Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-23 / 223. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. szeptember 23. MEGŰJUL a KLUBKÄ- VÉHÁZ Nem tolongtak a vendégek az utóbbi időben a Váci Mihály megyei és városi Művelődési Központ klubkávéházában. Október elsejétől új műsorokkal, színesebb programokkal várja az érdeklődőket az egyébként igen kulturált szórakozóhely. A hét első két napján kávéházi muzsika szól majd a klubban, csütörtökönként pedig vi- deodiszkó lesz. A péntek és a szombat a nosztalgia jegyében telik majd. Délelőttönként pedig videokazettáról vetítenek mesefilmeket a klubkávéház legkisebb látogatóinak, (jávor) Mo zimizéria A míg tartott a nyár, nem szóltam egy szót sem. Jómagam ugyan nem osztom azt a nézetet, hogy a kikapcsolódás ilyentájt egyenlő a teljes semmittevéssel, a sörrel, a stranddal és az úgymond „szórakoztató” programokkal, de belátom, ebbéli véleményemmel a kisebbséghez tartozom. S mivel ízléseken vitatkozni lehet, de általában fölösleges, hát nem berzenkedtem. Mozijegyre viszont nem sokat költöttem. _ No, gondoltam, majd ősszel. Megkezdődik a tanév, jönnek a főiskolások, indul a színházi szezon, a művelődés évadja. De hiába reménykedtem. A szeptemberi moziműsor éppúgy a tömegízléshez igazodott — mit igazodott, törleszkedett... —, mint a júliusi vagy az augusztusi. A megye egyetlen reprezentatív filmszínháza, a Krúdy, a felnőtteknek szóló előadásokon is kizárólag kommerszet vetít — egész hónapban! Magánstatisztikám szerint a Nyíregyházán szeptemberben látható filmeknek csak kb. egytize- de sorolható más kategóriába. Szent igaz, ezek a mozidarabok aztán valóban „kikapcsolják” az embert, hiszen csupa olyasmiről van bennük szó, amihez az égvilágon semmi közünk. E filmek készítői és forgalmazói nyilván úgy vélik (sajnos, nem is minden alap nélkül), hogy a szövőlány manapság nem cukros ételekről, hanem édesbús regényekről, vadnyugati kalandokról, luxusról, kék lagúnáról, valamint merész kaszkadőrökről, rendíthetetlen mesterlövészekről, szamurájokról és banditákról, szuperzsarukról, netán (ha a kelleténél bőségesebb volt a vacsora ...) lázadó androidokról álmodik. Kapja hát meg — legalább a filmvásznon. Félreértés ne essék: én is szeretem a zenés filmet, a krimit, a vígjátékot, ha a produkció „átviszi a lécet”, tehát ha igényesen, ízléssel, szakmai hozzáértéssel készítették. De nem vagyok vevő (akarom mondani: néző) a patakokban ömlő vérre, a gátlástalan erőszakra, a kegyetlenkedésre, valamint a malackodásra, a primitív viccelődésre sem. A szu-: pertechnikával megjelenített gyermekmeséket pedig rég kinőttem. Mindazonáltal tisztában vagyok vele, hogy a termés zömét a hasonló filmek teszik ki. Azt is tudom, hogy sok embernek ez jelenti „a” mozit, a szinte egyetlen vizuális táplálékot. De ez igen sovány koszt, s emiatt nem lenne szabad koplaltatni azokat, akiknek nagyobb a szellemi éhségük, s nem érik be rágógumival. Meg vagyok róla győződve, hogy ki lehetne alakítani a jelenleginél egészségesebb arányokat is. Kom- merszre nem szabad műsorpolitikát alapozni, még akkor sem, ha a „pénz beszél” (s milyen hangosan...). Márpedig jelenleg éppen ennek vagyunk szemtanúi. Nemcsak hogy a minimumra szorítjuk az igényesebb nézőknek szánt filmek számát, ráadásul teljesen száműzzük is őket a legszínvonalasabb moziból. Piedone kiütéssel győz Redl ezredes fölött (is)... E gy valamit azért nem lehet a moziüzemi vállalat szemére vetni: hogy elveik ellentmon- danának gyakorlatuknak. A nyíregyházi rádióban feke- tén-fehéren leszögezte a vállalat igazgatója: első a bevétel, s csak aztán kerülhet szóba a közművelődés, végül holmi „értelmiségi igények” (ez utóbbi kielégítésén még gondolkodnak). Tehát nem állíthatjuk, hogy miközben bort isznak, vizet prédikálnak. Bizony mondom, víz ez, tiszta víz, szagtalan, íztelen, noha nem színtelen, sőt — technicolor, minden mennyiségben. Gönczi Mária Október 1-tól próbaképp Nagybani piac Nyíregyházán Nagyon jó lett volna ez a rendszer, ha nem avatkoztak volna közbe a nepperek, akik ki sem mozdultak a Bos- nyákról, csak megvették az általuk diktált áron a termelőktől portékáikat, s mire a kereskedők odaértek, már csak tőlük kapták meg, jóval drágábban. így aztán nem csodálkozhattunk különösebben azon, miként lesz a 10—20 forintos áruból 40— 50 forint, s a nagy hasznot a lánckereskedelem, a nepperek vágták zsebre. Az utóbbi időben valamelyest visz- szaszorította élénk működésüket a gazdasági rendészet, s csökkent is valamelyest a zöldség, a gyümölcs ára. Október 1-től talán tovább is csökkenhet. Nyíregyházán is létrehozzák a nagybani piacot. A városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályán elmondták: amikor a Gazdasági Bizottság 1984-ben határozatot hozott a zöldséggyümölcs termelés és forgalmazás továbbfejlesztésére, akkor született meg a döntés, hogy Nyíregyházán nagybani piacot kell létrehozni a Zöldért gesztorságával. Keresgették a helyét, szóba került a borbányai és a Debreceni utcai Zöldért- telep, ám egyik sem nyerte el az illetékesek tetszését, mert nagy távolságra vannak a piactól. Még ugyan nem került pont a döntés végére, mert a jövő héten ismét találkoznak az érdekeltek, de valószínű, hogy a volt piac helyét, a Búza teret — a parkolót — jelölik ki a nagybani piac helyéül, ahol minden kedden és pénteken délután 4 órától lehetne üzleteket kötni a termelőknek és a kereskedőknek. Természetesen a lánckereskedelmet, a neppereket innen is el kívánják üldözni. Az ellátás gazdái nagy és fontos szerepet szánnak a Zöldért-nek, hiszen ő léphet fel akkora árukínálattal, amellyel az árakat is befolyásolhatja, de ő lehet a legnagyobb vevő is, hiszen nemcsak a piac ellátása a profilja. Az őstermelőkön kívül eladók és vevők lehetnek — s legyenek is — a termelőszövetkezetek, a konzervgyárak, a fogyasztóknak erről annyit kell tudniuk, hogy ez nem az ő vásáruk, ez a nagybani ügyletek megkötésének színhelye. Ha valami, ami sok vitát, vihart váltott már ki, az a Bosnyák téri nagybani piac, ahol összefutott az ország zöldség-gyümölcs termésének — különösen primőrtermésének — színe-java, az ország kereskedőinek ügyesebbje-élel- mesebbje, s az üzlet megköttetett. A primőr így jutott Pesten keresztül mondjuk Szentesről Nyíregyházára, néha pedig majdnem ugyanoda, ahonnan elindult. Nemrég hallottuk a hírt, hogy Szolnokon nyitottak nagybani piacot, s azóta javult a város ellátása, mérséklődtek az árak is. Nyíregyházán is számíthatunk erre, hiszen ha elhoznák ide termékeiket más megyéből is, nagyobb lesz a kínálat, ha más megyék keteskedői is eljönnek, hamarabb gazdára találnak a mi zöldségféléink — a burgonya, az alma, a káposzta — is. A nagybani piac a nagyobb hideg beköszöntéséig működik, s tavasszal a primőrök időszakában újra megnyit. (b. j.) Változások a totó és a lottó részvételi szabályzatában A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint október 1-től megváltozik a totó és a lottó részvételi szabályzata. A totójátékban a a fogadókat két lényeges módosítás érinti. Az egyik, hogy a legkisebb kifizethető totónyeremény a jövőben az eddigi 10 forint helyett 20 forint lesz. így ha a totószelvény valamely nyerőoszlopára eső nyeremény összege nem éri el a 20 forintot, akkor a nyerőosztály teljes nyereményalapját a következő, magasabb nyerőosztály nyertes szelvényei között osztják fel. A másik változás arra az esetre vonatkozik, amikor a mérkőzések törlése miatt nem lehet 13-(-l találatot elérni. Ebben az esetben külön jutalomalap nem halmozódik mint eddig, hanem azt a legmagasabb nyerőosztály szelvényei között osztják fel. Elpirulunk M i tagadás: régen volt olyan közérdeklődés utcaburkolás iránt, mint most Nyíregyházán, a Zrínyi utcában. Mindenki valami szépet vár, a beharangozások nyomán talán joggal. Dúl ugyanakkor a vita Vénusz szobráról, helyről, a döntés helyességéről. De van még valami, ami borzol is közben. Az nevezetesen, hogy a város kellős közepén, ezrek és ezrek füle hallatára esetenként iszonyatos káromkodások közepette folyik a munka. Elfogadom: az építőmunkás nem szűzi hamvasságú lény. De azt is szeretném hinni, hogy mint a szép alkotói, azért rendelkeznek némi viselkedéskultúrával. Ha ők nem, akkor legalább a művezetők, akik szólhatnának a trágárokra. Mert így a munkát látók és nézők majd, egykoron, nemcsak arra emlékeznek, hogy elképesztő csetlések és botlások közepette született a szép sétálóutca, hanem fülükben visszhangzik majd a kommentár. Még az is lehet, hogy a bronzvénusz is elpirul. (b) Megízlelte a „szambaéletet“ Rióból érkezik a bőr Wágner Flórián, a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyárának igazgatója a napokban érkezett haza Brazíliáiból. — Gyáregységünk január 1-től leányvállalatként működik majd, így szükséges, hogy az eddigiektől jobban megismerjük a külföldi piacot. Az indítóok az volt, hogy Európában nem kielégítő a nyersbőrellátás. Sem a mennyiség, sem az ár nem megfelelő. így a cipőgyárak Amerika, Ausztrália, Afrika. India piacairól szerzik be bőrszükségletüket. A fejlődő országok viszont csak egy bizonyos fokig feldolgozott állapotban adják el a bőrt. Ez most jól is jött nekünk, mert a csizmakészítés munkaigényes. Így lehetőség nyílt arra, hogy A tárgyalóteremből Lopó nélkül loptak vinkót Azzal kellene kezdeni, hogy a vádlottak korábban voltak-e büntetve, s miért, de valószínűleg jobban járunk, ha a részletes felsorolástól eltekintünk, mert több oldal sem lenne elegendő rá. Talán annyit a nagyecsedi fiatalemberekről, hogy a huszonkilenc esztendős Demeter Károly eddig nyolcszor állt bíróság előtt, mindannyiszor lopás vétsége miatt; a rendőrségi felügyelet szabályainak megsértése miatt ötször, munkakerülés és verekedés miatt pedig egyszer a rendőrség is felelősségre vonta. Garázdaság, rablás, lopás, közveszélyes munkakerülés — ezek pedig a huszonhét éves Rostás Gyula előéletének egyes állomásait jelzik. A harmadik társ, a tizenkilenc esztendős Lakatos Elek élete sem sokkal különbül alakul; már ilyen fiatalon is elmondható róla, hogy korántsem ismeretlen előtte a tárgyalóterem. Az ő gyengéje is más dolgainak a megkívánása. Még tavaly januárban történt, hogy a súlyos betegségben szenvedő, s emiatt gyenge fizikai állapotú B. G. betért az ecsedi Zöldfa kocsmába. (Az ott megivott három deci tömény sem igen erősítőleg hatott rá.) Ott iszogatott a három fiatalember is, akik gyorsan elhatározták, hogy a szemmel láthatóan tökrészeg sértettől bort lopnak. Egyszerű módon oldották meg a dolgot. A csúszós úton hazafelé botorkáló B.-t meglökték, s miután a földre esett, Demeter elvette tőle a lakáskulcsot, huszonhárom (!) forint készpénzt, s a tüzelőutalványát (?). Elbicikliztek B. házához, de a kulccsal nem sikerült kinyitniuk az ajtót. Végül az udvaron talált vasdarabbal feszítették fel a zárt, s a lakásból egy félig telt ötvenli- teres fahordót kivittek az utcára. Rostás lakásán szándékoztak meginni a bort, de végül — mivel ihatatlannak találták — kiöntötték az egészet ... A megyei bíróság döntött másodfokon a vinkótolvajok ügyében. Lopás vétsége miatt Demeter Károlyt egy év és két hónap, Lakatos Eleket tíz hónap börtönre ítélte, Rostás Gyula egyéves büntetése pedig már a városi bíróság határozatával jogerőssé vált. töhbet, s a nyugati divatiránynak megfelelő anyagú és minőségű csizmát tudjunk készíteni. Magyarországon kívül az NSZK, Franciaország és az USA is termeltet Brazíliában cipőfelsőrészeket, mivel ez az a terület, ahol a megfelelő anyag és a megfelelő munkaerő is rendelkezésre áll. — Miben más, miért éri meg a gyáraknak Brazíliáig menni a cipőfelsőrészekért? — Egyrészt a munkabér közti különbség miatt. Ott lényegesen olcsóbb a munkaerő. Itthon az ilyen minőségű bőrt nem tudjuk beszerezni, egyszerűen megfizethetetlen. Én azért mentem, hogy felmérjem az ottani piacot, a lehetőségeket. Visszaérkezésem óta már két kereskedelmi vállalattal kötöttünk egyezséget, mely szerint rövidesen 50—100 ezer pár exkluzív csizmát tudunk gyártani. — A szakmai élményeken túl is sok érdekes tapasztalatot is szereztem. Novo Hamburg, ahol voltam, 150 ezer lakosú város, 50 kilométeres környezetében 3500 cipőipari vállalkozás működik. Sikerült megnézni közülük tizenötöt, s a megszámlálhatatlan bőrgyár közül kettőt. A Leder Best iroda közvetítésével megszerveztük a csizmagyártást, s velem együtt indult Magyarországra az első szállítmány is. 2 ezer pár kész csizmafelsőrész. Október 15-ig összesen 15 ezer pár érkezik. A magyar üzletekbe október végén kerülnék majd a brazil felsőrésszel készült divatcsizmák. — Miben más ott a cipőgyártás? — Nagyabb mennyiségű lehet az élőmunka — olcsó a munkaerő, hiszen van bőven. Ha a termelés úgy kívánja, egyik napról a másikra kétszázzal is növelik a létszámot, ha nincs már szükség az emberekre, szó nélkül elküldik őket. Furcsa volt még nekem, hogy olvastam az útikönyvben: a brazilok nem tartják az időpontokat. Azt hittem, ez csak a magánéletre vonatkozik. Tévedtem. Az üzleti életben is így van. Ha reklamáltam, azt mondták, ez náluk így szokás. De ha elkezdték a munkát, akkor . jól és pontosan dolgoztak. Ügy érzem, az első üzletet további is követi majd. — Milyen az élet Brazíliában? — Rióban és Sao Paulában az USA nagyvárosaihoz hasonló a nyüzsgés és a köz- biztonság. Az értékekre jó vigyázni. Az éjszakai élet igen mozgalmas. Ök ezt úgy mondják, hogy „szambaélet” van. Ha a kedvük úgy diktálja, akár a busz ablakán kihajolva is tapssal verik a ritmust... Kovács Éva Rio de Janeiro — a híres Copacabana tengerparti fürdőhely.
