Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

A kultúra hatalma 1 ár régen nem vita tárgya az, hogy a kultú­rának hatalma, méghozzá egé- • szén sajátos ha­talma van. Nem ismer ha­tárokat, keresztültör min­denféle érdeken, és előbb vagy utóbb minden haladó gondolkodású emberhez el­jut. Innen fakad az, hogy minden reakciós rendszer valamilyen formában alap­vetően kultúraellenes, s minden haladó rendszer nagymértékben támogatja a kultúrát. S a kultúra eme sajátos­sága teszi lehetővé, hogy létrejött az európai kultu­rális fórum, s nem kis megtiszteltetés számunkra, hogy mától éppen Budapest lehet otthona ennek az igen fontos tanácskozásnak. Ak­kor, amikor az utóbbi év­tizedben nemegyszer tanúi voltunk és vagyunk élese­dő politikai ellentéteknek, fegyverkezési versenynek, nem lehet eléggé értékelni az ezzel szemben álló, s immár tíz éve tartó, a hel­sinki értekezleten deklará- lódott folyamatot, mely az európai biztonságot és együttműködést szolgálja. Harmincöt ország képvise- ; lője vesz részt a kulturális fórumon, különböző anya­nyelvű küldöttek fejtik ki nézeteiket a legfontosabb kulturális kérdésekről. De a harmincöt ország képviselő­jének közös anyanyelve is van, s az nem más, mint az európai kulturális anya- I nyelv. Természetesen minden » országnak, népnek, nemze­■ tiségnek megvan a maga { története. De létezik egy i európai történelem is, mely valahol a görög szigetvilág­ban keletkezett, s melyet Marx az emberiség normá­lis gyermekkorának neve­zett. A kitűnő angol mar- , xista történész pedig, Gor- dón Childe az európai civi­■ lizáció bölcsőjeként tekin- ; tett a hajdani homéroszi : világra. S nem patetikus ki­jelentés, hogy ami három­! ezer évvel ezelőtt kezdődött a görög szigeteken, annak ; egyenes, ha nem is konflik- i tusmentes folytatása az, ■ ami a napokban Budapes- ] ten történik. Mert mit is jelent a gö- | rög kultúra? Nem többet és I nem is kevesebbet, mint | azt, hogy egyáltalán kultú- j ráról beszélhetünk. A trójai ! háború az a nagy vízválasz- j tó, ahol eldőlt: a nyers erő- J szakot végérvényesen le- í győzi a bölcsesség, Aresz I világa felett Athene győz. í Sajnos, az évezredek során j ez csak végső fokon bizo- i nyúlt igaznak, mert nem- I egyszer az erőszak, az os- i tóba kegyetlenség jutott ; időlegesen pozícióhoz. De legyőzni soha nem volt ké­pes a kultúrát. S még vala­mi, nem kevésbé fontos do­log tudatosult a homéroszi világban. A győztes görö­gök meglátván a trójai fő­pap, Laokoon és fiai tragé­diáját, sírásra fakadtak, a barbár trójaiak pedig szá- I ráz szemmel, a megrendü- \ lés legcsekélyebb jele nél- i kül fogadták az esetet. Az érzékenység a törté- i nelem folyamán először itt | merült fel, mint a kultúra 1 elengedhetetlen feltétele. Az I ember történetileg szer- ! zett, megszenvedett tulaj- j donsága, hogy akkor is ér- I zékenyen reagál környeze­tének, szűkebb és tágabb világának eseményeire, ha azok nem befolyásolják közvetlenül az ö életét. Mert éppen az érzékenység teszi lehetővé annak meg­értését, hogy mindenegyes ember az egész emberiség része, s éppen ezért az em­beriség ügye végső fokon minden egyes ember sze­mélyes ügye is. Manapság, az űrfegyve- I rek korában, egyre világo­V ______ sabb mindenki számára, hogy nem lehetnek parti- í kuláris érdekek, hogy pz ’ európai biztonság és együtt- J működés része az általános \ leszerelés és béke ügyének. | Mégis, éppen a kulturális ; hagyományok miatt az ál­talános felelősség mellett - beszélhetünk egy speciális í európai felelősségről, ép- | pen a közös európai törté­nelem jogán. De senki ne . I gondolja, hogy ha európai múltról, közös gyökerekről, a görög-római és zsidó-ke­resztény mitológiáról be­szélünk, valamiféle múltba fordulásról volna szó. Ép­pen ellenkezőleg. Európa népeinek van közös múltja, de a tét az, hogy jövője is legyen. Nap mint nap láthatjuk, az együttműködésnek, a különböző társadalmak, ál­lamok közeledésének sok módja van. Lehet politikai, gazdasági, tudományos stb. kapcsolat, s ezen belül is számtalan lehetőség. De nincs olyan jelentéktelen­nek tűnő együttműködés, mely valójában ne jelen­tene egy apró lépést előre. Ebben a folyamatban a kul­turális területek kiemelke­dő szerephez jutnak. Mi­ért? Nagyon egyszerű, s ugyanakkor nagyon nehéz erre válaszolni. Illyés Gyu­la Bartók című versében így ír: „... beh üdvös irt adsz azzal, hogy a jaj si­ralmát, ami fakadna belő­lünk, de nem fakadhat, mi helyettünk — kik szív-né­maságra születtünk — ki­zenged idegen húrjaival Igen, a művészet képes arra, amire semmi más nem képes, hogy amit az embe­rek még nem tudnak ki­mondani, amit a politikus, a tudós talán még nem lát világosan, amely jelenség még éppen csak körvonala­zódik, a művészet a maga sajátos eszközeivel kifeje­zésre juttassa. A művészet nem hazudhat soha, mert akkor nem művészet, de — ismét Illyés szavaival — „Ki szépen kimondja a ret­tenetét, azzal föl is oldja.” j A művészi igazság mindig humanista, nem a rettenet, a borzalom szolgálata a célja; ellenkezőleg: az em­beri világ harmóniájának megteremtése s megőrzése. Az európai kulturális fó­rum feladata éppen az, hogy a harmincöt ország megismerje egymás értéke­it, hogy a harmincöt euró­pai ország minél több fi­gyelmet fordítson arra, hogy a kulturális alkotá­sok eljussanak a legilleté­kesebbekhez, a széles töme­gekhez, mert akkor annál kevesebb lesz az előítélet más népek, országok iránt. z emberek egyen­lősége sok he­lyütt még poli- ' M tikai harc kér­dése, a művé­szetben azonban evidencia. A művészetben magától értetődik, hogy minden ember egyenlő, minden érték, bárhol is jött létre, az emberiség kincse. De bármennyire is evidens a művészet, a kul­túra hatalma, szükség van ennek tudatosítására. Ezért , foglalkozik a fórum a ne­velés, a kutatás, az együtt­működés problémakörével is. Minél több értő és érző ember látóköre tágul azál- j tál, hogy más országok, né- ! pék életét, múltját, hagyó- j mányait megismeri, annál ; eredményesebb az egymás megbecsülését, tiszteletben- tartását szolgáló minden erőfeszítés. Az együttműködés tehát a biztonság feltétele, az együttműködés pedig nagy­mértékben függ egymás sokoldalú megismerésétől, közös és sajátos értékeinek felfedezésétől. Hermann Istvá4 I Megérkeztek a delegációk az európai kulturális fórumra A ma nyíló európai kulturális fórumra megérkeztek a de­legációk. A képen a Pjotr Gyemicsev vezette szovjet kül­döttség egy csoportja Köpeczi Béla társaságában a repülő­téren. Szovjet békeküldöttség megyénkben A szolidaritási hónap ke­retében szovjet békeküldött­ség érkezett október 14-én Szabolcs-Szatmárba a Szov­jetunió Kárpátontúli terüle­téről, Ungvárról. A háromta­gú küldöttség vezetője Bállá László, az ungvári békevé­delmi tanács szervező titká­ra, a Kárpáti Igaz Szó című magyar nyelvű lap főszer­kesztője. A vendégek hétfőn délelőtt látogatást tettek a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nál, ahol Soltészáé Pádár Ilo­na megyei titkár adott tájé­koztatást, majd a megyei pártbizottságon találkoztak Ekler Györggyel, a megyei pártbizottság titkárával. Itt-tartózkodásuk első nap­ján a nyíregyházi tejipari vállalatnál tanulmányozták a békemunkát. Kedden Tokaj­jal ismerkednek, majd a ra- kamazi Cipész Szövetkezet­ben találkozón vesznek részt. Szerdán a nyíregyházi Vö­rös Csillag Tsz üvegipari te­lepét látogatják meg, dél­után pedig találkoznak a Ke- let-Magyarország szerkesz­tőségének vezető munkatár­saival. Többet tenni a környezetért Ülést tartott a népfront megyei elnöksége Megyénkben a környezeti károk kisebbek az országos átlagnál — állapították meg a Hazafias Népfront megyei elnökségének ülésén —, de ez nem jelenti azt, hogy nin­csenek megoldásra váró gon­dok. A népfront megyei el­nöksége október 14-én, dél­után tartott ülésén megvitat­ta a mozgalom környezetvé­delmi feladatait. Közismert, hogy a környezetvédelem el­sősorban állami feladat, de sokat tehetnek érte a társa­dalmi és tömegszervezetek is. A népfront — mint ezt egy korábbi feladatterv is tartal­mazza — elsősorban a kör­nyezetvédelmi ismeretek ter­jesztésével, az úgynevezett környezetvédelmi reflexek kialakításának elősegítésé­vel, különféle kezdeménye­zésekkel, a vizek, erdők, fák védelmével járulhat hozzá a társadalmi méretű és min­denkit érintő feladat folya­matos napirenden tartásá­hoz. Az ülésen elhangzott: a népfront sajátos politikai, mozgalmi lehetőségeit ki­használva egyre több embert nyer meg a cselekvő környe­zetvédelem és kömyezetfej- lesztés ügyének. A népfront megyei környezetvédelmi bi­zottsága — amely az előter­jesztést is készítette — meg­állapítása szerint a környezet helyzete a közhangulat ala­kulásának is fontos tényező­jévé vált. Elismerésre méltó eredmé­nyekről adhatnak számot a népfronttestületek is, sike­rült lelassítani a környezet­rombolás folyamatát, sőt né­hol javulásról is érkeznek jelzések. Ugyanakkor felelős­ségteljesen sürgetik a régóta megoldatlan kérdésekben az elmozdulást. Több bizottsági ülésen tartották szükséges­nek a hatósági szigor növe­lését a talajvízszennyezőkkel, illegális szemétlerakókkal, szemetelőkkel, engedély nél­küli fakitermelőkkel szem­ben. A népfrontmunkában to­vábbra is kiemelt hangsúlyt kap a környezetvédelmi is­meretek terjesztése. A me­gyei környezetvédelmi bi­zottság tagjai tájékozódtak a megye két főiskoláján a kör­nyezetvédelmi oktatás lehe­tőségeiről, helyzetéről is. A tapasztalatok szerint a tanár­képző főiskolán végzett álta­lános iskolai tanárok nem­csak szaktanárként, hanem a kisebb-nagyobb közösségek­ben a népfront társadalmi aktivistáiként is fontos sze­repet vállalnak az ismeretek terjesztésében. A népfront által szervezett társadalmi munkák közül ki­emelkedik a fásítás — han­goztatták. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsa éven­te 350 ezer forintot juttat a megyének belterületi fásítás­ra, iskolaerdők, mini arboré­tumok, parkok kialakítására. Az erdőfelügyelőség évi 150 ezer forintjával együtt a VI. ötéves tervidőszakban 2,5 millió forintot költöttek fa­csemete-vásárlásra. Azok a települések részesülnek a kedvezményben, amelyek fel­készültek a fásításra, gon­dozzák, óvják is azokat. Az ülésen tájékoztató hang­zott el a művészetpolitikai munka mozgalmi feladatai­ról, majd javaslatot fogadtak el a megyei tanács által ala- kítandó bizottságok elnökei­nek és tagjainak személyére. Hétvégi almaszüret Bár a hét végén lehűlt az idő és sok helyen az eső is csepergett, nem szűnő tem­póval szedték és válogatták megyeszerte az almát. A nyírbátori határőrség katonái eddig tíz tsz-ben és két álla­mi gazdaságban jártak almát szedni. Szombaton a Matu- zsa György, a Dilsky Aurél és a Báthori István szocialis­ta brigád tagjai az évek óta kialakult hagyomány ápolá­sa jegyében Piricsén, az Egyesült Erő Termelőszövet­kezetben segédkeztek kom­munista műszak keretében az almaszedésben. Mátészalkán a Szamos menti Állami Tangazdaság almaválogató brigádja a hét végén a háztáji kertekben segítette a szovjet exportra menő alma csomagolását. A képen a brigád Böjti István kertjében nyújt segítséget a csomagoláshoz. (Fekete, Zsoldos) Szüretelő határőrök Piricsén. Háztájiban segít a tangazdaság altnaválogató brigádja. XLH. évfolyam, 242. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. október 15., kedd Bezárattak egy üzemet (2. oldal) „A munka- fegyelmet megköveteljük...“ (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents