Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
9 Kelet-Magyarország 1985. október 19. Nem kell ezután szegfűért Sasadra, Szombathelyre menni — mutatja büszkén Róka Imre, a közterület-fenntartó vállalat főmérnöke a szegfű- házat. A napokban átadásra kerülő hathajós tivegház Az új nyíregyházi szegfűház minden bizonnyal hosszú távra megoldja majd a virág- kedvelők, gavallérok gondját. A szemet gyönyörködtető új létesítményt a főmérnökkel járjuk körbe. Van idő a beszélgetésre, bemutatására, hiszen hosszabb időbe telik, NÉGY POFON — NÉGY ÉV Á harag rossz tanácsadó A halál mindig értelmetlen. ám mégis mindig megborzong az ember, ha olyan esetről hall, mint ami ez év nyarán Beregsurányban történt. Június 12-én Varga Béla 'tsz-tág megbeszélte nagybátyjával, Fülöp Ferenccel, hogy az másnap reggel a termelőszövetkezet fogatával feltölti a háztáji burgonyáját. Ez rendben is lett volna, ám a dolog menetét megzavarta, hogy Fülöpöt másnap sürgős munkára osztották be, így nem tudott eleget tenni ígéretének. Varga Béla emiatt igen nagy haragra gerjedt és hogy feldúlt idegeit, kissé csillapítsa^ már kora délelőtt betért az italboltba és. két féídeci ;pá- ; linkát — kísérőnek két üveg sört — le is hajtott hamarjában. A szerencsétlenség akkor kezdődött, amikor néhány perc múlva — a fogattal éppen arra vitt útja — megjelent az italboltban Fülöp Ferenc is. Varga meglátva nagybátyját rögtön élébe ment és ököllel .arcul ütötte. A további bántalmazást ekkor még az italboltvezető megakadályozta oly módon, hogy mindkettőjüket kiküldte az utcára. Itt Yar" ga ismét rátámadt Fülöpre és vagy három alkalommal arcul ütötte. A sovány, alacsony testalkatú szemüveges sértett nem tudott védekezni, hangtalanul a földre rogyott. Elered az orra vére, két foga is kitörött. Varga ezután felsegítette a lovas szekérre, felvette a földre esett szemüvegét és útjára bocsátotta rokonát. Fülöp Ferenc kihajtott a tsz- telepre, leadta a fogatot, majd megkezdte éjjeliőri szolgálatát. A hajnali órákban munkatársai halva ta lálták szolgálati helyén. Az orvosszakértők véleménye szerint a halál oka a központi idegrendszer, súlyos károsodása, keményburok alatti bevérzés, amely a nagy erejű ütések követ- keztében állt elő. Tulajdonképpen eddig tart a történet, ám mégis nehéz napirendre térni felette, Fülöp Ferenc a bereg- surányi temetőben alussza örök álmát, fejfájára vésve: élt 45 évet. Az ígéret Pálinkázás közben A lejtőn kentik Varga Béla felelősségét, amiért ittasan, szinte minden indok nélkül a halálba kergette Fülöp Ferencet. A Nyíregyházi Megyei Bíróság a napokban hirdetett ítéletet az ügyben, Varga Bélát halált okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek és 4 évi szabadságvesztésre ítélte. Egyben elrendelte az alkoholista vádlott kényszergyógyítását is. Az ítélet nem jogerős, mivel a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A 32. éves Varga Béla feleségétől : és- két gyermekétől hosszú időre távol, a börtön lakója, lelkében örökös bűntudattal. Pedig 5 évvel ezelőtt, amikor családot alapított, még biztosan nem így képzelte a jövőt. Hosszú éveken keresztül dolgozott traktorosként a termelőszövetkezetben, munkájával felettesei elégedettek voltak. Ha be is tért néha az italboltba, nem kötekedett ‘ senkit nem bántott. Aztán néhány évvel ezelőtt egyszerre csak minden megváltozott. Varga egyre gyakrabban nézett a pohár fenekére, ilyenkor agresszívvá, kötekedővé tette az ital. Tavaly augusztusban munkahelyén sem bírták már tovább elnézni magatartását- fegyelmi büntetésként leszállították a traktorról és növénytermesztőnek osztották be. Ez azonban Vargának nem volt elég. Ettől kezdve szinte naponta^ le- részegedett, aminek elsősorban családja itta meg a levét. Feleségét és gyermekeit elzavarta otthonról, a lakást többször is összetörte. Pedig Varga Bélát szinte az egész falu ismerte, nap mint nap találkoztak vele, látták hogyan csúszik a lejtőn egyre mélyebbre. Amit elmulasztottak, azt mar nem teheti jóvá az igazságszolgáltatás gépezete, sem rendőrség, sem ügyészség, sem pedig a bíróság. Itt mar csak megállapítják a puszta tényékét és alkalmazzak az állam büntető rendelkezéseit. , Természetes, hogy ezek a tények semmivel sem csőkör. Palotás Károly ügyész míg megnézhetjük a hatalmas üvegházat. A nagy légterű virágház alapterülete meghaladja a kétezer négyzetmétert, töibb mint 30 százalékkal növeli a vállalat üvegházainak területét. De talán ennél is többet mondó adat, hogy egyszerre 60 ezer palántát lehet ide telepíteni, ami az ötszöri forgást figyelembe véve évi háromszázezer szegfűt jelent. A virágok számára kívánatos optimális hőmérsékletet az alap- és pótfűtéssel kombinált váz- fűtéses rendszer szolgálja. A vállalat eddig jóval kevesebb szegfűt termesztett, mint amennyire szükség volt. A város ellátása érdekében eddig a távoli nagy elosztóktól kellett rendelni. Ezek pedig nem küldték mindig a legszebb virágjaikat gyakran, vagy a viszontagságos szállítást sínylette meg az áru. Ami tehát a minőséget, a harmatos frisseséget illeti, azzal ezután nem lesz gond. Reméljük, hogy a nagyobb mennyiségű termesztésnek, árcsökkentő szerepe is lesz. Az új szegfűházban már zöldellnek az új szegfűpázsitok. Az első szálak bizonyára sok örömet szereznek majd az Erzsébeteknek, Katalinoknak és Jolánoknak az idei névnapjukon. B. I. Nosztalgiamozi Nyíregyházán Újabb mozival bővült — az egyébként mozi szűkében lévő — megyeszékhely. Október 17-én megnyílt a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Házban a nosztalgiamozi, ahol ebben az évben Jávor Pál és Karádi Katalin közös filmjeit láthatják az érdeklődők: Halálos tavasz, Erzsébet királyné, Öpiumkeringő, Makrancos hölgy, Valamit visz a víz, Szováthy Éva. Januártól Pá- ger Antal filmjeit vetítik: ítél a Balaton, Pesti mese, Édes a bosszú, Péntek Rézi, A miniszter barátja, Erdélyi kastély. Márciustól Tolnay Klári filmjeit vetítik. Az előadások bérlettel látogathatók. Aszfalt és virág S lacsony, zömök ember áll a gőzölgő asztfalthegy mellett, s gesztusokkal magyaráz. Aztán megunja a sok beszédet, hozzákezd az elsimításhoz. Ég keze alatt a munka. Nyíregyháza, városközpont, kép , ,to ómba támad ás ’7 után. Észvesztő zaj, légkalapács, kompresszor, aszt- faittömörítő úthenger. Megzavarodott járókelők, ingerült építők. — Hát már hogyne lennék mérges, amikor összetapossák az ember munkáját. — A kis zömök ember dühösen néz, s kifakad. — Különben se nyilatkozom. A múltkor is kitettek bennünket az újságba, hogy káromkodunk... 11 Mihalik József, az útépítő brigád vezetője egykor szíjgyártó volt, aztán ötvenben beadta-az ipart. — Rossz idők jártak akkor a mesteremberekre mondja, majd észbekap. — Mondtam már, nem beszélek, ott vannak a főnökök, azok tudják, hogy néz majd ki ez a tér. Tíz perccel később aztán, mikor az építésvezető rábeszéli Mihalik Józsefet a „nyilatkozatra”: — Na, kérdezzen! Ha már ennyire köti az ebet a karóhoz. — Gyakran veszekszik a birgádjával? — Mindig. De már megszokták. Mit csináljak, ilyen rossz a természetem. Nem tudom elnézni a pocsék munkát. — Mióta útépítő? — Harmincöt éve. A budapesti asztfaltútépítő vállalatnál kezdtem, aztán tíz év után átjöttem a nyíregyházi tanácsi építőipari vállalathoz. Meguntam a csavargást, most már csak a megyében dolgozunk. — Merre épített utat a harmincöt esztendő során? — Zalaegerszeg, Veszprém. Fehérgyarmat, Ti- szavasvári... Itt Nyíregyházán nincs olyan út, ahol az én brigádom ne dolgozott volna. Az Északit, a Jósa várost, az Örökösföldet, mind mi asztfaltoztuk. — Hányás cipőt hord? — Hogy-hogy hányást? Ja. erre a gumicsizmaszerűségre gondol! Hőálló bakancs ez ... hát nem szorít. Van vagy negyvenötös. Egyébként harminckilences lábom van. De ezek az új csizmák nem érnek Kodályról a Kodály utca Érdekes levelet kapnak ezekben a napokban a nyíregyházi Kodály Zoltán utca lakói. A feladó a Hazafias Népfront Nyíregyházi Városi Bizottsága és a Magyar Kodály Társaság megyei csoportja, címzettjei pedig mindazok, akik a Kodályról elnevezett Utcában élnek, s ezzel a névvel naponta találkoznak. Kodály-hangversenyre hívják az itt lakókat és hozzátartozóikat azzal a céllal, hogy akinek a nevét talán naponta utcai címként emlegetik, annak munkásságáról, életéről többet megtudjanak. Az egyetemes zeneirodalom e halhatatlan alakjára Fa- sang Árpád zeneszerző, SZOT-díjas karnagy emlékezik, röviden ismertetve Kodály munkásságát, majd egy gyermek- és egy felnőttkórus a 4. számú iskola kórusa és a Nyíregyházi vegyes kar mutat be néhányat Kodály műveiből. A hangverseny színhelye az 1. számú gyakorlóiskola — a barna iskola a Jósavárosban —, időpontja október 28-án, hétfőn este hat óra. Természetesen azokat az érdeklődőket is szívesen látják a rendezők, akik nem a Kodály utcán laknak, de elsősorban az ő megjelenésükre számítanak. Felosztják a Sóstói erdőt? Telkeket fognak osztani a Sóstói erdő egy részén — terjedt el a hír. — Az arra vezető utat is szélesíteni fogják, melynek során veszélybe kerülnek az útszéli fák, hiszen újabb sávok létesítését már nem teszi lehetővé a terület. Megkérdeztük Veres István főépítészt, valóban igazak-e a hírek. — Ha a most árusítás alatt lévő telkek elfogynak, Sóstóhegyen a kiöregedett szőlők helyén osztunk fel újabb területeket. Az erdőhöz semmiképpen nem nyúlunk — sőt bővítjük —, hanem javasoljuk annak üdülő-, illetve gyógyhellyé nyilvánítását. Sóstóhegy lakóterületétől délre, a jelenlegivel megközelítőleg azonos területen létesítünk még erdőt. Ha a Sóstói út forgalma az elkövetkezendő 10—15 év alatt a becsléseknek megfelelően növekszik — folytatja Veres István — valószínűleg szélesíteni fogják. Ez egyelőre még nem indokolt, és anyagi lehetőségeink sem teszik lehetővé a munkák elkezdését. Ha erre majd sor kerül, a meglévő zöldterület megőrzése alapvető fontosságú feladatunk. MEGJEGYZÉSÜNK: gyorsítani kellene a védettség ügyét. Évek telnek érdemi intézkedés nélkül. Sokan tudnak róla, hogy például mások mellett 1982-ben a megyei természetbarát-szövetség is kérte, nyilvánítsák védetté a Sóstói erdőt. Egy levéltől eltekintve, még a mai napig sem reagáltak a kezdeményezésükre. Vannak értékes ritka növényeink, melyeknek megvédésére tervek készültek, de ezeket senki nem vette figyelembe, így ma már a kipusztulás szélén állnak. Csak remélhetjük, hogy most másképp lesz. (kertész) Mihalik József semmit, ez igen, ami a lábamon van.'Jó tíz éve a társam. — Meleg van. A Drinkbárba nem ugranak be egy- egy korsó sörre? — Ó, ki tudná azt megfizetni! Különben is munkaidőben .'.'.!? — Nem sajnálja a szíjgyártó mesterséget? — Hova sajnáljam már harmincöt év után!? Korábban neki-neki keseredtem, de szép ez az útépítés is. — Merre él? — Nyíregyházi vagyok én. Borbányán születtem, de ötvennyolcban a . tej- pörgyár mellett építettem. Ott van a vírágkértészetem is. — Kertészkedik? — Tudja milyen nagy virágbolond vagyok én ? Kaktuszokat gyűjtök, meg van egy kis virágházam. — Szép pénzt hozhat. — Hogy gondol ilyet! A virággal én nem üzletelek! Csak nevelem őket, mert szépek. — Nagy kertje van? — Ajaj! Tele van szőlővel. Jöjjön ki egyszer, el- borozgatunk! Na isten megáldja! Dolgom van. A frissen elsimított aszt- falton vékony deszkapalló, azon lehet beimbolyog- ni a szerkesztőségbe. Az ember persze hogy mellélép ... — Hát már maga is öszszetapossa az ember munkáját — csattan az öreg hangja. — Na megálljon, adok én nyilatkozatot majd magának ... ! Olyat, hogy ... ! Balogh Géza ^ #.#r r r I Szegfű százezrével
