Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-21 / 222. szám
1985. szeptember 21. oo ;ezés Mészáros Lászlóra giz nép történelmét ábrázolták és egyúttal saját 1935-ös lófejét és az Ismeretlen ló emlékére című mesterművét folytatták szemléletben, minőségben. Ebben az időszakban készültek szoborvázlat rajzai térdelő kirgizről, kirgiz pa- rasztasszonyról. Erénye, ereje: a monumentális érzék és a fogalmazás világossága, tömörsége, tisztasága, amellyel képes volt az ősi plasztikai formákat felhasználni a kor igényeihez igazítva. Sajnálatos, hogy ezen elképzelései jórészt csak tervekben maradtak fenn. Életművét, sorsát, szobrainak máig ható tanulságát Kontha Sándor művészettörténész összegezte több tanulmányban és Mészáros Lászlóról írt monográfiájában, amelyben őt a magyar szobrászat egyik legnagyobb alakjának nevezte. Joggal. monumentalitás Segélynek. Ebben az időben rajzolta meg Hincz Gyula portréját, mintázott remek szoborarcképet arról a Klinkó Józsefről, aki aktszobrát Rómából hazahozatta. Minden művét az érlelt monumentalitás jellemzi, zárt formái eszméket és magatartást hordoznak. Kapcsolatban állt az illegális Kommunista Párttal. 1935-ben a Szovjetunióba emigrált, és Frunzéban dolgozott, ö alapította Közép- Ázsia első szobrászati iskoláját, s ő tervezte a írunzei pályaudvart. Remek frízeket tervezett a Frunzei Kormánypalotába, olyan pazar, vágtató lovas jeleneteket, melyek a kiris színteret, és kora társaménak összegzését adja, osztály, a parasztság beleiét, vágyait, jövőbe vetett ;t. Ebben az időszakban ipás munkásportrékat is zített, 1929-ben született a ngol tavasz című szobra, és or álmodta anyagba Beet- •en alakját. Remek rajz- zséggel és formáló erővel delkezett, ehhez mély táralmi elkötelezettség járult, [y a kései magyar aktiviz- s e kiváló képviselőjét a nkásosztály mozgalmához tolta. 1933—34-ben készí- e az illegális plaketteket, ekes fejbillentéssel Petőfit, lunkás portréját, a Szabad- heroikusa n lépő alakját, brászi tette mellett emberi Igálatot is vállalt, bátran, ytállással segített az üldö- teken, dolgozott a Vörös fldája ló volt látni, hogy a sok ki- tást, ügyességet kívánó jótok — gólyalábon futás, osz- jmászás, bothúzás, csülkö- s, nemzetesdi, métázás — jnnyi jellemformáló erőt jtenek magukban. A talál- zót azzal a céllal rendezték, gy más tájegységeken is dvet ébresszenek az effajta :ékokhoz, és a következő év- n talán szabolcsi résztvevő- t is felfedezhetünk a régi ortjátékok művelői között. : est különlegessége volt az oszlán étteremben az a lama, melyet Zrínyi Miklós ziratos szakácskönyve alap- a készítettek. íme egy kis :lítő az étlapról: kocsonyka A tékozló fiú citromos hagymával, tikmony- lév, tyúkfi röstölt brassicával, tehénhús-lévben főtt lencse, rózsakása méztejjel trágyázva, szádé vagy sekerli, azaz édes vagy cukor nélküli török feketekávé. Az ízes falatokat Szultán vére vörös vagy Szultán könnye fehér borral öntözhette a népes társaság. Vasárnap déltől óránként ágyúlövés hirdette az idő múlását. Az emlékünnepségre látogatóknak jutott idejük a vártörténeti kiállítás, A szigeti veszedelem költője című gyűjtemény és az anatóliai szőnyegek megtekintésére. Az alkalmi könyvvásáron kínálták a Zrínyi Miklós irodalmi munkásságával foglalkozó publikációkat, ritkaságokat. A várvédő hősökre emlékező katonai tiszteletadással zárult a háromnapos ünnepség Szigetváron, mely sokszínűségével példaadóan bizonyította, hogy Zrínyi Miklós kései utódai békésebb korban sem feledkeznek meg nagyhírű elődeikről. Buzsákiné Mohácsi Ágnes Mester Attila: A gyökereknek Halottaim de messze ki Délre ki Keletre idős Makovics Zoltán Eszéken vagy Szabadkán Bicskei Kiss Mihály — székely anyai ágon — Váradon Nagyszalontán sírját ha megtalálom Nagyanyám: Görög Mária fekszik egyedül itthon a gyökereknek lesz aki majd bemutasson Hangulat- jelentés Házam s hazám van — nem nagyok — elférek bennük, megvagyok. A szépség dicsérete Aktfotó kiállítás Művészet vagy önmutogatás? öncélúság vagy önkifejezés? Pucérkodás vagy esztétika? Ezekre a kérdésekre már jó néhány esztendeje megadták a választ a kiállítótermekben vitázó látogatók és alkotók. A több, mint százéves múltra visszatekintő aktfotózás, a támogatók és ellenzői vitái során tovább él és formálódik napjainkban is. Az emberi test formai bemutatásán, ábrázolásán túl, az alkotók szubjektív érzéseit is képes érzékeltetni a fotó formanyelvének sajátos eszközével. A magyar aktfotó jelenét reprezentálja a szentesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ által meghirdetett országos aktfotópályázat, melynek anyagából országos vándorkiállítást szerveztek a rendezők. A már harmadik ízben megrendezésre került pályázat anyagát idén először Nyíregyházán, a helyőrségi művelődési otthonban láthattuk. Képeink ízelítőt adnak az ott kiállított 129 fotóból. (császár) Kuchta Nándor: Akt Germán Péter: Akt kalappal és esernyővel Csegezy Levente: Elet Kuchta Nándor: Feszültség Jung Zseni, Eifert János: Téli álom Lőkös Zoltán: Akt NO. 8. Szigetvár korabeli metszeten. ség
