Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-28 / 253. szám

1985. október 28. Kelet-Magyarország 7 — A korábbi, sok sikert el­ért Nyírség-trió, azaz a Tóth, Molnár, Pászti kötelék befejez­te válogatott szereplését — magyarázta a klubtitkár —, nagy űr maradt mögöttük. Jól szerepelt viszont Balatoni Jó­zsef, aki a kijevi nemzetközi versenyen csapatában bronz­érmes lett. Az újabb hullám, az utódok tehetségesek, halla­ni fogunk róluk. — A „lufi” szakosztály? Az előző évek jó eredményei után visszaesett. Nemde? — Két darab hőlégballonunk van, egyenként két és fél, há­romezer köbméter a tartal­muk. Tény, hogy ballonosaink kevesebbet repültek az idén. A kevés lehetőség között a Végh—Hidasi kettős részt vett az Olefin Kupán, sikerrel sze­repelt. Kóstolni a fellegek ízét Gyorsfénykép a repülősökről Nyíregyházán gyakori látvány, ha motoros műrepülőgép járja odafent táncát, szí­nes hőlégballon úszik tova az égen, kecses vonalú vitorlázógép termikel, vagy paplan­ernyő ereszkedik a föld felé. Az itteniek már fel sem kapják fejüket láttukon. Leg­feljebb magukban mondják: a mi fiaink! Bárányfelhők, motorzúgás ... Az elmúlt hetek repüléseivel lezárult az MHSZ Szabolcs megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub versenyidényének szaka­sza. Azóta már a klubvezető­ség is részletesen elemezte, ér­tékelte az eredményeket és a szakemberek körülbelül abban foglalták össze véleményüket, hogy a versenyidényben elért szép helyezések további előre­lépést jelentenek. Melyek is voltak ezek? — Klubtagjaink létszáma kö­zel kettőszáz — tájékoztatott Tóth Olivér, a repülőklub tit­kára. — Szakosztályainkban négy válogatott sportoló tevé­kenykedik, a minősítettek szá­ma eléri a hetvenet, összesen öt szakosztály munkájával foglalkozunk, a hőlégballontól a vitorlázó repülésig. — Kezdjük talán a vitorlá­zók teljesítményeivel. — Hosszú évek óta ez a szakosztály a legeredménye­sebb. Két pilótánk. Borosnyai Károly és dr. Kesselyák Mi­hály személyében tapasztalt versenyzőkkel rendelkezünk, akik számos bajnokságon bi­zonyítottak. Az idei OB-n ösz- szetettben Borosnyai második, Kesselyák harmadik lett. — A többi verseny? — Sajnos, az idei szélsősé­ges időjárás a vitorlázók le­hetőségeit erősen befolyásolta. Több esetben a betervezett számok felét tudták csak vég­rehajtani. Ettől függetlenül pi­lótáink helytálltak minden versenyen, köztük a lengyel- országi Lesznóban tartott nem­zetközi parádén is. A nyírségi klub jó géppark­kal rendelkezik. A PIK—20- asok, a Jantar, a Pirat, a Fóka bármelyik nemzetközi verse­nyen megállja a helyét. A ki­képzési feladatokat 5 darab Góbé iskolagép biztosítja. A szabolcsi sikercsokor szalagján négy és fél ezer felszállás, másfél ezer repült óra teljesí­tése szerepel. — Egyéb repült teljesítmé­nyek? — Nyolcán szereztek B-, he­ten C-jelvényt, két pilótánk ezüst-, egy pedig aranykoszo­rút repült. A százhúsz külön­böző távrepülés között öten repülték meg a kritikus 500 kilométert. Ezenkívül százat is meghaladja a magassági, hu­szonötöt az ötórás teljesít­mény. A bátor emberek, az ejtőer­nyősök tábora félszázra tehe­tő, köztük húszán versenyez­nek. A legeredményesebb Jánk- falvi Attila, aki célbaugrásban egyéni bajnok lett. — Milyen technikával ren­delkeznek az „ejések”? — Tizenöt darab modern paplanernyő biztosit jó feltéte­leket az eredményes műkö­déshez — folytatta Tóth Oli­vér. — Drága az eszköz, nem olcsó sportág az ejtőernyőzés. Tudják ezt sportolóink is, akik szabad idejükben, veszé­lyes munkát vállalnak, tornyot festenek, ilyen módon segítik a bevételek növelését. Ki ne látott volna Nyíregy­háza légterében motoros repü­lőgépet léjegzetállító gyakorla­tával ? — A végén, de nem utolsó­sorban a sárkányrepülők . .. Olykor ők is ott duruzsolnak a légtérben. — Ezekben a napokban áll össze a stáb, amely remélhe­tőleg a következő időszak ver­senyzői magvát jelenti. Pilla­natnyilag három pilóta — Csabai János, Király István és Malmos József — repül önál­lóan, saját tulajdonú motoros sárkánygépével — fejezte be Tóth Olivér klubtitkár. Gyorsfénykép vagy — ha úgy tetszik — éves bizonyítvány készült repülőseinkről. Annál, amit leirtunk, tudtunk volna többet is mondani, de jellem­zőbbet aligha. Gyémánt-, arany- és ezüstkoszorús piló­ták, légi sportolók, az ország egyik legeredményesebb ilyen közössége. A nyírségi klub tagjai nemcsak a sportban, munkájukkal is elismerést vív­tak ki maguknak: ma már többen dolgoznak a magyar katonai, mezőgazdasági és pol­gári repülésben. Sok ismert sportrepülő itt oltotta be ma­gát a repülés ' örök szereteté- vel, itt végezte első szrány­próbálgatásait. Utódaikat ma is szívesen várják. Kovács György Ökölvívó CSB Győzött: Kaposvár Váradi újra ellenfél nélkül maradt Mérkőzés helyett töprengés. Várnáinak újra nem volt el­lenfele. Jókora csúszással kezdődött szombaton délután a 16,00 órára kiírt NYVSSC—Kaposvári Dózsa NB III-as ökölvívó csapatbajno­ki találkozó. A nézők azonban nem bosszankodtak, sőt kifeje­zetten szórakoztak (később ezt már nem is tehették.) A CSB-ta- lálkozó előtt ugyanis öt párban az utánpótlás legfiatalabb tagjai léptek szorítóba először a nyil­vánosság előtt. Különösen a két kis Kertész, a hétéves ikerpár háromszor másfél perces bemu­tatója aratott nagy sikert. Aztán kezdődött az éles küzde­lem. Az első pár még ringBe sem lépett, máris 4:4 volt az eredmény. Váradi és Ákos nem mérkőzhetett, olimpiai bronzér­mesünk ellenfele sérültet je­lentett, Ákosé pedig nem hoz­ta a súlyát. Az NYVSSC viszont két súlycsoportban nem indított versenyzőt. így csak tíz össze­csapást láthattak a szurkolók. Ebből mindössze kettő (!) tar­tott három menetig, a többi idő előtt véget ért. A vendégek gyorsan elhúztak, és hiába nyer­tek a nyíregyháziak a felsőbb súlycsoportokban, kaposvári si­ker született a találkozón. Ka­posvári Dózsa—NYVSSC 16:12. A nyíregyháziak szorítóbelj győzel­meit Lovass, Sárközi, Varga és Zsigó szerezte. Ahogy a szövetség látja Ha kedd van... akkor az ... kosárlabda, szö­vetségi nap. Játékvezetők, ed­zők, aktivisták egyeztetik a he­tenkénti programot, és ekkor cserélnek gazdát hírek, érdekes­De nézzük, Szabolcs-Szatmár- ban mi van a kosárban? FIATALOK ÉS „ÖRÖKIFJAK” — Országos szinten, a megyei bajnokságban szereplő csapatok számát tekintve, az első öt kö­zött található megyénk — kezdi a bemutatkozást Ganzler István, a megyei kisárlabda-szövetség elnöke. Az ez évi küzdelemsoro­zatban 47 gárda lép pályára a minitől a felnőtt korosztályig, örvendetes, hogy a résztvevő együttesek 90 százaléka az után­pótlást képviseli. Ezenkívül a nemzeti bajnokság legmagasabb osztályában a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskola, míg az NB II-ben négy nyírségi osapat (MGFSC női és férfi, valamint a Tanárképző és Nagykálló férfi) szerepel. — Ennek a számnak és a jó színvonalnak a megtartása a szö­vetség mellett az edzők hozzá­állásától és szakértelmétől függ. Örömünkre, a fiatal testnevelők (Kovácsné, Kovács T., Buskó, Varga, Molnár A., Pál J.) mun­kája nyomán megpezsdült a sza- bolcs-szatmári kosárélet. Termé­szetesen az „örökifjak” (Sallai— Elek duó, Tatos, Jávorszky, Pe- recz) sem hiányozhatnak a fel­sorolásból. A MINISEKTŐL A FELNŐTTEKIG — A korosztályokat nagyító alá véve, a minisek száma a leg­kisebb. A fiú kosaras palánták­kal- egyedül a nyíregyházi 2. sz. gyakorié iskolában foglalkoz­nak. Egy lépcsőt feljebb lépve, a középiskolások között a Krú­dy és az ÉVISZ szerzett orszá­gos bajnoki címet. Az ott kosa­razó játékosok zöme ötödik osz­tályos kora óta pattogtatja a labdát, de vannak akik a gimná­ziumban szerették meg a sport­ágat. — A lányoknál a piramis alap­ja a 19. sz. általános iskola. Mol­nár Annamária irányításával. A középiskolások versengésében a kereskedelmi országos döntőbe való jutása dicséretes. — A vidékiek közül a gyen­gébb nem küzdelmeibe két éve kapcsolódott be a Kisvárdai Va­sas Izzó. Rajtuk kívül Nagvkál’ő említhető, de Schreiber távozá­sa után ott visszaesést tapasz­taltunk. Gond, hogy a nagyköz­ség férfi NB Il-es gárdájának nincs utánpótlása, így nehéz lesz számukra a bentmaradás. Ml javasoltuk, vegyék fel a kap­csolatot egy nyíregyházi iskolá­val, és teremtsék meg velük az együttműködés föltételeit. A ti- szavasvári férfiak pedig ebben az évben jelentkeztek játékra, mig a záhonyiak már régóta ál­landó tagjai a küzdelemsorozat- nak. Sajnos, a kosárlabda szem­pontjából Mátészalka, Nyírbátor és Vásárosnamény fehér folt. A KÖLTSÉGVETÉS VÁLTOZATLAN — A megyei bajnokságban sze­replő csapatok több mint 50 szá­zaléka DSK-színekben versenyez. Ezzel kaposoliatban a közelmúlt­ban zavar keletkezett egy ODIT- körievél nyomán a szövetség és a DSK-k k-özött. Ugyanis szep­tember elsejétől megszűnt a szakszövetségi igazolás, tehát nem, kell lejelenteni a városi sportfelügyelőségen, a játékoso­kat. Sikerült rögtön megoldani ezt a problémát. A megegyezés alapján az iskola tanulói tovább­ra is szerepelhetnek a bajnok­ságban. — Még egy változásról szólnék, ami egyrészről öröm, másrész­ről gondot okoz. Szeptemberben jelentősen módosultak a játék­vezetői díjak, ami a szövetség részéről kedvező, mert így von­zóbb lett a játékvezetés. Viszont ennek elsősorban a DSK-k a szenvedő alanyai. Költségveté­sük évek óta változatlan, és az 50 százalékkal megemelt költsé­gek miatt kénytelenek vissza­lépni a bajnokságtól. Az előbb például Varga János, az ÉVISZ testnevelője jelezte, hogy az anyagi fedezet hiányában három együttesük visszalép a bajnoki szerepléstől. — Az utánpótlásképzés haté­konyságát egy kosársuli beindí­tásával szeretnénk hatékonyab­bá tenni. A példa Kecskemét és Zalaegerszeg, ahol kitűnően mű­,-Az idei küzdelemsorozatban 47 gárda lép pályára a minitől m felnőtt korosztályig.'* (Ganzler István) ködik a suli. Megvalósítására le­hetőség van, má szeretnénk, ha minél előbb megvalósulna. Máthé Csaba A hölgy nem flörtöl — csak f útba Mozik... is beálltam közéjük, megsze­rettem ... Kovács Ildikó foglalkozására nézve gyümölcstermesztő a leveleki Dózsa Tsz-ben. — Es jól érzi magát center­ben? Rá vágta. — Jól. Nagyon jól! És csodálkozott a kérdésen. — Mert tudniilik a férfiakat időnként alaposan megkopog­tatják jobbról, meg balról, a zord hátvédek — mondom. Legyintett. — Ez nálunk is előfordul — jelentette ki. — Legutóbb egy szolnoki meccs volt különösen szikrázó. — A lányok is harcosak? — De még mennyire. Sokszor van úgy, hogy egy-egy mérkő­zés után napokig nem vehet szoknyát az ember, mert any- nyi a kék, a lila folt a lábán. — Nem mondom, fájdalmas lehet... — Jár a félfimeccsekre? — Hát persze, hogy kijárok. — Ki a játékosideál? — Rummenigge. — És idehaza ... — A honvédos Garaba Im­re. — Hány gólt lőtt a TOT Ku­pán? — Ha jól emlékszem, nyolc­szor találtam a kapuba. — Mit szólnak a munkatár­sak ahhoz, hogy focizik? — Furcsállják, de megszok­ták .. . — Na és mit szólnak az ud­varlók? Felnevet. — Ha nem tetszik, fel is út, le is út. Egyébként elkerülöm a lovagokat. Túlságosan is leköt a labdarúgás ... K. Gy. Ismertető jele szőke és jó kedé­lyű. Leveleken úgy ismerik: a középcsatár. Abszolút kétlábas, jól fejel és jól lő. — ..Karrierjét” Tiszaberceltől számítja? — kérdeztem a mo­solygó szemű futballistát. — Tulajdonképpen igen, hi­szen ott jártam mezőgazdasági szakiskolába, ott ismerkedtem meg a játékkal. — Talán ezt is tanították? — No, nem! Az úgy volt, hogy lányok csak ketten vol­tunk az osztályban, a fiúk pe­dig mindig csak futballoztak. Én

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents