Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-07 / 235. szám
1985. október 7. Kelet-Magyarország 3 © KERPESEIReIiJiHiHóTI a TIGÁZ kirendeltségvezetője Kovács István Nyíregyházáról, a Takács utcából kérdezi Nagy Zsigmond- né: mikor számíthatnak a gáz bevezetésére? — A Déli ipartelepet ellátó vezeték méretezésénél figyelembe vettük Borbánya gázellátását is. Az ellátás feltételei biztosítva vannak. A területen jelenleg az Alma utcán épül vezeték, tanácsi beruházásban. A lakossági ellátás magánerős beruházásként valósulhat meg. Hasonló kérdés érkezett Kó- tajból, Mihályi Bélánétól és Sóstóhegyről Meglécz Jánostól: lesz-e településükön vezetékes gáz, amelynek kiépítéséhez anyagi áldozatot is vállalnának? — Ami Kótajt illeti, elvileg a nyírszőlősi vezeték továbbépítésével a település gázellátása megoldható. Ennek megvalósítása gazdasági kérdés. A jelenlegi szabályozások szerint belátható időn belül nem lesz Kótajban vezetékes gáz. Ugyanezt tudom mondani a sóstóhegyi kérdezőnek is. Az 1971-ben felszerelt GAMAT konvektorok • meddig életképesek, mikor kell cseréjükre gondolni? — kérdezi Sánta János a Kossuth utcáról. — Természetes elhasználódás esetén egy-egy fűtő- készülék megfelelő üzeme 15 —20 évre tehető. Gondos kezeléssel, karbantartással a biztonságos üzemeltetése ennyi ideig is fenntartható. A régebbi típusoknál általában az alkatrészellátás okoz gondot. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a Bethlen Gábor utcának, a Mező és Moszkva utca közötti szakaszán lakók is vezetékes gázhoz jussanak? — A Bethlen Gábor úti szakaszon középnyomású vezeték üzemel. Erről az innen érkező igények kielégíthetők. A gond itt a 36-os számú út felbontása vagy átfúrása, s ez nagyon költséges. A Budai Nagy Antal utca lakói arra szeretnének választ kapni, mikor kapcsolják be a gázvezetéket az utcájuk végére is? — A vezeték elkészült, jelenleg műszaki felülvizsgálatok folynak. Az üzembe helyezés várható ideje október vége. Ennek kivitelezője kirendeltségünk. A további fejlesztés csak magánerőből valósulhat meg. A Közép utcán most vezetik a gázt. Baráti Józsefné azt kérdezi: elkészül-e a vezeték a fűtési szezon kezdetére? — A vezeték itt is magánerős beruházásként épült. Az elosztóvezetéket szeptember 26-áa üzembe helyeztük, most a vezeték mentén lévő megszerelt lakások beüzemelését végezzük. A Ságvári telepi Munkás utcából kérdezik: mikor lesz náluk is gáz? — A lakótelep Rajk László utcától keletre eső részének gázellátására tanulmány készült, amely tartalmazza a Munkás utca gázellátását is. Első ütemben a MÁV Erkel utcai kazánházának ellátására kerül sor a tervek szerint. A vezeték megépítése biztosítja ezen a területen a további igények kielégítését, természetesen ehhez újabb elosztóvezetékek megépítése szükséges. A megvalósulásra konkrét időpontot nem tudok adni. A Petrikovics utca lakói mondták el: másfél éve kiásták a vezeték helyét, befizették a pénzt, tavaly télére kiiktatták a fűtést, s még most sincs gázuk. Mire számíthatnak? — A kivitelezés 1984. október 13-án kezdődött. Beruházója a városi tanács terv- és munkaügyi osztálya, a kivitelező a közúti építő vállalat. Vállalatunk a műszaki ellenőrzéseket végezte. A vezeték építését technológiai előírások betartása miatt a téli időszakban nem lehetett folytatni. Sajnos, a kivitelező nem tett időben eleget azoknak a minőségi és műszaki, valamint adminisztrációs követelményeknek, amelyek egy gázelosztó vezeték használatbavételi engedélyének kiadásához szükségesek. A hiányosságokat már megszüntették, programunk szerint a vezeték üzembe helyezésére október 8-án kerül sor. A nyáron két hétvégén is üzemzavar volt a vezetékes gázellátásban. A régi típusú vízmelegítők nem rendelkeznek biztonsági szeleppel. Ojra indították a gázszolgáltatást, de ennek kellemetlen következményei is lehettek volna. Történt-e mulasztás a visszakapcsolás előtt? — kérdezi egy nyíregyházi olvasónk. — Nyáron valóban két esetben történt üzemzavar Nyíregyházán. Mindkettő munkaszüneti napon volt, ami számunkra is meglepetést okozott. Az üzemzavar okát alaposan, műszaki felügyeletünk képviselőivel, vállalatunk vállalati szakemberekkel kivizsgáltuk. A szükséges műszaki intézkedéseket természetesen megtettük. Ami az égésbiztosítás nélküli készülékeket illeti, az ismételt gázvisszaadás valóban baleseti veszélyt jelent. Az üzemzavar elhárítása során ezt a tényt is mérlegeltük. Ebben az időben és utána megerősített készenléti szolgálatot tartottunk az esetleges veszély- helyzetek megelőzése miatt. Miért nem lehet nem égésbiztos gáztűzhelyre (Kárpát 5) a veztékes földgázt rákötni? — kérdezi Bódis Imréné Tiszavas- váriból. — A ma gyártott készülékeket égésbiztosítással látják el. Az előírások különbséget tesznek az épületek szerint is (családi ház, többszintes ház, panelépület stb.) és a készülékek alkalmazása szempontjából is. A bejelentést a helyszínen rövidesen megvizsgáljuk. B. J. EMBERE 11 borszakértő — Minden idők leggyengébb szőlőszürete lesz az idei. — Aki mondja, tudja, hiszen Szinyei Bertalan erősen szakmabeli, agrármérnök, az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát nyírségi üzemének vezetője. De mi történt az idei szőlőterméssel. Volt egy kemény tél 20—30 fokos hidegekkel és nem csak a termőrügyek fagytak el, de a vesszők, sőt a tőkék is tömegével. — A borgazdaságnak negyven hektár a szőlőültetvénye, benne 60 százaiésif?5tLÉs' Ifjúmunkások megmérettetése Vagyok olyan legény mint te ... Ez lehetett volna a jelszava annak a versenysorozatnak, amely a XV. megyei ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok elnevezést viselte. Kiegészítésre csak annyiban szorul a javasolt idézet, hogy lányok is részt vettek rajta, mégpedig szép számmal. Rendet pedig — ott is csak jelképesen — a mezőgazdasági szakemberek kisvárdai vetélkedőjén lehetett volna vágni, a rezet azonban mindenkinek volt alkalma kivágni. Virtust csinálni abból, hogy ki mennyire birtokolja azon elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyeket a szakmunkástanuló évek alatt illett elsajátítani. A Kraszna-part ékessége, a Hotel Bereg, pénteken nem mindennapi sürgés-forgásnak volt tanúja. Az ideérkezett szakácsjelöltek foglalták el erre a napra a konyhát azzal a céllal, hogy „lefőzzék” egymást. De még ki sem alakult ízeik harmóniája, amikor már készen voltak a vetélkedő felszolgálók páratlan szépségű alkalmi asztalai. Csillogott a kristály, kimérték a kanál helyét centire. A laikus tudósító — e sorok írója — megállapította, hogy itt aztán nehéz dolga lesz a zsűrinek. — Parádés díszmunka lesz valamennyi, ettől nem félek — nyilatkozta a zsűri elnöke, Nemes András, aki „egyébként” a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője. — A gyerekek legtöbbje otthon még nem nagyon kapott nehéz feladatot, ekkora önállóságot, mint itt. De úgy látom, hogy nem nagyon jönnek zavarba. Mindez arra vall, hogy igen magas az ismeretszintjük. Ehhez bebizonyíthatják, hogy nem kevesebb^ a munkakultúrájuk sem^ — Én nagyon szeretek versenyezni — néz fel a párolgó leves mellől Pécsfalvi Éva, aki ugyan még csak 17 éves, de máris a szakma kiváló tanulója lett két vetélkedőn is. — Itt most csornai töltött paprikát készítek és marhahúslevest eperlevéllel. -Ezt aztán lehet fűszerezni, így szereti a magyar ízlés. Otthon a Kálló étteremben pedig legszívesebben brassói aprópecsenyét főzök, mert az a kedvencem. A fokhagymát mindig a végén teszem bele, hogy oda ne égjen. Ideje van minden fűszernek, amit ha eltévesztünk, vége az egésznek. — Izgulnak a fiúk, mert még a rágógumit sem látom a szájukban — teszi az észrevételt Toronicza István, a Szatmár Bútorgyár főmechanikusa. A helyszín tehát változott, már Mátészalkán vagyunk. — A kárpitosok és bútorasztalosok versenyére a mieink közül csak négyen neveztek. Nem is lett volna szerencsés több, mert a hazai pálya mégiscsak nagy előny. Felkészültek a srácok mindenütt, azt látni. Végül is növekedett mostanában a szakma ázsiója, és a felvételnél még válogatni is van módunk. Legjobban azt szeretnénk, ha a szakmai igényesség kapna teret a versenyben, — Nyugodtnak kel lenni, nem remeghet a kéz, biztos szem szükséges — foglalja össze a jó versenyzőre jellemző tulajdonságokat Puskás Zsigmond, aki szamos- szegi és onnan jár be a gyárba dolgozni. A szekrényhez, ami versenyfeladat, tényleg nem árt egyik sem. Nagy gonddal illesztgetik, fúrják á) lapokat valameny- nyien. -r Én már általános iskolában megszerettem a politechnika órán ezt a munkát, és el is határoztam, hogy ide jövök a gyárba. Most léginkább a gépbeállításra kell ügyelnünk, ami két szempontból is fontos. Egy bútornál az illeszkedést, illetve annak hiányát a szem mikronokban is észleli. A ppntos beállítás azonkívül nagyon fontos munka- védelmi feladat is. A szomszédban, a Budapesti Finomkötöttárugyár mátészalkai gyáregységében kétszeres az izgalom, mert itt egyúttal az iparági elődöntő is a verseny. Kirilla Béláné igazgató együtt izgul lányaival, akik a 40 tagú mezőny felét adják. — Kétszázötven fős tanulóbázisunkkal a megye teljes szakmunkás-utánpótlására képesek vagyunk, tanműhelyünk tehát nemcsak nekünk szolgál. Vizsgáznak itt a részvevők nemcsak anyag- ismeretből, hanem az anyag és a munka szeretetéből is. — Saját tudásom felmérése a legfontosabb, itt az idegen környezetben — mondja Skölnyik Zsuzsanna, aki Nyíregyházáról jött, a ruhaipari szövetkezetből. A munkahely, a munka újdonsága vizsgáztat elsősorban, meg az is, hogy tudom: itt mellettem mindenki figyel, a legjobbat akarja nyújtani. Kellemes a versenyláz. Bennünk van ez mindannyiunkban, bár sokan titkolják. És nemcsak itt és nemcsak ebben. Ezért igyekszünk otthon is. Ezért járok például most a szakmunkásképző után az érettségi kiegészítőre... A „nagy élet” kezdete előtt, vagy éppen a kezdetén fontos ez a megmérettetés — foglalja össze a rendezvény célját Vattamány Ildikó, a KISZ megyei bizottságának ifjúmunkás felelőse. Nagyobb biztonsággal illeszkedhetnek be a fiatalok azok közé, akik már túl a bizonytalanságon sínen vannak. Mozgalmunk fontosnak tartja, hogy ne legyen törés az iskola és a munkahely között, nehogy ez később a jó és szép munka kerékkötőjévé váljék. Esik Sándor kos a fagykár. Ilyen, vagy ehhez hasonló a károsodás az egész megyében. Hatással volt még a gyenge termésre a késői tavaszodás, az, hogy a vegetáció háromhetes késéssel indult. Tovább rontotta a helyzetünket, hogy a szokottnál nagyobb volt a gombafertőzés, nem győztünk permetezni... A szüret október elsejével megkezdődött. Más évek hasonló időszakához viszonyítva Sóstóhegyen, a kombinát területén most nem nagy a forgalom. Később, ahogyan haladunk előre az őszben, biztos gyakoribb lesz a szőlőszállítás. — Igen, úgy lesz, és ha már itt tartunk, hadd mondjak el egy érdekességet. Tíz éve, amikor felépítettük ezt a korszerű, óránként 20 tonna kapacitású üzemet, arra számítottunk, hogy a szezonban 6000 tonna szőlőt dolgozunk fel. Sajnos, a termés egyre kevesebb, évről évre csökken a termőterület. A megyében a barabási Lenin Tsz, a Nyírmadai Állami Gazdaság és a nyíregyházi tangazdaság ültetvényén kívül nincs komolyabb nagyüzemi szőlőskert. Fogyóban van a kistermelők száma is. Ezt, valamint az idei rossz termést figyelembe véve most 600—700 tonna lesz a feldolgozás. Ennek is több mint felét a Hajdúságból hozzák. A szőlő kevés, de a szeptemberi napsütés kincset ért, jó volt a cukrosodás. — Valóban. A Zalagyön- gye — ez egy új, homokot kedvelő fajta — 19—20 cukorfokos. Jó még a Szlanka, a Saszla, az Olaszrizling. A Rizlingszilváni az, ami leginkább megsínylette az időjárást. Egyszóval, ha mi a mustból bort készítenénk, az jó bor lenne. De itt a mustból nem bor, hanem üdítőital, a Márka szőlő alapanyaga lesz. Van, aki a Márka szőlőt, van aki a bort kedveli. Vajon lesz-e elég borunk? Természetesen a kérdésre így nehéz válaszolni, hiszen a keresletre ez esetben a szomjúság van a legnagyobb hatással. — A fogyasztási tapasztalatokat ismerve, idén lesz gond a szőlőborral, viszont mi elébe megyünk e problémának. Almabort készítünk. Nyírgelséről a léüzemből 60 ezer tonna almaiét vásárolunk és abból Durbincs sógor néven készítünk gyümölcsbort. Véleményem szerint jó bor lesz, olyan mint a szőlőbor, ehhez megfelelő a technológia. Szinyei Bertalan 33 éve dolgozik a szakmában. Sok szép őszt, nagyszerű szüreteket megért már és sajnálja, hogy jobb hírekkel nem szolgálhatott. Őszintén mondja: úgy szeretné, ha a bőség okozna gondot és a nagyon sok munka. Seres Ernő SZERKESZTŐI O O 0,0 O O O O Közvélemény Két, egymástól térben és időben távoli dolog késztetett a héten a gondolkodásra. Az egyik: úgy hírlik, Stróbl Vénusza mégsem költözik a Zrínyi utcába, hogy ott jól megtermett, ízléstelenül vastag lámpaoszlopok takarásában árválkodjék. A másik: Kótajban és Bujon hallottam, milyen nagy körültekintéssel szervezik azt, hogy a területfejlesztési hozzájárulás találkozzék a lakosság tetszésével, szándékával. Hogy miként kevül egymás mellé a szerelem istennője és egy adófajta? Nos, egyszerű. Mindkét dolog mögött olt rejtezik valami, ami mind nagyobb hangsúlyt nyer. És ez: a közvélemény. Mert Bujon, Kótajban a tanácsi vezetők úgy fogalmaztak: egyszerűen elképzelhetetlen lenne az, hogy a lakosság véleményének ismerete nélkül sikerre vigyék á TEFA ügyét. Ma egyszerűen abszurd azt feltételezni, hogy a cél ismerete nélkül is csak úgy zsebbe nyúl az állampolgár. Ma tulajdonképpen ■ a demokrácia része az, hogy a ki- sebb-nagyobb közösség ügye esetén annak sokszínű okosságát is belekalkulálják a megoldásba. Más szóval: az a követelmény, hogy ne a farok csóválja a kutyát. Ne a hivatal, az apparátus legyen a döntő szó kimondója, hanem a közösség, akinek érdekéről, munkájáról, életéről, sorsáról szó van (lesz). Nos, így került egymás mellé a TEFA és Vénusz, akinek ügye nagy port vert fel. Ha nem is olyan nagy és demokratikus port, mint az emlékezetes kecskeméti szoborvita, amiből ízelítőt a tévében is láthattunk, de por volt ez is. Tanulságos. A települések — legyenek azok városok vagy falvak — tervei, szépészeti ügyei, elképzelései csak akkor arathatnak átütő sikert, akkor számíthatnak ezrek és ezrek támogatására, ha mögöttük ott a köz véleménye, akarata, szándéka. Ezt figyelmen kívül hagyni több, mint bűn. Hiba. (bürget)
