Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-19 / 220. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. szeptember 19. 45 EZER LEMEZ NAPONTA. Az idén 8. alkalommal rendezi meg a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat a Hungaroton hanglemezheteket. A képen: a gyárban naponta átlag­ban 45 ezer lemez hagyja el a 22 présgépet. (MTI fotó: Cser István felvétele) Válasz sikkünkre Szigorúbb ellenőrzés A Kelet-Magyarország 1985. szeptember 9-i számában „Dühöngök” című cikkben leírtakkal kapcsolatban a randalírozó személyek bot­rányos magtartásával rend­őri szerveinkhez állampol­gári bejelentés nem érke­zett. A bűncselekmények meg­előzése, felderítése, a köz­rend-közbiztonság szilárdítá­sa érdekében a városi rend­őrkapitányság szervezésében 1984. június hónapban ala­kult meg az önkéntes rend­őri század. Ennek egy sza­kasza Jósaváros területén teljesít szolgálatot. Munká­jukat a rendőrkapitányság által erre a célra kijelölt rendőrtiszt irányítása mel­lett végzik. Tapasztalatunk, hogy az önkéntes rendőrök e társadalmi feladataikat be­csülettel látják el. Utolsó ősz?' „Csak arra kérlek, ne vágj ki minden fát” — hangzik a régi sláger. Egy éve már, hogy a nyíregy­háziak is ezt kérik, látva az állomás előtti Petőfi- kertnél épülő új busz­megállót. Ügy látszik hiába! A hatalmas fák egyre vesz­tik lombjaikat. A Kelet- Magyarországon rendkívül ritka páfrányfenyő is — több mint százéves — kezdi érezni az építkezés fájdalmait. Már a tervezésnél kü­lön zöldterület-rendezési tervet készítettek, amin pontosan bejelölték a vé­dett, és a különösen vé­dett fákat, egyedi favé­delmet írva elő. A terve­zők ennek figyelem.bévé­telével tervezték a busz­megállót. A favédelem a közterület-fenntartó vál­lalat feladata lett volna, de ezt a munkát tőlük senki nem rendelte meg, ezért ők — igaz szívükön viselik a fák sorsát — nem is végezték el. A SZÁEV viszont — termé­szetesen — elkezdte a munkát. A fákhoz ugyan nem nyúltak, de a terep- rendezés által megbomlott a növény tápanyagellátá­sa, ami a fák ágain már jelentkezik. Egy éven ke­resztül senki nem gondos­kodott védelmükről. 1985. szeptember elején a kö­zelben lakók, s lapunk sürgetésére helyszíni szemlét tartottak, abol az érdekeltek megállapod­tak, támfallal veszik kör­be a már sérült fákat. Ez talán megakadályozza a további pusztulásukat. Egy év alatt nem tud­ták megvalósítani az egye­di favédelmet. Vajon mi­ért? Most felelősöket ke­resve a „labda” újra kör­bejár, miközben a kör közepén lassan kipusztul egy százéves páfrányfe­nyő, néhány szép geszte­nyefa társaságában. Ilyen gazdagok lennénk? (kertész) Emlékszoba A Magyar Honvédelmi Szö­vetség jogelődjének, a Ma­gyar Szabadságharcos Szö­vetség megalakításától, 1948. április 11-től kezdve mutat­ják be a korabeli dokumen­tumokat, zászlókat, fénykép- felvételeket abban az emlék­szobában, amelyet a fegyve­res erők napja tiszteletére avatnak fel az MHSZ me­gyei székházában. Eredeti szabadságharcos igazolvá­nyokat, valamint a lövész­és motorsport után létrejött tevékenységi formákat is az érdeklődők elé tárják. Az emlékszobát szeptember 27- én avatják fel. Új jogszabály a bérbeadásról Nem a csillagos ég a határ... A tanácsi és szolgálati lakások lakbéremelése nem ara­tott valami nagy sikert az ilyen lakásokban élők körében, pedig az okát mindenki megértette. A hatás előre kiszámít­ható volt: ha nagyobb terhet vállalnak a lakások fenntar­tásából azok, akik benne élnek, több régi lakást sikerül megmenteni, felújítani, s a mostanság épülő lakások pedig — remélhetőleg — nem jutnak hasonló sorsra. Volt azonban olyan hatása is az intézkedésnek, amit nemigen terveztek előre, mégpedig az, hogy ha emel­kedik az állami lakások bé­re, egekig szökik az OTP-, a szövetkezeti, vagy a ma­gánerőből épülő lakások ára, megnő a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értéke is. Most egy új rendelet szüle­tett, amely a raktáraknak, a pincéknek, sőt azoknak a te­rületeknek, telkeknek a díját is megszabja, amelyeket gaz­dája bérbe ad. Ahol legdrágább Mennyibe kerülnek majd ezután az ilyen létesítmények és helyek? Természetesen a nagyság — az alapterület — a meghatározó, de az sem mindegy, hol van az a bér­be adott terület, vagy létesít­mény. A legdrágább a bérle­ti díj a fővárosban és a me­gyei jogú városokban. A mi városainkban és az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községekben az „A” kategóriába tartozó bér­lemények négyzetméteréért évente 1800, a „B” kategóriá­ba soroltakért 960, a „C”-hez soroltakért pedig 300 forin­tot lehet elkérni. A többi községekben 1200, 720, illetve 180 forint az ár a kategóriá­tól függően. A rendelet alkotói elvé­gezték a kategóriába sorolást is, így az „A” kategóriába az osztályon felüli vendéglátó létesítményeket, a bárokat, a mulatókat, a külföldi szerve­zetek elhelyezésére bérelt irodákat, bemutatótermeket, kulturális és kereskedelmi helyiségeket, a légiforgalmi irodákat, a divatszalonokat és azokat a helyeket sorol­ták, amelyekért devizával fi­zetnek. Szolgáltatóknak A legtöbb létesítmény a „B” kategóriához tartozik. Ilyenek az üzemek, a gyár­épületek, a műhelyek, a gép­házak, géptermek, laborató­riumok, bemutató- és áru­mintatermek. A kereskedel­mi és vendéglátó létesítmé­nyek, a raktárak, szertárak, magtárak, a felvásárlás és a terménybegyűjtés épületei, az irodák, a posták, a műve­lődési házak, olvasótermek, könyvtárak, levéltárak, kiál­lítótermek, színházak, gyű­léstermek, de azok az oktatá si intézmények, a munkás- szállások, a szolgáltató helyi­ségek, az egészségügyi, a szociális és a sportlétesítmé­nyek is. A „C” kategóriába a gará­zsok, a műtermek és gazdasá­gi helyiségek — istálló, szín, csűr, pajta, pince stb. — ma­radtak. Persze ha a rendeltetéssze­rű használathoz szükséges helyiségek (egészségügyi, vagy tárolóhelyek) hiányoz­nak, kedvezőtlen a létesít­mény műszaki állapota, vagy műemlékvédelem alatt áll az épület, s emiatt a bér­lőt kötelezettségek terhelik, akkor csökkenteni kell a bér­leti díjat. Nyilvánvaló az is, hogy ha ideiglenes jellegű (pl. felvonulási épület) a bérlemény, vagy pincében, alagsorban van, akkor is ke­vesebb pénzért lehet kibé­relni. Emelás fokozatosan A bérleti díjakat — a lak­bérekhez hasonlóan — foko­zatosan lehet felemelni. Az idén július 1-ig kötött szer­ződések esetében 1986. ápri­lis 1-től a korábbi és az új bérleti díj közötti külön­bözet összegének harmadá­val, 1987 januárjától kéthar­madával lehet emelni, 1988. január elsejétől pedig az új — kategóriánként már is­mertetett — díjakat lehet kérni. A jogszabály végrehajtásá­val kapcsolatos teendőkről a tanácsok adnak bővebb tájé­koztatást, a nyomtatványokat pedig az ingatlankezelő -szer­vezetektől lehet beszerezni. (b. j.) Tv-jegyzet „...mert olyan érdekes..." Kezdő újságírók — és újságírójelöltek — mondták el véleményüket döntésükről, miért változtattak pályát miért váltak meg eredeti, választott szakmájuktól é* kopogtattak írásaikkal, riportjaikkal a lapoknál, rádió­nál, netán televíziónál. Olyan pályamódosításokról volt szó, akik többsége az elképzelt és élőként választott pályán jól boldogult, mégis úgy érezte, az újságírói munkában tudná kiteljesíteni önmagát. Mi vonzza őket a lapokhoz? Elmondták teljes őszinteséggel, nem a pénz, a kereseti lehetőségek, mert többet kerestek a korábbi munkahelyen. A köznek akarnak segíteni, sokszínűnek, mozgalmasnak találják ezt a munkát. Beszéltek az akadályozó tényezőkről is, a bátortalanságról, az olykor unalmas, rutinírásokról, a saját magunk által állított gátakról, amelyek leküzd­hetők, de olykor inkább kikerüljük e gátakat. Egészsé­ges önbizalom sugárzott a fiatalokból, egyikük úgy vé­lekedett, ha nem tudja megvalósítani elképzeléseit, nem úgy alakul az újságírói hivatása, nem adja azt a sikerélményt, amit elvár, visszamegy az eredeti szak­májába. Jó volt ilyen közvetlenül és kendőzetlenül rányitni az olvasók, a nézők szemét a hírközlésben, sajtónál, rádiónál, tévénél dolgozók napi gondjaira, kulisszák mögötti küzdelmeire, hogy a közvélemény valósan lás­sa e pálya realitásait, nehézségeit is, mégha ez a la­pokban, rádió-lévé műsorokban természetesen nem ve­hető észre. A műsor érdeme, hogy kritikus és önkritikus volt, az is elhangzott: a lapok olykor elég unalmasak, az új­ságíró nem mindig érzi, hogy fontos amit végez, akad­nak olyan pillanatok is, amikor nem juttatják elegendő információhoz, amely nehezíti egyéni véleményének ki­fejtését. Sajnos, a riportműsorral egy időben ment az 1-es műsoron az olasz filmsorozat. Valószínű ennek volt több nézője és még szemrehányást sem tehetünk senki­nek ezért. Mégse volt szerencsés erre az időpontra ten­ni a kezdő újságírókról szóló műsort... P. G. Az Ungvár sétányon 1985. július 18-án történt súlyos testi sértés ügyben a rendőr- kapitányság 2296/1985. szám alatt nyomozást folytat He­rényi Zoltán és Bódi Ernő nyíregyházi lakosok ellen, akik tetleg bántalmazták Krenkó Mihály nyíregyházi lakost, aki 8 napon túl gyó­gyuló orrcsonttörést szenve­dett. A nyomozás soron kí­vüli befejezésére intézked­tem. Jósaváros bűnügy szem­pontjából — megítélésem sze­rint — nem fertőzöttebb, mint a város többi területe. Azonban a lakosság jelzé­seit is figyelembe véve in­tézkedtem a gyakoribb jár­őrözésre, a főkapitányság ve­zetője engedélyével körzeti megbízotti csoport létreho­zására és az önkéntes rend­őri egység megszervezésére. Ezek az egységek megfelelő eréllyel, — a törvényesség megtartása mellett — min­denkor fellépnek a jogsérté­sek ellen. Szabó Imre alezredes a rendőrkapitányság vezetője Családi ház — egységcsomagban Hazánkban még ismeret­len építőelem gyártását kezd­te meg egy NSZK-ból vásá­rolt licenc alapján és egy­mással társulva a sárisápi Üj Élet Tsz, a Dömsödi Épí­tőipari Szövetkezeti Válla­lat, valamint a budapesti 43-as Állami Építőipari Vál lalat. Az új építőanyag pe helykönnyű, mert alapanya­ga polistirolgyöngy, amelyet vegyszerrel is dúsítanak, hogy védjék a rágcsálók el­len. A különböző méretű hungarocell elemek a Lego- játék módjára összeilletszhe tők, egymáshoz kapcsolha­tók, belsejük üreges, ahová összeállításuk után híg be­tont kell tölteni. Az új építőelemeket egy­ségcsomagban árusítja majd a gazdasági társaság. Alkal­mazásukkal, miután az épít­kezők az alapot elkészítet­ték, 2—3 nap alatt házilag összeszerelhetik új ottho­nukat. A hungarocell falra kívülről ugyanúgy védő­réteg szükséges, mint az egyéb építőanyagok eseté­ben, belül azonban elegen­dő az illesztési hézagok ki- egyengetése, és a falfelü­let máris alkalmas tapé­tázásra. Nagy előnyük az ilyen „Lego-házaknak”, hogy a jelenleg forgalomban lé­vő építőanyagok mindegyi­kénél jobb hőszigetelők. A belőlük készült lakóépü­letek 20—25 százalékkal kevesebb tüzelővel fűthetők. KITEKINTÉS MEGYEI [APÓKBAN OLVASTUK FÉRFI MEDDŐSÉGI VIZSGALATOK Sokak férfiúi méltóságát máig is sérti, ha egyáltalán feltétele­zik róluk, hogy miattuk meddő a házasság, nem születhet gye­rek. Pedig a nemzőképesség nem feltétlenül egyezik a közösülési képességgel. A Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem Szülészeti Klini­káján több mint tíz éve végez­nek andrológlal (férfi meddőségi) vizsgálatokat. A házaspár együtt jön a klinikára a rendelési idő alatt. A vizsgálathoz ondót kell nyerni. Ez a folyamat nem mű­téttel, nem műszeres beavatko­zással történik, és a férfiaknak semmiféle megterheléssel nem jár. Ezt követően megpróbálják kideríteni, hogy az ondóban kellő számban vannak-e egészsé­ges és jól mozgó spermiumok. Az esetek jelentős részében a kezelés sikerrel járt, bekövetke­zett a kívánt terhesség. Ha ki­derül, hogy a férfi miatt nem lehet gyerek, az esetek többsé­gében gyógyszeres kezeléssel, máskor műtéttel próbálnak meg segíteni. Érdekes, hogy gyakor- latilag a születés pillanatában megkezdődik a férfimeddőség szűrése, hiszen a fiúgyermekek­nél észlelhető rejtettheréjűség a későbbiekben zavart okoz vagy okozhat, pedig ez a rendellenes­ség gyógyszerrel vagy műtéttel gyógyítható. (Dunántúli Napló) MESTERSÉGES TÓ KOMPLEX HASZNOSÍTÁSRA Befejezés, műszaki átadás előtt áll a Hór-völgyi víztárözó. A Mezőkövesden is átfolyó Hór- patak átlagos vízhozama 30 köb­méter másodpercenként. Árvizek esetén többször veszélyezteti a patak a város belterületét. Ezért rendezték a medrét és egy ré­szét burkolólapokkal is ellátták. A komplex hasznosítású tározó elsődleges célja a város vízvé­delme. A tározó segítségével a patak átlagos vízhozamát má­sodpercenként 12 köbméterre csökkentik. A tározó teljes ka­pacitása 8,8 millió köbméter. Ebből 5,3 millió köbméter víz­hasznosítási — öntözési — célo­kat szolgál majd. A 3,5 millió köbméter kapacitású tartalék tá­roló területet csak árvíz esetén veszik igénybe. A mesterséges tó felülete teljes feltöltöttsége idején eléri majd a 188 hektárt. A völgyzáró gát hossza 1350 méter, legnagyobb magassága pedig 10.5 méter. (Déli Hírlap) légpárnás asztal és SZÁMÍTÓGÉP Szeptembertől új oktatástech­nikai eszközzel gyarapodnak Szolnok megye középiskolái. A Kossuth Lajos Tudományegye­tem és a Jászberényi Erősáramú Szakközépiskola közös „gyárt­mányával”, az új mechanikai eszközkészlettel. Az eszköz egy légpárnás asztalból, elektronikai berendezésből áll, s mindez szá­mítógéppel van összekötve. Mit „tud” a készlet? Az új eszköz­zel kiküszöbölik a súrlódást, nem fékeződik a mozgás, s nincs szükség külön stopperórára az Idő mérésére, azt a számítógép azonnal jelzi. Az összes mecha­nikai kísérlet elvégezhető az új eszközkészlettel. A hagyományos eszközökkel legfeljebb egy kí­sérletre futotta az időből az órán, abból kellett általánosíta­ni, törvényszerűségeket levonni. Az új eszköz segítségével igen rövid Idő alatt több kísérlet Is elvégezhető. Ügy tűnik, az esz­köz a középiskolai fizikaoktatás alapeszköze lehet. Szinte minden területen a mechanikától a gá­zokig, az elektromosságig lehet használni kisebb-nagyobb vál­toztatásokkal. (Szolnok Megyei Néplap) A tárgyalötorombOl Puskát piacról A Hatzel téri piacon sok­féle értékesebb, s kevésbé értékes dolog kapható, de, hogy légpuskát is áruljanak, arról mindeddig nem volt tu­domásunk. Kostyál András nyíregyháza-sóstói fiatalem­ber viszont — azt mondja maga sem tudja kitől — ott vett egy szétszedett, becso­magolt cseh gyártmányú fegyvert. Nem nevezhető iga­zán szerencsésnek Kostyál, mert december 8-án szerezte a puskát, s 14-én már le is bukott vele... Már mielőtt összeszerelte volna a fegyvert, észlelte, hogy a csövét felfúrták, ami­nek következtében szögbelö­vő töltényt is kilőhet vele. Otthon összerakta, töltényt is szerzett az ezerforintos lég­puskához és vadászni indult. Sóstóhegyen, az Igrice mel­letti nádast szemelte ki va­dászterületül, de a zsákmányt biztosan nem így képzelte el. Pechjére ugyanis egé­szen közel hozzá a nádasban egy igazi vadász is próbálko­zott, s ahogy lövést hallott, azonnal megkereste az orvul próbálkozót. Kostyálnak az új fegyverrel még arra sem volt alkalma, hogy legalább egy célzott lövést leadjon, ugyanis már a földre lőtt próba hangja riasztotta le- fülelőjét. A Nyíregyházi Városi Bí­róság, majd másodfokon a megyei bíróság hozott hatá­rozatot Kostyál András ügyé­ben. A jogerős ítélet lő­fegyverrel és lőszerrel tör­ténő visszaélés miatt ma­rasztalja el a vádlottat, s ezért mint visszaesőt (1982- ben lopás miatt kapott nyolc hónapot) százhúsz napi, ösz- szesen hatezer forint pénz- büntetéssel sújtotta. A lég­fegyvert a bíróság elkobozta.

Next

/
Thumbnails
Contents