Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

2 KeJet-Magyarország 1985. október 15.-----------------------------------------------------------------------­­Kellett, nem kellett? Vakolatvita az Északi körúton Nyíregyházán az Északi körút 23., 25. és 27. számú négyemeletes lakóházak külső vakolata ránézésre szinte kifogástalannak lát­szott. Az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat megren­delésére a Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet szak­emberei a 25. és a 27. szá­mú ház vakolatát mégis teljesen leverték, majd he­lyette újat készítettek, és azt lefestették. Ezek a há­zak körülbelül 20 évesek, rajtuk a festék valóban megkopott. De vajon indo­kolt volt-e a régi vakolatot eltávolítani ? — Szerintünk egyáltalán nem volt indokolt — mond­ja Kardos Györgyné, aki a 25. szám alatt lakik. — Csak egy kis javítanivaló volt a ház homlokzatán. Merem állítani, hogy a la­kók túlnyomó többségének ez a véleménye. A Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet művezetője, Palicz György: — Az előkészítő munkák során arra számítottunk, hogy a 23. és a 25. számú házon csak vakolatjavítást, majd festést kell végezni. De amint az állványt elké­szítettük, s hozzáláttunk a javításhoz, akkor derült ki, hogy a ránézésre teljesen jónak látszó vakolatrésze­ket is csak kevés választja el a lehullástól. Ha kőmű­veskalapáccsal megkopog­tattuk, mély (döngő) han­got adott, ami azt jelenti: korántsem tömör, szilárd, vagyis jól funkcionáló va­kolattal van dolgunk. A ja­vítás során a régi vakolat nagy darabokban hullott. De amelyik rész ép volt, azt viszont alig lehetett le­verni, azonban azt már nem volt értelme a homlokzaton hagyni, hiszen az az új va­kolat felhordását jelentő­sen megnehezítette volna és szerintünk esztétikailag sem lett volna szerencsés megoldás. Az épület körüli állvá­nyon Szilágyi András, Fe­kete Mihály, valamint Baksi László, a Nyíregyhá­zi Építőipari Szövetkezet kőművesei dolgoznak. Tő­lük is megkérdeztem: a má­sik két épületet indokolt volt-e újra vakolni? — Igen — válaszolják. — Alig értünk hozzá, a szem­re ép részekről is nagy da­rabokban hullott a vakolat. A műszaki ellenőr véle­ménye is az volt: nincs más választás. Mindezek után — már csak azért is, mivel az ál­lításuk ellenkezője nem bi­zonyítható — higgyünk a szakembereknek. (cselényi) J Mától fűtik a távfűtéses lakásokat A legtöbb távfűtéses la­kásban rriár tegnap este érez­hető volt, hogy langyosod­nak a radiátorok, s mára mindenütt fel is melegsze­nek. Amint a SZABOLCSHŐ Vállalat vezetőitől megtud­tuk: hétfőn hozzáláttak a vezetékhálózat felfűtéséhez. Mivel a nyáron belevegesőd- tek a radiátorok, így légte­leníteni kell minden lakás­ban a rendszert. Előfordul­hat, hogy egy-egy házban, lépcsőházban valamilyen hi­ba miatt nem melegszenek fel a radiátorok, az ilyen he­lyen lakókat arra kérik, hogy Októbertől folytatódik Nyíregyházán a víz-, vala­mint csatornamű-kezelő szakmunkásképzés. Azon a szabolcsiakon kívül Borsod, Hajdú és Heves megyeiek is részt vesznek. Hasonló fel­nőttképzés az országban Nyíregyházán kívül csak négy helyen van. A bentlakásos intenzív tanfolyam hallgatóit közis­mereti képzésben a 110. szak­munkásképző intézet taná­rai részesítik, míg a szakmai ismereteket a Szabolcs-Szat- már megyei Víz- és Csator­namű Vállalat szakemberei oktatják számukra. A kép­zésben részt vevők egy hé­tig iskolában, egy hétig gya­korlaton vannak. Ez utóbbit ki-ki saját munkahelyén töl­ti. Októbertől vízműkezelés­sel 25, a csatornamű-kezelés­sel pedig 20 dolgozó ismer­kedik. A Szavicsav nyíregyházi, Tó utcai telepén ez év júniu­sában adták át rendeltetésé­nek a 4,5 millió forintért épített tanpályát, amely a gyakorlati tudnivalók elsajá-. tításához nyújt jó lehetősé­get. Szentpáli Sándor, a Szavi­csav szakoktatási előadója el­mondta, hogy a tanfolyam elvégzése után a hallgatók víz-, valamint csatornamű­kezelői szakmunkás-bizonyít­ványt kapnak. E szakemberekre nagy szükség van, annál is in­kább, mert a korszerű víz-, továbbá csatornaművek biz­tonságos üzemeltetése ko­moly szaktudást igényel. S különösen megyénkben, ahol növekszik a vízművel ren­delkező községek száma, a vállalat az említett szakem­berképzéssel biztosítja a víz-, valamint a csatornamű­veket kezelő, karbantartó jelezzék a problémájukat, s a hibát sürgősen kijavítják. A fűtési díj egyébként egy fűtési szezonra — október 15- től április 15-ig — légköb­méterenként 28,80-ba kerül, amelyhez az állam annak közel másfélszeresét (146 százalékot) tesz hozzá. A táv­fűtés díját egyenletesen osztják el, tehát ugyanany- nyit kell fizetni akkor is, ha a külső hőmérséklet mi­att csak langyosak a radiá­torok, de akkor is, ha a nagy hidegben lényegesen nagyobb fűtésre van szükség. személyzetet. Hasonló képe­sítést nyújtó oktatás folyik a 110. sz. szakmunkásképző nappali tagozatán is. A víz­műkezelő szakmunkások a lakossági vízbekötéseket is el tudják végezni. (csgy) Csendtemetö? n utópufogás, fékcsikorgás veri fel mostanában a nyíregyházi Északi te­mető békéjét a kegyele­tüket leróni igyekvők nagy meg­döbbenésére. Vasárnap délután egy fél óra alatt például 10 személyautó is megzavarta a gyászolók csendjét. A temető Pazonyi úti bejáratánál pedig ott a felirat: gépjármüvei behaj­tani tilos. Ogy látszik, a portás mit sem tud erről, hiszen ő engedi be a sírhoz is autóval igyekvőket. A szemlélő már-már hajlandó azt hinni, nem véletlenül te­szi ... (b. i.) Ebben az évadban is tartani tudja a művészi színvonalat az Országos Filharmónia, öt zene­kari és egy kamaraelőadás van a nyíregyházi sorozatban. A nyitókoncertet követően a Szabolcsi szimfonikus zenekar november 20-i hangversenyén a nyíregyházi születésű Kovács Zoltán Haydn: Trombitaverse­nyét mutatja be. Elhangzik még a műsorban Händel: Tűzijáték­zenéje és Bach: Parasztkantátá­ja. A Budapesti vonósok (művé­szeti vezető: Botvay Károly) VISSZHANG: Vasárnap délelőtt? Az utóbbi időben lap­juk hasábjain egyre gyakrabban találkoztam azzal az észrevétellel, hogy a város, Nyíregyháza kul­turális rendezvényeire csak gyér látogató kí­váncsi. Ezt a hírt olvas­hattam az október 1-i Kelet-Magyarországban is, ahol B. E. tette szóvá: mi az oka, hogy csak néhá- nyan voltak jelen Farkas- házy Tivadar műsorán is. Nem tudom kinek jó az, hogy rendre vasárnap délelőtt rendeznek külön­féle — többnyire nívós — kulturális alkalmakat, ki­zárva ezzel a érdeklődők nagy részét. Az irodalmi kávéház­zal kapcsolatban gyak­ran az jut eszembe: ta­lán direkt a háztartási munkák elől menekülő férjekre gondoltak ezzel az időponttal? Ugyan­csak a Kelet-Magyaror- szág egyik számában ta­lálkoztam azzal a hírrel, hogy a színház vasárnapi matiné előadásokat fog indítani. Szeretném kér­ni az illetékeseket, hogy délután mutassák be a darabokat, hiszen mi, anyák együtt szeretnénk tölteni a vasárnapot gye­rekeinkkel. Az illem is azt diktál­ja, hogy teljes nevet használjak, én mégis ar­ra kérem, csak kezdőbe­tűimet tűntessék fel. Köszönettel: P. F.-né (teljes név és cím) k _______________> hangversenyén december 11-én Vivaldi-, Bach-, Haydn- és Mo- zart-művek hangzanak el. A február 25-i Csajkovszkij-esten szovjet hegedűművész, Alexandr Melnyikov, a D-dúr hegedűver­senyt adja elő. A Szabolcsi szim­fonikusokat március 26-án ven­dégkarmester, Medveczki Ádám vezényli. A sorozat zárókoncert­jén, május 13-án nagyszabású oratorikus művet szólaltatnak meg debreceni művészek, Hän­del: Saul című oratóriumát. RITKA SZAKMA Vizmiíkezelők oktatása Bérleti hangversenyek Vadász, a lyúkvadász Június első felében Tisza- lökön több baromfiólat talál­tak üresen reggelre. A nyo­mok egyértelműen mutatták, hogy a tyúkokat csak „két­lábú róka” lophatta el. Először június 4-én éjjel a Damjanich utca 40. alatti ház udvarára mászott be va­laki a kerítésen keresztül. A tyúkól tetőszerkezetét kezd­te bontani. Már majdnem si­ker koronázta munkáját, amikor a (házőrző ku­tya észrevette és hangos ugatással a házigazdát is fel­ébresztette. A tolvaj így kénytelen volt kereket olda­ni. A kudarc azonban nem szegte kedvét. Két nap múl­va az éjszakai órákban a József Attila utca 28. alat­ti ház udvarára tért be, ter­mészetesen itt is a kerítésen keresztül. Rövid terepszem­le után felfedezte, hogy a tyúkokat az istállóban tart­ják. Három lakat közül az alsót lefeszítette, és az ajtót a sarkából kiemelte. A zsákmány tizennyolc tyúk, több mint kettőezer forint értékben. Három nap múlva vissza­tért ugyanide. Már csak két lakat állta útját, ezeket le­feszítette. Ennek az akciónak hét tyúk, egy kakas és húsz rántani való csirke látta ká­rát. A holdas nyári éjszaka szinte csábította a tyúktol­vajt az éjszakai portyákra. Pár nap múlva az Irinyi ut­ca 2. alatti ház udvarára ju­tott be, ahol a lezárt ól aj­taját kifeszítette, és hat tyúkot ellopott. A nyomok Vadász Gyula 25 éves, büntetett előéletű tiszalöki lakoshoz vezettek, aki nappal az állami gazda­ságban segédmunkásként dolgozott, éjszaka azonban tyúkokra vadászott. A bíróság Vadászt 6 hó­napi, börtönben végrehajt­ható szabadságvesztésre ítél­te és kötelezte az általa oko­zott 4900 forint kár megté­rítésére. Az ítélet jogerős. (m. f.) Felújították, szépen helyrehozták a kocsordi református templomot. A parókia székelykapuját is eredeti állapotba állították helyre. (Elek Emil felvétele) Csendélet az üzemben. Olajtároló — ma. A dolgozókat közvetlenül fenyegető veszély miatt a me­gyei munkavédelmi felügyelőség tegnap délután két órakor bezáratta a Nyíregyházi Műanyag- és Fényképészipari Szö­vetkezet Szikla utcai műanyagüzemét. A három műszak­ban dolgozó mintegy 60 ember mostantól a veszély elhá­rításáig vagy átlagkeresetet kap, vagy bevonják őket a rend megteremtésébe. Kevesen tudják, hol van Nyíregyházán a Szikla utca, hiszen a Tiszavasvári úti fe­lüljáróról lefelé haladva úgy elsuhan az ember mellette, hogy észre sem veszi: ott is utca van. A kátyús, gidres- gödrös, alig járható út elejé­re valamikor az állami gaz­daság épített szervizüzemet, ezt vette meg jó tíz éve a nyíregyházi fényképész szö­vetkezet. Gépeket szereztek, hozzáláttak műanyag termé­kek gyártásához. Mostoha körülmények A körülmények — bele­értve a munkakörülményeket is — kezdettől meglehetősen mostohák voltak, tavaly pe­dig már olyannyira azzá vál­tak, hogy dr. Pawlik László munkavédelmi felügyelő há­rom fröccsöntőgépet leállít­tatott, mert azokon életve­szélyes volt a termelés. Meg­bírságolták a szövetkezet el­nökét és az üzemvezetőt is, határozatot hoztak a szabály­talanságok megszüntetésére és már éppen készültek az utóellenőrzésre, amikor le­velet kaptak a megyei tanács általános elnökhelyettesétől, amelyben az állt, hogy a műanyagüzem működésével kapcsolatban évek óta, s most is rendszeresen bejelentések érkeznek a tanácshoz, állan­dó témája ez a tisztségvise­lők fogadóóráján is, ezért október 14-én délelőtt tíz órára egy helyszíni vizsgála­tot ütemezett be, amelyre természetesen meghívta a munkavédelmi felügyelősé­get. A szemle délelőtt tízkor elkezdődött, s délután kettő­kor bezárt az üzem. Kartonnal bélelt ajtó Az udvar állapotára kár szót vesztegetni, olyan költői a rendetlenség, s már az sem csoda, hogy olajos sáron ke­resztül lehet belépni az üveg helyett kartonnal „bélelt” be­járati ajtón. Az első gép — természetesen feszültség alatt — olajos vízben áll, a fröccs­öntőgépek között arasznyi fűrészpor sem képes felinni az olajat, az elektromos fő­kapcsolót papírral torlaszol­ták el, hogy ha netán zárlat keletkezne, porig égne min­den, mire valaki eljutna az áramtalanítás gondolatáig. A másik üzemrészben a változatosság kedvéért mű­anyag kosarakkal torlaszol­ták el a főkapcsolót, a tető beázik, a vályogfal repede­zett, egy statikai vizsgálat aligha merné megállapítani, hogy napokon belül nem dől össze. Az udvari olajtároló hordóit farostlemezek vá­lasztják el egymástól, a má­sik üzemben a nagyfeszültsé­gű kapcsolószekrények tárva- nyitva mindenki előtt, pedig ha bárki belenyúl, az életé­be kerül. Egy alapanyagot keverő betonkeverő dugaszoló villáján az érintésvédelmi szál kiszakadt, természetesen ez is életveszélyes, s mond­ják, hogy ilyesmi miatt éven­te több ember veszíti életét itt a megyében is. Az már nem is meglepő, hogy az elektromos kapcsoló itt is megközelíthetetlen, csak itt ,papírzsákok állják el az utat, mint ahogy a kijáratot sem lehet tőlük csak bakugrások­kal megközelíteni. Munka- feltételekre van szükség A műanyagüzem hatvan dolgozója a korábbi években 35—40 milliót termelt, az idén — ha folytatni tudják majd a termelést — örülnek, ha 25 millió összejön. Nem nagy összeg ez, nagyüzemi mértékkel nézve, de ennek a kisüzemnek az, s az a hat­van embernek is, akikért — nem a munkavédelmi fel­ügyelőség utasítására — már rég legalább elviselhetővé kellett volna tenni a mun­kakörülményéket. Balogh József A tárgyalóteremből Á dolgozókat közvetlenül fenyegető veszély miatt Bezárattak egy üzemet

Next

/
Thumbnails
Contents