Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

1985. október 3. Kelet-Magyarország 3 JEGYZETEK-----------------­Mindenki szedi ? V arga Gusztáv a ma­ga 77 évével a fa te­tején úgy jött-ment, hogy talán a legifjabb si- heder is megirigyelte. A tanpai Esze Tamás Terme­lőszövetkezetben láttam a szorgalmas idős embert még a szüret elején. Azóta szá­mos más helyen is jártam almáskertekben, és az egész a megyei almaszedéssel kapcsolatos értekezleteken is eszembe jutott. Érkeznek ugyanis már hírek olyan gazdaságokról, amelyek be­fejezték az almaszedést, és olyanokról is, amelyekben nagyon vontatottan halad. Sportnyelven szólva: gyen­ge kezdés után erősen visz- szaesett. Ahol már nincs mit szed­ni, ott nagyobbrészt az az ok, hogy kevés volt, de akad közte sok, ahol a gyors, jól szervezett munkát és a teljes körű részvételt dicsé­ri a hír. Sajnos nem min­denütt van így. Mindenki szedi? A kérdés jogos. Ma­ga a szüret ugyanis, külö­nösen a nagy almatenmesz- tésnél hatalmas mozgósítást igényel. Ez aztán vagy si­kerül, vagy nem. Volt már olyan, hogy a tsz-elnök, va­lahol a Nyírségben, kért bi­zonyos számú katonát a lá­dahordáshoz, a főagronó- musa utána bement arra a helyre, ahol elfölött diszpo­nálnak, és bejelentette, hogy győzik a honvédek nélkül is. Szélsőséges a példa, de jelzi, hogy a nem együtt gondolkodás micsoda fola- mázshoz vezet. Kevésbé szélsőséges, de ugyanúgy visszaveti a szü­ret tempóját, ha a tagság­nak az almaszedéssel szem­ben éppen ellenérdekeltsége van. Ha szorít a dohánytö­rés, a burgonyaásás, vagy éppen a saját kert gondjá­nak letudása, akkor nagyon nehéz olyan érdekeltségi öt­letet találni, ami mégis a közösbe viszi az illetőket. Majdnem lehetetlen. Mégis hallottam már olyanról, hogy a tag kertjében nap­számos dolgozott, ő meg a közösben teljesítette a köte­lezettségét. Erős tsz-foen szilárd vezetés, és a saját­tal versengő jövedelmi ki­látások — talán így lehet. em is lenne- szeren­csés állásfoglalás a közös és a háztáji al­ma, dohány, burgonya, vagy akármi más egymás elé he­lyezése, mert a népgazda­ság szempontjából vala­mennyi egyforma súllyal esik latba. Megkeresni az összhangot, ez lenne talán a leghelyesebb. Most, ami­kor valamennyi gondja egyszerre égető, és később, ha sor kerül a következő év, évek tervezésére. Egy a fontos: szedje mindenki. Diák és nagyapa, anyós, após, a szomszéd, a pesti rokon. És ezt ne a felsorol­tak találják ki, hanem a szervezők tegyék vdkmeny- nyiük számára vonzóvá. Kapjon hírt mindenki, hogy elmentek a diákok, és az alma java még itt van. És nem maradjon kétsége sen­kinek, hogy megéri a fára felmászni, jól jár, aki hoz­zákezd. Esik Sándor Autósok egymás között A mikor a Magyar Autóklub főtitkár- helyettese — Mészá­ros Imre — felszólalt, elis­merő megjegyzést tett: a klub nyíregyházi küldött- gyűlésén igen sok szabolcsi autós volt jelen. Aki persze végighallgat­ta ennek a tisztújító, öt­évenként egyszer sorra ke­rülő tanácskozásnak a be­számolóját és igen sok, ér­tékes tartalmú felszólalá­sát, nemcsak azt állapítot­ta meg, hogy szervezett autós mozgalmunk iránt nőtt a formális érdeklődés, hanem azt is, hogy klubba szerveződő autósaink tar­talmas szervezeti életet kí­vánnak teremteni önma­guk, autóstársaik, az újon­nan belépők és a szerveze­ten kívül álló gyalogosok javára, tehát kulturált köz­lekedésügyünk érdekében. Igaz, a nyíregyházi mű­szaki állomáson felbuzdul­va autós társadalmunk a szabolcsi vidék úgyszólván minden részéből hasonló miniszervizt álmodott meg önmaga számára, de amint a főtitkárhelyettestől is hal­lottuk, ma még rövid a ta­karó, nem nyújtózkodha­tunk akkorát, amekkorát szeretnénk. És még az is kiderül: most a vidék javá­ra elhanyagolt Budapest autósait is ki kellene elé­gíteni egy műszaki állomás felépítésével. Országos tanácskozásra készül a Magyar Autóklub: V a 9 szabolcsi küldött el­viszi magával novemberben nyolcezer tagtársa vélemé­nyét, ötleteket ad és kap majd ahhoz, hogy az autós mozgalom elmúlt öt évének rendkívül dinamikus fejlő­désére miként lehet tovább építkezni. Hogyan léphet­nek még több eredménnyel az immár önállóan szerve­ződő autóklub-turizmus (ha­zai és nemzetközi forgalom) hasznára, miként tehetik hiánytalanul tel jes körűvé a klub szolgáltatásait a távo­labbi településen élő autós számára is. És az országos tanácskozásra magukkalvi­szik a „kilométer-millio­mosok”, a balesetmentesen legtöbb utat megtett sza­bolcsi autósok csoportjának javaslatait is, akik méltán várnak a jelenleginél is na­gyabb elismerést. 0 ** tvenezer autós van megyénkben, közü­lük minden hatodik tagja a Magyar Autóklub­nak. Hogy mit jelent ez a tagság? Kedvezményeket, érdekvédelmet, sokszínű tá­rázási lehetőséget, műszáki gondoskodást — egyrész­ről. A tagsággal azonban együtt kellene járnia — amint a főtitkárhelyettes mondta Nyíregyházán — annak is, hogy az autóklub jelvényét viselő gépkocsi- vezető példamutatásával le­gyen „elkülöníthető” a köz­lekedéskultúra terén. Szilágyi Szabolcs ______________________J A GELKA nyíregyházi bevételt. Jelenlegi nagy lése. Ebből a termékből na- nek az üzemben. (Elek Emil üzemében ez évben 8 mii- munkájuk a Hetra 100-as ponta 80 darabot készíte- felvétele) lió forintra növelik az ár- transzformátor összeszere­szélmalmok Az orosi modell v___________________________________________________________/ Egy idő után be fog kerülni a népművelés történ etébe, mint ahogy bekerült a fadd-dombori, vagy az ózdi példa is, s röviden csak úgy fogják emlegetni: „az orosi modell”. De mi is ennek az újításnak a lé­nyege? A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola népművelés tanszékéről szár­mazik az ötlet: — nagysze­rű, mert egyszerű —: gya­korlatban kell felkészíteni a népművelő szakosokat leen­dő hivatásukra! Nem mintha eddig nem lett volna lehető­ség erre, hiszen az előírt óraszámban eddig is részt vettek ilyen gyakorlati okta­táson. A különbség a régi és az új között az, hogy a ko­rábbi képzés kevésbé gya­korlatias és időben kevesebb volt, az új módszer a nép­művelés hétköznapjaira, az aprómunkára is felkészít, személyenként kétszer há­romhetes időtartam alatt. Mínuszról indultak Egyedül a nyíregyházi fő­iskolán kezdték meg ezt a gyakorlati képzést, az or­szágban másutt nincs ilyen — s ahogy a tanszéken hal­lottuk — most néhány hét elteltével már kitűnik, mi­ért nincs másutt példa ha­sonlóra. Mert nagyon sok a baj vele. A gyakorlati kép­zés helyére felajánlott oro-_ si művelődési házban példá- I ul, nem a nulláról, hanem a mínuszról kellett » elindulni. Előbb rendberakni a házat, aztán munkához látni, hogy itt művelődő közösségek ala­kuljanak, s a lakosság ré­szesülhessen a kulturális alapszolgáltatásokból. Maga a ház, a parkos kör­nyezetével külső-belső ál­lapotával az átlagosnál job­ban néz ki. Alkalmas a „gya­korló művelődési ház” sze­repére, a buszközlekedés Nyíregyházára jó. Második évfolyamtól kezdenek idejár­ni a hallgatók. A gyakorlat most szeptember elején in­dult. Az első fecskék: háromne­gyedéves népművelés—föld­Mélyépítési tervek Tiszadob szennyvizének elvezetésére és tisztítására készít tanulmánytervet a Nyírterv mélyépítési szak­osztálya. A nyírbátori nö­vényolajgyárban pedig köz- műállapot-felvételen és fel­mérésen dolgoznak. Tervezik Szabolcsbáka és Gyulaháza ivóvízellátó nyo­mócsőhálózatát. A Nyírterv mélyépítési szakosztálya a közelmúltban készítette el Kocsord, Jármi és Papos ivóvízellátó hálózatának ki­viteli terveit. Jármi és Pa­pos a mátészalkai, Kocsord pedig a győrteleki vízműtől fogja kapni a vezetékes vi­zet. rajz szakos hallgató, a három László. Brenner László, Var­ga László és Jakab László. Velük kezdődött új élet az orosi művelődési házban, ahol ottjártunkkor éppen az úgynevezett rovatelszámo­lással foglalkoztak. Értékes programok Mindent maguk csinálnak, tervkészítéstől a műsorenge­délyek megszerzésén át a gazdálkodásig, természetesen tanári ellenőrzés mellett. Be­vallják, bizony első alkalom­mal három napig tartott egy műsor engedélyének elinté­zése, ami egyébként egy egész napot sem igényel. Kapcsolatot teremtettek a helyi vezetőkkel, ismertették elképzeléseiket. Nagy öröm, hogy a tsz-vezetőségtől se­gítséget kaptak, így megol­dódik a télére való tüzelő el­helyezése. Az apróbb és na­gyobb előmunkálatok után pedig megkezdődött a szer­vezés. A ház célja: felnőttek szá­mára szórakoztatás és szol­gáltatás, kifejezetten köny­V an, aki arra büszke, hogy minél értéke­sebb képeket rakhat a falára és azt értékeli, ha ilyesmit lát más szobájá­nak ékeként. Dr. Nemeské­ri Eszter szobája falán a Vetőmag Vállalat Nyíregy­házi Kutató Központjában az egyszerű keretekben még egyszerűbb okiratok vannak csupán. Mégsem vonja senki kétségbe, hogy nagy értékűek. Államilag elismert zöldbabfajták „szü­letési anyakönyvkivona- tai” ezek. Olyan elismeré­sek, amelyek mögött év­tizednyi munka van. Nem­rég az országos mezőgaz­dasági és élelmiszeripari kiállításon szaporodott eggyel a számuk az érté­kes papíroknak. Az OMÉK- díj a legutóbb elismert négy zöldbabnak szólt. — Tizedik esztendeje fo­nyű, kikapcsolódó, de érté­kes programok szervezése. A rendezvények többségét fia­taloknak és gyerekeknek szánják. Már az első napok­ban szép eredmények szü­lettek, eddig tizennégy cso­port alakult meg. Honisme­reti szakkör, néptánccsoport, színjátszókor, fotóklub kezd­te meg működését. Népszerű a tinidiszkó, ahol a közpon­ti téma az illemtan. Tervezik a következőkben az Állami Népi Együttes szólistáinak meghívását, találkozót Bá­lint gazdával, táncházat fel­nőtteknek. Az igények jobb megismerése érdekében az úgynevezett lakossági adat­bank segítségével „feltérké­pezik” a falut: három kor­osztályra bontva a lakossá­got, kipuhatolják, mit tarta­nának vonzónak, milyen programokat látogatnának szívesen az orosiak? Mire vállalkoztak? Az eddigi tapasztalatok szerint a főiskolai hallgatók igen hasznosak és szükséges­nek ítélik meg a gyakorla­ti képzésnek ezt a formáját, bár gondot okoz, hogy ezzel egy időben teljesíteniük kell az óralátogatási kötelezettsé­get is a főiskolán — remél­hetőleg ezt mielőbb sikerűi egyeztetni. Miközben a pályára, a vá­lasztott hivatásra készülnek, most derül ki, mennyire nem tudták sokan, mi az, amire vállalkoztak, amikor nép­művelés szakra jelentkez­tek. A gyakorlatban tűnnek elő e szakma fonákságai. Már megismerkedtek az első ku­darcokkal, tudják, sok a szél­malomharc ezen a pályán. Elég riasztó például az az esély, hogy talán egyszemé­lyes művelődési házba ke­rülnek, s önállóan kell dol­gozni, másrészt viszont el­veszni sem szeretnének egy nagy létszámú intézmény­ben. Sok bizonytalansággal készülnek a pályakezdésre, de megférnek emellett a szép álmok is — hiszen a legérdekesebb, legváltozato­sabb hivatások egyikét vá­lasztották. Baraksó Erzsébet Á nemesítő türelme lalkozom babnemesítéssel, — kezdi a kedvencek be­mutatását visszatekintéssel Nemeskéri Eszter. — An­nak idején feltett szándé­kom volt, hogy a Szabolcs- Szatmárban fellelhető faj­ták szívósságát, betegség- ellenállóságát beviszem a fejlettebb országokban kultivált jobb minőségű fajtákba. Az itteni kutató kollektívának, amelynek tagja vagyok, sikerült is ezt elérni. Ennek köszönhető az elismerés. Az államilag először elismert Rovet faj­tában ugyan még csak 15 százalékban részesedtem, de most elmondhatom, hogy bejelentésre vár első saját fajtám is. A Hungoid, ami szintén része a kitüntetett négynek, már 85 százalék­ban az enyém. Milyen visszhangja volt a sikernek? — Nyilvánvaló jelét ugyan nem érzem, de tudom, hogy támadtak irigyeim. Az in­tézet egyedüli díjazottja ez a négy zöldbabfajta vé­gül is ... De ez engem egyáltalán nem bánt. Min­denki előtt ott a nagy le­hetőség. — Vannak-e gondjai, hogy nem az erősebbik nem képviselője? — Ma már azt hiszem, szó sincs ilyesmiről, sőt úgy érzem, hogy egyre töb­ben leszünk mi, nők a pá­lyán. Ha én három gyerek mellett győzöm, akkor más­nak sem okozhat problé­mát. Ehhez persze kell egy hasonló érdeklődési? és főleg megértő, segítőkész férj is, mint amilyennel én rendelkezem. Még tovább megyek: egy nő hálásabb alkat is a nemesítéshez ta­lán, mert több benne a tü­relem és a kitartás, ami pedig ezen a pályán soha sem lehet elég. — Ügy tűnik elégedett. — Amit eddig csinál­tam azzal nagyjából. Ter­veim viszont számosak, és ez azt jelenti, hogy még többet szeretnék mint ami már kész van. A babnak növekszik az ára, az ázsió­ja, így a munkám is egyre fontosabbá válik. Belevág­tam a kandidátusi disszer­tációm elkészítésébe, és újabb fajtákon is dolgo­zom. Elégedetlen vagyok azzal az idővel, amit egy nap munkával tölthetek, de rendíthetetlenül bízom a sikerben. Üjabb és még- jotolb fajtákban, amelyek megnyerik a fogyasztók tetszését. Nemcsak itthon, hanem az egész világon. Kutatóintézetünk fajtái iránt mind nagyobb az ér­deklődés már a tengeren túlról is, ebben érzem, hogy én is tettem valamit. E. S. A modern Mátészalka. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents