Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-03 / 232. szám
2 KeJet-Magyarország 1985. október 3. Személyautók a BNV-n Toyoták sora Ford Sierra Nissan Coupe A háromajtós sport Dácia (Elek Emil felvételei) így látja a lakosság Nyírbátorban Város — a vasúton túl Nyírbátorban a>vasúton túli terület talán a város egyik legproblémásabb része. A lakosság összetétele, a várostól távol eső utcák miatt itt elég sok gond halmozódik fel. Bizonyára ez is oka volt annak, hogy a hétfőn megtartott városkörzeti tanácskozáson felszólalók szenvedélyes hangon sürgették a változást. — Ez a terület hátrányos helyzetben van — kezdte felszólalását Fodor Istvánná a József Attila utcából. — A szemétlerakás még most sem szűnt meg, igaz még tábla sem hirdeti, hogy tilos. Az ABC-ben meg egyenesen tarthatatlan a helyzet, állítólag a cigányok miatt. Máshol is van cigány, máshol is vigyáznak a rendre, de nem úgy, hogy az a tisztességes embereket sértse. Olyan tömeg van ebben a boltban, hogy szombatonként nem érÁprócseprő A megszégyenítésnek a megszólástól az arculcsa- pásig sokféle fokozata lehet. A legkisebb is a legnemesebbét, a személyiséget alázza meg. Az alábbi három kis eset más és más. Meglehet, mindennapos apró-cseprő történetek. Mégis arcpirítóak. Az üzemi étkezőben hárman ülnek az egyik asztalnál, a negyedik szék szabad. Feltűnik a bejáratnál Z„ a nyugdíjas kolléganő. Valakit keres. — Egyre szenilisebb ez a Z., annyit fecseg mostanában — mondja jó hangosan a volt fiatal munkatárs, de úgy, hogy mindenki, így Z. is meghallja. Z. özvegy, egyedül él. Aznap a bolti eladón kívül, akitől a tejet megvette, még nem szólt senkihez. Tétován tesz néhány lépést, szeretne elsüllyedni szégyenében. Könyvet keres egy nő az egyik önkiszolgáló könyvesboltban. Nehéz ügy. Sem a gondolán, sem a polcon nem találja. Az üzletben rajta kívül nincs más vevő. Az unatkozó pénztárosnő kérés nélkül a segítségére siet. A háttérben álldogáló főnöknő nyomban ráripakodik: — Nem megmondtam, hogy ne hagyd el a pénztárat. Mindenki megkeresheti magának a könyvet, hai tud olvasni. A pénztáros szinte még gyerek. Arca kipirul, akár a rózsa. Megszégyenülve megy vissza a bezárt kassza mellé. A vevő is sietve távozik. Kínos dolog, ha idegenek veszekednek az ember füle hallatára. Még kínosabb, ha ezt egy közhivatalban teszik, mert így a betérő és várakozó ügyfél is kénytelen-kelletlen végighallgatja az egészet. Nagy forgalmú szolgáltató vállalat a város szivében. Az ügyfél felvilágosítást szeretne kapni a hivatalban. Amikor benyit, már magas hőfokon tart a veszekedés. Az egyik hölgy szinte visít, mindenfélének elmondja a többieket, akik valamivel megvádolták őt. Persze azok sem hagyják magukat. Folyik a vagdalkozás tíz-tizenöt percig. Lassan a várakozó ügyfél is megérti a történteket. A sivalkodó nem akar valami hiányt megfizetni, a többieket okolja, miért nem figyelmeztették. Az ügyfél legszívesebben kifizetné az egész kárt, hiszen csak tizenkét forint az egész. A civakodók helyett egyedül ő szégyell! magát. Bodnár István Borsos árak, kevés újdonság Cipők, csizmák télire A nyári szandálok, papucsok, nyitott topánkák lassan átadják helyüket a zárt félcipőknek, csizmáknak a szaküzletek, áruházak pultjain. A kirakatokat szemlélve úgy tűnik, hogy a közelgő tél nem sok újdonságot tartogat a vásárlóknak a cipődivatban. Még a nyár elején megkezdték a felkészülést a hideg évszakokra a Topán Cipőkereskedelmi Vállalat nyíregyházi raktárházában. Július elejétől kezdve december végéig folyamatosan érkeznek a szállítmányok — elsősorban nt/olc nagy hazai cipőgyárból, s 20—25 ipari szövetkezetből. Kisebb mennyiségben számíthatunk import lábbelikre is az őszi-téli kínálatban. Ami a mennyiséget illeti, lesz elegendő áru a boltokban. A hölgyeknek 35' ezer pár, a férfiaknak nagyjából ugyanennyi csizmát, cipőt ígér a hideg napokra a nyíregyházi lerakat. A legkiséhb méretektől a negyvenesig 110—120 ezer pár lábbelit rendeltek a gyermekeknek. Ettől persze nagyabb lesz a kínálat. Hiszen a megyénkben pultra kerülő cipők negyedrészét az áruházak, s a nagyobb szaküzletek nem a Topán raktárházából, hanem közvetlenül a termelőktől szerzik be. A választék nem sokban tér el az előző évekétől, s változatlanul magasak az árak. Egyaránt divatos a lapos és a magas sarok, csizmáknál a rövid és a hosszú szár. A modellek túlnyomó többsége bőrből készül, de még mindig; kaphatók lesznek műbőr áruk is. Színek közül változatlanul a barna, a fekete és a bordó a leggyakoribb, de van a keresett világos színű, egészen lapos sarkú csizmákból is. Ezek a legdivatosabb viseletek, melyek elsősorban a Minőségi, a Duna és a szomibathelyi cipőgyárból érkeznek. Az év második felében várhatóan 100 ezer pár import cipő kerül pultra Sza- bolcs-Szatmár megyében, a Topón lerakata közvetítésével. Az NDK, cseh és lengyel termékek mellett kevés jugoszláv és olasz áru is kapható lesz — sajnos nagyon borsos áron. Evek óta kedvelt viselet a hótaposó csizma, melyekből folyamatosan szállít a Fővárosi Kézműipari Vállalat és a Hegyalja Termelőszövetkezet cipőüzeme. Rossz hír, hogy ez az év sem tartogat újdonságot az időseknek, akiknek változatlanul a hagyományos posztócipőket, valamint a műbőr és textil kombinációs lábbeliket ajánlja a kereskedelem. Házi Zsuzsa demes odamenni. Márpedig aki egész fiéten dolgozik, nagyobb bevásárlást csak ezen a napon tud bonyolítani. Többet tenni a rendért Gondok tehát vannak, pedig a népfront sokat tett az itt lakók életkörülményeinek javításáért. Jó kapcsolatot alakítottak ki a tanácstagokkal, utcabizottságokkal. Az eltelt öt évben sok feladatot oldottak meg. Nagyot léptek előre a lakóházak környékének rendbetételében, sokat tettek azért, hogy megszűnjenek az illegális szemétlerakó helyek, a gépesített szemétszállítást is bevezették. A tiszta udvar rendes ház mozgalomba egyre több ember kapcsolódott be. A környék áruellátása szinte mindennapos téma volt a népfront ülésein. A vasúton túli területen a hármas számú körzetben három boltot — köztük egy ABC-t — üzemeltet a Nyírbátor és Vidéke Áfész. Szakembereivel állandó kapcsolatban álltak a lakókörzet gazdái, hogy az ellátás minél jobb legyen. Mivel a városban ezen a területen lakik a legtöbb cigány, igen nagy vívmány, hogy egyre természetesebb a gyerekek rendszeres iskolába, óvodába járása. Ebben jelentős segítséget nyújtottak a pedagógusok, az óvónők, akikkel a népfront aktivistái állandó Kapcsolatot alakítottak ki. Teendő még így is bőven maradt. Legnagyobb probléma az eddigi eredmények mellett is a környezetszenynyezés. Eredményt az hozna, ha minden városlakó sajátjának érezné környezetét, s őrizné, óvná azt. Csak az iskolások? Bányai Miklós a Deák Ferenc utcából ugyancsak a tisztaság mellett emelt szót. — Szemetes az utcánk, és amióta az iskola megkezdődött, a helyzet tovább romlott. Az iskolából hazatérő gyermekek letépik a kiültetett virágokat, szétdobálják azokat. Valamit tenni kéne, mert ez így nem maradhat. Posvátz Béla, a József Attila utcából azt kifogásolta, hogy a sorompótól csak a költségvetési üzem bejáratáig takarítják és tartják karban az utat, pedig onnan beljebb is emberek laknak. Ne legyen mostoha A felszólalásokból kiderült: az itt élő emberek küzdenek lakóhelyükért, s azon vannak, hogy a vasúton túli terület ne legyen mostoha- gyereke a városnak. A különféle üzemek és vállalatok, munkahelyek képvise- selői válaszoltak az elhangzott problémákra. A válaszok szemmel láthatóan nem mindig elégítették ki a kérdezőket. Mert mit lehet arra a magyarázatra mondani, melyet a költségvetési üzem képviselője próbált elhitetni a felszólalókkal, akiknek többsége a szemétszállítás, környezetvédelem hiányosságai ellen emelt szót? Az üzem képviselője megpróbálta menteni cége becsületét, arra hivatkozva, hogy a szemétszállító kocsi komplikált szerkezet. Hiszünk neki... (k. é.) Zenei világnap Emlékezetes kórushangverseny Október elseje a zene világnapja, s ennek méltó megünneplésére került sor szeptember 30-án este a Vasvári Pál Gimnázium aulájában. ’ÍTarcai Zoltán a tanárképző főiskola ének-zene tanszékének tanára elmondta, hogy 10. alkalommal rendezik meg itt Nyíregyházán a zene ünnepét. Elsőként a tanítói szak kórusa mutatkozott be Gebri József vezényletével. Műsorukon Bárdos—Petőfi: A magyar ifjakhoz, Karai: Intés az őrzőhöz, Kodály: Egyetem, begyetem hangzott el. Jól kidolgozott, precíz előadást hallottunk, eleinte még hiányzott belőle a lendület, de ez egyáltalán nem zavarta a szép kifejezésmódot, amit a kórusnál tapasztalhattunk. A vásárosnaményi Liszt Ferenc vegyes kart Iványi Tamás vezényelte, zongorán Nadzon Gusztáv kísért. Első részben a finnországi útjuk alkalmából megtanult műsorból, ill. az ottani kórus karnagyának a művét adták elő. A második részben pedig Bach-, Farkas- és Karai-művék csendültek fel. Az igazi sikert a Gebri József által vezetett Nyíregyházi Ifjú Zenebarátok kórusa aratta. Sugárzott róluk az éneklés öröme, a felszaba- dultság, a könnyedség és ez párosult tiszta énekléssel, fölényes technikai megoldásokkal, zenei humoros előadásmóddal. Ebben nagy szerepet játszik Gebri József karnagy kiváló szakmai tudása és emberi magatartása, amely közeli kapcsolatot teremt az énekkar tagjaival. Műsorukon elhangzott Gallus: Musica, Hassler: őszi fák, Dawson: Nemsokára véget ér a bánat, Erdmann: Táncolda. Befejezésül a Kassai Egyetem Eperjesi Tanárképző Fakultásának kórusa jelentett gazdag színfoltot az est folyamán. A női kar 1964-ben kezdte meg munkáját. Mi- roszlav Burgij karmester halála után Antónia Krokova vette át a vezetést, a zongorakíséretet pedig dr. Teodor Ritva látja el. A kórusnak rádió- és tv-felvételei, külföldi utjai és versenyei voltak, ahol szép sikerrel szerepeltek. Nyíregyházán ez alkalommal is maradandó élményt adtak. Papp Istvánná • \ MŰEMLÉKVÉDELEM \ DEBRECENBEN. A he- \ lyi IKV az esedékes fel- \ újítási munkák mellett az ) Országos Műemléki Felügyelőség jóváhagyásával hozza rendbe a műemlék és műemlékjellegű épületeket. E hasznos munkálkodás során eredeti szépségében lesz látható a „cívis” város jellegzetes I építkezése. Képünkön: a Kossuth utcai épület- / együttes házai. (MTI fotó: / Oláh Tibor felvétele) / • / A tárgyalóteremből 0 nyakon csípett rádiótolvaj Olcsó szójátékkal élve: március 23-án virág helyett Virágot kaptak ^ajándékba*’ a KÉMÉV-száll óban rendezett esküvő vendégei, akik nem igazán kerültek ettől a gesztustól virágos hangulatba. Lássuk, mi is történt? Egy húszesztendős fiatalember, akiről kitűnő munkahelyi vélemény érkezett a bírósághoz — életében már másodszor — megtévedt, (öt évvel ezelőtt egy apró lopás miatt bocsátotta próbára a bíróság.) Délután a barátaival szórakozott — nagy a gyanúnk, nem kizárólag a rostos lé fogyott — s utána észrevette, milyen sok az autó a KEMÉV-szálló környékén. Este visszatért oda, közben otthon már magához vett egy kalapácsot, és hozzálátott a pénzszerzéshez. Előbb egy Dacia első ablaka látta kárát buzgalmának: itt egy kézitáskában négyezer forintot zsákmányolt. A Lada típussal, avagy inkább a tulajdonosával már kevesebb szerencséje volt. Az üvegtörést hallották meg, vagy véletlen volt, mindenesetre éppen kiemelte a rádiót az ülésről, amikor felfedezték. Rövid hajsza, majd dulakodás után a tettes fogoly volt. A Nyíregyházi Városi Bíróság lopás vétsége és bűntette miatt Virág Lászlót nyolc hónap szabadságvesztésre (egy év próbaidőre felfüggesztve), és kétezer forint mellékbüntetésre ítélte jogerős határozatával.
