Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-14 / 241. szám

1985. október 14. Kelet-Magyarorsiág 3 Nyírbátor tanácselnöke Jánvári Tibor A Munkácsy sétányon a köz­világítás nem megfelelő, mikor cserélik ki az ígért lámpateste­ket? — kérdezik a környék la­kói. — A TITÄSZ kirendeltsé­ge a lámpafejek cseréjét, ja­vítását a Fáy utcai játszóté­ren és környékén 1985. októ­ber 31-ig elvégzi. A Munká­csy sétány mellett a Szabad­ság térhez hasonló gömbbú- rákat szerelnek fel, a lecse­rélt lámpákkal pedig a hi­ányzók pótlását végzik el. A cserére korábbi időpontban azért nem kerülhetett sor, mert a meglévővel azonos lámpafejjel az üzemigazgató­ság nem rendelkezik, az új típushoz pedig karok legyár­tása szükséges. A Munkácsy sétány térvilágítása 1979-ben megtörtént, a cserére a szán­dékos rongálások miatt kel­lett sort keríteni, célszerű lenne, ha a jövőben nagyobb mértékben vigyázna a lakos­ság a kihelyezett értékekre. Mikorra várható a gáz beve­zetése, ezen belül a lakások gáz­ellátása? — kérdezik a Fáy-la- kótelepről. — Először a gazdasági szervek, a nagyfogyasztók pénzügyi támogatásával a gerincvezeték épül meg, me­lyet 1988 őszéig szeretnénk befejezni. A lakások beköté­se a második ütemben, vár­hatóan a VII. ötéves terv végén, a VIII. ötéves terv elején társulásos formában valósulhat meg, melyhez egy-egy utca vagy háztömb valamennyi lakástulajdono­sának egyetértése, anyagi hozzájárulása szükséges. Tervezik-e testedzésre alkal­mas helyiség építését? — kérde­zik a Báthori gimnázium fiatal­jai. — A VII. ötéves tervkon­cepcióban kondicionáló te­rem, vagy hasonló jellegű épület nem szerepel. Tervez­zük, hogy a megyei beruhá­zásban megépülő szakmun­kásképző intézethez kapcso­lódva egy „D” típusú torna­terem készüljön, mely az is­kolai igényeken túl — ha­sonlóan a már működő isko­lák tornatermeihez — a vá­ros lakosságának és ver­senysportjának is helyet ad­na. Családi ház építéséhez készü­lőnk- Milyen telket tud a ta­nács ajánlani? — kérdezi Péter Lajos, az Ady Endre utcából. — A város területén több helyen is kínálunk építési telket. A Kisbogáti és Hu­nyadi utcai tömbbelsőben családi házak, az Árpád és Iskola út között, valamint a Zrínyi Ilona utcán csoportos családi sorházak, a Zrínyi utcán csoportos korszerű csa­ládi házak építésére alkal­mas telket ajánlunk. A dif­ferenciált telekigények ki­elégítésére törekszünk, ezért a Derzsi utcán és a Debre­ceni út mentén, valamint a Császári úton olcsóbb telkek kialakítását tervezzük a kö­zeljövőben és a VII. ötéves tervben. Miért döntöttek egészségügyi komplexum építése mellett, mi­kor a szakrendelő sincs kellő­képpen kihasználva? — kérdezi Nagy Jánosné a József Attila utcából. — A város lakossága dön- tött a körzeti orvosi rendelő építése mellett. A jelenlegi körzeti orvosi rendelőt régi családi házból alakították ki. Állaga leromlott, az éven­kénti jelentős összegű felújí­tás sem jelent megoldást. Nagy Tamásné kérdezi Nyír- gyulajból: a nyírbátori kenyér­gyár igen finom kenyeret süt. Mégis gyakran előfordul, hogy a falu boltjába másnapos kenyeret szállítanak. — A kenyérgyár folyama­tos termeléssel teljesíti a megrendeléseket. A kisebb szavatosságú 1 kilogrammos alföldi és durum kenyér, va­lamint a 2 kilogrammos há­zikenyér sütését az éjszakai műszak végzi, s ezek másnap a boltokba is kerülnek. Az üzem nem tudja vállalni, hogy a pékárut még melegen a boltokba juttassa, ennek a szállítási gondok is akadá­lyozói. A város gyakran szemetes, mit tesz a tanács a közterületen sze- metelők és rongálok megféke­zésére? — kérdezi Nagy Péter a Vásártérről. — A köztisztaság, a terek rendje valóban sok kivetni­valót hagy maga után. A szemetelőket, rongálókat pusztán hatósági eszközökkel nem tudjuk megfékezni. A rendelkezésünkre álló sajá­tos módokon igyekszünk a közterületek rendjét biztosí­tani, sajnos nem mindig si­kerrel. A különösen kritikus helyeket, vásártér, vasútállo­más, buszmegállók környéke — fokozottan ellenőrizzük, ha szükséges, a helyszínen bírságolunk. A lakosság se­gítsége nélkül azonban nem tudjuk ezt a gondot meg­szüntetni. Mikor lesz a Szőlő utcában pormentesített út? — kérdezik az utca lakói. — A városban a tanácsi utak kiépítettsége az eltelt öt év alatt 32 százalékról 35 százalékra növekedett, s ez messze elmarad a lakossági igényektől. A VII. ötéves tervben az útépítés pénzügyi lehetőségei bővülnek, de a Szőlő utca kiépítését így sem tudjuk vállalni. E területen viszont igen indokolt a csa­padékvíz elvezetése, ezért belvízelvezető rendszer meg­építését tervezzük, melynek során a földút rendezését is megoldjuk. Kovács Éva A Balkányi Állami Gazda­ság nyírgelsei léüzemében megkezdődött a nagyüzem. Az almát először átválogat­ják a szennyeződéstől, majd préselik, utána hőcserélős vákuumszivattyún engedik át, végül derítik és sűrítik, fgy lesz néhány óra alatt az almából a nyugati pia­con keresett almasűrítmény, óránként 8—10 ezer liter almaléből készít a modern gép másfél tonna sűrít­ményt. A léüzemben egy műszakban nyolcán őrköd­nek a kifogástalan minősé­gű exporttermék előállítá­sán. (Császár Csaba felvé­tele. Kritikusan, tettrekészen Megyénk képviselői a kormányprogramról Aligha lehetett volna nehezebb, nagyobb körültekintést, elmélyült gondolkodást és bölcs előrelátást igénylő témát napirendre tűzni az országgyűlésnek a választások utáni első munkaülésére, mint a kormány következő ötévi mun­kaprogramját, amely, ha nem is tizedes számokig lebontva, de céljait, feladatait tekintve azonos az ország VI. ötéves tervével, pontosabban e program számokra váltása adja majd a konkrét feladatokat. Ezért figyelték nagy érdek­lődéssel azok a képviselők is, akik az előző ciklusban már formálói, előkészítői, majd végrehajtói voltak a kor­mányprogramnak, még na­gyobb figyelemmel pedig az új honatyák, hisz nekik most volt először módjuk betekin­teni a kormány programjába. Foglalkoztatás, nyereség Konczos Istvánnak — a tyukodi konvergyár igazga­tójának — az tetszett legin­kább, hogy a program az eredmények mellett a gon­dokat is feltárta, s olyan célt jelölt meg, ami a gazdaság kibontakozását biztosítja. — Örülök annak, hogy el­sőbbséget kap a mezőgazda- sági termékfeldolgozási tevé­kenység fejlesztése. Az el­múlt időiben igazolódott, hogy hazánkban az ipar mellett a mezőgazdaságnak és az élel­miszeriparnak vannak jó le­hetőségei. Ami a legfonto­sabb: ez nemcsak foglalkoz­tatási gondokat old meg — jóllehet megyénkben ez sem mellékes —, megfelelő nye­reséget is biztosít a mező- gazdasági üzemeknek. Annak külön örülök, hogy a mező- gazdasági gépipar tovább­fejlesztését és bővítését is előirányozta a kormányprog­ram. Nagyon tetszettek a nyílt, őszinte hozzászólások. Kényszerpályát a munka­kerülőknek — Én mint új képviselő — mondta Bánfalvi András, az újfehértói Lenin Tsz elnöke — az országgyűlés munkáját eddig csak a sajtóból ismer­tem, figyeltem, ezért lepett, de inkább ragadott meg az a közvetlenség, ami a kormány és a képviselők között kiala­kult. Kiemelném azt a job­bító szándékot, amit vala­mennyi felszólalásból kiérez- tem. Ilyen volt az, hogy ad­juk meg a munka becsüle­tét. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy a munka­bér nem járandóság, hanem a végzett munka mértékegy­sége kell hogy legyen. — Többen felvetették a ló­gás, a munka nélkül szerzett jövedelem lehetőségének visz- szaszorítását, azt, hogy csak a beteg kapjon táppénzt, de elmondták, hogy betegként kezeljük az alkoholistát, az­tán szociális segélyt adunk, amit újból italra költ. Öröm­mel hallottam, amikor fel­EMBERE A múzeum- tervező Vajon hány embernek cseng ismerősen a gatter, az öleslánc, a nádvarrótű és nádfelverő, vagy a fanglit neve? Bizonyára nem soknak. Még a vérbeli építőmunkások legifjabbjai sem ismerik eze­ket az ősrégi építészeti szer­számokat. Nem kevesebbre vállalkozott ezelőtt nyolc esztendeje a Kelet-magyar­országi Mélyépítő Vállalat, minthogy összegyűjti és_ rendszerezi a még fellelhető építőipari hagyományokat, eszközöket, technológiákat. A szorgos gyűjtőmunka ered­ményeként a napokban nyi­tották meg az újjávarázsolt építőgép-kiállítást a Sóstón. Megtelt 80 vitrin a páratla­nul értékes darabokkal. Két éve pedig titkos tervpályáza­tot írt ki a KEMÉV egy épí­tőipari hagyományokat be­mutató múzeumra. A győz­tes Telepóczki Miklósné, a vállalat betontechnológusa lett, aki nemrégiben az Ybl Miklós műszaki főiskolán diplomamunkájaként adta be a múzeum kiviteli tervét. — Fantáziát láttam a mú­zeumtervezésben — fejtegeti a kétgyermekes fiatalasz- szony, aki 13 év építészszer­kesztői munkája után alkotó- tevékenységre vágyott és család mellett, levelezőn szerzett főiskolai diplomát. — Valamikor régészpályáról álmodoztam és a múzeum annyira közel áll ehhez! Azért is úttörőmunkának számít, mert az országban Veszprémben terveznek ha­sonlót, de ott még jóval sze­rényebb anyag gyűlt össze. Csodálatos környezetben, a Sóstói Falumúzeum szom­szédságában kapott helyet a múzeum. Ami egyben meg­kötötte a kezem a tervezés­nél. Rétegelt ragasztott fá­ból, üveg, fa és rézlemez fel- használásával készül majd az épület. Két főhajója egy­másra boruló tenyerekre ha­sonlít ... A már megnyitott gépkiál­lítás mellett a múzeum anya­gát folyamatosan bővíthetik. 1778-ból származik a legré­gebbi dokumentum, Landler Mihály Pozsonyban adta ki „Az utak és utcák építésé­nek módja” című szakköny­vet. Bizonyára gyarapodik a gyűjtemény, hiszen az építő­iparban elég gyorsan jelen­nek meg az új gépek. Van, amelyik masinára ötéves ko­rában legyintenek: múzeum­ba vele! A napokban Nyíregyházán járt és felavatta az építőipa­ri gépkiállítást az építési és városfejlesztési miniszter, Somogyi László. Elismeréssel szólt a tervről és a múzeum támogatását is megígérte. Tóth Kornélia hívták a kormány figyelmét, hogy a munkakerülőknek va­lamilyen kényszerpályát kell kijelölni, örültem, hogy bí­rálták azt a fajta káderpoli­tikát, amely azok munkáját is elismeri, akik rosszul dol­goztak, s érdemeik elismeré­sével helyezik őket más mun­kakörbe. Dr. László Béla fehérgyar­mati gimnázium igazgató így vélekedett: pedagógusként azt tartom jónak, hogy a kö­vetkező években az iskolai demokratizmus fokozása is céljaink közé tartozik. Mi­niszterelnökünk úgy fogal­mazott, hogy a demokráciá­nak az iskolai életben is megvan a maga szerepe és jelentősége. Az iskola alap­vető funkciója a tanítás, a diák legfőbb kötelessége pe­dig a tanulás. — Másrészt a kistelepülé­sek sorsa foglalkoztatott leg­jobban. Azt hiszem, az én választókerületemben van a legtöbb község, 32. Most min­den este ott vagyok a falu­gyűléseken, napon ta hallom a problémákat. Én olyan igénnyel jöttem el a mostani ülésszakra, hogy szeretném hallani: az ilyen kis falvak­ban élő emberek gondjainak csökkentése, megoldása is ré­sze a kormányprogramnak. Ezt visszahallani jó érzés volt. K család védelméért Dr. Pregun István, a Görög katolikus Hittudományi Aka­démia megbízott rektora: — Van egy latin közmon­dás, amely azt mondja: elő­ször élni, aztán filozofálni. A kormány ötéves program­jában az életen van a hang­súly, azon, amiből élünk, mert annak a megvalósítása a legfontosabb. Amit a latin azzal a szóval fejez ki, hogy filozófia, abba beletartozik az erkölcsiség, ami az élet és a gazdasági élet alapvető feltétele. Engem ez ragadott meg leginkább a programból, örülök, hogy külön hang­súlyt kapott a közerkölcsök javítása, azoknak a sajátosan magyar nemzeti hibáknak a visszaszorítása, amelyek kö­rülöttünk felfedezhetők. Mint a Hazafias Népfront orszá­gos családvédelmi bizottságá­nak tagja örömmel fedeztem fel, hogy a program magáévá tette a családvédelmi törek­véseket, s nagyobb figyelmet szentel a többgyermekes csa­ládoknak. A szabolcsi képviselők kö­zül az őszi ülésszakon Széles Lajos volt a legnépszerűbb. Keresték a folyosón, a büfé­ben, ismerősök és ismeretle­nek mentek oda hozzá, hogy gratuláljanak kemény, kri­tikus felszólalásához. A gra­tulálok közt volt többek kö­zött Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke, Papp Lajos államtitkár, valamint Aczél György, Ha­vasi Ferenc és Maróthy László, a Politikai Bizottság tagjai is. Balogh József Ú gy tűnik, hovatovább rögeszmévé válik nálam a hangos föl- háborodás, ha olyan em­berekkel találkozom, akik maguk szabta „törvények”, szokások szerint tolakod­nak, másokat félrelök­nek, hogy azt ne mond­jam, letaposnak. Mert mi történt vasár­nap reggel is a piaci tej­árusítónál? Állunk a sor­ban, türelmesen, fegyel­mezetten, bár mind- anyian sietnénk, kivált­képp pedig az az idősebb hölgy, aki előttem áll és szívbeteg. De nincs mit tenni, az este meglátogat­ta az unokája és jóízűen bekenalazta az egész po­hár tejfölt, ezért kellett neki vasárnap reggel ide­jönni. Sietne ő is, mert főznie is kell, s egyéb­ként is — a szíve miatt — nehezen veszi a leve­gőt, szinte minden pil­lanatban várni lehet, hogy rosszul lesz. És ekkor egy ereje tel­jében lévő, a piaci jele­nésre kellően dekorált arcú hölgy a sor elején, soron kívül „kiszolgáltat­ja” magát. A szívbeteg asszony halkam meg­jegyzi: „Nem ott. van a sor vége!” — A „soron- kívüli” faéüncr .ülőén mo­solyog és gye késként el­vonul... A .sor ezután sem igen mozdt-' ei.’Sre, mert újabb kedvezményezettek érkeznek: az. elái ast 'tónő közeli ismerőse, ai tán nyegle fiataleinba .-ek, majd a £samok< eS yik standjánál árusító tolak­szik elibéok, úgy, máiu ~ ha ez a vüiáig legten?,.é- szetesebb dblfea ve ma, mintha mi máir 'eleve azért sziileStünls volna erre a világra, hogy nekik utat engedjünk, s magunk viseljük a sors által ránk­szabott sorbanállás ké­nyei esetlenségét. A szívbeteg asszony most már nem hagyja szó nélkül és erélyes hangon tiltakozik a protefcri«^ a megkülönböztetés, a soron­kívüliség ellen. Az elő­nyöket élvezők szinte szünet nélkül lövelik szú­ró pillantásukat a mél ­tatlankodókra. meg ránk akik egyre megalázóbb- nak érezzük sorbéli lé­tünket. Aztán, ami a leg­édesebb az egészben, az eladó amolyan békítő sze­repében tetszeleg, azt mormolja: „Nyugi, nyugi, elvégre emberek va­gyunk, nem kell min­denből olyan nagy ügyet csinálni.” Meg külön­ben is ő az árut és a pénzt nézi, nem azt, hogy ki következik a sorban ... Talán hosszan adtam elő ezt a vasárnap reg­geli történetet, mellyel csupán azt szeretném je­lezni: úgy látszik, egyéb­ként nincs elég gondunk, hát ahol tudjuk, igyek­szünk megkeseríteni egy­más perceit. Amíg rám kerül a sor, van időm vé­giggondolni : ugyan mit lehetne ez ellen tenni? Mert a sorbanálláshoz ha­sonló esetek az élet más területén is előfordulnak, ahol egyébként nem ál­lunk sorba. Aztán sem­mire sem jutok gondola­taimmal: hiszen amíg az eladónak, a hivatalnoknak van barátja, barátnője, ismerőse, jótevője, addig ez a jelenség tengerikí­gyó marad... A. S. SZERKESZTŐI oooooooo sm © kerpeseireFTHU/H

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents