Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-17 / 244. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. október 17. Együtt élő nemzedékek ereje Jubileumra készül az úttörőszövetség: 1986. június 2- án ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját a gyermek- mozgalom. Soha nem volt programokat és lóként új szemléletet kívánnak meghonosítani az évfordulón. Szerkesztőségi kerekasztal- beszélgetésünkön lappal Gergely megyei úttörőelnök, Gáspár Endréné ibrányi csapat- vezető, Ferenczi István nyír- madai iskolaigazgató és Vé- csei Mónika, a nyíregyházi 1-es gyakorlóiskola csapattitkára mondta el a jubileumi év elképzeléseit. A beszélgetésen szerkesztőségünket Tóth Kornélia képviselte. O Minden évben azt mondják az úttörő vezetők: ez különleges akcióév, most másat csinálunk, mint korábban. És lényegében a programok apáról fiúra hagyományozód- nak ... — Ez lényegében azért igaz, mert eddig „felülről” és „kívülről”, a felnőttek szervezték a gyermekeknek a programot. Két éve Miskolcon döntött úgy az úttörővezetők országos konferenciája, hogy cselekvő részvételt várnak a gyermekektől. Szervezzék meg, és főként találják ki maguknak, mivel foglalkoznának legszívesebben. S a felnőtt vezető maradjon tudatosan a háttérben — fejtegeti Lippai Gergely. — Mi azért szeretjük a magunk választotta programokat — igazolja a másik fél álláspontját Vécsei Mónika —, mert arra eljön mindenki, szervezés nélkül. Nem kell attól tartani, hogy nem sikerül a mások által kitalált verseny vagy más rendezvény, hanem mindenki bedobhatja az ötletét, s lényegében mi dönthetjük el, sikeres volt-e a programunk? O Születésnapi staféta címmel országos keretjátékot szerveztek, amelyet helyi tartalommal töltenek meg a pajtások. Szabolcs megyében mire helyezik a fő hangsúlyt? — Nem egész éves ünneplést akarunk — magyarázza Gáspár Endréné —, hanem a mozgalom története iránti figyelmet szeretnénk ébren tartani. Romantikus elemeket viszünk a programjainkba: titkosírással üzenünk, a feladatban, riadólánc viszi az üzenetet, baráti beszélgetésre hívjuk az alapító őrsvezetők egyikét, Berecz Károlyt. — Nem öncélú nosztalgiázásról van szó — folytatja Ferenczi István, a megyei úttörőelnökség mellett működő történeti bizottság vezetője, aki tagja az országos úttörőtörténeti bizottságnak is. — Csak a folytatásra érdemes hagyományokat ápoljuk, ami idejétmúlt, elvetjük. A cselekvésre késztető, önálló gondolkodást feltételező múltkutatással a jövőt formáljuk: szeretnénk szélesebb körű kapcsolatot kialakítani a társadalommal. Helyettesítenénk az eddigi intézményes együttműködést a személyes kapcsolattal. — Az én szüleim például őrsünket, a Makk Marcit hívA szerkesztőségi beszélgetés résztvevői: Lippai Gergely,. Vécsei Mónika, Gáspár Endréné, Ferenczi István, Tóth Kornélia. ták meg hozzánk családi őrsi foglalkozásra. Gyöngyvirágot szedtünk, sétáltunk és mindenekelőtt nagyot beszélgettünk a felnőttekkel. Izgalmasabb volt, mint a tanteremben tartott őrsi „óra”. O Tavaly Zánkán nyugdíjas-találkozót tartottak az úttörővárosban. Pedagógusok, munkások, régi vezetők — akik kedvet éreznek magukban — az úttörőmozgalom támogatása mellett tették le a voksot. Nálunk vannak-e követői a korábbiakban eretneknek tűnő elgondolásnak? —. Még most együtt él az a három nemzedék, akik annak idején az úttörőmozgalmat megszervezték. Az idősek gazdag tapasztalatait hiba figyelmen kívül hagyni. Mennyi vitalitás, ötlet van ezekben az emberekben! A mozgalom erkölcsiekben is nyer ezzel, mert a példa erejével nevel az idősebbek iránti tiszteletre. A nyugdíjasok aktivizálása pedig az ő alkotó energiáik kibontakoztatását szolgálja — mondta Lippai Gergely. — Reméljük, a jubileumi évben a társadalom több rétege is bekapcsolódik a gyermekprogramok alakításába. O Mivel gyarapodik megyénk gyermekmozgalma a jubileumi évben? — Szigligeten megnyílik Nyíregyháza úttörőtábora, Szurdokpüspökiben elkészül a nyírpazonyi néni ajándéktábora, Gyulaházán a megyei honvédelmi nevelőközpontot avatják és végül az országos hagyományőrző úttörőmúzeum épületét és gyűjteményét korszerűsítik Vaján — mondja Ferenczi István. — Történeti emlékülésen, jubileumi úttörőtalálkozón emlékezünk meg megyszerte a Magyar Úttörők Szövetsége 40 éves évfordulójára. A HAZUG Carlo Goldoni bizonyára csodagyereknek számított a maga korában, hiszen nyolcéves volt, amikor megírta első színdarabvázlatát. Korán eljegyezte magát a színházzal, amely Goldoni életében (1707—1793) még a co- media deli ’arte jegyében működött. Ez az itáliai vígjátékvázlaton és állandó jellemtípusokon alapuló, a párbeszédek vonatkozásában rögtönzött színjáték volt. Goldoni kamaszkorában megszökött otthonról, színésznek állt, s a jóképű fiú női szerepekben lépett fel. A szülői szigor azonban visszakényszerítette a józan, de unalmas polgári életbe. Jogot tanult, konzuli szolgálatot teljesített. Negyvenegy éves volt, amikor visszatért a színházba, hivatásos színpadi szerző lett. Volt olyan esztendő, hogy tizenhat darabot is írt. Életműve több száz műből áll. Ezekben kora társadalmáról, szokásairól, erkölcséről rajzol találó képet. Hősei — a kíváncsi, a hazug, a fecsegő, a fösvény vagy a nagyzoló — mindennapi lények, akik gyengeségeikkel, emberi indulataikkal közel hozzák a mindenkori nézőhoz korukat és világukat. A Móricz Zsigmond Színház Goldoni terjedelmes életművéből október 19-én A hazug című komédiát mutatja be. Gellert Péter rendező: — A darab a tizennyolcadik század közepén született, de bármelyik korban játszódhatna. A világot az illúziók, az érdekek és a felcserélhetőségek uralják. Ebben az értelmezésben Lelio, a hazug, kormédium, aki környezete hazugságaiból meríti a maga lehetőségeit. Kívül áll mindenen, mert nem hajlandó elfogadni a kor polgári morálját. Ez teszi lehetővé, hogy minden állapotba belehelyezkedjen. Nem ő a nevetséges, hanem rajta keresztül a komédia többi szereplőjéről derül ki, hogy alig van vagy egyáltalán nincs bennük érték. Goldoni darabja csábítana a comedia deli ’arte játékra, de ezeknek a figuráknak játékstílusban, mozgásban a magyar színházi hagyományban nincs múltja. Ezért inkább karaktereket állítunk színpadra. A komédia főbb szerepeit Schlanger András, Saárossy Kinga, Fon Gabi, Blaskó Balázs, Juhász György, Si- mor Ottó, Stettner Ottó játsszák. A díszletet Menczel Róbert m. v. tervezte, a jelmezek Laczó Henriette m. v. munkái. Goldoni komédiája Szabó Lőrinc szép fordításában szólal meg a nyíregyházi színpadon. Nagy István Attila Mátészalkai tapasztalatok Fűtésszezonról, takaréklángon A lakosság tüzelőanyag- ellátása volt a fő téma Mátészalkán a Hazafias Népfront városi bizottsága, a fogyasztók tanácsa és a városi szakmaközi bizottság ülésén a napokban. Bár október eleje valóságos nyarat hazudott körénk, sokakban él még a tavalyi tél végi szénhány, és ismert az is, hogy országosan most • is gond van a tüzelőellátással. A tanácskozás után Vizler Emilt, a városi tanács csoportvezetőjét, a fogyasztók tanácsa elnökét és Csatlós Sándort, a TÜZÉP-telep vezetőjét kérdeztük a város és városkörnyék tüzelőanyagellátásáról. Előjegyzés — Szükség volt erre a megbeszélésre. Nemcsak nálunk, hanem országosan is a társadalom egyik neuratikus pontja ez. Olvastunk róla, a rádióban hallunk erről a témáról, de az az igazság, hogy ki-ki a maga bőrén is érzi a gondokat — mondja a tanács csoportvezetője. — Az októberi nyár sem feledtette, hogy egyik napról a másikra lehet hideg. Megkezdődött a fűtési szezon, az ellátást vagy inkább úgy mondanám, hogy az alapellátást mindenképpen biztosítani kell. Hadd mondom el itt, hogy nemcsak naponta járunk a TÜZÉP-te- lepen, hanem a pártbizottság, a tanács és a TÜZÉP állandó kapcsolatban van egymással. A legutóbbi információ szerint bevezettük ugyanis az előjegyzési rendszert, körülbelül háromezren várnak szénre. Kapcsolatot kerestünk a bányákkal, az utóbbi napokban érkezett importszén is. Óvodának, iskolának soron kívül — A legfontosabbal akarom kezdeni: valamennyi közületünk, gyermekintézményünk kapott annyi tüzelőanyagot, hogy a hirtelen hideg idő se okozhasson problémákat — folytatja a TÜZÉP-telep vezetője. — Valóban háromezer körül van azoknak a száma, akik szénre várnak, ennyi az előjegyzések száma. Ehhez azonban tudni kell, hogy éppen a szénhiány miatt jó néhányan igyekeznek túlbiztosítani maA tárgyalóteremből Após kontra vő A családi háborúság férj és feleség között keletkezett, mégis az após járt rosszul ... A huszonöt éves nyíregyházi Papp Sándor június 8-án délután, Rozsrétbokor határában összeszólalkozott a feleségével, majd a „Pénzt olvasva ...” kezdetű népi mondás szellemében szája helyett a kezét használta. Az asszony kiáltásaira odasietett édesapja. P. Mihály, aki igyekezett megfékezni vejét. Papp ezen roppantul felbőszült, dulakodni kezdtek, kölcsönösen adtak a másiknak. A vő ütései és rúgásai következtében P. Mihálynak eltörött az egyik bordája is. vagyis súlyosan sérült. Papp Sándorné is megsérült könnyebben, s mivel gukat. Tavaly ilyenkor a telepünk forgalma 175 ezer mázsa szén volt. Most idén ősszel eddig 203 ezer mázsa szenet szállítottak ki a telepünkről. Ráadásul tavaly ilyenkor a közületek ellátottsága 80 százalékos volt, jelenleg pedig 40 százalékos. Ez azt jelenti, hogy mindenütt tudnak fűteni, de csak a később beérkező szén fedezi a teljes szükségletet. Jobban állunk annyival, hogy nemrégiben importszén érkezett a telepre. Kérjük is a kazánnal fűtőket, akik az előjegyzési íveken szerepelnek, hogy külön értesítés nélkül is jöjjenek a szénért. Most az a gondunk, hogy a szállítás is folyamatos legyen. A beszélgetésen megtudtuk: különös gonddal foglalkoztak az illetékesek azzal is, hogy a szén kiszállítása ne teremtsen lehetőséget az esetleg ügyeskedni akaró fuvarosoknak. Összehívták őket, megbeszélték, hogy 10 forintért szállítják a szén mázsáját. Ez azért fontos, mert jelentkeznek esetleg engedély nélkül fuvarozók is, és akkor a kispénzű vásárlók károsodnának. Fa van Csatlós Sándor további információja: — Folyamatosan tárgyalunk a bányákkal és hathatós segítséget kaptunk a tűzifaellátásban a fábiánházi termelőszövetkezettől. Mindent összevetve, ha túljutunk a tél kezdetén, vagyis a fűtési szezon kezdetén, akkor meggyőződéssel vallom, hogy kiegyensúlyozott ellátástJ tudunk teremteni, még akkor is, ha néhány kamrában most több a szén, mint amennyire valóban szükség van. Még egyet hadd mondjak el. A német importszén igen magas kalóriájú. Eszerint kell használni, mi a számlához fűtési tanácsokat is adunk. Kérjük a vásárlókat, hogy ezeket fogadják meg. Lesz-e elég szén? Még nincs elég, de lesz. A fogyasztók tanácsa a TÜZÉP vezetőjének helyzetismertetését elfogadta. A TÜZÉP pedig a lakosság türelmét kéri. Bartha Gábor ALMARINCSÜNK JÖVŐJÉÉRT A Szövetkezet c. hetilap szeptember 18-i számában Harmat László az új fehértói kutatóállomás igazgatója ismerteti az állomáson folyó gazdaságos alma- termesztési kísérleteket. A régi hagyományos „égbe nyúló” almafák helyett emer magasságnyi fákat látni a kutatóállomás mintaültetvényén. Az itt látható Gloster (NSZK-ban kikísérletezett fajta) ültetvény fái alacsonyak, koronái egyenletesen napoznak, kevesebb permetezőszert igényelnek, szüretelésük az elérhetőség miatt sokkal könnyebb, és egyenletes minőségű termést adnak. Köny- nyen szabályozható a fa optimális termésterheltsége, ezért egyszerre érhető el a minőség és az eltarthatóság követelménye. Ehhez a termesztési módhoz kerestek és találtak megfelelő fajtákat, hogy csak a Glostert és az Idaredet említsük. Az említettek honosítása mellett természetesen nem mondtak le a piros, fényes, és kedvelt jonatán jelenlegi tulajdonságainak javításáról sem. KÖZÖS GONDOLKODÁS, KÖZÖS CSELEKVÉS Horváth L. István interjúja a * Magyar Nemzet szeptember 19-i számában jelent meg. A szerző Soltészné Pádár Ilonával, Sza- bolcs-Szatmár megyei népfronttitkárral beszélget a népfrontmozgalom előtt álló legfőbb helyi tennivalóiról. A hátrányos helyzetben levő térségek fejlesztésére, ipartelepítésre, a közlekedés. az infrastuktúra javítására a kormány az idén jelentős összeget szavazott meg — mondja a megyei titkár. A népfront feladata most az, hogy aktívan közreműködjön a felhasználást célzó tervek előkészítésében. És itt az előkészítésen van a han- súly. Mert azután akarunk csak állást foglalni, amikor már meghallgattuk a lakosság javaslatait, nem elénk tett kész terveket akarunk véleményezni. A közeljövő jelentős tennivalójának tekintjük azt is — folytatja —, hogy a megye harminc- negyvenezres cigánynépességét kedvezőbb élet- és munkafeltételekhez segítsük. A gondok megismerése érdekében népfrontaktívák. hozzáértő szakemberek közreműködésével átfogó helyzetfeltáró vizsgálatba fogunk; olyan elemző szociografikus felmérést kívánunk készíteni, melyhez hasonló még nem készült a térségünkben. KIS TAVAK, TÁROLÓK Az októberi Turista Magazin folyóiratban olvashatjuk a Sóstóról és a vajai tóról szóló ismertető anyagot, mely Hazánk kis tavai, víztárolók cím alatt jelent meg. Néhány érdekes információ a vajai tóról. A község délnyugati részén találjuk a berkeszi főfolyás völgyében. A völgy egész kiterjedésében mezőgazdasági művelés alatt áll. Régebbi korokban a terület folyóvölgy volt és a kiszáradt folyóvölgybe sok helyen benyomult a futóhomok. A völgy fel- darabolása következtében lépcsőzetesen elhelyezkedő kisebb- nagyobb vizenyős medencék képződtek. A csatornák megépítése és a lecsapolás előtt a medencében mocsarak, tavak és lápok - keletkeztek. Ilyen állóvíz volt a mostani tároló elődje a vajai tó is. időben előterjesztette magánindítványát, férjét ezért is felelősségre vonta a bíróság. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Jenei Zoltán tanácsa így súlyos és könnyű testi sértés miatt vonta felelősségre Papp Sándort, akit mindezekért nyolc hónap börtönre és háromezer forint mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság két év próbaidőre felfüggesztette. A határozatban az is szerepel, hogy Papp Sándor ezentúl pártfogó felügyelet alatt áll, külön magatartási szabályként pedig előírta, nem látogathat nyilvános szórakozóhelyeket. Az ítélet jogerős. ÁRPÁD-HÁZI URALKODÓK JELVÉNYEI ÉS EREKLYÉI. Az első nemzeti dinasztia, az Árpád-ház királyainak jelvényeit és ereklyéit bemutató kiállítás nyílt október közepén a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az cmlékanyag mellett helyet kaptak az egyházi gyűjteményekben őrzött felbecsülhetetlen értékű műtárgyak és ereklyék is, mint például a „szent jobb”, amelyet magyar múzeumban még soha nem láthatott a közönség. A képen: Szent István király szarkofágoldallapjának részlete. (MTI fotó: Cser István felvétele)
