Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-14 / 241. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. október 14. Az elbűvölő sláger éjjele Megszerezték a Felicitát Nyíregyházán a Vasvári Pál utca egyik épülete lép­csőházának hirdetőtábláján elhelyezett cédulán Czomba Jánosné arra kérte a fiatalo­kat: tegyék lehetővé számá­ra, hogy a Felicita kezdetű táncdalt felvehesse a magne­tofonjára. A Vasvári Pál ut­ca 79. szám alatti otthonában megkérdeztük Czomba Já- nosnétól: számára miért olyan fontos a Felicita. kezdetű, vagy című dal? — A múltkorában a fér­jemmel éjfélkor erre a gyö­nyörű táncdalra ébredtünk — mondja Czomba Jánosné, aki szívesen fogad annak ellené­re, hogy éppen mosás köz­ben zavarom. — Az utca má­sik oldalán lévő, nemrégen átadott házban a fiatalok egymás után többször hall­gatták. A dal szinte elbűvölt. Rögtön a nagyon szép ifjú­kori emlékeim jutottak eszembe, és a szívemben cso­dálatos boldogság támadt. Mondtam az uramnak: Jani­kéin. ezt az isteni számot va­lahol magnóra kellene venni. Mivel néhány hónap múlva lesz a házasságkötésünk 42. évfordulója, ezért ezt a szá­mot a rádió kívánságműsorá­ban is megkérem. Később a házaspár meg­próbálta megtudni: melyik lakásból és kiknek köszönhe­tik a csodálatos zenei él­ményt. Jártak két lakásban is. de nem sikerült a ,.Feli­cita*' nyomára bukkaniuk. Ekkor született az ötlet: a dal magnóra vételhez az ille­tő ház lépcsőházi hirdetőtáb­láján kérnek segítséget. Az írás, a kérés több hétig ott volt. de sehonnan sem kap­tak értesítést . . . Már teljesen elkeseredtek, amikor az egyik ismerősüktől megtudták, hogy Nyíregyhá­zán. a konzervgyárral szem­beni hanglemezboltban a Fe­licita kezdetű dalt magneto­fonra vehetik. Meg is tették. A Czomba házaspár azóta is boldogan haLlgatja a szép slágert. (cselényi) Szeresül az epizodistá! Hetey László útja a bábművészeitől a felnőtt színházig Reggeli sétán a gazdasszonyával. Epizodisták nélkül nincs szín­házi mű, nincs színházi előadás. De milyen érzés „csak” epizód- szerepeket játszani, a nagyok, a főszereplők árnyékában? Lehet-e rangja, értéke az epizódszerep­nek? Hetey László, a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Színház tagja az egyik legilletékesebb erről véleményt mondani. Las­san harmadik éve tagja a társu­latnak, de a „Madam Louise szalonja” című, nem éppen nagy karriert befutott darabot kivéve, ahol Fakóka urat játszotta, csu­pa epizódszerepben láthattuk. Hogy érzi magát az epizód- szerepekben a szabolcsi születé­sű, évekig a csengeri művelődé­si ház művészeti előadójaként dolgozó Hetey László, aki húsz évvel ezelőtt nagyot gondolt, fel­hagyott a népművelősködéssel, beadta a jelentkezését az Álla­mi Bábszínházhoz, ahová akkor felvételt hirdettek . . . — Négyszáz jelentkező közül választották ki azt a húszat, akit felvettek — emlékezik a művész. Elvégezte a színészkép­zőt, s úgy tűnt, végleg eljegyez­te magát a bábművészettel. Húsz évig volt az Állami Bábszínház művésze. Bejárta a fél világot. Szigorú iskola volt a bábszín­ház, hihetetlen precizitásra ne­velte az embert. Aztán 1983-ban mégis úgy gondolta, hazajön. Beállított a nyíregyházi színház igazgatójához, és hogy jó be­A környék kedvence Nyíregy­házán. az Epreskert utca régi részén Csocsi, a fiatal csóka, aki két éve került — kipottyanva fészkéből — a Deli családihoz, s azóta nem is igen kívánkozik máshová. Gazdasszonya vállán, kezén minden reggel sétára in­dul. s ha megunja az egy hely­ben ülést, tesz egy-két kört a magasban. A szomszédékat is megnézi, sőt a kis irigy még ar­ra iis ügyel, hogy éreztesse a szintén Deliékhez szokott balká­ni gerlével, ki az úr a háznál. Talán még unatkozna is. ha nem hajszolhatná egy kicsit a ve- télytársat. A gerlével nincs hát sok baja, nem úgy a macskák­kal. Otthon is ácsingózik rá egy, meg a szomszédék fekete-tarka cicája is szeretné karmai közé kapni a fényes fekete tollakat. Csocsinak azonban megvan a magához való esze; hiú remé­nyeket keltve a macskában közel engedi magához, de aztán huss!... Amúgy barátságos jószág, mert — hálából, hogy lefényképezte —, e sorok írójának a vállára is ocjaröppent, § hosszú métereken át kísérte. <—PP> nyomást keltsen, megkérdezte: nem akar-e jó színészt szerződ­tetni. Ki az, kérdezte a direk­tor. Mire a válasz: én. A szí­nészpályán nem árt, ha van az embernek önbizalma, mondta az igazgató. Szerződtette Hetey Lászlót. Milyen volt a tűzkeresztség? — Igen izgalmas — folytatja a művész. — Nyolcvanhárom má­jusában a Három testőrt ját­szotta a színház, ennek egyik szerepébe kellett beugranom. Ha már itt vagy, azonnal játszhatsz is, mondta az igazgató. Tudsz énekelni, tudsz táncolni? Itt a szövegkönyv. Bevallom utólag, hogy hét és fél percem volt a próbákra, s ebben benne volt az az idő is, amit a műszakiakkal tárgyaltam. Azt hiszem, jól si­került az első epizódszerep . . . Aztán jöttek a további epizód- szerepek, a „Sok hűhó semmi­ért”, aminek szerepét imádta, de kapott színészileg megoldha­tatlan szerepet is. „A homok vándoraidban az öreg parasztot alakította, el kellett hitetni a közönséggel az elhitethetetlent. Persze ez is művészi feladat, a javából. Szép sikerrel játszott az ördögökben, de említ keserű él­ményeket is. — A Madam Louise szalonját. Néhányan azt mondták, miattam bukott meg — mondja kesernyé­sen. — Pedig szerintem a da­rabválasztás nem volt szeren­csés. Valaki ezt is megjegyezte: nincs humorom. Túl vagyok ezen is. Végül is mindig vol* szerepem. A báthori adventben nem is szerepelt eredetileg az az epizódszerep, a Keglevics, amelyet játszottam. De belekí­vánkozott a darabba és beleírta a szerző. így kerültem ebbe a darabba . . . Üjabban a Ludas Matyiban láthatja a közönség, örül, hogy a rendező bábművészeti eleme­ket is feldolgozott a darab szín- revitelekor. Végre ilyen minősé­gében is bemutatkozhatott. Sa­ját maga készítette a bábokat is. S éppen a bábokról szólva elárulja egyik szívfájdalmát: szeretné, ha a nyíregyházi Me­sekert bábszínház, a megyei- városi művelődési központ ama­tőr bábegyüttese újra vissza­nyerné régi fényét, hírét. S eb­ben ő is szívesen segítene. Ügy tudja, vidéken ő az egyetlen fő' hivatású bábművész. Ha hív­nák, szívesen menne segíteni, húszéves szakmai tudását, tit­kait átadni a fiatalabb generá­ciónak. Páll Géza Virágzik az orchidea a tanárképző főiskola botanikus kert­jében. E. E. felv. 2—3 féle szilva, illetve cse­resznye, meggy vagy más gyü­mölcs szüretelhető. Ismét kap­ható lesz a Josanta vagyis a köszöméte és feketerihizli ke­reszteződéséből előállított gyü­mölcsfaoltvány. Ebből mintegy ezer darabot várnak. Idén ősszel először vásárolha­tó majd az árudákban a kiwi (Actinldia) az egzotikus gyü­mölcstermelő növény, amelynek kisebb, citromhoz hasonló ter­mése van. A legjelentősebb mennyiségű gyümölcsfacsemetét az Idén is a saját faiskolájából biztosítja a tangazdaság. Innen kapja az áruda a különböző alma-, kör­te-, meggy-, barack-, szilva- és más gyümölcsfacsemetéket mint­egy 60 ezer darabot. A köszmé­tekedvelők örömére október 20 után 100—120 ezer darab ma­gas törzsű köszmétéről . is gondoskodnak, de lesz elegendő ribizli- és tövis nélküli szeder­csemete Is. Jó választékot Ígérnek cseme­ge- és borszőlőoltványokból. Egyikből-egyikből 10—11 féle szőlőoltvány árusítását kezdik meg hónap végén. Mintegy 10 ezer darab érkezik Abasárról. Ezek között lesz Zalagyöngye, Naranosízü, Pannónia kincse. Hamburgi muskotály, Faborit stb. Jelentős lesz a választék a dísznövényekből, közöttük is elsősorban örökzöldekből 25 féle között válogathatnak majd ■a fenyöfakedvelők, az ezüst­fenyőktől egészen az örökzöld cserjékig. Színes választékot kínálnak rózsafélékből. A tea­hibrid rózsafélékből 12 féle kö­zött válogathatnak, s a Polyant- ha-féle parkrózsából is 10 félét várnak ezekben a napokban, és legalább 4 féle futórózsa bőví­ti a választékot. (farkas) Aktinidia Chinensis — ismer­tebb nevén kiwi — déligyümölcs termését honosítja meg Dél- baranyában a siklósi Magyar- Bolgár Testvériség Tsz. Most fordult termőre az 1981-ben te­lepített 120 tő. Egy-egy tőről 200—250 gyümölcsöt szüretelnek októberben. A magas C-vitamin tartalmú szőrös, tojás formájú termés utóérő így december végén, január elején lesz fo­gyasztható. A tsz tervezi, hogy a nálunk eddig ismeretlen gyü­mölcsből kéthektáros területet telepít, saját iszaporítóanyagá­Újrs kinyílt Sásliliom Hemerocallis. A név a görög hémera (nap) és kallosz (szép­ség) szavakból összetett. A való­ban nagyon szép virágok csak napfényben nyílnak, s így ért­hető a vénasszonyok nyarában újra nyíló sásliliom láttán a jóslás: hosszú szép ősz lesz. Né­hány napos ismétlődés után most újra nyílnak Sóstón ezek a szép virágok a kertekben. A mindössze 16 fajt számláló eurázsiai nemzetség fajai Kína, Szibéria és főleg Japán tájain élnek. Az egyetlen európai faj a sásliliom vagy sárgaliliom ar­ról nevezetes, hogy Nyugat-Ma- gyai országon fedezte fel és írta le még a 16. században a belga Clusius. Őáltala került aztán kerti kultúrába és jutott el a nyugati kertekbe. Újravirágzása is bizonyítja, hogy a Nyírségben is jól érzi magát a napszépség. (f.) KOSSUTH RADIO 8,20: Mit üzen a rádió? — 9,00: Mozart: D-dúr vonósné­gyes. K. 575. — 9,30: Paul Elu­ard versei. — 9,39: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Fiatal szovjet muzsikusok hangversenye. — 11,05: Velen­cei tükör. — Egy utazás hang­képei. — 11,25: Bágya András dalaiból. — 11,39: A kelletlen leány. Veres Péter regénye rá­dióra alkalmazva. XV/13. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Házunk tája — a Falurádió műsora. — 13,00: Magyar elő­adóművészek albuma. — 14,10: Verbunkosok, nóták. — 14,45: A varázsló kertje — Csáth Gé­za novellája. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Ve­szélyben. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 15,30: Kóruspódi­um. — 16,05—16,59: Játékos nyelvtan és mese kisiskolá­soknak. — 17,00: Eco-mix. Gaz­dasági magazin. — 17,30: Népi táncmuzsika Jemenből. — 17,40: Operettmúzeum. — 18,25: Mai könyvajánlatunk. —18,30: Esti magazin. — 19,15: Rádió­napló. Vendég: dr. Hutás Im­re, az Egészségügyi Miniszté­rium államtitkára. — 20,30: örökzöld dallamok. — 21,15: A levél. Oleg Szoszin színmü­ve. — 22,20: Tíz perc külpoli­tika. — 22,30: Egy rádiós nap­lójából. — 0,10: Himnusz. — 0,15—4,20: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Nótacsokor. — 8,50: Dél­előtti torna. — 9,05—12,00: Nap­közben. Zenés délelőtt. — 12,10: Farkas Antal fúvósmű­veiből. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Népdalok kó­ruselőadásban és népi hang­szereken. — 13,05: Slágermúze­um. — 14,00: A rádió kíván­ságműsora. — 17,05: Népzenei felvételek. — 17,30: ötödik se­besség. — 18,30: Zeneközeiben. — 19,30: Sportvilág. — 20,05— 23,00: Show, ami show — vál­tozatok a szórakozásra. — Közben, 21,05: Tudósítás baj­noki víziLabda-mérkőzésről. — 23,20: Slágerről slágerre. — 24,00: Virágénekek. — 0,15: Éj­fél után. NYÍREGYHÁZI rádió 17,00: Hírek. — 17,05—18,30: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. A tartalomból: Fé­szekrakás ’85. — Hallgatóink leveleire dr. Kövér Antal vá­laszol — Észak-tiszántúli kró­nika — Lapszemle — Músorelő- zetes. (A nap szerkesztője: Kolláth Adrienne.) VÁROSI TELEVÍZIÓ 19,30—20,30: Műsorismertetés. Requiem Mester Attiláért — Tisztújítás a szakszervezetek­ben — Pillantás a múzeumba és a Benczúr-terembe — Esti mese — Fázunk-e a télen? — Üj vonalakon a nyíregyházi buszok — Bemutatjuk a hús­ipari vállalatot — Hírszerviz — Tertvérmegyénk székhelyén, Rzeszówban. MAGYAR TV 16,35: Hírek. — 16,40: Csak gyerekeknek. — 17,10: A ki­rályasszony lovagja. Francia film. — 18,45: A Vígszínház Berlinben és a Játékszín Sitges­ben. — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — L9.30: Hírek. — 19,40: ,,A szovjet kultúra nap­jai.” Záróhangverseny. — Kb. 21,30: Tessék választani! Hu- nyady Sándor: Télisport. Tévé- film. T.: 383-122. — Jókai An­na: A labda. TóvéfiLm. T.: 174-000. — Sarkadi Imre: A gyáva. Tévéfilm. T.: 177-055. — 22,55: Hírek. — 23,00: Himnusz. SZLOVÁK TV 15,55: Hírek. — 16,00: Iskola­tévé. — 16,20: Az ismeretlen dél. — 16,50: Gyümölcsfák. — 17,05: Iránytű. — 17,55: Portré­film. — 18,20: Esti mese. — 18,35: A rendőrség nyomoz. — 18,40: A szocialista demokrácia elmélyítése. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: A nő. Tévéjáték. — 21,00: Jemen barátai és ellen­ségei. — 21.45: Egy normális hónap. Szovjet film. — 22,50: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: KÉK HEGYEK. AZ ÉLET MUZSIKÁJA. Béke mozi: de. és du.: VOLT EGYSZER EGY VADNYUGAT 1—II. Móricz mozi: HAIR. Az ősz nemcsak az elmúlás, hanem az újrakezdés időszaka is. Ilyenkor van a gyümölcsö­sökben a csemete-, illetve a dísz­kertekben az ültetések, fatele­pítések ideje. A kellemes őszi elfoglaltságra jól felkészült a Nyíregyházi Mezőgazdasági Fő­iskolai Tangazdaság Korányi Frigyes utcai árudája. Belányi László árudavezető arról tájé­koztatott, hogy október végétől mintegy 90 ezer darab külön­böző gyümölcsfacsemete áru­sítását kezdik meg. Az áruk folyamatosan érkeznek az or­szág különböző faiskoláiból. Szállítanak gyümölcsfacsmeté- ket Siófokról és Kecskemétről. Dánszentmiklósról. A szőlőolt­ványok többségét Abasárról. őszibarackból 11, szilvából és cseresznyéből 7, míg kajsziból 9 fajta közül válogathatnak majd a gyümölcskertészek. Különlegesség lesz a kombi­facsemete. E fák egy-egy ala­nyát 2—3 féle gyümölcs, szilva őszibarack, cseresznye, meggy stb termeszthető, vagyis egy fán Szüret előtt a kiwi. CSOCSI, A CSÓKA Kombifa és kiwi az egzotikus gyümölcs Egy fán háromfajta gyümölcs

Next

/
Thumbnails
Contents