Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-21 / 222. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. szeptember 21. Lázár György elutazott Japánból II magyar küldöttség szombaton érkezik haza A Kolumbiai KP küldöttsége Németh Károlynál Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese pénteken a Központi Bizottság székhá­zában fogadta a Kolumbiai Kommunista Párt küldöttsé­gét, amelyet Manuel Ceteda, a párt kb végrehajtó bizott­sága tagja vezet. Várkonyi Péter útban az ENSZ- közgyülésre Pénteken elutazott Buda­pestről Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, aki az ENSZ közgyűlésének 40. ülésszakán részt vevő magyar küldöttsé­get vezeti. Lázár György pénteken, négynapos hivatalos láto­gatásának befejeztével el­utazott Japánból. A Minisztertanács elnöke és kísérete a Macusita Elektronikai Műveknél tett látogatás után az oszakai nemzetközi repülőtérre haj­tatott, ahol a MALÉV külön- repülőgépe várakozott. Lázár György búcsúztatá­sára az oszakai repülőtéren megjelentek Isii Toru pro­tokollfőnökkel az élen a ja­pán külügyminisztérium ma­gas rangú képviselői, és ott volt Szarka Károly, hazánk tokiói nagykövete is. A TU—154-es különgép helyi idő szerint pénteken délután 16 órakor — ma­gyar idő szerint reggel 9 óra­kor — szállt fel az oszakai repülőtér betonjáról. Lázár György és kísérete szombaton este érkezik haza. 42 ország, 1800 kiállító részvételével Az Ipari Minisztérium és a Hungexpo vezetői a kőbá­nyai vásárvárosban közös sajtótájékoztatót tartottak a szeptember 27-én nyíló őszi BNV előkészületeiről, céljai­ról, a várható látnivalókról. Körösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója elmondta: csaknem 1800 kiál­lító vesz részt az őszi BNV-n, s az évek óta tartó élénk ér­deklődés jelzi, hogy a szocia­lista, a fejlett tőkés és a fej­lődő országok vállalatai egy­aránt fontosnak tartják rész­vételüket a fogyasztási cik­kek budapesti seregszemlé­jén. A vásáron összesen 42 ország, továbbá Hongkong és Nyugat-Berlin vállalatai ál­lítanak ki. A tavalyihoz ké­pest 31 százalékkal gyarapo­dott a szocialista kiállítók száma. Első ízben lesznek láthatók a vásárvárosban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság termékei, s több évi szünet után jelentkeznek a román, spanyol és thaiföl­di kiállítók. A Szovjetunióból az el­múlt évinél kettővel több, 16 kiállító érkezik. A hagyomá­nyos önálló bemutatót a Szovjetunió köztársaságai közül ezúttal a Tadzsik SZSZK rendezi, bemutatva könnyűiparának teljes vá­lasztékát. A korábbinál lé­nyegesen nagyobb kiállítási területet igényelt az NSZK és Japán is. A vásárral egy időben ötö­dik alkalommal rendezik meg az Interplayexpo kiállí­tást, amelyre az ifjúsági év alkalmából Európa minden országából és a tengerentúl­Magyar—szovjet tárgyalások Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) janak az átrakókörzetre és növeljék az áteresztés üte­mét. — Mi is és a Szojuzplodo- import is egyetértettünk ab­ban — mondta Nemes Tibor, a Hungarofruct vezérigazga­tója —, hogy az induláskor keletkezett lemaradást szep­temberben és októberben kell pótolni, mert novemberben már nem lehet erre számí­tani. Köszönettel nyugtázta a kompromisszumot, amely szerint a perzselés miatti harmadosztályú alma aránya az eddigi nyolc százalék he­lyett 15 százalék lehet. Fel­hívta a figyelmet arra a csü­törtökön történt kísérleti fel­adásra, aminek keretében konténeres csomagolású al­mát küldtek a Szovjetunióba. — A tavalyi és tavalyelőtti lemaradás a szerződött meny- nyiségekről figyelmeztet — adott hangot aggodalmának Jevgenyij Vlagyimirovics Litvinov, a Szovjetunió ma­gyarországi kereskedelmi képviseletének képviselője. — Ha most nem teszünk meg mindent a tempó fokozásá­ra, fennáll a veszély a meg­ismétlődésre — tette hozzá. Naponta legalább 250 meg­rakott vagonnak kell átgu­rulnia a Szovjetunióba, hogy tartani tudják az ütemet. A szovjet fél arra törekszik, hogy legalább száz üres va­gon jöjjön át, a magyar vas­utasoknak pedig százötven áruval megrakottat kell ki­üríteni az alma számára. — Tárgyalunk a szovjet vasúttal, és figyelemmel is kísérjük a megbeszélések eredményének végrehajtását — csatlakozott a szállítmá­nyozási gondok taglalásához Nyikolaj Alekszejevics Gla- disev, a Szovjetunió Zöldség- és Gyümölcstermesztésügyi Minisztériumának főosztály- vezetője. Kérésünk az, hogy az átjövő .telt vagonokat mi­nél előbb rakják ki, a hibás vagonokat pedig megjavítva tegyék alkalmassá a berakás­ra. Az ezzel kapcsolatos költségeket természetesen megtérítjük. A konténerekkel kapcsolatban csak annyit, hogy mi is Moszkvában le­szünk, amire azok odaérnek. Ha jó tapasztalatokat szer­zünk velük, akkor lehet tár­gyalni a módszer kiszélesíté­séről. — Egyetértünk és jogos­nak tartjuk a szovjet fél mi­nőségi követelményeit — mondta válaszában Gyurics­ku Kálmán, a megyei párt- bizottság titkára. Öröm szá­munkra az is, hogy a delegá­ció látja a rossz időjárás mi­atti többletmunkát és -költ­séget, ami az exporttal kap­csolatban felmerül és enged­ményeket tesz. Ennek fejé­ben mindent megteszünk, hogy a szerződés mennyiségi és minőségi kitételeit a leg­teljesebb mértékben teljesít­sük. Az első nap óta figye­lemmel kísérjük az átrakó­körzetben folyó munkát és folyamatosan konzultálunk Larissza Ivanovna Trofimec- cel, az átvevőcsoport vezető­jével. A tapasztalatok alap­ján a szükséges intézkedése­ket megtettük. Találkoztunk magunk is olyan minőséggel, amely távol volt az előírttól, de ezt teljes mértékben el­ítéljük. Ügy látjuk, hogy nem ez a jellemző és szeret­nénk, ha az ellenkezője vál­na általánossá. A tárgyaló delegációk vé­gül megegyeztek, hogy a sze­zon végeztével összegzik és értékelik majd a tapasztala­tokat, és a levont konzek­venciákat a termelőkkel is közük. (ésik) Együtt Nyíregyházáért Almaszedés, «Mi műszak Tanácsi KISZ-titkárok találkozója Országos találkozó kez­dődött Nyíregyházán, a me­gyei tanács továbbképző in­tézetében. Mintegy 120 fia­tal, a városi és községi KISZ- szervezeteinek titkárai jöttek el Nyíregyházára, hogy ki­cseréljék tapasztalataikat az állami és a mozgalmi ifjú­ságpolitikai munkáról. A KISZ Központi Bizottsága értelmiségi fiatalok taná­csa által szervezett ren­dezvényt szeptember 20-án nyitotta meg Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke. Rö­vid áttekintést adott Sza- bolcs-Szatmárról az ország minden részéről érkezett fiataloknak. Ezután dr. Fo- nyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese tartott előadást, és konzultációt a tanácsok új irányítási rendjéről, majd Köpf Lászióné, a KISZ Köz­ponti Bizottsága titkára tar­tott előadást a KISZ aktu­ális feladatairól. Este fóru­mot szerveztek a tanácsi gaz­daságirányításról, és az adó­politikáról. A program ma és holnap folytatódik. A megyeszékhely termelő­üzemei, iskolái közül jó né­hány szeptember 21-én — ma — dolgozik az „Együtt Nyíregyházáért” akció kere­tében. Az iparcikk-kiskeres­kedelmi vállalat dolgozói ma és holnap Ilonatanyán almát szednek. A Központi Statisz­tikai Hivatal megyei igazga­tósága szintén mezőgazdasági munkát iktat programjába, a közterület-fenntartó vállalat dolgozói saját telephelyükön tevékenykednek, ez utóbbi cég dolgozói 30 ezer forintot ajánlottak fel az akció cél­jaira. A közgazdasági szak- középiskola szeptember 14- én már egyszer dolgozott, s ma is a Ságvári Termelőszö­vetkezetben szedik az almát. A szakközépiskolások össze­sen 23 750 forintot utalnak át a csekkszámlára. A Közúti Építő Vállalat szeptember 22-én 15 ezer forintot keres az akció keretében. Az iskolák közül a kisegí­tőiskola és nevelőotthon szep­tember 21-én és 28-án, a 2­es iskola holnap keresi fel a Ságvári Termelőszövetkeze­tet. A Vetőmagtermeltető Vállalat Gávavencsellőre megy almát szedni. A 13-as Autójavító Vállalat nyíregy­házi leányvállalata saját ter­melőmunkáját folytatja, és 8—10 ezer forinttal támogat­ják az Együtt Nyíregyházáért mozgalmat. A Nyíregyházi Konzerv­gyár szeptember 1. és novem­ber 1. között több alkalom­mal szervez termelőmunkát az akció keretében. A papír­gyár szeptemberben és októ­berben szervez a dolgozók­nak szombati műszakot: ösz- szesen 100 ezer forintot fi­zetnek be a munkaakcióból. Az „Együtt Nyíregyházá­ért” akcióra befolyt összeget — mintegy 3 millió forintot — az idén a nyíregyházi Ke­let Áruház előtt alakuló Ok­tóber 31-i téren, az emlék­parkban elhelyezésre kerülő Tilles Béla-szobor körüli munkálatokra fordítják. Földrengések krónikája ÚJSÁGHÍR. Csütörtökön reggel földrengés rázta meg Mexikóvárost. Az újabb helyszíni beszámolók szerint a földrengés a Richter-skála szerint 7,5 fokozat erősségű volt. Reggel 7,19-kor kezdődött és egy percig tartott. Az áldozatok számát több mint háromezerre becsülik. Csu­pán a fővárosban 20 000 lehet a sebesült. 1946. DECEMBER 21., JAPAN. 1125 halálos áldozata volt a víz alatti tálajimozgások következ­ményeinek Sikokuban és Dél- Hon subán. 1948. JÚNIUS 28., JAPÁN. 5386 halálos áldozata volt a ta- lajelcsúszásokkal és lávakitöré­sekkel kísért földrengésnek. Elpusztult Fukui városa. 1949. AUGUSZTUS 5., ECUA­DOR. A földrengés a Quitótóil délre lévő területet sújtotta. 6500-an haltak meg. Elpusztult az ország ötödik legnagyobb városa, Aimbato. 1950. AUGUSZTUS 15., INDIA. 1500 halott Asszam állambn. A földrengés hegyomlásokat és gátszakadásokat idézett elő!**. 1951. MÁJUS 6., SALVADOR. 1000 halottja volt a Jucuapa térségét megrázó földmozgá­soknak. 1953. MÁRCIUS 18.. TÖRÖK­ORSZÁG. 1200 halottja volt az ország északi részét sújtó föld­rengésnek. 1954. SZEPTEMBER 9., AL­GÉRIA. Földrengés Orleans- ville-ben. 1409 halott. 1956. JÚNIUS 10.. AFGA­NISZTÁN. 2000 halálos áldozat. 1957. JÚLIUS 7., IRAN. A Kaszpi-tenger partvidékét meg­rázó földlökéseknek 25 000 ha­lálos áldozatuk volt. Ugyaneb­ben az évben, december 13-án 1287-en haltak meg az ország nyugati vidékeit — Kurdisz- tánt, Hamadant és Kerman- sahot — sújtó földrengés kö­vetkeztében. 1958. JANUÁR 15., PERU. 1284 halott. 1969. FEBRUÁR 29.. MAROK­KO. 12 000 halálos áldozata volt az agadiri földrengésnek. 1960. Április 24., irAn. 3500 halott az ország déli részén. Lar városa eLpusztult. 1960. MÁJUS 21., CHILE. 5700 halott. Az ország déli és kö­zépső részét sújtó földrengés szökőárt idézett elő, amely vé­gigsöpört a 600 kilométeres partvidéken. Az Andok déli ré­szén vulkánkitörések voltak. 1962. SZEPTEMBER 1., IRAN. 12 403 halálos áldozatot követelt az ország nyugati és középső részét sújtó földrengés. 1963. JÚLIUS 26., JUGOSZLÁ­VIA. 1070 halott. Skopje váro­sa romba dőlt. 1966. AUGUSZTUS 19., TÖ­RÖKORSZÁG. 2600 halálos ál­dozata volt az ország keleti részét sújtó földrengésnek. 1968. MÁRCIUS 31.. IRAN. 10 ooo halott az ország észak­keleti részén. Ugyanebben az évben szeptember 2-án ismét súlyos földlökések voltak Ko­rasszam tartományban. Hiva­talos közlés szerint az áldoza­tok száma ,,10 000 alatt ma­radt”. 1969. JÚLIUS 26.. KÍNA. 3000 halottja volt a Santu város térségét sújtó földrengésnek. 1970. JANUAR 5., KÍNA. Ez­rek haltak meg Jünnan tarto­mányban. 1970. MÁRCIUS 28.. TÖRÖK­ORSZÁG. 2000 halott Kelet- Arvatoiiában. 1970. MÁJUS 31.. PERU. 67 000—70 000 halott az ország északi részén. 300 kilométer hosszú partszakasz és a mögöt­tes terület vájt pusztasággá. 250 település helyén romhalmaz maradt. 1971. május 22., Törökor­szág. 1000 halott az ország ke­leti részén. 1972. SZEPTEMBER 4., IRAN. 5044 halottja volt a Parsz tar­tományt sújtó földrengésnek. 1972. DECEMBER 22., NICA­RAGUA. 12 000 halottja volt a managuai földrengésnek. 1974. MÁJUS 11., KÍNA. 20 000 halálos áldozatot követelt az ország sűrűn lakott nyugati ré­szét sújtó földrengés. 1974. DECEMBER 28.. PA­KISZTÁN. 5300 halálos áldoza­ta volt az ország északi részét megrázó sorozatos földlökések­nek. Mentik a sebesülteket. 1975. SZEPTEMBER 6.. TÖ­RÖKORSZÁG. Délkelet-Anato- liában 5000 halott. 1976. FEBRUAR 4., GUATE­MALA. 22 525 halottja volt a Guatemalavárostól dél-nyugat­ra kipattant földrengésnek, amely az ország huszonhárom tartományából tizenhetet érin­tett. 1976. JÚNIUS 26., INDONÉ­ZIA. 9000 halott. • 1976. JÚLIUS 28., KÍNA. 750 000 halottja volt az ország északkeleti részét sújtó különö­sen erős földrengésnek. 1976. AUGUSZTUS 17., FÜ- LÖP-SZIGETEK. A földmozgá­soknak 3000 halottja volt és még legalább annyian vesztet­ték életüket a kísérő szökőár következtében. 1976. NOVEMBER 24., TÖRÖK­ORSZÁG. 3790 halott. 1977. MÁRCIUS 4.. ROMA­NIA. 1570 halott. Közülük 1391 Bukarestben. 1979. SZEPTEMBER 17., IRAN. Körülbelül 25 000 halottja volt a Korasszan tartományt sújtó földrengésnek. Mintegy 100 fa­lu elpusztult. 1980. OKTOBER 10.. ALGÉ­RIA. 2600 halálos és 44 000 se­besült áldozata volt az ország északi részét érintő földrengés­nek. 1980. NOVEMBER 23., OLASZ­ORSZÁG. 2916 halott. 8807 se­besült, 300 ezernél több hajlék nélkül maradt ember. 1981. JÜNIUS 11.. IRAN. 4000 halott Kerman tartományban. Egy hónappal később, július 28-án az újabb földrengésnek ugyanott megközelítőleg 7000 halálos áldozata volt. 1982. DECEMBER 13., ÉSZAK- JEMEN. 3000 halott. 1983. NOVEMBER 30.. TÖ­RÖKORSZÁG. 1342 halott. 1985. MÁRCIUS 7., CHILE. 145 halott és 2000 sebesült. 1985. AUGUSZTUS 23., KÍNA. Legalább 67 halottja volt az or­szág nyugati körzetében, a szovjet határ mentén kitört földrengésnek. Becslések sze­rint 6000-en maradtak fedél nélkül. Pénteken nyit a BNV ról is várnak vendégeket. A magyar kiállítók közül önál­ló bemutatóval jelentkezik a Rubik-stúdió. Ugyancsak a vásárral egyidőben rendezik a Csináld magad barkácski- állítást, amelyen 98 hazai vállalat vesz részt, de kül­földről mindössze egy kiállító jelentkezett. A látogatók régi igénye, hogy megvehessék mindazt, ami az árubemutatókon meg­tetszik. A mintamodellek ki­vételével a termékek jelen­tős részét ezúttal a vásár te­rületén 16 ipari és 28 keres­kedelmi vállalat árusítja, a Domus bútoraira pedig elő­jegyzést vesznek fel. Szabó Imre ipari miniszté­riumi államtitkár elmondta: az őszi BNV-n részt vevő hazai vállalatok és szövetke­zetek termékei bizonyítják, hogy iparunk eleget tud ten­ni a piac igényeinek, képes a termékszerkezet korszerűsí­tésére, az áruválaszték bő­vítésére, különösen így van ez a ruházati iparban és a gépipar egyes, fogyasztásra szánt cikkeivel. A ruházati ipar termelése a hazai fogyasztás 80—85 szá­zalékát fedezi, a kiállított termékekre a nagyfokú piac- érzékenység jellemző. A ru­házati ipar bemutatójának kiemelkedő része kilenc vál­lalat közös kötőipari kiállí­tása, amely e vállalatok együttműködését példázza. A kiállítás az éjjeli-nappali öl­tözködés, a szabadidő- és sportruházat, valamint a mindennapi viselet darabja­it tartalmazza. A közös kiál­lítást a Budapesti Harisnya­gyár, Békéscsabai Kötött­árugyár, a Budapesti Finom­kötöttárugyár, a Debreceni Kötöttárugyár, a Glovita, a Habselyem, a Hódiköt, a Magyaróvári Kötöttárugyár és a Senior rendezi, a Ma­gyar Divat Intézet közremű­ködésével. Fejlődött a cipő-, csizma- és a bőrruházati kí­nálat is, a szabadidő és sport lábbelikből, valamint az ele­gáns modellekből a gyárak szélesebb választékot kínál­nak a tavalyinál. Az itthon gyártott és új szórakoztató elektronikai be­rendezésekről szólva meg­állapította, hogy azok minő­sége jó, magas színvonalú. Az Orion 5 színes és 2 feke­te-fehér tévétípust, mini hifitornyot és japán part­nerekkel kooperációban ké­szített képmagnót állítja ki. A Videoton tévékészülékből tíz színes típust — közöttük a hordozhatókat — mutat be, amelyek távszabályozha- tók, és alkalmasak a tele- texadás vételére is. Látha­tó lesz az Akai céggel való együttműködés eredménye, az a képmagnó, amelyből még ebben az évben 3000 darabot gyárt a Videoton. A rádiók közül pedig megjelent a két normás sztereó, gép­kocsikba szerelhető készü­lék. A bútorok iránt az utób­bi időben csökkent a keres­let, ezért a gyárak erőtelje­sen fejlesztették termékei­ket, de változatlanul nehe­zíti a termelést az anyagellá­tás és a kellékek szűkös vá­lasztéka. Ez a kiállított bú­torok választékában is tük­röződik.

Next

/
Thumbnails
Contents