Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-30 / 229. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. szeptember 30. Jó néhány esztendeje annak, hogy valaki okosan kitalálta, majd hivatalosan is bevezették a „megoldást” a munkaidő védelmében: tartsanak nyitva a boltok csütörtökön a kora esti órákig, hosszabbítsák meg félfogadási idejüket a lakosság ügyeit intéző hivatalok, szervezzenek szombati ügyeletet... Recept vagy önámítás? A gyilkos nem emlékszik „Megoldás” — azért teszem idézőjelbe a szót, mert — szó ami szó — a leg jobb szándék ellenére sem született meg az értékes munkaidő megóvásának orvossága. Betéved az ügyfél — Mi erről az illetékesek tapasztalata? Soltész László, az OTP megyei igazgatóságának osztályvezetője: — Noha évek óta meghosz- szabbított ügyfélfogadási időben dolgozunk, úgyszólván mindenki munkaidőben jön ügyeit intézni. Amikor megkezdődik ez a „meghosszabbított” idő, (tehát csütörtökön délután 3 és 5 óra között) úgyszólván kihal az OTP és csak véletlenül téved be egy-egy ügyfél. Pedig ezt a csütörtöki meghosz- szabbítást hirdettük a sajtóban, levélben tájékoztattuk róla a munkahelyi vezetőket. Ugyanígy népszerűsítjük a szombati ügyeletet is . . . A nyíregyházi Nyírfa Áruház több eladója: — A meghosszabbított nyitvatartási időben sokkal kényelmesebben lehetne vásárolni, ilyenkor mégis kong az ürességtől az áruház. Nálunk is délelőtt, kora délután vásárolnak, nézelődnek a legtöbben, pedig akkor másoknak is munkaideje van ... Ketten a tanácson Dr. Fazekas János, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. .titkára: — Tavaly március 5-én újra szabályozta a városi tanács szervezetének ügyfél- fogadási rendjét, mégpedig azért, hogy a dolgozók többségének munkaidején túl is biztosítsa az ügyfélfogadást. Szerdán reggelente fél 8 és délután 6 óra között is tart félfogadást a tanács, mégpedig délután 4 és 6 között az ügyfélszolgálati irodán. Minden osztályunkon tartózkodik olyan tanácsi dolgozó, aki érdemi intézkedésre is jogosult. Tehát nemcsak apró ügyek inté2hetők ebben az időben. Megerősítettük azt a korábbi rendszert is, miszerint szombaton reggel 8 és 13 Ha most előtoppanna valaki az egyik homályos helyiségből, nem biztos, hogy ép szívvel úsznám meg a dolgot. — Imitt-amott ég egy lámpa a píneefolyosón, de a benyílókban korántsem a fény az úr. Levert vakolat, por, az ember szinte várja, mikor ugrik meg előtte egy jól fejlett patkány. Messzebbről hangokat hallok, a hőközpontban találok két fiatalembert. A tartály mögött állóra ráköszönök, összerezzen. Igen, hogyne, szívesen megmutatják, hová vac- kolta be magát az öreg. És hogy hol végzett a harminchét éves Pazár Jánossal, ahogy a nyíregyházi belváros ismerte: Janikával. Janikát azmrettók... — Most már még istenes is- ahogy kinéz a pince- Két hétig jártak ide takarítani. Az öreg mindent telehordott papírral, a plafonig ért a doboz. Szóltam a tűzoltóknak, hogy ez még veszélyes is, mert mi van, ha elejt valaki egy parazsat a ciga- retttájáról? — mondja kísérőm. Itt, ebben a sötét lyukban lakott hát a hatvankét esztendős Szakos István. Volt ugyan lakása, de a hőközpont mellett mindig melegben lehetett. Belőle lett gyilkos. Áldozata negyedszázaddal fiatalabb nála, életükben mégis sok a hasonlóság. Janika születésétől fogva gyengeelméjű, bár őt legalább befogadta egy család. A boltokban is szerették, a taxisok pártját fogták, a környékbeli lakóktól is kapott időnként egyet s mást. Nem volt veszélyes. Segített apróbb dolgokban, ha pénzhez jutott, akkor sem szeszre költötte, hanem öt-tíz feketét is megivott naponta. Időnként a „jóemberek” primitív szórakozásként leitatták, de legfeljebb trágárabban beszélt a szokásosnál, még a csúfolódó gyerekeket sem bántotta. Janikát szerették az emberek. Szakos Istvánnak valószínűleg ez fájt a legjobban. Szinte ugyanazokra a helyekre jártak. Az öreg gyűjtötte a papírhulladékot, ha olyan ing volt rajta, elvitt egy szállítmányt a MÉH-be. kapott érte pár forintot. Legtöbbször azonban italra költötte, s ilyenkor agresszív, durva lett, nem csoda, hogy nem szerették. Haragudni viszont őrá sem lehetett, neki sem tiszta az elméjeJanika félt Szakostól. Egyszer össze is verekedtek. Segített a húsbolt eladóinak elszállítani a papírt a W. C. mellől, amit szinte eltorlaszolt már a sok karton, s ezért az öreg roppantul megharagudott rá. Hallottak ugyan olyat is, hogy Janika „kukabercinek” csúfolta Szakost. A normálisnak titulált körökből kizártak nem fértek meg egymással sem..... Holttest nylonban Június 13-án hajnalban diákok indultak hazafelé tanárnőjükkel a koronabeli érettségi bankettről, s az egyik kislány egy nylonba csomagolt holttestre bukkant. Délelőtt már tudta a város, hogy Janika az áldozat. S mi mindent tudni véltek az emberek!... Hogy levágták a fejét, hogy kihegyezték az ujjait, s egyéb rémségek terjedtek el. Később, mikor kiderült, a papírgyűjtögető öreg a tettes, akkor újabb, tényként terjesztett feltevésekkel bővült a rémmese. Hogy Szakos „homokos” és meg akarta erőszakolni az áldozatot. Aztán a másig véglet, miszerint Janika összeverekedett egy ismeretlennel- véres fejjel lement az öreg pincéjébe, az meg — össze ne piszkolja a papírokat — nylont tett a fejére, emiatt fulladt meg. •. A tények szerint, amennyire egy holttest normális lehet, Janikáé az volt. Homoszexuális kapcsolatra utaló nyomokat nem találtak a szakértők: a tanúk, akik ismerték a két elborult elméjű férfit, egyiküknél sem észleltek ilyesmit korábban sem. Hogy valójában mi történt, talán soha nem derül ki. Az áldozat nem beszélhet, Szakos István szavaira pedig sokat adni nem lehet. Ha fél percig nem szólnak hozzá, elalszik a széken ... Az ő vallomása szerint valahogyan az alábbiak szerint történt a dolog. A vádlott verziója Este a kuckójában találta Janikát, aki egy szatyorba pakolta az ő cuccait. Rászólt, de még neki állt feljebb. Sőt felkapott egy asztallábat és rátámadt. Az öreg kivédte a karjával. Pofon vágta Janikát, kicsavarta kezéből az asztallábat, s most ő ütött. Amaz összeesett, Szakos ezután otthagyta és a téren, egy pádon megvacsorázott. Később hazament, lefeküdt. Nem emlékszik, hogy ő vitte-e ki onnan a hullát, s arra sem, ott voltie még, amikor visszatért. Hangsúlyozzuk, ez a vádlott verziója. Akad viszont tanú- aki jóval későbbi időpontban veszekedni látta őket az udvaron- Az igazság kiderítése a bíróságra vár. Nehéz dolga lesz. Hogy mi is lehet Szakos büntetése? A közvélemény, de legalábbis a leghangosabb része súlyos büntetést kíván. A szakértők szerint Szakos beszámíthatósága minimális. Ez orvosi vélemény nélkül is látható. Elegendő arra gondolnunk, hogy miután meghalt az áldozata, nylont húzott a fejére, két nagyobbat a testére. Felcipelte a pincéből, keresztül- vonszolta az udvaron, az utcán is és nekitámasztotta egy bódénak a túloldalon. Ahelyett, hogy igyekezett volna elrejteni. A bíróság ítéletéről természetesen tájékoztatjuk majd olvasóinkat, az lezárja az ügyet. Egy kérdés azonban nyitva marad: az értelem birodalmából kizártakkal miért nem tudunk mit kezdeni, miért torkollhat ide az életük? Papp Dénes A nyíregyházi OTP délelőtt... Jávor László fotóriporterünk most még „eltakarta” az ügy felek arcát... Látszólag minden rendben van. Igaz, a munkahelyi veóra között is van ügyfélfogadás. Sajnos rendkívül kevesen veszik igénybe ezt a nyújtott félfogadást. Adataink szerint például szerdán délután alig hat-tíz ügyfél érkezik a tanácsra, ők is elsősorban lakásügyekkel. A múlt szombaton például ketten érkeztek ügyeletünkre: egyikük házasságkötéssel, a másik ügyfél lakásbejelentéssel kapcsolatos dolgát intézte el. Nézzük meg, mit mond a másik fél: néhány nagy létszámú nyíregyházi munkahely illetékesei. Hársfalvi Gábor, a konzervgyár munkaügyi osztály- vezetője: — Műszakváltásos rendszerben dolgozunk, 200 munkásunk folyamatos munkát Végez. Munkaidőben nem tudnak vásárlásra, ügyeik intézésére távozni. Természetesen a munkacsúcsok, rendkívüli munkák nyomán szabad idő is keletkezik, s a rugalmas munkaidő rendszere alkalmat ad arra, hogy a szolgáltató vagy más félfogadást bonyolító hivatalokat a rendes félfogadási időiben is felkereshessék dolgozóink, akiknek 50 százaléka vidéki és ott. a takarékszövetkezeteknél is intézheti ügyeit. Tóth Mihály, a NYlRTERV gazdasági igazgatóhelyettese: — Rugalmas munkaidőben dolgozik 130 munkatársunk. Ez azt jelenti, hogy fél 9 és 14 óra között mindenkinek a munkahelyén kell tartózkodnia, de reggel 6 óra és délután 6 óra között kiválaszthatják dolgozóink a számukra kedvező órákat a teljes munkaidő kitöltésére. Ilyen módszerrel sikerül egyeztetni a vállalati és az egyéni érdeket is. Megszűntek az igazolatlan napok, néhány perces késések elvétve fordulnak elő. 5 fegyelmi, ezer dolgozó Cselószki György, a papírgyár munkaügyi osztályvezetője: — Folyamatosan elemezzük a személyi munkaidőveszteség idejének alakulását. Egy év alatt 28 százalékkal nőtt gyárunkban a munkaidő-kihasználás. Az igazolt, fizetett egész napos távollétek száma 497-ről 359-re csökkent, az igazolt, nem fizetett — például családi okból történt — távolléteké 141- ről 71 napra. A recept a rugalmas munkaidő bevezetése. Fegyelmit indítani az idén mindössze 5 alkalommal kellett ezres létszámú gyárunkban. zetők egyike-másika megemlíti: még jobban kellene reklámozni az ügyfélfogadások meghosszabbítását, a bolti nyitwatartás csütörtöki többletét, de mégsem ebben látják a megoldást. Ha a munkaügyi vezetők véleményét elfogadjuk, a rugalmas munkaidő már mindent megoldott. Egyetlen kérdés akkor is megválaszolatlan marad: kik azok az ügyfelek, akik mondjuk délelőtt 11 óra és 13 óra között, amikor is még a rugalmas munkaidőben dolgozóknak is munkahelyükön kell lenniük, megtöltik, zsúfolásig megtöltik a félfogadást tartó hivatalt, pénzintézetet? És miért kong az ürességtől szerdán 4 után a tanács folyosója, csütörtök este üzleteink többsége, csütörtök délután az OTP, szombat délelőtt az ügyelet itt és ott? Ennek megválaszolása mégiscsak a munkahelyi vezetők feladata! — netán más nyíregyházi munkahelyeken... Szilágyi Szabolcs „A megyében szeretnék maradni" Legfeljebb a szórend, a fogalmazás volt más és más, de rövid bemutatkozása végén mind az öt pályakezdő megfogalmazta: „Szeretnék a megyében maradni.” Egyikőjük mondatának végén ez a szó is ott volt: „végleg”. Bensőséges ünnepséget tartott a megyei gyógyszertári központ Nyíregyházán: államvizsgájuk küszöbén álló és a szabolcsi patikákban gyakornokoskodó ifjú gyógyszerészjelölteket fogadott, köszöntött a szakma teljes vezérkara: a megyei főgyógyszerész, az igazgató, a patikák vezetői, a központ hivatali és tömegszervezeti vezetői. öten voltak az ünnepeltek, pontosabban hatan, mert az egyik fiatalember megyénkbe hozza ifjú feleségét is, aki ugyancsak gyógyszerész. A meghitt eseménybe véletlenül „belépett” újságíró ezúttal nem csupán arra vállalkozik, hogy tudósítson: ígéretet tesz, egy-két esztendő múltával patikájukban keresi fel a hivatásban, s a megyében gyökeret verő gyógyszerészeket, s majdani kérdését már most, előre felteszi: „Befogadta-e őket a megye, ahova most végleges szándékkal érkeztek?” Akikhez a kérdés szól: Jung Zoltán, Benicsák Ilona, Varga Edit, Lakatos János- né, Bálint István f ■> Me gjegyzések Touristkesergő U gy-ahogy megismerkedtek Szabolcs-Szat- már lengyel testvérterületével, a rzeszó- wi vajdasággal azok a kis- várdai turisták — a szövetkezeti kereskedelem dolgozói —, akik a napokban jártak arra. Meglehet, többet szerettek volna látni, tudni. Azonban — hogy finoman fogalmazzunk — „nem jött össze” minden, mert nem volt lény gyeiül tudó tolmács, az érkezéskor nem várta semmiféle program őket. amit pedig előre kellene összeállítani, amikor az utat ajánlják. Mindezt az újságíró véletlenül tapasztalta, miközben éppen arra járt. S hallotta a lengyel utazási iroda panaszhalmazát, amellyel a Nyír- touristot illették, mert a korábbi évek megszokott, magas színvonala után az idén rendre elégedetlen turisták érkeztek vissza Nyíregyházáról, akik nem azt kapták a pénzükért, amit ígértek nekik. Mint hírlik, ennek a következő szezonra már kellemetlen következményei vannak, s ilyenkor a megyét szerető emberben a tehetetlen düh uralkodik el. Mert Szabolcs-Szatmár, Nyíregyháza és Sóstó értékeit ismerjük, jó szívvel ajánljuk az idegeneknek, s ha néhány felelőtlen hivatalnok ez ellen tesz, akkor joggal emlegetjük a felelősséget. És a felelősségre vonást... (Ib) Fogaskérdés H űvösödik az idő, elkel már reggelente a melegebb öltözék. Mennek az apróságok a papával vagy a mamával, ki sírós képpel, ki mosolygósán — az orvoshoz. A nyíregyházi Toldi utcai rendelő várójában aztán már jobb a klíma, levehető a dzseki, a meleg pulóver. A szülő lehámozza csemetéjéről a holmit („amíg várunk, belemelegszel, fiacskám, és ha kimegyünk, még jobban megfázol nekem ..Aztán körbepillant, hogy hová is akaszthatná. Hiába. Fogas nincs. Esze ágába sincs az orvost szidni, ő erről nyilván nem tehet. Mérges viszont azokra, akiknek dolguk lenne ilyen „apróságokra” ügyelni. A felnőtteknél vannak fogasok, annak ellenére, hogy a gyermekorvosi rendelőben egy beteg két személynek számít, hiszen minden gyerek mellett ott egy felnőtt is. Kétannyi fogas is elkelne hát. De hogy egy sincs — ez a fogaskérdés rendkívül fogas kérdés . . . (tgy) V____________ ________________/ Nyújtott ügyfélfogadás, rugalmas munkaidő Rémhírek és a valóság Pályakezdők vallomása:
