Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-21 / 222. szám

1985. szeptember 21. oo ;ezés Mészáros Lászlóra giz nép történelmét ábrázol­ták és egyúttal saját 1935-ös lófejét és az Ismeretlen ló em­lékére című mesterművét foly­tatták szemléletben, minőség­ben. Ebben az időszakban ké­szültek szoborvázlat rajzai térdelő kirgizről, kirgiz pa- rasztasszonyról. Erénye, ereje: a monumentális érzék és a fo­galmazás világossága, tömör­sége, tisztasága, amellyel ké­pes volt az ősi plasztikai for­mákat felhasználni a kor igé­nyeihez igazítva. Sajnálatos, hogy ezen elképzelései jórészt csak tervekben maradtak fenn. Életművét, sorsát, szobrai­nak máig ható tanulságát Kontha Sándor művészettörté­nész összegezte több tanul­mányban és Mészáros László­ról írt monográfiájában, amelyben őt a magyar szobrá­szat egyik legnagyobb alakjá­nak nevezte. Joggal. monumentalitás Segélynek. Ebben az időben rajzolta meg Hincz Gyula portréját, mintázott remek szoborarcképet arról a Klinkó Józsefről, aki aktszobrát Ró­mából hazahozatta. Minden művét az érlelt mo­numentalitás jellemzi, zárt formái eszméket és magatar­tást hordoznak. Kapcsolatban állt az illegális Kommunista Párttal. 1935-ben a Szovjet­unióba emigrált, és Frunzéban dolgozott, ö alapította Közép- Ázsia első szobrászati iskolá­ját, s ő tervezte a írunzei pá­lyaudvart. Remek frízeket ter­vezett a Frunzei Kormánypa­lotába, olyan pazar, vágtató lovas jeleneteket, melyek a kir­is színteret, és kora társa­ménak összegzését adja, osztály, a parasztság be­leiét, vágyait, jövőbe vetett ;t. Ebben az időszakban ipás munkásportrékat is zített, 1929-ben született a ngol tavasz című szobra, és or álmodta anyagba Beet- •en alakját. Remek rajz- zséggel és formáló erővel delkezett, ehhez mély tár­almi elkötelezettség járult, [y a kései magyar aktiviz- s e kiváló képviselőjét a nkásosztály mozgalmához tolta. 1933—34-ben készí- e az illegális plaketteket, ekes fejbillentéssel Petőfit, lunkás portréját, a Szabad- heroikusa n lépő alakját, brászi tette mellett emberi Igálatot is vállalt, bátran, ytállással segített az üldö- teken, dolgozott a Vörös fldája ló volt látni, hogy a sok ki- tást, ügyességet kívánó jó­tok — gólyalábon futás, osz- jmászás, bothúzás, csülkö- s, nemzetesdi, métázás — jnnyi jellemformáló erőt jtenek magukban. A talál- zót azzal a céllal rendezték, gy más tájegységeken is dvet ébresszenek az effajta :ékokhoz, és a következő év- n talán szabolcsi résztvevő- t is felfedezhetünk a régi ortjátékok művelői között. : est különlegessége volt az oszlán étteremben az a la­ma, melyet Zrínyi Miklós ziratos szakácskönyve alap- a készítettek. íme egy kis :lítő az étlapról: kocsonyka A tékozló fiú citromos hagymával, tikmony- lév, tyúkfi röstölt brassicával, tehénhús-lévben főtt lencse, rózsakása méztejjel trágyázva, szádé vagy sekerli, azaz édes vagy cukor nélküli török feke­tekávé. Az ízes falatokat Szul­tán vére vörös vagy Szultán könnye fehér borral öntözhette a népes társaság. Vasárnap déltől óránként ágyúlövés hirdette az idő mú­lását. Az emlékünnepségre lá­togatóknak jutott idejük a vártörténeti kiállítás, A szigeti veszedelem költője című gyűj­temény és az anatóliai szőnye­gek megtekintésére. Az alkal­mi könyvvásáron kínálták a Zrínyi Miklós irodalmi mun­kásságával foglalkozó publi­kációkat, ritkaságokat. A vár­védő hősökre emlékező kato­nai tiszteletadással zárult a háromnapos ünnepség Sziget­váron, mely sokszínűségével példaadóan bizonyította, hogy Zrínyi Miklós kései utódai bé­késebb korban sem feledkez­nek meg nagyhírű elődeikről. Buzsákiné Mohácsi Ágnes Mester Attila: A gyökereknek Halottaim de messze ki Délre ki Keletre idős Makovics Zoltán Eszéken vagy Szabadkán Bicskei Kiss Mihály — székely anyai ágon — Váradon Nagyszalontán sírját ha megtalálom Nagyanyám: Görög Mária fekszik egyedül itthon a gyökereknek lesz aki majd bemutasson Hangulat- jelentés Házam s hazám van — nem nagyok — elférek bennük, megvagyok. A szépség dicsérete Aktfotó kiállítás Művészet vagy önmutoga­tás? öncélúság vagy önkife­jezés? Pucérkodás vagy esz­tétika? Ezekre a kérdésekre már jó néhány esztendeje megadták a választ a kiállí­tótermekben vitázó látogatók és alkotók. A több, mint százéves múltra visszatekintő aktfotózás, a támogatók és ellenzői vitái során tovább él és formálódik napjainkban is. Az emberi test formai be­mutatásán, ábrázolásán túl, az alkotók szubjektív érzé­seit is képes érzékeltetni a fotó formanyelvének sajátos eszközével. A magyar aktfotó jelenét reprezentálja a szen­tesi Móricz Zsigmond Műve­lődési Központ által meghir­detett országos aktfotópályá­zat, melynek anyagából or­szágos vándorkiállítást szer­veztek a rendezők. A már harmadik ízben megrende­zésre került pályázat anya­gát idén először Nyíregyhá­zán, a helyőrségi művelődé­si otthonban láthattuk. Ké­peink ízelítőt adnak az ott kiállított 129 fotóból. (császár) Kuchta Nándor: Akt Germán Péter: Akt kalappal és esernyővel Csegezy Levente: Elet Kuchta Nándor: Feszültség Jung Zseni, Eifert János: Téli álom Lőkös Zoltán: Akt NO. 8. Szigetvár korabeli metszeten. ség

Next

/
Thumbnails
Contents