Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-28 / 253. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. október 28. Közlekedési változások Nyíregyházán Boszmentes városközpont Új megállók november 1-től Nyíregyházán az Október 31. tér átadása után a belvárosban jelentős változások következnek be az autóié uszközlekedés- ben. A nemzetközi és hazai irányzatoknak megfelelően a közvetlen városközpontot elkerülik a buszok, ám viszonylag kis távolságról gyalogosan minden intézmény, üzlet megközelíthető. Az új forgalmi rend november 1-től lép életbe. A legnagyobb változás a törzsvonalakon következik be. A görög katolikus templom előtti megálló megszűnik, mert a buszok az Egyház, illetve Síp utoán közlekednek. A vasútállomás felől érkező járatok (7/A, 8, 8/A és 12) az Egyház utca közepén kialakított megállóban állnak meg, tovább a 8-asnak a Kossuth utca elején van megállója, a 7/A a Vay Ádám körúton, a piros ház előtt is megáll, a 12-esre pedig a Búza téren lehet felszállni. Visz- szaúfcban ugyancsak az eredeti útvonalon közlekednek ,a buszok, a belvárosiban az új megállójuk a Kelet Áruház parkolója előtt lesz, s a Síp utcán haladnak tovább. A 7/A és 8-as járatoknak még egy megállót kialakítottak a Bessenyei téren, a színház közelében. Az 5-ös és 5/A jelzésű buszok útvonala szintén változik. Ezentúl a Dózsa György utcán haladnak tovább a Csemege előtt egy megállót is kialakítottak a kórház, Örökösföld felé utazóknak. A Jókai téri autóbuszállomásról induló helyi buszok közül az 1-es, 9-es, 10-es és 17-es közvetlen a Vay Ádám körútra fordul rá, majd a Rákóczi utcán halad tovább, megállóik változatlanok. A Vöröshadsereg útján ezentúl a kórház felé lehet haladni, ezért a 2-es jelzésű buszok erre mennek, a papírbolt előtt alakítottak ki számukra egy megállót. Visszaútban a 2-es buszok a Bocskai utcán közlekednek. A 14-es járat végig a Dózsa György utcán halad. A vidéki járatoknál csak kisebb változások vannak, az új forgalmi rend lehetővé teszi a régi útvonalakon a haladást. Így a Nagyhalász, Ke- mecse felé haladók a Kossuth utca elején állnak meg, a túloldalon a nyírteleki buszoknak van megállójuk. A Nyírpazony, Sényő, Nyírifo- rony felé haladó buszoknál változás, hogy a Vay Ádám körúton közlekednek, a városközpontban itt alakítottak ki részükre megállókat. A kifelé tartó járatoknál még a Marx téren, a temetővel szemben is van egy megálló. A nagykállói járat kifelé a Vöröshadsereg útján közlekedik, a papírbolt előtti megállóval, visszafelé pedig a Bocskai utcán jár, a bíróság előtti megállóval. Partnerekből pereskedők Elégett libák Ügy indult, mint máskor is. Az Áfész növendégjószágokat adott a házaspárnak, efcetni- gondozni. Ha majd elérik a megfelelő súlyt, akkor adja el őket, a hasznon pedig megosztoznak. A szerződéses partnerekből aztán fel- és alperessé lettek; szegény libák pedig — ahelyett, hogy ünnepi ebéd megkoronázásaként asztalra kerültek volna — fogyasztásra alkalmatlanként lángok közt enyésztek el. De tartsunk sorrendet. 1983. márciusában köttetett az úgynevezett termékértékesítési szerződés a h.-i Áfész és a nyírségi faluban élő (nevezzük őket így) Kovács házaspár között. Kiszállított az áfész 1680 libát, 325 ezer forint értékűt, mintegy bizományba, hogy majd átadáskor rendezik a számlát. Erre szeptember 30-ig kell sort keríteni, s a vételár kilencven százaléka maradna Kovácséknál. Természetes elhullásra százhúsz állatot számoltak, vagyis ennyivel kevesebbet kellett volna leadni — négy és fél kilónál súlyosabban. 840 kilónyi toll leadására is kötelezettséget vállalt a házaspár, úgy, hogy ebből tíz százalék árrés illeti az áfészt. ötkilós átlagsúllyal számolva, s ehhez az előírt toll- mennyiség árából visszamaradó összeget hozzáadva, mintegy félmilliós bevételre számíthattak Kovácsék. Ebből levonjuk a 325 ezret, a takarmány árát, a tartási költségeket, s így, ha nem is hatalmas, de tisztes és tisztességes jövedelemre tehettek volna szert. No és, ha minden rendben megy, akkor a pusztulásra számolt százhúszból is mianad meg jó néhány liba a családi asztalra. Végül aztán — decemberben! — mindössze tíz hús jószágot adtak le. átlagban 2,2 kiló súlyút. 1069 forint értékűt. Majd háromszázat pedig az állatorvos elkobzott. Fizették értük összesen negyvenkettő forintot és kilencven fillért... Toliból is csak a várt mennyiség egynegyede került az átvevőhöz. Az áfész ezután beperelte partnereit, követelve a tartozást és az erre az esetre kikötött kötbért. A Nyíregyházi Városi Bíróság öt tárgyalás után hozott ítéletet, majd a megyei bíróság is foglalkozott — Kovácsék fellebbezése után — az üggyel. Jogerős döntése lényegében helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A házaspár 375 ezer forintot és kamatait kényszerül megfizetni az áfésznak. Kemény tanulópénz, lássuk mi vezetett idáig ? Május elején figyelmeztették a házaspárt, hogy gyengén fejlettek az állatok, a napi kétszáz kilós terményadagot háromszázra emeljék, s javítsák a tartás körülményeit. Két hét múlva egy feljegyzésbe az kerül, túlságosan zsúfoltan vannak a libák, s továbbra is kevesebbet kapnak kukoricából, mint kellene. A következő jegyzőkönyv a tervezett leadás előtt két héttel született. Megállapították, hogy vágásra alkalmatlanok az állatok, ezért egyelőre nem vehető át, tovább kell táplálni őket, s még egyszer tépni a tollúkat. Kovácsék igazából csak ez utóbbit fogadták meg. Olyannyira, hogy kétszer is megszedték a tollat egy kis plusz haszonra törekedve — meghiúsítva ezzel az októberi átadást is. Október 20-án egy feljegyzés gyakorlatilag a korábbi hiányosságokat rögzítette ismét. Novemberben pedig járvány lépett fel, s ezerkétszáz (!) jószág elpusztult. A szakvélemény szerint ez a gyomorférgesség nevű betegség az ilyen korú állatoknál általában leküzdhető. Itt azonban a rossz tartási körülmények, a takarmányozási hibák és a késő őszi tépés miatti erős legyengülés megtörte az állóképességüket. Ha mindez még nem lett volna elég: megfelelő kezeléshez sem jutottak, mert Kovácsék a gyógyszert nem váltották ki. A házaspár védekezése gyengécskének bizonyult a tényekkel szemben. Kiszámolták például a szakértők, hogy míg náluk voltak a libák, hetvenöt tonna szemes takarmányt és öt tonna tápot kellett volna felétetni velük. A számlák tanúbizonysága szerint ehelyett mindössze tizenhat tonna kukoricát, s harminc egyéb takarmányt vásároltak — ez utóbbi fele ráadásul ocsú volt. Hogy a toll másnak eladásával mennyi pénzt tudtak Kovácsék megmenteni, nem tudni. Biztos viszont, hogy a szerződéskötéskor ennél jóval többre számítottak. Valószínűleg mégegyszer nem vállalkoznak hasonló, az erejüket meghaladó feladatra — mégoly nagy haszon reményében sem. S legközelebb ez, esetleg a többi áfész is jobban megvizsgálja a feltételeket .partnerei kiválasztásakor. Mert jól bizony ők sem jártak ... (papp) Ajándékozás, örökség, kedvezmények (--------------------------------> Minden lépés mögött, ami ebben a nyíregyházi intézményben, az Egyház utca 13. szám alatt történik, pénz van: az állampolgárok vagy vállalatok, szövetkezetek pénze. A megyei illetékhivatalhoz azonban jobbára egyoldalú hangulat, vélemény köti az embereket. Ez az a hivatal, amely — mégha a törvények szabta keretek között is — pénzt követel: adókat, illetékeket fizettet be. v ______^ Ugyanakkor ez az az intézmény, amely gondosan ügyel arra is, hogy a jogszabályok nyújtotta számos kedvezményt is érvényesítse, s akkor, amikor jogos, méltányos, alkalmazza. Az illeték- hivatal — mint vezetője, dr. Lordovics István mondja — megyénk csaknem valameny- nyi lakójával, felnőttkorú polgárával kapcsolatba kerül, hol ajándékozási, hol szerzési, hol pedig éppen örökösödési események kapcsán. Ez a kapcsolat — állampolgárainkkal és a szabolcsi gazdálkodó szervekkel — évente mintegy 110 milliós illetékforgalmat képez. Könnyítések lakásokért Amikor ezekről a kedvezményekről beszélgetünk, a hivatalvezető a könnyítések sorából azokat helyezi mindenek elé, amelyeknek a lakásgondok megoldása a fő célja, mégpedig a saját erős lakásépítkezések serkentésére nyújt számos kedvezményt az állam. E kedvezmények tekintélyes része pontosan itt, az illetékhivatal irodáiban jut érvényre. — Ezek egyike — tájékoztat dr. Lordovics István — azokat érinti, akik a vásárolt vagy ajándékba kapott telküket három éven belül beépítik, s ha az építkezés befe- jeztét igazolják, akkor nem kell illetéket fizetniük. Egymilliós értéknél ez 170 ezer forintos illetékkedvezményt jelent. Csupán az elmúlt esztendőben 8 és fél millió forint összeget tett ki a mentesség összege itt Szabolcs- Szatmárban. És bizony az is ide tartozik, hogy ma egy család tulajdonában ugyan nem lehet több ingatlan, mint egy építési telek, egy lakóház, egy üdülőtelek és egy üdülő, ugyanakkor azonnal átléphető ez .a korlátozás. ha valaki 14 éven felüli gyermekének telket, vagy 16 év feletti gyermekének lakást kíván venni... Akár több gyermekének is külön-külön megteheti ezt. Amikor öröklünk Valamikor igen drága ügyletnek számított az öröklés: kedvezmény nem volt, vagy rendkívül minimális volt. Most a kedvezmények, könnyítések egész sora áll a lakosság rendelkezésére. A hivatalvezető elmondja, hogy napjainkban az öröklésnél az úgynevezett tiszta érték — a terhekkel csökkentett ösz- szeg — az illeték alapja. Ha például haszonélvezettel terhelt az örökség, kedvezményt kap az ügyfél: 60 vagy 70 százalékos lehet ez a kedvezmény. Ha bárki is lakik az öröklött ingatlanban, ugyanaz illeti meg. Mindezekhez még fizetési köny- nyítések is kötődnek, ugyanis az illetéket 24 vagy 12 hónap alatt lehet pótlékmentesen megfizetni, s ezzel az idei háromnegyed évben már összesen 14 és fél milliót takaríthattak meg megyénk lakói. A hivatal vezetője sorra veszi elő gondolataiból azokat a kedvezményeket, amelyekről — hivatalának tapasztalatai szerint — igen Illetékes-az illetékről sokan tájékozatlanok. Ugyancsak kevesen tudják, hogy az egy éven belüli lakás adásvételnél is kedvezményt kaphatnak. Arról van szó, hogyha bárki egy éven belül elad és vesz vagy vesz és elad (a sorrend közömbös), akkor a terhekkel nem csökkentett .két b ru t tó érték köz ti különbözet után kell illetéket fizetnie. Ennek egyetlen feltétele, hogy a két szerződést egy éven belül benyújtsák az illetékhivatalhoz. Ez a kedvezmény elsősorban a megyeszékhelyen és a városokban jelentős, és segíti a lakásproblémák megoldását is. Megyénkben összesen ez évente 15—16 milliós kedvezményt ad a lakásvásárlók számára. Kényszerű lépések Fizetési könnyítést — olykor törlést, máskor halasztást vagy részletfizetést — alkalmaz a hivatal az ügyfél szociális helyzete — amint a hivatalvezető hangsúlyozza: valódi rászorultság alapján. 1984-ben másfél millió forint illetéket töröltek ilyen indokok alapján a megyében. A kedvezmények sora rokonszenves oldaláról mutatja ibe az illetékhivatalt, de a törvények szellemében kényszerintézkedések is születnek a hivatal helyiségeiben: olykor kénytelen letiltani s le is tiltja az állampolgárok fizetését, vagy nyugdíját. Az idei esztendő eddigi hónapjaiban 2 és fél millió illetéket tiltottak le mégpedig két és fél ezer embertől. Mikor kerül erre sor? A hivatalvezető elmondja: előfordul, hogy túlzottan hosszú az illeték megtérülési ideje, amikor a fizetésre kötelezetteket nem lehet munkahelyen megtalálni („vándormadarak”) és ilyen esetekben a helyi tanácsoknak küldik meg behajtásra az ügyet. És mivel nem csak a lakossággal, hanem gazdálkodó szervekkel — állami vállalatokkal, fogyasztási és ipari szövetkezetekkel — is kapcsolatban áll a hivatal. Figyelemre méltó, s nyugtalanító tényről szól a hivatal vezetője: napjainkig 5 és fél milliós a kintlevőségük, s ez a gazdálkodó szervek lelkén szárad — az összeg majdnem 90 százaléka bírósági illeték. Sok gondot okoz, hogy egyes vállalatoknál laza az illeték- lerovási fegyelem, ilyenkora hivatal az inkasszó eszközével él. Szilágyi Szabolcs Hagyomány vagy divat? Hódít a Gábor, sláger a Linda /---------------------------------> Sláger a Linda. Görbe Nóra karatés rendőrnője úgy is meghódítja a szíveket, hogy a szülők lányaiknak ezt a nevet adják, talán abban bízván, hátha egyszer az a csöppség is olyan kiváló lesz, mint filmbéli névrokona... V _______________/ A keresztnevek jól tükrözik a kor felfogását. Még mindig fejet hajtanaik a szülők a századokon át élő hagyomány — a szülői név átörökítése — előtt. Inkább a nők tisztelik férjeiknek azt a jogát, hogy elsőszülött fiuknak az apa nevét adják. A lányoknál már ritkábban fordul elő, hogy az anyuka nevére hallgasson a gyermek. Bár a nyíregyházi anyakönyvi hivataliban dolgozók az utóbbi időben annak a jelenségnek a tanúi, hogy a családokban egyre gyakrabban kapják a gyermekek az apa és az anya nevét. Talán ez is bizonyítja a készséget a családi harmónia megteremtésére — mondja Je- szenszki Istvánná anyakönyvvezető. Van, aki másképp képzeli, is gyermekét különleges névvel szeretné kiemelni a hasonló korúak csoportjából. A lányoknál manapság ritkán fordul elő az Aida, Zsanett, Violetta, Lilla, Barbara, Hedvig. Igaz, Erzsébetet, Ilonát, Katalint, Jolánt és Jánost csak elvétve adnák, kizárólag akkor, ha a szülőt így hívják. Sakkal többször íratják be a szülészeten a Zsófia, Regina, Nikoletta, Rita, Anita, Eszter és Renáta neveket. A fiúknál a legnépszerűbb talán húsz éve a Gábor. Gyakran választják a Dániel, Péter, Ádám és a Dávid nevet. Letűnt a korábbi évek fiúnévcsillaga, iá Zsolt. Igen ritkán fordul elő a Huba, Zalán, Ottó név. Egyszer azon tanakodtak az anya- ikönyvwezefők, miként írják le a Trajanusz nevet. Az apa bejött a hivataliba és elmondta: a bolgár nagyapa tiszteletére adják ezt a nevet a fiuknak. Már csak azért is, mert a dinasztiában valamennyi fiúnak volt ilyen nevű utódja. A ritka nevek közül is tűnnek el szép számmal. Évekkel ezelőtt lehetett találni Rodrigót, Rolandot, Róbertot, ma ezeknek az ismertebb változatát adják. Előfordul, hogy valaki a tucatnyi jól ismert és a több száz elfogadható utónév közül sem tud kedvére valót találni. Ha van valamilyen elgondolása, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetétől kérhet és kaphat engedélyt a szokásostól eltérő név anya- könyveztetésére. Volt például egy kislány, akit Gyöngynek akartak nevezni a szülők — engedélyt kaptak rá. Sokkal érdekesebb az eset, ha valamilyen idegen nevet adnának a szülők. Ha engedélyt kapnak, akkor is csak azzal a feltétel lel, hogy fonetikusan, magyaros írásmód- diai kerülhet az anyakönyvbe a név. Például kértek franciából kölcsönözve Zsaklint, Ivettet, de bizonyára hamar rájöttek a szülők, hogy a névhez kevés a jó hangzás, az írásmód is befolyásolja a hangulatát. Hiába szép az angolban a Jackie, fonetikusan írva a Dzsekiről a kabát jut az ember eszébe ... Ezért is törekednek arra az anyakönyvi hivatalban, hogy ia szülőket jól megérthető és főként könnyen viselhető nevek választására késztessék. Hiszen valamennyien ismerünk elrettentő példákat a vezeték-és a keresztnév helytelen találkozására, amelynek sokszor humoros hatása a gyermeket egy életen át elkíséri. A nyíregyházi tanács anyakönyvébe 1983-ban 3309, egy évvel később 3404, az idén október 22-ig 2978 kisgyermek adatai kerültek be. Az utóbbi 235-tel több, mint az előző évek hasonló időszakában történt. T. K. A helyi járatok új megállóinak vázlatos rajza.
