Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-19 / 246. szám

1985. október 19. A fiilorvoslás Szabolcs-Szatmárban A Nagykállói Nyilvános Közkórház 1887—1899. évekre vonatkozó Évkönyveinek adatai szerint all kórterem­ben kezdetben 30, majd 50 és végül 84 beteg feküdt. A be­tegforgalmi kimutatásokban azonban csupán belgyógyá­szati, sebészeti, bujasenyvi (vérbajos) és szemészeti be­tegekről esett szó azaz ezen négy osztálya volt a kórház­nak. A belgyógyászati és bu­jakóros betegeket a belgyó­gyász-főorvos, a sebészeti és szemészeti (majd 1895-től a szülészeti) betegeket pedig az igazgató-főorvos műtőse­bész látta el. A fül betégs'é-- geiről vagy orvoslásáról qincs külön említés. - u: ' 1899. november 20-ától vagyis megnyitásától kezdve rendelkezésünkre állanak a Nyíregyházi „Erzsébet’", köz- kórház' betegforgalmi kimu­tatásai is, amelyekben elő­ször 1903-ban olvasható „fü­lészeti esetek” megjelölés- a- beteganyag kórképek szerin­ti megoszlásáról. A Nagykál- lóból átköltözött dr. Kállay Rudolf (1853—1920) igazgató­főorvos 1912-ben nyugdíjba ment, s ettől kezdve 32 éven át az ugyancsak sebész dr. Klekner (később: Korompay) Károly lett az igazgató, aki már rendszeresen végzett fü­lészeti műtéteket isradenoto- miát (orrmandula-eltávolí- tás), antrotomiát (a fülmö­götti csecsnyúlvány nevű csont feltárása), radicalis fül­műtétet, sőt nyúlajak esetén plasztikai műtétet is. Az első fül-orr-gége szak­orvos megyénkben dr. Elek- fy (Eckerdt) Lajos (1887— 1946) kórházi szemész főor­vos volt, aki 1919-től a nyír­egyházi kórház szemészeti osztályát vezette. Az akkori idők szokásának megfelelően meg volt a szakvizsgája mindkét „kis" orvosi szaktpr rületrőLa szemészetből és a, fülészetből, azonban szakör- vosképzési joga csak a sze­mészetből volt. Nevét első­sorban embersége őrizte meg számunkra. Nyíregyháza fel- szabadulásának 40. évfordu­lója óta emléktábla utal a kórházban arra, hogy Elekfy főorvos és, társai 45 sebesült szovjet katonái mentettek ’ meg „városunk^g4C, ojkt 26— 30.ífeötti német megszállása idejen.;^!-!. '*>-"* Á: nyíregyházi Megyei Kór­ház erőteljes fejlődése a fel- szabadulás után indult meg. Így 1947-ben ide helyezték Keresztessy Tibor Gyula se­bész-alorvos. gégész szakor­vost. Működése csak átmene­ti volt. Végre 1948. január 1- vel dr. Péterffy László fü- lész-főorvos vezetésével meg­kezdte Nyíregyházán a mű­ködését az „igazi" fülészeti osztály, 60 ággyal. A folya­matos fejlődés ellenére 1969. május 1-én csak 46 volt a megyei kórház ezen fül-orr- gége osztályának az ágylét­száma, minthogy időközben a járási kórházakban is lé­tesültek kisebb fülészeti osz­tályok, így Fehérgyarmat (24 ágy). Vásárosnamény (18 ágy), Kisvárda (12 ágy) és Mátészalka (12 ágy) városok­ban. Péterffy főorvos 21 évig vezette és szervezte a megye fül-orr-gégészeti szakellátá­sát, s nyugdíjba menetele után 1969. június 1-től dr. Szócska János, a főorvosból ide került szakember lett a megyei fül-orr-gégészeti szakfőorvos. Az eltelt másfél évtized alatt a nyíregyházi Jósa András Kórház fülészeti osztálya a kor színvonalára emelkedett: végeznek mikro- sebészeti (hallásjavító), gége­rák elleni stb. műtéteket, és kialakult a megye korszerű audiológiai .-(hallásmérő- és •javító) hálózata is. Sőt a sza­bolcsi orvostörténeti kutatá­sok (Fazekas Árpád: 150 éves orvosi könyv, Dn Cseresnyés Sándor 1786—1854. Kelet- Magyarország, 1982. okt. 9-i szám) alapján javaslatára határozta el a Magyar Fül- orr-gége Orvosok Egyesülete emlékérem létesítését Cse­resnyés Sándor tiszteletére. Itt meg kell emlékeznünk két szabolcsi születésű és or­szágos hírű fülorvosról. Cse­resnyés Sándor 1786. szep­tember 15-én Nyírgyulaj községben született az ottani református lelkész 3. fiaként, s innen elkerülve 1832-ben veszprémi főorvosként meg­írta 1832-ben az első hazai fülészeti tankönyvet: „A hal­lás élőműszereiről, hallásról, ezeknek bajairól s orvoslá­sokról" címen. A másik ki­tűnőség az 1864. július 21-én Nyíregyházán született dr. Pólyák Lajos volt. aki a XX. század fordulóján és első évtizedeiben a fővárosnak neves gégeszakorvosa. E mozaikokat összeilleszt­ve úgy tűnik, hogy Szabolcs- Szatmár megye orvostörténe­te nem szegényes fülészeti vonatkozásban sem. Dr. Fazekas Árpád „Bónis Sámuel neve is­meretes, kivált Szabolcs megyében, ahol követvá­lasztás és tisztújítás alkal­mával nevezetes szerepet játszott. ... Rettenthetetlen bajnoka volt az ellenzék zászlajának." (Födy János 1855. június 22-i naplójegyzése) „Hatalmas lélek, éles eszű, igazságszerető, a pe- csovicsok réme.” (Lisznyai Kálmán: Bónis) „Eszes ember és becsüle­tes."’ (Pálffy János: Magyar­országi és erdélyi urak) „Egyénisége, ősmagyaros egészséges jellegében, nagy egyszerűségében, kissé nyers de szívélyesség által enyhített modorában azok közé tartozik, melyeket ma már csak ritkán találunk." (— á — r —: Bónis Sá­muel. — Vasárnapi Új­ság) „... tetőtől talpig becsü­letes egyenes jellemű és ha­zafias buzgalmú férfiú ... a kiben a szenvedély és a hazafiúi túlbuzgalom az észnek és a higgadt ítélet­nek szavát sohase bírta el­némítani . .. Egyenessége ..., szeplőt­len jelleme és hazafisága. s erős agya oly mérvben ismeretesek, hogy a mél- tánylatot személyiségétől megvonni nem lehet." (A „Győri Közlöny" is­meretlen cikkírója) „ ... a forradalom okozói és vezérei az első kategóri­ába sorolandók. A második­ba való: ... Madarász Jó­zsef, Vukovics Sebő .... Kállay Ödön .... Perényi Zsigmond .... Bónis Samu .... Szemere Bertalan. Iri­nyi József, Vasvári Pál. Petőfi Sándor .... Bajza József, Csányi László." (Dessewffy Emil gróf 1848 novemberi memo­randuma Felix Schwar­zenberg herceghez) „Bónis Sámuel . . az 1848. oct. 3-ki 1. (eg f. el­sőbb) nyilatkozvány megje­lente után is; ... tagja ma­radt a törvénytelen ország- gyűlésnek s azt Debrecenbe követte, egyszersmind a ko­ronát Budapestről oda al- szállíttatá, s a nélkül, hogy követi állásáról lemondott volna, mint a forr. kor­mány által kinevezett kor­mánybiztos Szabolcsmegyé- ben szintúgy mint a forr. seregnél a forradalom vé­géig működött, és e minő­ségben az újonczozást s a forr. sereg fegyverzését és élelmezéséi buzgón űzte, az 1849. april. 14-ki független­ségi nyilatkozat közzététe­lére befolyt, rögtönítélő bí­róságokat állított, még 1849. július hóban is a for­radalomban buzgón vett részt, s a viszályba esett fölkelő vezérek kiegyenlíté­sét eszközölni igyekezett. . . . ... a cs. k. 3-ik hadse­regparancsnokság a legke­gyelmesebben elengedett halálos büntetés helyet! ... bűnéhez mért tízévi — (T. S.) várfogsági büntetést ítélt." (Részlet az 1851. október 7-i haditörvényszéki íté­letekből) „A legfőbb bírói kar egyik nagy dísze, az egyko­ri „liberális" párt s az al­kotmányos küzdelem nagy­érdemű veteránja ... Olyan férfi .... kit még a leg- szenvedélyesb pártharcok közben is mindig kímél! az emberek ajka és tolla, tisz­telve a ,.hív"-el, kit ész, erő. akarat és jellem díszí­tett." (A ,.Fővárosi Lapok” nekrológja) „Igaz magyar typus, a férfiasság, jellem, őszinte­ség és szívnemesség minta­képe volt. A politikában elvhűség és bátorság, bírói pályáján beható ész és ren­díthetetlen igazságszere­tet ... jellemezte. ... Azok közé tartozott, kiktől az el­lenfél sem tagadhatja meg becsülésél s rokonszenvét."’ (— á — r —: Bónis Sá­muel. (Nekrológ) = Va­sárnapi Űjság) Tidrenczel Sándor LÁTOGATÓBAN A *___ az elismerés nekik is szól. ” TQpS dg nem gk vannak a szín­padon. A színházi rendezők munkája a hát­térben zajlik, a reflektor fénye ritkán éri őket, pedig közreműködésük nélkül aligha kelne életre a színpadon az írói gondolat, szellemiség, fantázia. Munkájukról — a kö­zeli színházbarátokat kivéve — keveset tud a külvilág. Mihez van joga? Miben önálló? Mi. okoz konfliktust? Választhat-e darabot magának, amit rendezni kíván, vagy a min­dig létező műsortervek szabják meg az adott évadban mit fog játszani a színház, s ebből kell választani. Az „egyszínházas” vá­rosban, vajon nem marad .túlságosan magá­ra a rendező? Csupa olyan kérdés — és még folytathat­nánk — melyekre feltehetően sokan kíván­csiak. Nagy András László, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház- rendezője öt év­vel ezelőtt, az önálló társulattal induló szín­ház megnyitásakor"jött Nyíregyházára. Nem is. akárhonnan, a budapesti Nemzeti Szín­házból, ahol megbecsült, rhunkával jól ellá1 tott tagja volt a művészi közösségnek. Mégis Nyíregyházára szerződött, rendhagyóvá téve a szokásosabb, tipikusabb pályaképet. A gyakoribb — jól tudjuk — az amikor vala­ki vidéken kezdi és később lesz az ország valamely vezető színházának tagja. Ha lesz... Miért is jött hozzánk? Válasza a „múltnélküli", hierarchikus vi­szonyok nélküli helyzetre utal elsőként, amit Nyíregyháza színháza kínált számára. Egy tiszta lappal induló színház művészi kollektívájában mindenki önmaga munkájá­val teremtheti meg saját rangját, értékét. Talán -ez volt a legfontosabb motívum; ami-' ért a fővárost felcserélte Nyíregyházával. Hogyan is kezdődött? Első nyíregyházi rendezései közül a sok­színű, pozitív és negatív érveket kiváltó Mo- liere Amphitryon című darabját említi, amit vízválasztónak tart a színház életében. A sokhelyről verbuválódott művészi közösség­nek egy új, korszerű színházi formanyelv lehetőséget villantotta fel a darab, amelynek — mondja a rendező — valami okból elma­radt a folytatása. Jó lenne egy különleges mérőműszerrel kikutatni, milyen okok ját­szottak közre ebben. Netán a sokéves, évti­zedes reflexek, amelyek az „egyszínházas" városok műsorainak arculatát' formálják olyanra, amilyen? A mindentjátszás kény­szere? No firtncciiU a választ Na§y r^e yiria»SUK András László se időzött ennél, de szavai mögött kiéreztem, továbbra is él benne az igény, hogy olyat is csináljon, ami a színházat sajátossá, egyedi­vé teheti, mert nemcsak hasonlítani kell egymásra a vidéki színházaknak, hanem kü­lönbözni is. Darabválasztásban, játékstílus­ban, modorban, rendezői felfogásban is. De ezt mind én gondoltam tovább Nagy And­rás Lászlót hallgatva, miközben mindketten egyetértünk abban: a nyíregyházi színház a kezdeti útkeresés után jó, vagy kevésbé jó produkcióival az országosan jegyzett szín­házak közé került. S ez már rang. Munkáiról szólva említi a rendező a Sar- kadi-darabot, amely a pódium színpadon ment, majd a Ratkó-műre terelődik a be­szélgetés, a Segítsd a királyt-ra, amelyre szívesen gondol vissza. Szinte a darab szüle­tésétől együtt gondolkoztak, dolgoztak a Jó­zsef Attila-díjas költővel. A költőt rá kellett vezetni aprólékos, baráti, szakmai beszélge­téseken. vitákon, hogy színpadszerűen ír­jon. Ez nem is volt olyan könnyű, hisz Rat- kó József eddig verseket irt. nem pedig szín­padi művet. Hogyan történt a találkozás? Nagy András László úgv mondja, a darab kereste meg és találta meg öt. Külön él­mény volt együtt dolgozni Ratkó Jóskával. De amíg csak játszották a darabot — itthon és a fővárosban, más városokban — mindig tartogatott új és új izgalmat, tennivalót a rendezőnek, színésznek. Még az utolsó elő­adás előtt is találtak finomítani valót a szí­nészi játékon. Igen sokat köszönhet a fősze­replő Holl Istvánnak is. aki kulcsfigurája volt annak, hogy sikerre vigyék a művet. S mivel szóbahoztuk a rendezői önállósá­got is. a legfontosabbakat érdemes felidéz­ni. A rendező a színház elfogadott éves mű­sorterve szerint választ, vagy kap feladatot. Ez olykor kölcsönös, választ is. kap is. Úgy hetvenöt százalékosnak mondja a választási lehetőséget. Az igazi önállóság inkább az, hogy a rendezőnek lehetősége van újraértel­mezni a színpadi bemutatásra elfogadott művet, érvényesíteni a saját alkotói szem­léletét és szellemét, hogy a leghatásosabban szólhasson a ma közönségéhez. Korábbi munkahelyén a Nemzeti Színházban sokat tanult Marton Endrétől és Major Tamástól. Mártontól fő­ként a színpadi hatások titkait, Majortól a színészi játék elemzését, az inspirációs mód­szereit, a szellemi stílusjegyek kidolgozását. A nagy sikerrel játszott Bulgakov-darabot és Móricz Úri muriját említi a rendező, amelyben érvényesíteni kívánta — tegyük hozzá teljes sikerrel — az előbbi követel­ményeket. De akad frissebb példa is, a mos­tani évadban bemutatott Lúdas Matyi, mely­nél a rendező szakított az ismert történet hajszálpontos megismétlésével, a Fazekas ál­tál ismeri klasszikus Lúdas Matyi-sztori- val. A Móricz Zsigmond által is feldolgozóit Lúdas Matyit Nagy András László saját fel­fogása szerint állította színpadra, meghagy­va a darab kerettörténetét, hangulatát, de úgymond kivette a pálcát Matyi kezéből, aki az általa rendezett darabban nem veri meg egyszer se Döbrögi).. A rendezői, az. izgatta -^'‘é'zt' allífotta. s^ínpaáfa. — hogyan' éfik; nő féll a legenda egy népi hősről." Meltek'éssé vált számára, hogy Matyi veri, vagy" nem véri a gőgös Döbrögit. . . A beszélgetésünkön az úgynevezett ké­nyes pontokat se kerültük meg, mint a sok­szor emlegetett rendezői hatalom, amely- konfliktusforrás rendező és színész között. A színész a rendező utasításai szerint ját­szik a színpadon — ez igaz — de nem ön- állótlan — mondja Nagy András László. Együtt alakítják, formálják a figurát — rendező és színész. Olykor a rendező is ta­nul a színészektől. Csikós Sándor nevét em­líti, aki nemegyszer serkenti még nagyobb igényességre. Déván egy egészen közeli „me- diujng"'-r?h a y^ri.c^ó''^c4ftá;'^kín-) művész, a debreceni 'Csokonai Színház tag-' ja. Hihetetlen nagy szorgalma, felkészülése egy-egy darab bemutatására, előadásra, egy­fajta mércét jelent a rendező-férj számára is. Ehhez is méri a színészi erőfeszítéseket, melyet megkívánhat másoktól is, akik az ál­tala rendezett darabban játszanak. Konflik­tust legfeljebb az okoz, ha valaki nem ve­szi komolyan a szerepét, nem készül lel méltóan az előadásra ... Egyébként a rendező hatalma, vagy in­kább felelőssége végigkíséri a darabot az első bemutatótól az utolsó előadásig. Nem ér véget a munkája az első előadásokkal, később is akadnak finomítani valók, arhikor igyekszik felhasználni az előző előadások ta­pasztalatait. A rendező egyben néző is, aki ott ül a széksorok között és gondolkodva, elemezve tanulmányozza a játékot. Hol esik a játék intenzitása, a színészi teljesítmény, hol unatkozik, köhög, beszélget a közönség. Ezekből fontos következtetéseket von le. Mondhatjuk, olykor a közönségtől is tanul a rendező. A színház eléggé S“szl£ ták mondani — joggal. Szigorú munkarend szerint zajlanak a próbák, a bemutatók és amíg az évad tart, alig van pihenés. »Még­sem zárkózhat be a saját falai közé a szín­ház, nem élhet meg a külső kapcsolatok nél­kül. A színházi előadás közönsége az elsőd­leges kapcsolat, kétségtelen, de szükség van színpadon kívüli kapcsolatokra is. Nagy András László ezért is tartja csaknem a színházon belüli munkájával egyrangúnak a külső társadalmi jellegű munkákat, mint a „Hangsúly" című megyei irodalmi hangos folyóirat rendezését, az országos diáknapok szakmai zsűrizését és így tovább. De a kapcsolatoknak még van egy másik oldala is. a megyén túli. Ez sem mellékes a színház számára. Megmutatni magát az or­szágnak, a fővárosnak, megmérettetni. A fővárosi közönség tavaly is érdeklődéssel fo­gadta a nyíregyházi társulat vendégelőadá­sait, állták a hasonló társulatokkal a ver­senyt. Három feladatát említi, amelyek a követ­kező hónapokban várnak rá. Az egyik a már játszási stádiumban lévő Lúdas Matyi to­vábbi „karbantartása", de már készül egy Kányádi-darab színpadra vitelére is. A leg­izgalmasabb munka újra Ratkó Józsefhez köti, aki írja — vagy fordítja — az Antigo­nét. Nem sokára kiderül egy új fordítás, vagy egy új magyar Antigoné születik-e. A rendező izgalmát az adja, hogy ezúttal is kezdettől fogva szinte részese lehet az alko­tásnak. Persze a rendezői munka java akkor jön, amikor Ratkó megírja a darabot és hoz­zálátnak a színreviteléhez. Meglehet ekkor viszont a költő bíztatja, sarkallja, netán „piszkálja” majd a rendezőt. Változik a sze­rep ... Páll Géza Péterffy főorvos a műtőben, 1960-ban IN MEMÓRIÁM BÓNIS SÁMUEL (3.) II kortársak vélekedése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents