Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-28 / 253. szám
1985. október 28. KeJet-Magyarország 3 Q KÉRDÉSEIRE FTTlTTUVi 1 a KISOSZ megyei szervezetének titkára, dr. Petrus Istvánná Kaphat-e magánkereskedői engedélyt táp- és takarmány értékesítésre Gyug Imréné nagykállói lakos, aki most gyesen van? — A táp- és takarmányértékesítés a munkaviszony mellett gyakorolható szakmák körébe tartozik. A kérdező jelenleg gyesen van, gyermeke november 10-én tölti be egyéves korát. Egy minisztertanácsi rendelet szerint a gyermek másfél éves koráig gyes mellett nem lehet munkát vállalni, tehát ezért a kérdező sem kaphat magánkereskedői engedélyt. Amennyiben a gyes folyósításáról lemond, és a munka- viszony mellett kívánja gyakorolni a termény-, takarmánykereskedést, úgy az engedélyt megkaphatja, mivel megfelelő kereskedelmi gyakorlattal rendelkezik. Kelemen Gábor örökösföldi olvasónk kérdezi: meddig adnak még engedélyeket Orökösföldre kiskereskedőknek? Véleménye szerint ott már sok butik van, viszont nincs szabó és cipész, pedig ezekre szükség volna. Azt is leírja, hogy a butikosok nagy : haszonnal értékesítik portékáikat. — A magánkereskedői en- i gedély kiadása és működé- ■ sük engedélyezése az ér- i dekképviseleti és a tanácsi i szervek engedélyezése alapján történik. Örökösföldön a i tanácsi beruházásban meg- i valósult kereskedelmi és i szolgáltató létesítmények ké- 1 sőbb készültek el mint a la- i kások, ezért néhány helyen 1 kiskereskedelmi tevékeny- 1 ség céljaira hasznosíthattak 1 helyiségeket a lakások föld- j szintjén. Egyébként miután ■ itt magántulajdonban lévő i lakások helyiségeiről van szó, így hasznosításukra csak a tulajdonosok egyetértésével kerülhetett sor. Minden okunk megvan annak feltételezésére is. hogy a lakosság aíkaratával és egyetértésével is találkozott ez a döntés, arról viszont senki nem i tehet, hogy néhány szakma < művelői miért nem jelent- , keztek ezen a lakótelepen. í Ami a kérdés második ré- 1 szét illeti: nincs tudomásom 1 arról, hogy a kiskereskedők jogtalan áron hozzák forgalomba az általuk forgalma- : zott cikkeket, mivel ezt az > áreiieüőrzássel foglalkozó ta- < nácsi szervek rendszeresen 1 ellenőrzik. i Például egy 4000 forintos havi jövedelem után kétszáz forint a jövedelemadó, 1500 pedig a társadalombiztosítási járuék. A jövő évben várható mind a jövedelemadó, mind a társadalombiztosítási járulék módosítása, s reméljük, hogy ez előnyösebb lesz a kiskereskedőknek. Egy húsipari vállalati dolgozó kérdezi; Kaphat-e közgazdasági technikumi érettségivel rendelkező felesége eszpresszóra magánkereskedői igazolványt? — Amennyiben 2 kérelmező felesége közgazdasági technikum kereskedelmi, vagy általános tagozatán szerzett érettségi bizonyítványt, úgy valamennyi kereskedelmi szakmára kaphat kereskedői igazolványt. Természetesen emellett rendelkezni kell az előírt feltételekkel (a kérdéses szakmára kialakított, vagy kialakításba helyezett telephellyel, erkölcsi bizonyítvánnyal, a területileg illetékes pénzügyi hatóság által kiadott adóigazolással, a társadalombiztosítási igazgatóság által adott igazolással, egészségügyi bizonyítvánnyal.) Javaslom: kérdezőnk felesége adja be kérelmét, valamint mellékletként szolgáló igazolásait a városi tanács Vb termelés-ellátás- felügyeleti osztályára, mert szakmailag nincs akadálya kért engedély kiadásának. Juhász András nyíregyházi olvasónk kérdezi, hogy a Dózsa György utcán épülő szolgáltatóházban, illetve az alatta ki- ilakitandó helyiségekben van-e még lehetőség büfé kereskedésre helyet igényelni és ott gyakorolni? — A ma még üresen álló területre szolgáltatóház épül fel, amely a magánkereskedelem és a magánipar érdekképviseleti szerveinek elhelyezését hivatott kielégíteni. Mivel belvárosi létesítményről van szó, a váro- ti tanács előírásai szerint a földszinten üzlethelyiségek észnek. A profilok meghatározására a városi tanács tözreműköd ésével később kerül sor. Javaslom, hogy keresse meg a városi tanács termelés-ellátásfelügyeleti osztályát. Kérésének teljesítése elvileg nem ütközik a korábbi elhatározásokkal. B. J. M. I. nyíregyházi kereskedő azt szeretné tudni, mit tegyen, ha nyugdíjazás miatt megszűnt magánkereskedelmi tevékenységét tovább szeretné folytatni? — Akik nyugdíjazás miatt szüntetik meg kereskedői tevékenységüket, a nyugdíj megállapítása után 1 éven belül új eljárás lefolytatása nélkül az eredeti magánkereskedői igazolványt visszakaphatják. Helyes eljárás ilyenkor, ha a magánkereskedő az igazolvány visszaadásával egyidejűleg írásban bejelenti az igazolványt kibocsátó tanácsi szervnek, hogy a nyugdíj megállapítása után tevékenységét tovább kívánja folytatni, így a megszüntető határozatban a tanács ezt jelzi. Az átmeneti időszakra a KISOSZ tagságát nem szünteti meg, hanem kiárusítást javasol, mely három hónapra lehetséges. Ez az időszak elegendő ahhoz, hogy tevékenységét nyugdíjasként újra kezdhesse. Varga Jánosné nyirbátori lakos kérdése: várható-e a jövedelemadó-rendelet megváltoztatása, mivel ez sokak számára igen nagy teher? — A társadalombiztosítási járulékot a tiszta jövedelem alapján állapítják meg, a jövedelem kategóriák szerinti besorolásról pedig minisztertanácsi rendelet döntött. Elismert tény, hogy a magánkereskedőket teljes mértékben terheli a társadalombiztosítási járulék fizetése, míg az állami szektorban ez megoszlik a munkáltató és a dolgozó között. Hatvanöt, korszerű kétszintes sorházlakás készült el Vaján. Folyamatosan költöznek be a legfiatalabb lakókörzetbe. (J) Új színfolt a gazdálkodásban Törvényes jövedelempótlás A vállalati gazdasági mnnkakizSssÉgek megyénkben A megyében mintegy ötezren vannak, akik vgmk-ban dolgoznak, de ha a más gazdasági munkaközösségeket, szakcsoportokat, polgári jogi társaságokat is hozzávesz- szük, akkor hétezer ember jövedelme függ a társaságok eredményes működésétől. 31 megszűnt, 88 alakult Ellenőrzésükre, gazdálkodásuk szabályszerűségének vizsgálatára a Pénzügymi" nisztérium megyei ellenőrzési igazgatóságán külön csoport alakult. A csoport vezetője, Máthé Katalin készített elemzést az eddigi tapasztalatokról, összehasonlítva a megyei helyzetet az országos képpel. Már korábban is megirtuk, hogy az országnak ezen a táján kisebb volt az induláskor az érdeklődés, kevesebben vállalkoztak vgmk létrehozására. A helyzet azóta sem változott lényegesen, hiszen a megyében szeptember 30-án bejegyzett 480 vállalati gazdasági munkaközösség az ország húszezernyi ilyen közösségének alig 2,3 százalékát teszi ki, jóval kevesebbet, mint a lakosság aránya az országos átlagból (5,4 százalék). A magyarázat nemcsak az alacsonyabb ipari fejlettségből adódik, hanem függ attól is, hogy igen sok embernek más lehetősége is van a fizetés pótlására — elsősorban a mezőgazdaságból, háztáji és kisegítő gazdaságokból. Sokan azt hitték, hogy az idén januártól bevezetett 10 százalékos különadó a vgmk-k csökkenését vonja maga után. A számok erre ékesen rácáfoltak, mert Három éve annak, hogy az első indulatok felcsaptak a vállalati gazdasági munkaközösségek körűi. Bár szinte nincs olyan ember, aki kétségbe vonná szükségességüket, hasznos működésüket, mégis ezernyi kifogás volt azok részéről, akik nem vesznek részt ebben a formában. amíg 31 vállalati gazdasági munkaközösség szűnt meg, addig 88 új alakult. Vagyis a kifizetett díjak fedezték a többletköltséget. Bevétel, adózás már korántsem lehet ggy vállran Vitással elintézni azt a termelést, wmit a Smk" ban elérnek. Igaz, a vaiialatl formában döntően a bérmunka jelleg dominál, hiszen 40 millió forintos költségráfordítással 174 millió forintos árbevételt értek el. (Ez megfelel két-három átlagos ipari szövetkezet termelésének.) Ám — gyűjtőnevükön nem jogi személyiségű társaságok — valamennyi formában ösz- szesen 439 millió forint értékű bevételt könyvelhettek el, 200 millió forintos ráfordítás mellett. Mindez viszont alacsonyabb arányú, mint amilyen értéket országosan elérnek ezek a társaságok. (Annak a kétharmada körül vannak.) Jó azt is tudni, hogy a vgmk-ban elért bevétel után adóznak a résztvevők. A megyében tavaly különböző címeken több mint 24 millió forintot fizettek be Sz államkasszába. Persze sokkal fonto&SÍlh — különösen azoknak, akik dolgoznak a társaságokban —, hogy miiyen jövedelmet érnek el. Annyi biztos, hogy országosan jóval nagyobb ennek az aránya, hiszen nálunk évente 25 ezer forint haszna van annak, aki szabadidejét feláldozva vgmk-ban dolgozik, míg az országos átlag ettől tízezer forinttal magasabb. Jól tükrözi a megye iparszerkezetét a vállalati gazdasági munkaközösségek területi elhelyezkedése is. A jelenleg működő 480 vgmk- ból ugyanis 270 Nyíregyházán található, de ha a megyeszékhely közvetlen vonzáskörzetét is idevesszük, akkor a társaságok kétharmada található itt. gúnyol ült | r elszámol — Akárhogy vizsgáljuk, érdemes tudomásul venni, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek szerves részét képezik a vállalati gazdálkodásnak. Jelenlegi helyzetük, helyük szerint azonban nem minősíthetők vállalkozásnak, inkább munka- szervezetnek. Gazdálkodásuk, eredményük szoros összefüggésben van az anyavállalat gazdálkodásával — állapítja meg Máthé Katalin. Kedvező megállapítás az is, hogy ezek a szervezetek igyekeznek betartani a rendelkezéseket, bár néha gondot jelent számukra az elszámolási módok bonyolultsága. Megtalálták helyüket a társadalmi munkamegosztásban, új színfoltot jelentenek a gazdálkodásban. L. B. Becsüljuk-e, pontosabban becsüljük-e eléggé azokat, akik a hétköznapokon, munkaidő után, a hétvégeken pedig szabadidő helyett dolgoznak másokért, értünk? A kérdést — amelyet a minap tett fel nekem egy ismerősöm — egyáltalán nem lehet szónokinak tekinteni. Egy általa készített ministatisztika nyomán sorolta, hogy csupán az ő városában (amely alig nagyobb tízezer lakosnál) több száz ember tevékenykedik hosszú időn át a közügyért értékes órákat, fáradtságot, idegrendszert nem kímélve a pártszervezetekben, a tanácsnál, a népfrontban, a szakszervezeteknél, a Vöröskeresztben, az MHSZ-ben, a munkásőrségben, az Ifjú Gárdánál, a népi ellenőrzésnél és a sportegyesületekben. Ugyancsak reprezentatív házi statisztikája arról szól, hogy míg a fenti százak munkájuk után és mellett valamiféle belső indíttatástól hajtva még manapság is szinte megszállottként keresik környezetük jobbításának útjait, módjait, kétkezi munkával, szóval, vagy éppen írásos beadvánnyal, mások, az e körön kívül rekedtek a szabadidőben különböző maszekolásokkal, vagy éppen külföldi bevásárlóutakon hajtanak az anyagi pluszért, még ki is nevetik azokat, akik ezt nem csinálják. Talán ez a legfőbb oka an- na.k, hogy mintha mostanában fáradni, lelkileg megtörni, iégC-J-ábbis komolyan gondolkodóba ?sni szanak a társadalomért tS~ i vő emberek, akik között szép számmal ott vannak a szocialista brigádok tagjai is. Napjainkban sok minden nem kedvez azoknak, akik társadalmi munkában játszóteret építenek, vért adnak, közösségi foglalkozást szerveznek. Nagy szerencsénk, hogy e tény mégsem szegi kedvét a sokaknak. Ám ez senkit ne tévesszen meg. Különösen ne azokat, akik meg is vetik őket úgymond naiv áldozatkészségükért. A közösségért küzdőknek van igazuk ma és hosszú távon. Ám ezt elismerni kézfogással, meleg szavakkal, jutalommal, s akár a kitüntetések sokaságával minden poszton minden vezető elemi kötelessége. Kopka János MEl EMBERE »iííííí^íííNííííííííííS Kenyeres Imre, a videoszemle titkára Igazságtalanul nevezem Kenyeres Imrét, a Váci Mihály művelődési központ fotó- és f^melőadójét „csak” a hét emberének. Igaz, amit a váljam vett — a II. országos Jeoszemle és tanácskozás titkári teendőinek ellátása. — a mostani hétvégi három napjára összpontosult. De az is igaz, hogy a népművelő már régóta ezzel ébred s tér nyugovóra... — ... v,agy fél esztendeje ... amikor is eldőlt, miként is rendezzük a szemléit. Akkor meghirdettük és mozgásba hoztuk az előkészület gépezetét. Két éve is, most is titkára, menedzsere ennek a sikeres országos rendezvénynek. Tehát ma, amikor az elnevezés elé odaírhatjuk a hagyományteremtő római kettest, indokolt a kérdés: — Miért éppen Nyíregyháza kapta meg a találkozó rendezési jogát? — Rokonszenves erőszakkal felkínáltuk magunkat erre a jó célra. Pár éve annak, hogy felmerült a videósok valamiféle tapasztalatcsere fórumának megteremtési igénye. A Magyar Amatőrt'il- mes Szövetségtől elindult gondolat megjárta a Népművelési Intézetet, majd egy új közművelődési vállalkozás, a „Selyemgamibolyító” nemesítette tetté az ötletet. A budapesti Zelnik József kollégával együtt már a kezdeti lépéseiknél váltottuk, hogy egy ilyen szemlének-talólko- zónak a legtökéletesebben nyitottnak, hibátlanul demokratikus fórumnak kell lennie, ahol alkotó és alkotás sa megméretik. — Ez annyit jelent, hogy amatőr és profi, a lakásán „bütykölő”, a gmk-s és a kábeltévés hivatásos egyenlő eséllyel nevezhet? — Pontosan erről van szó, és a tapasztalat igazolja, hogy egymás mellett futhat az amatőr mozgalom és a profizmus. A mostani szemlén is voltak olyan amatőr produkciók, amelyek versenyképesek a hivatásosok anyagával. — Mi az első, és a mostani, második szemle közötti különbség? — Két éve elindítottunk valamit, most felgyorsítottuk, katalizáltuk azt. Két éve bemutatkoztak, most megmé- retkeztek a hazai videós műhelyek. — Munkatársaitól, a többi szabolcsi népművelőtől tudom: óriási szervezőmunkát végeztek. — Több mint húsz kolléga segített, s hatalmas részit vállalt a propagandából az INFORM gmk. Es elő kellett teremteni a rendezvény anyagi alapját is, ebben sokat segítettek a védnökök — a Magyar Televízió, a HNF, a KISZ, a SZOT és a TOT — valamint a 13 támogató szerv. A szemle vasárnap befejeződött, szombati számában a KM is beszámolt a nyitásról. Most tehát elmondhatjuk, hogy Kenyeres Imre munkája, a titkár-menedzser is vizsgázott éppúgy, mint az az 56 anyag, amit verseny- műsornak elfogadtak, s 17 óra 27 percben be is mutattak itt, Nyíregyházán, a Váci Mihály művelődési központban. — Nagy kollektívánk munkája vizsgázott, s nem az enyém. Ügy vélem, apró nehézségek ellenére sikerült a szemle. Ez akkor is igaz, ha több nem történt volna, minthogy a hazánk minden iájáról érkezett háromszáz ember lett tapasztalatokban sokkal gazdagabb a közösség javát szolgáló videózás érdekében. Sz. Sz. /--------------------------------------^ SZERKESZTŐI oooooooo