Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-22 / 248. szám

9 Kel eí-Magyarország 1985. október 22. Főzelék helyett borsos tokóny Combi a város szélén Mi van a tányérban? Segítség — CB-n Gyermekzsivaj, edény­csörgés, szállongó ételillat. A delet már elharangozták, amikor az ajaki általános iskola ebédlőjében az önki- szolgáló pultoknál 30—40 gyerek áll libasorban. A nyolcadikosok ma korábban jöttek, mert mennek almát szedni. Palóc leves, mákos­guba és gyümölcslé a mai ebéd. A gyerekek különö­sen az utóbbinak örülnek nagyon. Áz ebédre várni kell — Milyen itt az ebéd? — kérdezem az egyik gyereket. — Nagyon finom — bólogat­nak többen is, majd óvatosan kanalazni kezdik a forró ételt. Takács Péterné nevelő megerősíti a gyerekek véle­ményét; ízletesen és jól főz­nek a konyhán. De rögtön hozzá is teszi, hogy előző nap viszont kevés húst kaptak. Beszélgetésünket hallva Ko­vács Lászlómé, a konyha ve­zetője is előjön; és megtud­juk. hogy maga is örülne, ha több húst adhatna, de a nyersanyagnorma... A to­vábbiakban hárman beszél­getünk. Takácsné elmondja, egyetlen gondjuk, hogy a szép, új iskola ebédlője már kicsi, gyakran előfordul, hogy az éhes gyerekeknek egy órát is kell várakozniuk, míg le­ülhetnek az asztalhoz. Talán segíthetne ezen a nehéz hely­zeten, ha néhánnyal több asz­tal lenne, vagy legalább ösz- szetolnák őket. Megnézzük a heti étlapot is. A változatos menük töb- bé-kevésbé megfelelnek a gyermekek igényeinek és szükségleteinek. Látogatá­sunk napján az uzsonna pél­dául húskrémes kenyér és retek. A beszélgetés során kiderül, hogy az iskola 700 ta­nulója közül 500 étkezik ott, és mivel ennél jóval többen szeretnének, most az foglal­koztatja az iskola vezetősé­gét, hogyan teremthetnék meg ehhez a szükséges fel­tételeket. Egyébként a szer­vezett étkeztetés aránya ná­luk 70%-os. és ez jobb, mint a megyei átlag. A gyerekek közben befejezik az ebédet; úgy látszik valóban ízlett az étel. és ma csak kevés ma­radék kerül a moslékba. — Hogyan állítják össze a heti étrendet? — faggatom. — A gyermekek élettani sajátosságainak figyelembe­vételével egy erre felkért team — melyben gyermek- gyógyász, egészségügyi szak- tanácsadó és az iskolák meg­bízottai működnek közre — kéthetente állítja össze az étrendet. Az így megterve­zett és a korszerű táplálko­zást is figyelembe vevő ét­rend igen változatos. Ezt va­lamennyi iskolába eljuttat­ják és kötelezővé teszik. A konyhák csak indokolt eset­ben térhetnek el tőle. Kinek a kívánsága? A fogyasztók megyei taná­csa a közelmúltban megvizs­gálta az általános iskolai ta­nulók közétkeztetésének hely­zetét. Megállapították, hogy megyénk ellátottsági szintje az országosnál kedvezőbb, a kisdiákok 60%-a szervezetten étkezik. A közegészségügyi szervek rendszeresen figye­lemmel kísérik és segítik a gyermekélelmezési konyhák működését. Helyenként az okoz gondokat, hogy a kony­hák főzési kapacitásukat meghaladó mennyiséget kénytelenek készíteni. A he­ti étrendek összeállítása a lehetőségekhez mérten szak­Sajnos, néhány község sa­ját kezelésű konyhájában előfordul, hogy az étrendben a felnőttek kívánsága érvé­nyesül, így aztán csirke vagy főzelék helyett borsos tokány kerül az asztalra. A százat is meghaladó adagellenőrzés során számottevő kifogás nem merült fel. A tanács töb­bek között azt is fontosnak tartja, hogy a saját kezelésű konyhákat mielőbb átadhas­sák szakvállalatoknak, vala­mint a konyhák dolgozóinak továbbképzését is szeretnék megoldani. Bodnár István Amikor két évivel ezelőtt megnyílt a Magyar Autóklub műszaki állomása Mátészal­kán, alig hatszáz autóst számlált az egyesület. Az el­telt idő alatt ötszörösére nőtt a klubtagok száma. „CB”-jük a 36-os csatornán üzemel, s a „sárga angyal” feladatát ellátó Trabant Comibi a város szélén ál'l-va várja a segítség­re szorulókat. Sok termelőszövetkezet is igénybe veszi az állomás szolgáltatásait. Az 500 forin­tos tagdíj többszörösen meg­térül a biztonságiban, a mű­szaki vizsgára való felkészí­tésnél. Mint Kötél György, az állomás vezetője elmond­ta, öt főállású dolgozó végzi a motordiagnosztikai vizsgá­latot; futóműellenőrzést, ke­rékkiegyensúlyozást; míg az országúti segélyszolgálati munkát egy külsős munka­társ látja el. A bejelentések alapján szinte percre készen fogadják a klubtagokat. Kü­lönösen sokan veszik igény­be a műszaki vizsgát meg­előző ellenőrzést. A hibák ki­javítása után (160 forint a klubtagoknak a vizsgálati díj) lehetőség van arra, hogy zárttechnológiás felülvizsgá­lattal megfelelőnek minősí­tett gépkocsiknál a forgalmi engedélyt érvényesíttessék. Az említett szolgáltatásokat 350—400 klubtag veszi ha­vonta igénybe. Érdemes azon­ban év közben is rendszere­sen ellenőrizni, ellenőriztet­ni az autót, s az évi 200 fo­rintos tagsági díj erre is jo­gosít. VAN, AKINEK DÍJTALAN Igazi otthon — öregeknek Á megyében marad A Művelődési és Belkeres­kedelmi Minisztérium koráb­ban együttesen rendelkezett arról, hogy az iskolakonyhá­kat a vendéglátással foglal­kozó vállalatok és szövetke­zetek üzemeltessék. Ahol a konyhák szakképzett vendég­látósok kezébe kerültek, ott érezhető a javulás. Az ajaki konyhát mintegy 120 másik­kal együtt az év elejétől a Szálloda és Vendéglátó Vál­lalat vette át a több megyé­ben is üzemelő Alföldi Ven­déglátótól. Nyitrai István, a vállalat áruforgalmi igazgatóhelyette­se a megváltozott helyzetről beszél. A tulajdonoscsere el­sősorban abban hozott vál­tozást, hogy míg az Alföldi Vendéglátó a megyénkben megszerzet nyereség tetemes részét más megyék létesít­ményeibe fektette be, ez az összeg most Szabolcsban ma­rad. A közeljövőben — ré­szint ennek következtében — két új konyhát is nyitnak, az egyiket Nyíregyházán, az örökösföldön, a másikat pe­dig Mátészalkán, az új vá­rosrészben. Sietve megnyug­tat, nem a gyerekeken ke­resnek, hiszen az étkezteté­sükhöz állatni támogatást kapnak, így ez a vállalkozás is kifizetődő a vállalat sza­mára. hogy tornatermet építsenek. A megegyezés, a házról ház­ra járás már 1985 elején megtörtént, gondolva arra, hogy nyáron, ősszel mennyi munka lesz, s nem érnek rá az emberek. Minden együtt áll tehát a 12X24 méteres -tornaterem építéséhez. Mi­ként minden készen* arra, hogy beindulhasson Zsaro­lyában az öregek napközi­otthona. Kisszekeresen tehát nem­csak beszélnek, tesznek is az öregekért. Arról is tájékoz­tatják az idős embereket, | hogy akinek a 2500 forintot nem éri el a havi jövedelme (nyugdíja; egy családtagra vonatkoztatva) az semmit nem fizet. 4 tárgyalóteremből Még terhesen is ivott Egy évtizede hangzott el a kisszekeresi közös tanács ülé­sén: igazi otthont létesítenek a munkában megfáradt em­bereknek. „Egy napot az öre­gekért!” — született a hatá­rozat. A társközségekkel együtt a lakossági segítség 300 ezer forintra rúgott. A helyi termelőszövetkezet ugyancsak segített. A zsarolyáni egykori föld­birtokosi kastélyban koráb­ban posta, tanácsi kirendelt­ség, KlSZ-klub működött. Most ezt a 220 négyzetméter­nyi alapterületű épületet ala­kították át. Van itt férfi és női mosdó éppúgy, mint 15 lakó itt alvását biztosító alkalmatosságok. Rádió, mag­nó, színes tv; de társasjáték is várják a zömében egykori tsz-tagokat. „HETES ÓNO” adja hírül majd a tájékozta­tó; s remélhetőleg igazi ott­hont ad majd a 30 lakónak. A környékbeli négy község lakossága, az elmúlt években többször bizonyított, össze­fogásuk nyomán nemcsak ABC, -ravatalozó, emlékpark, utak, járdák, vízvezeték lé­tesült, hanem össze is ková- csolódott a közös tanácsi te­rület lakossága. Homoki László tanácselnök — aki évek óta fő mozgatója a tár­sadalmi munkának — ama kevés -tanácsi vezetők egyike, aki már maga mögött tudhat­ja szeptemberben a terület- fejlesztési hozzájárulásra kö­telezhetők többségének egyet­értő aláírását arról : 500 fo­rintot fizetnek 5 éven át, Az erkölcsileg is leginkább elitélendő bűncselekmények egyike — a kiskorú veszélyez­tetésének bűntette — miatt von­ta felelősségre « Nyíregyházi Városi Bíróság az eddig bün­tetlen előéletű popovics József­nél és Váradi Istvánt. Nem minden emberben elég erős a gyermekei iránti szere­tet, sőt sok esetben — igy a jelen ügyben is — az állapít­ható meg, hogy egyesek még a legelemibb feltételeket sem biz­tosítják gyermekeik számára. Popovics Józsefné öt gyermek­nek adott ugyan életet, de most már valamennyit az állam ne­veli helyette. A vádlottak élet­társi kapcsolatából származó hatéves Tímea került utoljára állami gondozásba, mert szülei a neveléséből, gondozásából fo­lyó kötelezettségeik súlyos meg­szegésével testi, értelmi és er­kölcsi fejlődését veszélyeztet­ték. A huszonkilenc éves Popovics Józsefné és a harminckét éves Váradi István nyíregyházi la­kosok számára az alkohol min­dennél fontosabb volt. ÁUandó munkaviszonyt nem létesítet­tek, alkalmi munkát is pusztán azért végeztek, hogy a minden­napi italuk meglegyen. Popo­vics Józsefné az alkoholról még terhessége ideje alatt sem mon­dott le, a kötelező orvosi vizs­gálatok helyett is inkább kocs­mákba járt. Az italszerzés cél­jából igyekeztek mindent pénz­zé tenni, még azt a hűtőszek­rényt is eladták, amelyet Vára­di István azért kapott alkalmi munkaadójától, hogy a gyer­meknek a tejet megfelelően tudják tárolni. Nem művelték a kertjüket sem, pedig tisztességes haszon származhatott volna belőle. Nem járatták Timeát óvodába, mert akkor nem lett volna kit kora reggel italért küldeni. Gyakori volt, hogy az ittas anyát a gye­rek segítette haza. Mit sem tö­rődtek azzal, hogy a „tisztaság fél egészség”, gyermeküket nem ápolták, sőt orvosi kezelésre, oltásra sem vitték. Tetvesen Közérdekű válaszok Szőlőtelepítésről, telekkönyvről A vártnál is több kérdés érkezett olvasóinktól az el­múlt héten a megyei földhi­vatal vezetőjéhez. Mivel a legtöbb olyan volt, amely mások számára is hasznos és érdekes lehet, most tovább folytatjuk a kérdéseket és a válaszokat. Boros Tiborné nyíregyházi és még több olvasónk kérdezi: kell-e engedély szőlő-, gyü­mölcstelepítéshez, kitől kell azt kérni és a földterület határától milyen távolságra ültethetők a különböző növények? — Házikerti szőlő és gyümölcs telepítéséhez nem kell engedély. (Házikerti szőlő az, amelynek területe az 1500 négyzetmétert, házikerti gyümölcsös az, amely­nek területe a 3000 négyzetmé­tert nem haladja meg.) Az ezt meghaladó területű szőlő, gyü­mölcsös árutermelő gyümölcsös, amelynek a telepítéséhez a he­lyi tanács szakigazgatási szerve ad engedélyt, ha a tervezett te­lepítés megfelel a jogszabályi előírásoknak. — A telepítés befejezését (a művelési ág változást) házikerti szőlő-, vagy gyümölcsöstelepíté­sek esetén is be kell jelenteni a területileg illetékes földhivatal­nak. A megyében telepítésre bármely államilag minősített, vagy szaporításra engedélyezett fajta felhasználható. — A telepítési távolságok az ingatlan határától belterületen és külterületnek a zártkerten belül eső részén szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem nö­vő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében fél méter, 3 méternél magasabbra nem nö­vő gyümölcs- és egyéb fa ese­tében 1 méter, 3 méternél maga­sabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 2 méter. — Külterületnek a zártkerten kívül eső részén gyümölcsfais­kolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribisz­ke- és málnabokor esetében 80 centiméter, minden egyéb gyü­mölcsbokor (mogyoró stb.) ese­tében 2 méter, birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa eseté­ben 2,50 méter, törpealanyra ol­tott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter, vadalanyra oltott al­ma- és körtefa, továbbá kajszi­fa esetében 4 méter, cseresznye- fa esetében. 5 méter, dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8 méter. — Külterületnek a zártkerten kívül eső részén amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, — szőlőt és gyümölcsfát az előző bekezdésben leírt ültetési távol­ságok megtartásával, egyéb bok­rot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 80 centiméter, 2 méter­nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 méter, 2 méternél magasabbra növő bo­kor (élősövény) esetében 2 mé­ter, fa esetében 8 méter. Kulcsár István ibrányi olva­sónk kérdezi: hogyan lehetséges a tulajdoni lapon területi elté­rés a régi és új terület között, lehet-e ez rossz bemérés és te­rületszámítás eredfnénye, végül: miért csak bírósági eljárás során tisztázható az ilyen eset? járt a gyermek kéregetni, mert szüleitől csak verést kapott. Az utca lakói ruházták — etették, mert a télen is fűtetlen, amúgy is piszkos, rendetlen lakásban megfagyott volna. A vádlottak a lakásukat úgy elhanyagolták, hogy az emberi tartózkodásra alkalmatlanná •vált, benne szinte soha nem főtt jó ízű étel. Nem volt ben­ne világítás sem, mert az áramdíjak meg nem fizetése mi­att a Titász kikapcsolta az áramellátásból. A szakértői vé­lemény szerint Timea — szülei hibájából — értelmi fejlettség­ben egy évvel elmarad a kor­osztályáétól. A vádlottak korábbi házassá­gából két-két gyermek, az élet­társi kapcsolatukból három gyermek született. Váradi Ist­ván gyermekeit megszületésük óta nem látta. Popovics József­né állami gondozásba vett gyermekeit nem látogatja, azt sem tudja, hogy hol vannak. Nem fizetik rendszeresen az ál­lami gondozási díjat sem. A bíróság jogerős ítéletével Popovics Józsefnét nyolc hónap végrehajtandó szabadságvesz­tésre ítélte és elrendelte kény­szergyógyítását, míg Váradi Istvánnal szemben hat hónap — végrehajtásában kétévi próba­időre felfüggesztett — szabad­ságvesztés büntetést szabott ki, és pártfogó felügyelet alá he­lyezte. Dr. Szabó Pál — A telekkönyv alapját képe­ző felmérések az 1900-as évek elején készültek, tehát lényegé­ben a 80 évvel ezelőtti állapotot tartalmazták. Ennyi idő alatt a birtokhatárok is megváltozhat­tak (utcabővítés, járdaépítés, ke­rítésépítés stb.) E változásokat az új térkép már mind tartal­mazza. így előfordul elég gyak­ran, hogy a régi telekkönyvi te­rület és tulajdoni lapon nyilván­tartott terület között eltérés mu­tatkozik. Természetesen tévedés is előfordulhat. Azokat a hibá­kat, amelyek bemérés, térképe­zés és területszámításból adód­nak, a földhivatal saját hatás­körben bármikor kijavíthatja. Ilyen esetekben nem kell bíró­sághoz fordulni. Az állampolgár — amennyiben erről előzetesen értesítik, vagy a helyszíni mun­ka során erről tájékoztatják — köteles tűrni, hogy a területen geodéziai munkát végezzenek a földhivatal, vagy más felmerő szerv dolgozói. A területeltérés abból is adódhat, hogy az „elő­ző szomszédjának” átengedett 1 méter területsávról nem ké­szítettek okiratot és nem nyúj­tották be átvezetésre. Egy névtelen bejelentő kérdez­te: a földhivatal dolgozója, vagy volt dolgozója készíthet-e adás­vételi szerződést? — A földhivatalnak sem aktív, sem nyugdíjas dolgozója nem foglalkozhat szerződések készí­tésével. Az olvasó levelében fel­vetett kérdéseket megvizsgálta­tom és a szükséges intézkedést megteszem. Szeretném, ha az eddig névtelen bejelentő felfed­né kilétét és újabb információ­kat adna, de szívesen beszél­getnék vele személyesen is. Azt hiszem, ez hasznára válna az állampolgároknak éá a földhi­vatalnak is. (------------------------1 Kedvére válogathat Alkatrészek — féláron Az autóbontóban sokszor találunk olyan alkatrészeket, amelyeket a boltokban hiá­ba keresünk. A régen kifu­tott kocsikhoz szükséges da­rabokat ma már az üzletek­ben sem találjuk meg. Szombati Gábor, a Vásáros- namény Petőfi-tanyai autó­bontó telepének vezetője készségesen vezet végig a raktárakon, mutatja meg a használható alkatrészeket, az udvaron található roncsau­tókban. — öt szerelő teljesíti a vá­sárlók igényeit. Ha a szük­séges darab nem található meg a raktárban, végigkí­sérjük a gépkocsik között, ahol kedvére válogathat. Azt szereltet ki, — vagy ha ra­gaszkodik hozzá, saját ma­ga szereli — amire szüksége van. Ide már a végképp használhatatlan gépek ke­rülnek, a megye különböző területeiről, amiben sok jó alkatrész található. Lehet, hogy egy éve, vagy egy hó­napja cserélték a futóművet, kerekeket, szélvédőt, vagy a lámpát, ezekért mi, az álla­potától függően, az új ár 20 —30 százalékát kérjük, Az IFA típusú teherautó­kat nemcsak alkatrészen­ként árusítjuk, hanem ame­lyik javítható, azokat érin­tetlenül vihetik el a vásár­lók. Ezek még a felújítás után néhány évig közleked­hetnek a forgalomban. Van­nak gépkocsitípusok, ame­lyek szinte a végtelenségig futnak, így kevesebbet is adnak le belőlük. Ilyen pél­dául a Trabant, Wartburg, Zaporozsec. Ezek alkatrészei hamar elkelnek. 1980-ban in­dultunk, és a kezdeti két és fél millióból, ma évi 19 mil­liós forgalmat bonyolítunk le. Ezt a nagymértékű nö­vekedést, főleg az IFA gép­kocsik, teherautók árusítá­sának köszönhetjük. Most betonozunk le egy területet, hogy ezek után a szerelést biztonságosabb körülmé­nyek között végezhetjük. A telep nem a legforgal­masabb helyen található, mégis állandóan érkeznek vásárlók. Van, aki csak fil­léres darabok, mások érté­kesebb alkatrészek után ku­tatnak. Üres kézzel kevesen távoznak. Ha nincs, amit ke­restek, találnak mást, ami­nek hasznát veszik és ol­csón jutnak hozzá. Kertész Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents