Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-15 / 242. szám
A kultúra hatalma 1 ár régen nem vita tárgya az, hogy a kultúrának hatalma, méghozzá egé- • szén sajátos hatalma van. Nem ismer határokat, keresztültör mindenféle érdeken, és előbb vagy utóbb minden haladó gondolkodású emberhez eljut. Innen fakad az, hogy minden reakciós rendszer valamilyen formában alapvetően kultúraellenes, s minden haladó rendszer nagymértékben támogatja a kultúrát. S a kultúra eme sajátossága teszi lehetővé, hogy létrejött az európai kulturális fórum, s nem kis megtiszteltetés számunkra, hogy mától éppen Budapest lehet otthona ennek az igen fontos tanácskozásnak. Akkor, amikor az utóbbi évtizedben nemegyszer tanúi voltunk és vagyunk élesedő politikai ellentéteknek, fegyverkezési versenynek, nem lehet eléggé értékelni az ezzel szemben álló, s immár tíz éve tartó, a helsinki értekezleten deklará- lódott folyamatot, mely az európai biztonságot és együttműködést szolgálja. Harmincöt ország képvise- ; lője vesz részt a kulturális fórumon, különböző anyanyelvű küldöttek fejtik ki nézeteiket a legfontosabb kulturális kérdésekről. De a harmincöt ország képviselőjének közös anyanyelve is van, s az nem más, mint az európai kulturális anya- I nyelv. Természetesen minden » országnak, népnek, nemze■ tiségnek megvan a maga { története. De létezik egy i európai történelem is, mely valahol a görög szigetvilágban keletkezett, s melyet Marx az emberiség normális gyermekkorának nevezett. A kitűnő angol mar- , xista történész pedig, Gor- dón Childe az európai civi■ lizáció bölcsőjeként tekin- ; tett a hajdani homéroszi : világra. S nem patetikus kijelentés, hogy ami három! ezer évvel ezelőtt kezdődött a görög szigeteken, annak ; egyenes, ha nem is konflik- i tusmentes folytatása az, ■ ami a napokban Budapes- ] ten történik. Mert mit is jelent a gö- | rög kultúra? Nem többet és I nem is kevesebbet, mint | azt, hogy egyáltalán kultú- j ráról beszélhetünk. A trójai ! háború az a nagy vízválasz- j tó, ahol eldőlt: a nyers erő- J szakot végérvényesen le- í győzi a bölcsesség, Aresz I világa felett Athene győz. í Sajnos, az évezredek során j ez csak végső fokon bizo- i nyúlt igaznak, mert nem- I egyszer az erőszak, az os- i tóba kegyetlenség jutott ; időlegesen pozícióhoz. De legyőzni soha nem volt képes a kultúrát. S még valami, nem kevésbé fontos dolog tudatosult a homéroszi világban. A győztes görögök meglátván a trójai főpap, Laokoon és fiai tragédiáját, sírásra fakadtak, a barbár trójaiak pedig szá- I ráz szemmel, a megrendü- \ lés legcsekélyebb jele nél- i kül fogadták az esetet. Az érzékenység a törté- i nelem folyamán először itt | merült fel, mint a kultúra 1 elengedhetetlen feltétele. Az I ember történetileg szer- ! zett, megszenvedett tulaj- j donsága, hogy akkor is ér- I zékenyen reagál környezetének, szűkebb és tágabb világának eseményeire, ha azok nem befolyásolják közvetlenül az ö életét. Mert éppen az érzékenység teszi lehetővé annak megértését, hogy mindenegyes ember az egész emberiség része, s éppen ezért az emberiség ügye végső fokon minden egyes ember személyes ügye is. Manapság, az űrfegyve- I rek korában, egyre világoV ______ sabb mindenki számára, hogy nem lehetnek parti- í kuláris érdekek, hogy pz ’ európai biztonság és együtt- J működés része az általános \ leszerelés és béke ügyének. | Mégis, éppen a kulturális ; hagyományok miatt az általános felelősség mellett - beszélhetünk egy speciális í európai felelősségről, ép- | pen a közös európai történelem jogán. De senki ne . I gondolja, hogy ha európai múltról, közös gyökerekről, a görög-római és zsidó-keresztény mitológiáról beszélünk, valamiféle múltba fordulásról volna szó. Éppen ellenkezőleg. Európa népeinek van közös múltja, de a tét az, hogy jövője is legyen. Nap mint nap láthatjuk, az együttműködésnek, a különböző társadalmak, államok közeledésének sok módja van. Lehet politikai, gazdasági, tudományos stb. kapcsolat, s ezen belül is számtalan lehetőség. De nincs olyan jelentéktelennek tűnő együttműködés, mely valójában ne jelentene egy apró lépést előre. Ebben a folyamatban a kulturális területek kiemelkedő szerephez jutnak. Miért? Nagyon egyszerű, s ugyanakkor nagyon nehéz erre válaszolni. Illyés Gyula Bartók című versében így ír: „... beh üdvös irt adsz azzal, hogy a jaj siralmát, ami fakadna belőlünk, de nem fakadhat, mi helyettünk — kik szív-némaságra születtünk — kizenged idegen húrjaival Igen, a művészet képes arra, amire semmi más nem képes, hogy amit az emberek még nem tudnak kimondani, amit a politikus, a tudós talán még nem lát világosan, amely jelenség még éppen csak körvonalazódik, a művészet a maga sajátos eszközeivel kifejezésre juttassa. A művészet nem hazudhat soha, mert akkor nem művészet, de — ismét Illyés szavaival — „Ki szépen kimondja a rettenetét, azzal föl is oldja.” j A művészi igazság mindig humanista, nem a rettenet, a borzalom szolgálata a célja; ellenkezőleg: az emberi világ harmóniájának megteremtése s megőrzése. Az európai kulturális fórum feladata éppen az, hogy a harmincöt ország megismerje egymás értékeit, hogy a harmincöt európai ország minél több figyelmet fordítson arra, hogy a kulturális alkotások eljussanak a legilletékesebbekhez, a széles tömegekhez, mert akkor annál kevesebb lesz az előítélet más népek, országok iránt. z emberek egyenlősége sok helyütt még poli- ' M tikai harc kérdése, a művészetben azonban evidencia. A művészetben magától értetődik, hogy minden ember egyenlő, minden érték, bárhol is jött létre, az emberiség kincse. De bármennyire is evidens a művészet, a kultúra hatalma, szükség van ennek tudatosítására. Ezért , foglalkozik a fórum a nevelés, a kutatás, az együttműködés problémakörével is. Minél több értő és érző ember látóköre tágul azál- j tál, hogy más országok, né- ! pék életét, múltját, hagyó- j mányait megismeri, annál ; eredményesebb az egymás megbecsülését, tiszteletben- tartását szolgáló minden erőfeszítés. Az együttműködés tehát a biztonság feltétele, az együttműködés pedig nagymértékben függ egymás sokoldalú megismerésétől, közös és sajátos értékeinek felfedezésétől. Hermann Istvá4 I Megérkeztek a delegációk az európai kulturális fórumra A ma nyíló európai kulturális fórumra megérkeztek a delegációk. A képen a Pjotr Gyemicsev vezette szovjet küldöttség egy csoportja Köpeczi Béla társaságában a repülőtéren. Szovjet békeküldöttség megyénkben A szolidaritási hónap keretében szovjet békeküldöttség érkezett október 14-én Szabolcs-Szatmárba a Szovjetunió Kárpátontúli területéről, Ungvárról. A háromtagú küldöttség vezetője Bállá László, az ungvári békevédelmi tanács szervező titkára, a Kárpáti Igaz Szó című magyar nyelvű lap főszerkesztője. A vendégek hétfőn délelőtt látogatást tettek a Hazafias Népfront megyei bizottságánál, ahol Soltészáé Pádár Ilona megyei titkár adott tájékoztatást, majd a megyei pártbizottságon találkoztak Ekler Györggyel, a megyei pártbizottság titkárával. Itt-tartózkodásuk első napján a nyíregyházi tejipari vállalatnál tanulmányozták a békemunkát. Kedden Tokajjal ismerkednek, majd a ra- kamazi Cipész Szövetkezetben találkozón vesznek részt. Szerdán a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz üvegipari telepét látogatják meg, délután pedig találkoznak a Ke- let-Magyarország szerkesztőségének vezető munkatársaival. Többet tenni a környezetért Ülést tartott a népfront megyei elnöksége Megyénkben a környezeti károk kisebbek az országos átlagnál — állapították meg a Hazafias Népfront megyei elnökségének ülésén —, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek megoldásra váró gondok. A népfront megyei elnöksége október 14-én, délután tartott ülésén megvitatta a mozgalom környezetvédelmi feladatait. Közismert, hogy a környezetvédelem elsősorban állami feladat, de sokat tehetnek érte a társadalmi és tömegszervezetek is. A népfront — mint ezt egy korábbi feladatterv is tartalmazza — elsősorban a környezetvédelmi ismeretek terjesztésével, az úgynevezett környezetvédelmi reflexek kialakításának elősegítésével, különféle kezdeményezésekkel, a vizek, erdők, fák védelmével járulhat hozzá a társadalmi méretű és mindenkit érintő feladat folyamatos napirenden tartásához. Az ülésen elhangzott: a népfront sajátos politikai, mozgalmi lehetőségeit kihasználva egyre több embert nyer meg a cselekvő környezetvédelem és kömyezetfej- lesztés ügyének. A népfront megyei környezetvédelmi bizottsága — amely az előterjesztést is készítette — megállapítása szerint a környezet helyzete a közhangulat alakulásának is fontos tényezőjévé vált. Elismerésre méltó eredményekről adhatnak számot a népfronttestületek is, sikerült lelassítani a környezetrombolás folyamatát, sőt néhol javulásról is érkeznek jelzések. Ugyanakkor felelősségteljesen sürgetik a régóta megoldatlan kérdésekben az elmozdulást. Több bizottsági ülésen tartották szükségesnek a hatósági szigor növelését a talajvízszennyezőkkel, illegális szemétlerakókkal, szemetelőkkel, engedély nélküli fakitermelőkkel szemben. A népfrontmunkában továbbra is kiemelt hangsúlyt kap a környezetvédelmi ismeretek terjesztése. A megyei környezetvédelmi bizottság tagjai tájékozódtak a megye két főiskoláján a környezetvédelmi oktatás lehetőségeiről, helyzetéről is. A tapasztalatok szerint a tanárképző főiskolán végzett általános iskolai tanárok nemcsak szaktanárként, hanem a kisebb-nagyobb közösségekben a népfront társadalmi aktivistáiként is fontos szerepet vállalnak az ismeretek terjesztésében. A népfront által szervezett társadalmi munkák közül kiemelkedik a fásítás — hangoztatták. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa évente 350 ezer forintot juttat a megyének belterületi fásításra, iskolaerdők, mini arborétumok, parkok kialakítására. Az erdőfelügyelőség évi 150 ezer forintjával együtt a VI. ötéves tervidőszakban 2,5 millió forintot költöttek facsemete-vásárlásra. Azok a települések részesülnek a kedvezményben, amelyek felkészültek a fásításra, gondozzák, óvják is azokat. Az ülésen tájékoztató hangzott el a művészetpolitikai munka mozgalmi feladatairól, majd javaslatot fogadtak el a megyei tanács által ala- kítandó bizottságok elnökeinek és tagjainak személyére. Hétvégi almaszüret Bár a hét végén lehűlt az idő és sok helyen az eső is csepergett, nem szűnő tempóval szedték és válogatták megyeszerte az almát. A nyírbátori határőrség katonái eddig tíz tsz-ben és két állami gazdaságban jártak almát szedni. Szombaton a Matu- zsa György, a Dilsky Aurél és a Báthori István szocialista brigád tagjai az évek óta kialakult hagyomány ápolása jegyében Piricsén, az Egyesült Erő Termelőszövetkezetben segédkeztek kommunista műszak keretében az almaszedésben. Mátészalkán a Szamos menti Állami Tangazdaság almaválogató brigádja a hét végén a háztáji kertekben segítette a szovjet exportra menő alma csomagolását. A képen a brigád Böjti István kertjében nyújt segítséget a csomagoláshoz. (Fekete, Zsoldos) Szüretelő határőrök Piricsén. Háztájiban segít a tangazdaság altnaválogató brigádja. XLH. évfolyam, 242. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. október 15., kedd Bezárattak egy üzemet (2. oldal) „A munka- fegyelmet megköveteljük...“ (3. oldal)
