Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-06 / 209. szám
1985. szeptember 6. Kelet-Magyarország 3 S okféle titkot tudnak a könyvtárosok a könyvről, s ezt ők szaknyelven könyv- és könyvtárhasználatnak nevezik. Hogyan is kell forgatni egy könyvet, hogy olvasása maradandó élmény legyen, s gyarapítsa ismereteinket? Merre induljunk el a polcok között, a temérdek könyv birodalmában, ha egy konkrét kötetet keresünk? És mi az a szakkatalógus, piros csíkos könyv, hol találjuk az idegen nyelvű folyóiratokat? Megannyi kérdés mindazok számára, akik először lépnek be a kölcsönző- és olvasóterembe. Sőt, egyik üzemiünk brigádgyűlésén azt hallottuk, azért nem járnak kölcsönkönyvért a megyei könyvtárba, mert egyszerűen nem ismerik a könyvtári „illemszabályokat”, nem tudják, hogyan is kell ott viselkedni? Aki rászokik a könyvek „ízére” és rendszeresen kölcsönöz, tudja, nincsen semmi különös illemszabály, a könyvtárosok készségesen segítenek a tanácstalanoknak. örvendetes, hogy ezt most közre is adták a Nyíregyházi Műsorkalauzban. Itt olvastuk, hogy a könyvtárosok vállalják úgynevezett könyv- és könyvtárhasználati órák megtartását, előzetes bejelentés alapján általános és középiskolai osztályoknak, tanulócsoportoknak. Azaz, bemutatják a könyvtárat, eligazítják a gyerekeket és a diákokat; mit hol találnak, hogyan kell a könyvvel bánni stb. Sokféle formája lehet a könyvek megszerettetésének, ennek a magyartanárok és a könyvtárosok a megmondhatói. Vannak iskolák, melyekben rendszeresítették a közös könyvtárlátogatást, hogy a gyerekek otthonosan mozogjanak a kötetek között. A megyei könyvtárnak ez a kínálata is olyan lehetőség, amelyet érdemes fölfedezniük az iskolaigazgatóknak, nevelők- m x. Sőt, akár a példában említetthez hasonló üzemi kollektíváknak is. Elkezdeni olvasni soha nincs későn ... Baraksó Erzsébet Tudják-e, hogy esen az eset? A horgász a parton ült és horgászott. Fogott egy dévérkeszeget. Megesik az ilyesmi. Aztán fogott egy pontyot. Ebben sincs semmi különös. Kisvártatva egy csuka akadt a horogra. Ügy látszik, jó napja van. M. or pedig egy bálna harapott rá horgára, az már kellemesen meglepte. Aztán még a bálnánál is hatalmasabb valami akadt a horgára. Mit gondolnak, mi volt az? Az bizony nem volt más, mint a „Báthory István” óceánjáró. Mit gondolnak, mit tett erre a mi horgászunk? Természetesen, leakasztotta az ócenánjárót a horogról A COMPACK Szabolcs-Szatmárban Csomagolás világszínvonalon Hétvégi kampány Másfél évvel ezelőtt kötött üzletet a varsánygyürei Tisza Termelőszövetkezet és a COMPACK Kereskedelmi és Csomagoló Vállalat. Közösen megvették a vásáros- naményi régi malmot, ahol azóta is sót és egyéb fűszereket csomagolnak kiskereskedelmi forgalomra. S ezzel csak elkezdőtött a COMPACK Szabolcs-Szatmár megyei térhódítása. Záhonyban egy műtrágya- csomagoló-gépet helyeztek üzembe, majd újabb három követte ezt tavaly májusban. Két ZÖLDÉRT-telepen, Mándokon és Nyírbátorban, valamint a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben Szovjetunióból érkező műtrágyát csomagolnak. Ez egyben a COMPACK tevékenységének kibővítését is jelentette, hiszen korábban nem foglalkoztak ezzel. Aztán novemberben a nyírbátori Új Barázda Termelő- szövetkezet is társult, ahol két kisebb géppel végezték Szeptember elején kezdték a nyírbátori Új Barázda Termelőszövetkezet és a COMPACK csomagolójában a próbaüzemet. Hamarosan teljes kapacitással dolgoznak a gépek. (császár) a csomagolást. Ám az igény megnövekedett, s ezért egy új, európai mércével mérve a legkorszerűbb nyugatnémet gyártmányú csomagológépet állítanak üzembe Nyírbátorban. A termelőszövetkezetben szeptember elején kezdték meg az új gép próbaüzemelését, amely teljesen automatizált és óránként hatvan tonna, bármilyen termék csomagolására alkalmas. A most üzembe helyezett gép kapacitásának megfelelően bővítették a raktárakat is, egy újabb, tízezer tonna csomagolt termék tárolására alkalmas tárolóval. A gép beszerzésére és a raktár építésére jelentős pénzösszeggel segítette a termelőszövetkezetet a COMPACK. (sb) Meglehetősen bosszantó (ha nem a termelés gátja), ha egy-egy vállalat, szövetkezet nem kap szállításaihoz időben vasúti kocsit. Csakhogy találkozni az ellenkező véglettel is, amikor „raktárnak” nézik a vagont, késetten rakják ki azokat. Augusztusban például a gabonaforgalmi vállalat 65 vagonból 52-t késetten rakott ki, az ÉPÍTEK közös vállalat Nyíregyházakülsőn lévő telepén a küldemények közel negyedének várakozni kellett. Az előbbi példák, valamint az a tapasztalat, hogy a fuvaroztatók a hét közepén rakják meg a rendelt kocsikat, amelyeket a hét végén nincs aki a címzettnél időben kirakjon, arra sarkallta a Központi Szállítási Tanácsot, hogy szeptember 6—8. között hétvégi rakodási kampányt szervezzen. A vasúttal összehangoltan ezen a hét végén arra törekednek, hogy a fuvaroztatók minden, részükre érkező vagont határidőn belül kiürítsenek. Ehhez a MÁV megerősített értesítő szolgálattal, a tolató tehervonatok, iparvágányi menetek szervezésével járul hozzá. Bízunk benne, hogy sikeres lesz a hétvégi — országosan összehangolt — akció, amit más időszakokban is meg lehet szervezni. S ebben (mármint a szervezésben) szintén szolgálhatunk jó példákkal. A nyíregyházi papírgyárban augusztusban négyszáznál több vagont fogadtak fennakadás nélkül, hétvégeken talán több kocsit raknak meg, mint más napokon. A konzervgyár, a gumigyár szintén a jól rakodók közé tartozik. Lehet tőlük tanulni, nemcsak egy hétvégi kampány idején, (lb) Szakszervezetek — jogorvoslás Munkahelyi konfliktusok Ha sérelem ér valakit a munkahelyén, ha alkalmazásának, munkavégzésének körülményei nem illeszthetők be a törvényes, jogi keretek közé, gondjaival a dolgozó a munkaügyi döntőbizottsághoz fordul. Mégpedig 277 ilyen testület áll a szabolcsi dolgozók rendelkezésére. Záhonyban új üzletek sorát alakították ki egy lakóépület földszintjén az ABC-áruház közelében, (elek) KRECSMAR ADAM Históriák és visszaengedte a tengerre. Mert szép dolog a siker, de becsület is van a világon. 2. Tudják-e, hogy esett az eset? Egyik ismerősöm megkopogtatta egyszer a homlokát. így ni: köp, köp, köp... Mire valaki onnan, belülről kiszólt: „Jöjjön be, nyitva van”. A barátunk azonban nem lépett be: ki tudja, kivel találkozna odabent? Néha tudni kell tapintatosan visszavonulni. 3. Tudják-e, hogy esett az eset? Ment egy ember az utcán és csapkodott a karjaival. „Mit csinál?” — kérdezték tőle. „Repülök” — felelte amaz. „Szegény ember” — szánakoztak rajta, majd valaki, segíteni akarván neki, így szólt hozzá: „Jóember, hisz maga nem repül. Maga a gyönyörű, szilárd földön jár.” „Mit beszél?” — hökkent meg a repülő ember s abbahagyta a csapkodást, mire lezuhant és halálra zúzta magát. Hát, ilyen a képzelőerő. Antal Miklós fordítása Azt, hogy ma már jól is^ merik és problémáik megoldásában igénylik is a döntőbizottságok közbenjárását, intézkedését, bizonyítja az egyetlen esztendő leforgása alatt tárgyalt közel 1700 ügy. Kevesebb munkaügyi vita A dolgozók munkajogi védelmét állandóan figyelemmel kísérő szakszervezeti bizottságok, így a szakszervezetek megyei tanácsa is, arra a következtetésre jutott, hogy — az országos tendenciához hasonlóan — megyénkben is csökkent a munkaügyi viták száma: öt évvel ezelőtt még meghaladta a 2200-at a tárgyalt ügyek száma, s most ez negyedével kevesebb lett. A konkrét esetek elemzéséből megállapították, hogy ez annak tudható be, hogy lényegesen javult, felelősségteljesebbé vált a vállalati munkaügyi és személyzeti tevékenység. De része van ebben a pozitív változásban annak is, hogy mind hatékonyabban tevékenykednek a szakszervezeti jogsegélyszolgálatok, mint az érdekvédelem, érdekegyeztetés eszközei. Javult a munkaügyi döntőbizottságok tevékenysége is, hiszen az eléjük kerülő ügyek jó háromnegyedét az általuk hozott határozatok le is zárják. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy a döntőbizottsági tárgyalásokról igazságérzetük tudatában távoznak — akár már első fokon is — a felek. Hozzáértés, jo szándék A jogorvoslás akkor hatásos, ha gyors, hiszen kétszer segít az, aki azonnal segít, tartja a bölcs mondás is. A döntőbizottságok az utóbbi időben — a legutóbbi szakszervezeti választások óta — csökkentették a döntésig vezető út hosszát. Amint az SZMT elnökségének egyik legutóbbi ülésén megállapították, ez még mindig nem jelenti azt, hogy az ügyek többségében 8 napon belül meg is születik a határozat, ugyanakkor jelentősen csökkent a több hónapos késedelemmel születő döntések aránya. Általánosan jellemző, hogy egy hónapon belül tető alá hozzák az állásfoglalásokat a szabolcsi munkaügyi döntőbizottságok. Az SZMT elnöksége még egy figyelemre méltó megállapítást tett: a hozzáértő, jó szándékú jogalkalmazással és a dolgozók még alaposabb felvilágosításával a munkaügyi vitákat negyedével, sőt harmadával is lehetne csökkenteni. Ugyanis az adatok azt mutatják, hogy jobbára minden harmadik konfliktus belső, vállalati okokra vezethető vissza. (Rosszul alkalmazott szabály, pontatlanul kiszámított leltárhiány, eltúlzott, bár indokolt kártérítési igény, hézagos felderítés egy-egy fegyelmi ügyben ...) Népszerűbb... A szakszervezetek mellett ma 86 jogsegélyszolgálat működik a megyében: kétszer annyi, mint a megalakulás évében, 1977-ben. A helyi szakszervezeti bizottságok egyre bátrabban élnek ezzel a szervezeti eszközzel. Igen eredményes munka folyik a vasas, ME- DOSZ, építők és a textil szakszervezeti ágazatoknál, ugyanakkor a mainál több jogsegélyszolgálatra lenne szükség a KPVDSZ, az ÉDOSZ és a HVDSZ területén. Igen eltérő képet mutat a jogsegélyszolgálatot igénybe vevő dolgozók száma, tehát e jogsegélyforma népszerűsége is. Míg például a VOR nyíregyházi gyárában egy évben mindössze 12 ügygyei foglalkoztak, a nyírbátori cipőgyárban 88 esetben keresték a szolgálatot a dolgozók. Az ügyek majdnem fele polgári és családjogi eset, s ezek közül is kiemelkedően sok az olyan megkeresés, ami gyermektartásdíjak, gyermekelhelyezés, házastársi tartásra vonatkozik. Nem kevés, mintegy 16 százaléka az ügyeknek állam- igazgatási jellegű, s ott, ahol jó a vállalati szakszervezeti jogsegélyszolgálat és a tanácsi szervek együttműködése — például Nyírbátorban — ezek az ügyek is „rövidre zárva” intézhetők. Szinte valamennyi jogsegélyszolgálat gyakorlatából érződik, hogy egyre több szakmunkástanuló és nyugdíjas is igénybe veszi a szakszervezetnek e segítségét. Egyre több ügyvéd segíti munkájával a szabolcsi jogsegélyszolgálatokat: a 86 hely közül 30 szolgálatnál látja el ezt a munkát ügyvéd, tehát képzett jogász. Ami pedig az ügyek intézésének gyakorlatát illeti, a leggyakrabban felvilágosítást, tanácsadást igényelnek a dolgozók. Szilágyi Szabolcs — PIROS PONT A hétesztendős Gergő nagy izgalommal készült az első tanítási nap reggelén. Örömmel indult az iskolába, nagy elhatározások közepette lépte át az épület küszöbét. Este már az utcán elkezdte az élmények mesélését szüleinek. Beszélt, beszélt a gyerekekről,a tanító néniről, a könyvekről, az osztályról. Amikor hazaértek és levette hátáról a táskát, a korábbinál is jobban felvillanyozódott. — Majdnem kaptam egy piros pontot — ömlött ki belőle egyszuszra a szó. — Hogyhogy? — kérdezték a szülei. — Ügy, hogy nem én kaptam, hanem a mögöttem ülő. " \ (sípos) Vannak-e illcnszabályok? Könyvtári titkok
