Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
Őszi hönyvünnep E bben az esztendőben is októberben rendezik meg a szövetkezeti könyvterjesztés kiemelkedő ünnepét az őszi megyei könyvheteket. Nem véletlenül választották ezt az időszakot sok évvel ezelőtt a könyvértékesítő szakma vezetői. Végezvén a betakarítás nagy munkálataival, most már lesz ideje a falusi embernek is elővenni a könyvet. Hosszú téli estéken régen fonókba, kukorica- morzsolóba és más vigadalomba jártak össze, ahol régi öregek meséltek hihetetlen történeteket, mostanában inkább csak szűk családi körben a tévét nézzük. Ez a könyvünnep viszont felhívja a figyelmünket az olvasás fontosságára, legyen szó akár arról, hogy gyermekünk felolvasását meghallgatjuk, akár kikapcsoló szépirodalomról, vagy újabb ismereteket adó szakkönyvekről. A mostani őszi megyei könyvheteket immár 25. alkalommal tartják meg. Erre az alkalomra a kiadók számos új kötettel jelentkeztek. A könyvek egy része már eljutott a kisebb könyvesboltokba is, a tájékoztatókban közölt, hamarosan megjelenő könyveket pedig elöjegy- zik. Gazdag a választék gyermekkönyvekből, ifjúsági művekből, kiadták a magyar és a külföldi szép- irodalom több klasszikusát, versek, művészeti és tanulmányköteteket találunk a polcokon az ismeretterjesztő, az útikönyvek, szótárak, lexikonok társaságában. Megyénk könyvesboltjaiban, Áfész-üzleteiben az elkövetkező hetekben a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítanak az olvasás népszerűsítésére, a könyvek megszerettetésére. Ünnepi kirakatokat pillant meg az utcai járókelő, sok helyen be sem kell menni a boltba, mert sátrakban, pavilonokban kínálják az olvasnivalót. Megyeszerte író- olvasó találkozókat szerveznek, több helyen lesznek az általános és középiskolákban rendhagyó irodalomórák. Megteremtik az alkalmat sok munkahelyen, intézményben a könyvárusítással egybekötött kiállításokra. Az őszi megyei könyvhetek szervező bizottsága: a Fogyasztási Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetsége, valamint a Fehérgyarmat és Vidéke Áfész igazgatósé- ga rendezésében a Fehérgyarmati Városi Tanács nagytermében tartják a megyei megnyitót október 21-én délután háromtól. A könyvünnepet méltató megnyitó beszéd után irodalmi műsort hallgathatnak meg a résztvevők. Baraksó Erzsébet i J Kiseszterga sorozatban Megkezdik a sorozatgyártását a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben a Trix 200-as kisesztergának. A BNV-n sikerrel bemutatkozott szerszámgép elsősorban kisebb gazdálkodó egységek hasznos berendezése lehet, de kisiparosok érdeklődésére is számítanak. Az első sorozatban száz darab esztergát készít a szövetkezet. Hétfőtől szekcióüléseken folytatják a munkát Tanácskozik a kulturális fórum SZOVJET EXPORTRA ötliteres ecetespaprika-konzervet készítenek a Nyíregyházi Konzervgyárban. Ebből a termékből belföldi forgalomba is jelentős mennyiség kerül. (Jávor László felvétele) Ösztönzők a termelésre Magasabb ár sertésért, baromfiért Zárt plenáris üléssel folytatódott az európai kulturális fórum tanácskozása pénteken a Budapest Kongresz- szusi Központban. A helsinki folyamatba illeszkedő madridi találkozón született döntés értelmében 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldöttei vitatják meg az alkotással, a kultúra terjesztésével és a kulturális együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket. A konferencia első három napján a delegációk képviselői nyílt plenáris üléseken mondották el nyitó felszólalásukat. A kulturális fórum a jövő hét elejétől szekciókban folytatja munkáját. A szovjet delegáció a kongresszusi központ épülete előtt. Középen Pjotr Gyemicsev, a küldöttség vezetője. AKÁC, NYÁR, TÖLGY Új erdők megyénkben Január elsejétől felemelik a sertés átvételi árát, ami a nagyüzemeknél átlagban 1 forint 50 filliért jelent kilogrammonként. Ezt az tette szükségessé, hogy az elmúlt években a tervezettől nagyobb mértékben nőtt a sertéstenyésztés, addig az idén erősen lecsökkent. Okai, hogy csökkent a világpiaci ára a sertéshúsnak, ugyanakkor az exportértékesítési lehetőség is kevesebb volt, ezért akadozott az átvétel. Emellett a termelési költségek is növekedtek tavaly és az idén, ami szintén az állatállomány csökkenésével járt. Hiszen az 1984-es aszályos időjárás nehezítette a takarmányellátást, az idei tél, a rendkívüli hideg növelte a veszteségeket, az eladási és átvételi nehézségek pedig továbbra is sújtották a termelőket. Ezt felismerte a kormányzat és szem előtt tartva a következő évek exportlehetőségeit, hogy biztos piaca lesz a megfelelő minőségű sertésnek, ösztönző intézkedéseket hoztak. Élő súlyra számítva átlagosan 1 forint 50 fillérrel emelkedik a nagyüzemi sertések kilónkénti átvételi ára. Természetesen ez differenciáltan jelentkezik, hiszen a 75—95 kilogramm közötti súlyú hasított állatok esetében az áremelkedés 3 forint 10 fillér, míg az ettől nagyobb, iletve kisebb súlyú sertéseknél szinten marad az ár, vagy csökken 30—90 fillérrel. Az élő sertések ára 2 forint 50 fillérrel, az exportra kerülő élő sertéseké pedig 2 forinttal lesz több január elsejétől. A nagyobb súlyra ösztönzés érdekében 1985. november elseje és 1986. március 31. közötti időszakban a hasított állapotban átvett sertéseket nem 75—95, hanem 75—100 kilogramm között sorolják minőségi osztályba. Változik az ár a kistermelői sertések esetében is, az átlagár 1,40 forinttal emelkedik kilónként. Emellett az árrendszer egyszerűsítése érdekében a több éves szerződési felárat, a 2 forint 50 fillért beépítik az alapárba. A legnagyobb árnövekedés a 95—120 kilogramm közötti sertéseknél lesz, ez 3 forint 80 fillér többletet jelent. A baromfipiacon tapasztalható élénkülés szükségessé teszi a baromfiállomány növelését is. Ezt segítheti elő az a 2 forintos kilónkénti időszakos felár, amely november elsejétől lép életbe a broilerekért. A többlet árualap megteremtése érdekében 1985. november elseje és 1986. március 31-e között további 50 filléres időszaki felárat adnak a broiler baromfiért. Ezekkel az árakkal megteremthetők a hazai ellátás, valamint a tőkés és szocialista export alapjai. Az új árakat pénteken ismertette a nagyüzemek szakemberei előtt Gál Ferenc, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője, (sb) Nyugdíjas termelőszövetkezeti elnököket köszöntöttek pénteken. A mezőgazdaságunk fejlesztésében élen járó egykori szövetkezeti vezetőket a TESZÖV ifjúsági bizottságának elnöke, Pásztor András üdvözölte, majd Hosszú László, a szövetség titkára beszélt megyénk mezőgazdasági helyzetéről, az előttünk álló legfontosabb feladatokról. A volt elnökök egyúttal megismerkedtek a vendéglátó rakamazi termelőszövetkezet mindennapi életével is, majd fehér asztal mellett elevenítették fel a régmúlt időket, a közös emlékeket. A képen a résztvevők egy csoportja. Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság másfél száz hektárral növelte erdőterületét. A mezőgazdasági nagyüzemek közül is kiemelkedik az apagyi, a máriapócsi és az újfehértói Vörös Hajnal Termelőszövetkezet, ahol évek óta nagy figyelmet fordítanak ebbéli kötelezettségeik teljesítésére is. A mostani tervidőszakban egyébként négyezer-ötszáz hektárral nőtt a megye ér- dőterülete, s az ezzel hetvenezer hektárra emelkedett. A következő tervidőszakban azonban a mostaninál is nagyobb tempóra lesz szükség, főleg a nagyüzemi mezőgazdálkodási művelésre alkalmatlan területeket kell majd erdősítéssel hasznosítani. B. G. Szabolcs-Szatmár nem tartozik hazánk legnagyobb erdőterülettel rendelkező országrészei közé, ám a lemaradást a szakemberek legalább részben igyekeznek behozni. Mint Kovács Gábortól, a Debreceni Erdőfelügyelőség nyíregyházi osztályának vezetőjétől megtudtuk, jelenleg tizenháromezer hektár folyamatban lévő erdősítésnek lehetnek megyénkben szemtanúi az emberek, melynek kétharmada felújító, egy- harmada pedig telepítő munka. Ebben az esztendőben kis híján ezeregyszáz hektáron történt meg az erdőfelújítás első kivitele, azaz ennyi területen került földbe a mag, illetve a csemete. A tényleges felújító munka azonban, mint már jeleztük ennél jóval nagyobb területet érint, de e tevékenységnek több fokozata van, s ez eltarthat évekig, amíg az erdő záródásának feltételei meg nem teremtődnek. Sajnos az idei erdőfelújítás nagysága elmaradt a tervezettnél, mintegy háromszáz hektárral kevesebb annál. Különösen a termelőszövetkezeteknél szembetűnő a lemaradás, melynek csak részben oka a kemény tél, a kései tavasz, a rövid ültetési idő. Pedig a kivágott fákat minél hamarabb pótolni kell, mert a terület gyorsan elvadul, s mind nehezebb lesz a gépek, az emberek dolga. A felújítással tehát nem dicsekedhetünk, ám az új erdők telepítésével annál inkább. A hatodik ötéves tervidőszak legsikeresebb esztendejét zártuk az idén, ezerháromszáz hektár új erdővel — vezet az akác, a nyár, a tölgy — gyarapodott a megye. S nem csak a telepítési kedv, de az elvégzett munka minősége is dicséretes: az elültetett csemeték túlnyomó többsége gyökeret vert, a korábbinál így jóval kevesebb energiát kell majd fordítani a pótlásra. A telepítésben egyébként a nemrég még elmarasztalt termelőszövetkezetek jártak az élen, csaknem kilencszáz- ötven hektárral gyarapították erdőterületüket. Százhetven hektárral követik őket az állami gazdaságok, míg a Vontatottan halad a felújítás XLII. évfolyam, 246. szám ARA: 2,20 FORINT 1985. október 19., szombat I
