezdetekről Hanufer Ferenc, a Nyírma- dai Állami Gazdaság esztergályosa, az üzemi KISZ- alapszervezet titkára. — Már az első tanácskozáson érdemi döntést hozott a vállalati tanács: a fővárosból a faluba települő kalapgyárhoz a szennyvíz-elvezetésre 11 millió forintos hitelfelvételt szavazott meg a testület. Az igazgató szolgálati lakásához is hozzájárult a vállalati tanács. — Az Alkaloidában pedig konkrét feladatot szabtunk meg az igazgatónak — folytatja a felelős döntések felsorolását a tiszavasvári művezető, Huri Zoltán. —Dolgozzon ki a műszaki fejlesztésre koncepciókat és egy év múlva számoljon be, mit tett ezért. Ezentúl célprémiumot vehet fel az egyes számú vezető. A fizetése 15 százalékát kaphátja, ha a belföldi gyógyszerellátást maradéktalanul teljesítheti a vállalat, vagy a szovjet exportra kerülő növényvédőszerért 5 százalékos célprémiumot szavazott meg a tanács neki. — Mi sem maradtunk le a fontos döntésekkel — folytatja Bujdosó Katalin, az újfehértói gyapjúszövő munkaügyi csoportvezetője. — Az április 1-én, kísérletként bevezetett 9,21 százalékos bérezést vizsgálja felül a vállalati tanács. A megyében az elsők közt alakult meg nálunk ez a testület, s a kezdeti bizonytalanság után tisztázódtak a frontok, egyértelműbbek a szerepek. ÉRDEKEK KONFLIKTUSA Ez utóbbiról még nagyon sokat vitatkoztak a tanfolyamon maguk a fiatal vállalati tanácstagok. A szak- szervezet és a vállalati tanács kapcsolatát éjszakákba nyúló vitákon feszegették. Mi lesz, ha a tanács döntése hátrányosan érintené a dolgozót, közbeléphet-e a szak- szervezet? Az egyéni és a közérdek bizonyára konfliktusokban csap össze... — Szélesebb körű, megalapozottabb döntéseket várok a vállalati tanácstól — mondta Huri Zoltán. — Eddig az üzemi négyszög véleménye nem mindig tükrözte Még le sem telt a próbaidő, amikor újabb lopásokat követett el, s ezért nemcsak a hátralevő szabadságvesztést kellett letöltenie, hanem azt még megfejelték jó néhány hónappal. Így került a nyíregyházi börtönlbe, ahol tavaly októberben a raktárban dolgozott. Munkából a cellába menet a folyosón meglökte egyik elítélttársát, aki nem maradt adós a válasszal. Szabó ezek után már az öklét használta. A másik férfi megszédült a mellét ért ütés nyomán, s arcát a falba verte. Olyan szerencsétlenül e9ett, hogy eltörött a járomcsomt- ja. sérülése hozzávetőleg egy hónap alatt gyógyult meg. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Tóinál Erzsébet tanácsa Szabó Istvánt súlyos testi sértés miatt vonta felelősségre, s ezért hét hónap börtönre ítélte. A bíróság határozata jogerős. az egyén, a munkás álláspontját. Most viszont ott ül a munkások által választott társuk, akinek joga és lehetősége van a döntés befolyásolására. Ehhez vitathatatlan az igénye a hiteles és gyors gazdasági, piaci információkra, hogy ne csak fejbólogató Jánosként ülje végig a tanácskozást, hanem érdemben járuljon hozzá a kollektív döntéshez. SÁFÁRKODNI A BIZALOMMAL — A Nyírmadai Állami Gazdaságban a veszteséges évek után végre biztonságos termelést és tisztes nyereséget várnak a dolgozók a vállalati tanács szereplésétől — így Hanufer Ferenc. — Az igazgató szerepéről sokat vitáztunk — ez Huri Zoltán véleménye. — Éljük bele magunkat az ő helyzetébe is! Eddig azon múlt a kinevezése, hogy „fönn” miként ítélték meg a személyét. Most a közvetlen munkatársai öt évre szavaznak neki bizalmat. Egyrészt a széke jobban függ a beosz- tottaitól, másrészt nem légüres térben mozog, hanem élvezi a kézfelnyújtás erkölcsi előnyét. S ezzel bizonyára másként sáfárkodik, mint a távoli főnökség hóna alá nyúló támogatásával. Tóth Kornélia Nem a hasznot nézik A Nyírségi Ősz vendéglátó szemmel Ügy tűnik, hogy a „Nyírségi Ősz” rendezvénysorozata korábban gazdagabb, színesebb volt. Utóbb már rendre elmarad a főattrakció, a gyümölcskarnevál, és sok más egyéb. A szervezőkön kívül talán csak a szálloda és vendéglátó vállalat lelkesedése töretlen. Ez utóbbi évről évre változatlanul gazdag programmal várja az egyébként fogyatkozó vendégeit. Nagy Istvánnét, a vállalat kereskedelmi osztályvezetőjét kérdeztük meg, mit jelent nekik a „Nyírségi Ősz”. — A rendezvénysorozat jó lehetőséget kínál szakmai tudásunk teljesebb bemutatására. A megszokott köznapi ételek helyett ilyenkor a gasztronómia színe-javát kínáljuk. A programokat igyekszünk úgy összeállítani, hogy a szakácsok, cukrászok, felszolgálók tudásuk legjavát bemutathassák. Minden évben különböző versenyeket rendezünk, ahová más megyék legjobb szakembereit is meghívjuk. Október 9-én például a Koronában több megye szakácsainak és cukrászainak a versenye lesz. Kollégáim itt összemérhetik tudásukat, s új tapasztalatokat is szerezhetnek. Persze ebből is a vendégeknek van hasznuk, gasztronómiai ínyencségeket kóstolhatnak meg. — Jövedelmező ez a vállalatnak? — Nem a hasznot nézzük elsősorban. Több rendezvényünk kimondottan ráfizetéses. A közönség érdeklődése is, mintha kicsit megcsappant volna, pedig igazán különleges gasztronómiai remekekkel várjuk az érdeklődőket. — Talán a magas árak miatt? — Szinte minden rendezvényünkön árengedményt adunk. Ügy érezzük, áraink ilyenkor kedvezőek. Belépőjegyet nem is kérünk. — Hány rendezvényük lesz? — Több mint húsz. Szinte minden rétegnek kínálunk valamit. Gyermekeknek, ínyenceknek, sőt a háziasz- szonyoknak is. Az Eperjes ételbárban 12-én szlovák ételeket kínálunk, a Zöld Elefántban belsőségekből készítünk vacsorát, s nagy az érdeklődés a már hagyományosnak számító vadász vacsoraest iránt, amit október 18-án a Borsodi Sörözőben rendezünk. Űjdonság a Fon- düparti, ahol svájci mintára a vendég saját maga ízesítheti a sajtos ételeket borozgatás közben. Erre a Kolumbia Sörözőben 22-i Fondü- partira mi magunk is igen kíváncsiak vagyunk. , — Beosztásánál fogva, bizonyára több rendezvényen is részt vesz. Az idén melyik programra menne el vendégként? — Legelőször a palóc vacsorát választanám. Szívesen megkóstolnám Krúdy ételeit is. (bodnár) R karikatúrabiennálén láttuk Turistamenü. — Ennél az asztalnál foglaljon helyet, uram!... (Urbán Péter műve)
