Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

2 KeJet-Magyarország 1985. október 3. Személyautók a BNV-n Toyoták sora Ford Sierra Nissan Coupe A háromajtós sport Dácia (Elek Emil felvételei) így látja a lakosság Nyírbátorban Város — a vasúton túl Nyírbátorban a>vasúton túli terület talán a vá­ros egyik legproblémásabb része. A lakosság összeté­tele, a várostól távol eső utcák miatt itt elég sok gond halmozódik fel. Bizonyára ez is oka volt annak, hogy a hétfőn megtartott városkörzeti tanácskozá­son felszólalók szenvedélyes hangon sürgették a vál­tozást. — Ez a terület hátrányos helyzetben van — kezdte felszólalását Fodor Istvánná a József Attila utcából. — A szemétlerakás még most sem szűnt meg, igaz még tábla sem hirdeti, hogy tilos. Az ABC-ben meg egyenesen tarthatatlan a helyzet, állí­tólag a cigányok miatt. Más­hol is van cigány, máshol is vigyáznak a rendre, de nem úgy, hogy az a tisztességes embereket sértse. Olyan tö­meg van ebben a boltban, hogy szombatonként nem ér­Ápró­cseprő A megszégyenítésnek a megszólástól az arculcsa- pásig sokféle fokozata le­het. A legkisebb is a leg­nemesebbét, a személyisé­get alázza meg. Az alábbi három kis eset más és más. Meglehet, minden­napos apró-cseprő törté­netek. Mégis arcpirítóak. Az üzemi étkezőben hár­man ülnek az egyik asztal­nál, a negyedik szék sza­bad. Feltűnik a bejáratnál Z„ a nyugdíjas kolléganő. Valakit keres. — Egyre szenilisebb ez a Z., annyit fecseg mostaná­ban — mondja jó hangosan a volt fiatal munkatárs, de úgy, hogy mindenki, így Z. is meghallja. Z. özvegy, egyedül él. Az­nap a bolti eladón kívül, aki­től a tejet megvette, még nem szólt senkihez. Tétován tesz néhány lépést, szeretne elsüllyedni szégyenében. Könyvet keres egy nő az egyik önkiszolgáló könyvesboltban. Nehéz ügy. Sem a gondolán, sem a polcon nem találja. Az üzletben rajta kívül nincs más vevő. Az unatkozó pénztárosnő kérés nélkül a segítségére siet. A hát­térben álldogáló főnöknő nyomban ráripakodik: — Nem megmondtam, hogy ne hagyd el a pénztárat. Mindenki megkeresheti magának a könyvet, hai tud olvasni. A pénztáros szinte még gyerek. Arca kipirul, akár a rózsa. Megszégyenülve megy vissza a bezárt kassza mellé. A vevő is sietve távozik. Kínos dolog, ha idegenek veszekednek az ember füle hallatára. Még kínosabb, ha ezt egy közhivatalban te­szik, mert így a betérő és várakozó ügyfél is kényte­len-kelletlen végighallgatja az egészet. Nagy forgalmú szolgáltató vállalat a város szivében. Az ügyfél felvilágosítást sze­retne kapni a hivatalban. Amikor benyit, már magas hőfokon tart a veszekedés. Az egyik hölgy szinte visít, mindenfélének elmondja a többieket, akik valamivel megvádolták őt. Persze azok sem hagyják magukat. Fo­lyik a vagdalkozás tíz-tizenöt percig. Lassan a várakozó ügyfél is megérti a történte­ket. A sivalkodó nem akar valami hiányt megfizetni, a többieket okolja, miért nem figyelmeztették. Az ügyfél legszívesebben kifizetné az egész kárt, hiszen csak ti­zenkét forint az egész. A civakodók helyett egyedül ő szégyell! magát. Bodnár István Borsos árak, kevés újdonság Cipők, csizmák télire A nyári szandálok, papucsok, nyitott topánkák lassan átadják helyüket a zárt félcipőknek, csizmáknak a szaküz­letek, áruházak pultjain. A kirakatokat szemlélve úgy tű­nik, hogy a közelgő tél nem sok újdonságot tartogat a vá­sárlóknak a cipődivatban. Még a nyár elején meg­kezdték a felkészülést a hi­deg évszakokra a Topán Ci­pőkereskedelmi Vállalat nyír­egyházi raktárházában. Jú­lius elejétől kezdve december végéig folyamatosan érkez­nek a szállítmányok — első­sorban nt/olc nagy hazai ci­pőgyárból, s 20—25 ipari szö­vetkezetből. Kisebb mennyi­ségben számíthatunk import lábbelikre is az őszi-téli kí­nálatban. Ami a mennyiséget illeti, lesz elegendő áru a boltok­ban. A hölgyeknek 35' ezer pár, a férfiaknak nagyjából ugyanennyi csizmát, cipőt ígér a hideg napokra a nyír­egyházi lerakat. A legkiséhb méretektől a negyvenesig 110—120 ezer pár lábbelit rendeltek a gyermekeknek. Ettől persze nagyabb lesz a kínálat. Hiszen a megyénk­ben pultra kerülő cipők ne­gyedrészét az áruházak, s a nagyobb szaküzletek nem a Topán raktárházából, hanem közvetlenül a termelőktől szerzik be. A választék nem sokban tér el az előző évekétől, s változatlanul magasak az árak. Egyaránt divatos a la­pos és a magas sarok, csiz­máknál a rövid és a hosszú szár. A modellek túlnyomó többsége bőrből készül, de még mindig; kaphatók lesz­nek műbőr áruk is. Színek közül változatlanul a barna, a fekete és a bordó a leggya­koribb, de van a keresett vi­lágos színű, egészen lapos sarkú csizmákból is. Ezek a legdivatosabb viseletek, me­lyek elsősorban a Minőségi, a Duna és a szomibathelyi ci­pőgyárból érkeznek. Az év második felében várhatóan 100 ezer pár im­port cipő kerül pultra Sza- bolcs-Szatmár megyében, a Topón lerakata közvetítésé­vel. Az NDK, cseh és lengyel termékek mellett kevés ju­goszláv és olasz áru is kap­ható lesz — sajnos nagyon borsos áron. Evek óta kedvelt viselet a hótaposó csizma, melyekből folyamatosan szállít a Fővá­rosi Kézműipari Vállalat és a Hegyalja Termelőszövetke­zet cipőüzeme. Rossz hír, hogy ez az év sem tartogat újdonságot az időseknek, akiknek változatlanul a ha­gyományos posztócipőket, va­lamint a műbőr és textil kombinációs lábbeliket ajánl­ja a kereskedelem. Házi Zsuzsa demes odamenni. Márpedig aki egész fiéten dolgozik, na­gyobb bevásárlást csak ezen a napon tud bonyolítani. Többet tenni a rendért Gondok tehát vannak, pe­dig a népfront sokat tett az itt lakók életkörülményeinek javításáért. Jó kapcsolatot alakítottak ki a tanácstagok­kal, utcabizottságokkal. Az eltelt öt évben sok felada­tot oldottak meg. Nagyot léptek előre a lakóházak kör­nyékének rendbetételében, sokat tettek azért, hogy meg­szűnjenek az illegális sze­métlerakó helyek, a gépesí­tett szemétszállítást is beve­zették. A tiszta udvar ren­des ház mozgalomba egyre több ember kapcsolódott be. A környék áruellátása szinte mindennapos téma volt a népfront ülésein. A vasúton túli területen a hár­mas számú körzetben há­rom boltot — köztük egy ABC-t — üzemeltet a Nyír­bátor és Vidéke Áfész. Szak­embereivel állandó kapcso­latban álltak a lakókörzet gazdái, hogy az ellátás mi­nél jobb legyen. Mivel a vá­rosban ezen a területen la­kik a legtöbb cigány, igen nagy vívmány, hogy egyre természetesebb a gyerekek rendszeres iskolába, óvodába járása. Ebben jelentős se­gítséget nyújtottak a peda­gógusok, az óvónők, akikkel a népfront aktivistái állandó Kapcsolatot alakítottak ki. Teendő még így is bőven maradt. Legnagyobb prob­léma az eddigi eredmények mellett is a környezetszeny­nyezés. Eredményt az hoz­na, ha minden városlakó sa­játjának érezné környeze­tét, s őrizné, óvná azt. Csak az iskolások? Bányai Miklós a Deák Fe­renc utcából ugyancsak a tisztaság mellett emelt szót. — Szemetes az utcánk, és amióta az iskola megkez­dődött, a helyzet tovább rom­lott. Az iskolából hazatérő gyermekek letépik a kiülte­tett virágokat, szétdobálják azokat. Valamit tenni ké­ne, mert ez így nem marad­hat. Posvátz Béla, a József At­tila utcából azt kifogásolta, hogy a sorompótól csak a költségvetési üzem bejára­táig takarítják és tartják kar­ban az utat, pedig onnan bel­jebb is emberek laknak. Ne legyen mostoha A felszólalásokból kide­rült: az itt élő emberek küz­denek lakóhelyükért, s azon vannak, hogy a vasúton túli terület ne legyen mostoha- gyereke a városnak. A kü­lönféle üzemek és vállala­tok, munkahelyek képvise- selői válaszoltak az elhang­zott problémákra. A vála­szok szemmel láthatóan nem mindig elégítették ki a kér­dezőket. Mert mit lehet ar­ra a magyarázatra mondani, melyet a költségvetési üzem képviselője próbált elhi­tetni a felszólalókkal, akik­nek többsége a szemétszállí­tás, környezetvédelem hiá­nyosságai ellen emelt szót? Az üzem képviselője meg­próbálta menteni cége be­csületét, arra hivatkozva, hogy a szemétszállító kocsi komplikált szerkezet. Hi­szünk neki... (k. é.) Zenei világnap Emlékezetes kórushangverseny Október elseje a zene vi­lágnapja, s ennek méltó meg­ünneplésére került sor szep­tember 30-án este a Vasvári Pál Gimnázium aulájában. ’ÍTarcai Zoltán a tanárképző főiskola ének-zene tanszéké­nek tanára elmondta, hogy 10. alkalommal rendezik meg itt Nyíregyházán a zene ün­nepét. Elsőként a tanítói szak kó­rusa mutatkozott be Gebri József vezényletével. Műso­rukon Bárdos—Petőfi: A magyar ifjakhoz, Karai: In­tés az őrzőhöz, Kodály: Egyetem, begyetem hangzott el. Jól kidolgozott, precíz előadást hallottunk, eleinte még hiányzott belőle a len­dület, de ez egyáltalán nem zavarta a szép kifejezésmó­dot, amit a kórusnál tapasz­talhattunk. A vásárosnaményi Liszt Ferenc vegyes kart Iványi Tamás vezényelte, zongorán Nadzon Gusztáv kísért. El­ső részben a finnországi út­juk alkalmából megtanult műsorból, ill. az ottani kó­rus karnagyának a művét adták elő. A második rész­ben pedig Bach-, Farkas- és Karai-művék csendültek fel. Az igazi sikert a Gebri Jó­zsef által vezetett Nyíregyhá­zi Ifjú Zenebarátok kórusa aratta. Sugárzott róluk az éneklés öröme, a felszaba- dultság, a könnyedség és ez párosult tiszta énekléssel, fölényes technikai megoldá­sokkal, zenei humoros elő­adásmóddal. Ebben nagy sze­repet játszik Gebri József karnagy kiváló szakmai tu­dása és emberi magatartása, amely közeli kapcsolatot te­remt az énekkar tagjaival. Műsorukon elhangzott Gal­lus: Musica, Hassler: őszi fák, Dawson: Nemsokára vé­get ér a bánat, Erdmann: Táncolda. Befejezésül a Kassai Egye­tem Eperjesi Tanárképző Fa­kultásának kórusa jelentett gazdag színfoltot az est fo­lyamán. A női kar 1964-ben kezdte meg munkáját. Mi- roszlav Burgij karmester ha­lála után Antónia Krokova vette át a vezetést, a zongo­rakíséretet pedig dr. Teodor Ritva látja el. A kórusnak rádió- és tv-felvételei, kül­földi utjai és versenyei vol­tak, ahol szép sikerrel sze­repeltek. Nyíregyházán ez alkalommal is maradandó él­ményt adtak. Papp Istvánná • \ MŰEMLÉKVÉDELEM \ DEBRECENBEN. A he- \ lyi IKV az esedékes fel- \ újítási munkák mellett az ) Országos Műemléki Fel­ügyelőség jóváhagyásával hozza rendbe a műemlék és műemlékjellegű épüle­teket. E hasznos munkál­kodás során eredeti szép­ségében lesz látható a „cívis” város jellegzetes I építkezése. Képünkön: a Kossuth utcai épület- / együttes házai. (MTI fotó: / Oláh Tibor felvétele) / • / A tárgyalóteremből 0 nyakon csípett rádiótolvaj Olcsó szójátékkal élve: március 23-án virág helyett Virágot kaptak ^ajándékba*’ a KÉMÉV-száll óban rende­zett esküvő vendégei, akik nem igazán kerültek ettől a gesztustól virágos hangulat­ba. Lássuk, mi is történt? Egy húszesztendős fiatal­ember, akiről kitűnő munka­helyi vélemény érkezett a bí­rósághoz — életében már másodszor — megtévedt, (öt évvel ezelőtt egy apró lopás miatt bocsátotta próbára a bíróság.) Délután a barátai­val szórakozott — nagy a gyanúnk, nem kizárólag a rostos lé fogyott — s utána észrevette, milyen sok az autó a KEMÉV-szálló kör­nyékén. Este visszatért oda, közben otthon már magához vett egy kalapácsot, és hoz­zálátott a pénzszerzéshez. Előbb egy Dacia első ablaka látta kárát buzgalmának: itt egy kézitáskában négyezer forintot zsákmányolt. A La­da típussal, avagy inkább a tulajdonosával már kevesebb szerencséje volt. Az üvegtö­rést hallották meg, vagy vé­letlen volt, mindenesetre ép­pen kiemelte a rádiót az ülés­ről, amikor felfedezték. Rö­vid hajsza, majd dulakodás után a tettes fogoly volt. A Nyíregyházi Városi Bí­róság lopás vétsége és bűn­tette miatt Virág Lászlót nyolc hónap szabadságvesz­tésre (egy év próbaidőre fel­függesztve), és kétezer forint mellékbüntetésre ítélte jog­erős határozatával.

Next

/
Thumbnails
Contents