Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-18 / 219. szám

4 Kelert-Magyarország 1985. szeptember 18. Lázár György Tokióban (Folytatás az 1. oldalról) dasági lehetőségeire és a feladatok hasonlóságára — megállapítható, hogy még tág tere nyílik a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének.” A nemzetközi élet prob­lémáiról szólva Nakaszone Jaszuhiro kijelentette, hogy a jelenlegi bonyolult nem­zetközi helyzetben mind na­gyobb jelentősége van a pár­beszéd folytatásának, az együttműködés fenntartásá­nak és fejlesztésének az olyan különböző társadalmi beren­dezkedésű országok között, mint amilyen Magyarország és Japán. Ebből a szempont­ból nagyra értékelte Ma­gyarországnak a kelet—nyu­gati kölcsönös megértés elő­mozdítására irányuló erő­feszítéseit. Lázár György válaszában kifejezte meggyőződését, hogy japáni megbeszélései hozzájárulnak a magyar és a japán nép közötti hagyo­mányos 'barátság elmélyítésé­hez, egymás jobb megisme­réséhez, és ösztönzést ad­nak a kapcsolatok további kiszélesítéséhez. Mint emlékeztetett, a nem­zetközi élet kiéleződésének okait — miként erről a ma délutáni megbeszéléseken is szó volt — a magyar és a japán fél nem egyformán íté­li meg, de abban teljes az egyetértés, hogy a két ország és nép számára, amely a múlt szörnyű háborús tragé­diáinak kitörölhetetlen em­lékét hordozzák magukban, mindennél fontosabb a bé­ke megőrzése, a népek, a nemzetek tartós és szilárd alapokon nyugvó együttmű­ködésének előmozdítása. Magyarország arra törek­szik — mondotta —, hogy szövetségeseivel karöltve cse­lekvő módon hozzájáruljon a nemzetközi feszültség csök­kentéséhez, a leszerelés, kü­lönösen a nukleáris leszere­lés ügyének előreviteléhez, és minden tőle telhetőt meg­tegyen a különböző társadal­mi rendszerű államok kö­zötti egyenjogú kapcsolatok fenntartására és fejlesztése érdekében. Lázár György hangsúlyoz­ta, hogy meggyőződése sze­rint még számos lehetőség kínálkozik a poltikai, a gaz­dasági, a tudományos-műsza­ki, a kulturális és az embe­ri kapcsolatok fejlesztésére. Az elkövetkező napok hi­vatalos programja keretében a Minisztertanács elnöke ta­lálkozik a japán üzleti élet vezetőivel, a legbefolyáso­sabb szigetországi gazdasá­gi szervezetek és vállalatok képviselőivel. Lázár Györ­gyöt szerdán fogadja Hirohi- to japán császár és ebédet ad a kormány elnökének tiszte­letére. A programban továb­bi találkozók is szerepelnek, s a tokiói tartózkodás záró­akkordjaként — vidéki kör­útja előtt — Lázár György sajtóértekezletet tart. Tudományos ülésszak Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) népfront eredetileg mozgalmi jelenségét az állami politiká­nak is szerves részévé tették. A korszak francia, spanyol, chilei népfrontkormányai függetlenül attól, hogy mi­kor és milyen mértékben vettek részt bennük a kom­munisták vagy a szocialisták, a baloldal közösen elfoga­dott programjait igyekeztek valóra váltani, hatalmas tö­megmozgalmak támogatásá­val. A munkás egységfront, a népfront kiépítésére irányuló erőfeszítések kezdettől pár­huzamosan folytak, majd egyre szorosabban összefo­nódtak a békéért folytatott küzdelemmel. A Komintern VII. kongresszusának, sze­mélyesen Dimitrovnak és Togliattinak nagy érdeme, hogy a tanácskozáson a béke védelme és a társadalmi harc nem két külön problémaként jelent meg, hanem egyazon feladatnak, a fasizmus le­győzésének mozzanataként. Nagy jelentőségű volt a Kom­intern állásfoglalása, amely józanul mérlegelte, hogy a béke nem óvható meg kizá­rólag a munkásság erejével, sőt: ehhez a baloldali tábor egészének az ereje is kevés­nek bizonyulhat. A Komintern VII. kong­resszusával valami új kezdő­dött a kommunista mozga­lom történetében — mutatott rá az előadó. — Ezt a ta­nácskozás 'többek között az­zal érte el, hogy a mozgalom összes osztagának tapaszta­latait gyűjtötte össze. Érez­hető volt a kongresszuson az egyszer kimondott tételek bű­völetéből való felszabadulás, a valóság felé fordulás meg­termékenyítő hatása, a mesz- szemenő szellemi érzékeny­ség minden iránt, ami hozzá­KépSnkön: Losonczi Pál ta­valy Dzsakartában vendéglátó­jával, Suharto elnökkel. Indonézia Délkelet-Ázsia lenagyobb állama a 13 ezernél is több szigeten elterülő, 165 millió lakosú Indonéz Köztársaság. Méreteire jel­lemző adat az is, hogy két végpontja között a távolság eléri a hatezer kilométert. Az itt élő 230—250 népcso­port mintegy 300 nyelven beszél. Igaz, ma már elter­jedt és általánosan használt az „indonéz nyelv” (Baha­sa Indonesia), de a távoli, elmaradott országrészek­ben a helyi nyelvek a tár­sadalmi érintkezés legfőbb eszközei. S ilyen helyek bő­ven akadnak, hiszen Indo­nézia egyes részein a civi­lizáció hatása még nem ér­ződik. Miközben Dzsakar- táiban, a hétmiilió lakosú fővárosban a kor műszaki színvonalának megfelelő, ultramodern épületek és ipari létesítmények is meg­találhatók, a nyugati or­járulhatott a közös ügy mi­előbbi győzelméhez. Az egész napos konferencia a bevezető előadás után ha­zai és külföldi szakemberek referátumaival folytatódott. A tudományos ülésszak szerdán zárul. 11 szingapúri külügy­miniszter Losonczi Pálnál Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke kedden a Parla­mentben fogadta Szuppiah Dhanabalant, a Szingapúri Köztársaság külügyminiszte­rét, aki Várkonyi Péter kül­ügyminiszter vendégeként hi­vatalos látogatáson tartózko­dik Magyarországon. A szívélyes légkörű meg­beszélésen áttekintették a két ország közötti kapcsola­tok fejlesztésének lehetősé­geit és a nemzetközi élet fontosabb kérdéseit. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter és Kemal Sziddique, Szingapúr Buda­pesten akkreditált nagyköve­te. A nap folyamán Szuppiah Dhanabalan a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. A szinga­púri külügyminiszter délutá­ni programja során Budapest történelmi, kulturális neve­zetességeivel ismerkedett. Ellátogatott Szentendrére is, s megtekintette a Kovács Margit Múzeum gyűjtemé­nyét. A Szojuz T—14 a világűrben Kedd délutár. óta öt szov­jet űrhajós tartózkodik a vi­lágűrben. Moszkvai idő sze­rint 16 óra 39 perckor a Szovjetunió területéről út­nak indították a Szojuz T— 14 űrhajót, fedélzetén Vla­gyimir Vaszjutyin parancs­nokkal, Georgij Grecsko fe­délzeti mérnökkel és Alek- szandr Volkov kutató űrha­jóssal. A Szojuz T—14 a Szaljut— 7 űrállomásra tart, amelynek fedélzetén már több mint 100 napja, június eleje óta tar­tózkodik a világűrben Vla­gyimir Dzsanibekov és Vik­tor Szavinih. Az állandó le­génység és a három „láto­gató” a várhatóan szerdán megtörténő összekapcsolást követő napokban közös kuta­tásokat végez majd. Ürcsilla- gászati megfigyeléseket, bio­lógiai és technológiai kísérle­teket hajtanak végre, tovább dolgoznak a földi erőforrások feltárási módszereinek ki­munkálásán. S szélsőségek országa Meghalt Mester Attila Attila örökre letette a tollat. Ezután hiába keresi az olvasó Mester Attila ne­vét a Kelet-Magyarország- ban, szeptember 16-án éj­jel súlyos betegség után meghalt a Sóstói úti kór­házban. „Végül kipereg lábam alól I ez a vándorló I szélfútta táj / kapaszkod­nék bodzába / akácba / gyö­kereznék földjébe I hiába / nem tart meg...” — írta egyik versében, amely 1982- ben jelent meg a Hangulat­jelentés című kötetében. Személyisége, világlátása egy változatos életút ta­pasztalataiból építkezett. Viszonylag későn választot­ta az újságírói hivatást, 1983. február 15-től dolgo­zott a Kelet-Magyarország szerkesztőségében, a kultu­rális rovatnál. Negyvenöt éves volt akkor ... Nem volt éppen gondta­lan gyermekkora. Apját a háború vitte el, az édes­anyja nevelte. A nyíregy­házi Kossuth Gimnázium­ban érettségizett, már ek­kor érlelődött költői-írói ér­deklődése, verseire több országos folyóirat felfigyelt. Az érettségi után nép­művelőként dolgozott több művelődési házban, közben kitanulta a fényképész szakmát. Volt építész és statikus műszaki rajzoló, dolgozott a Fényszövben, a tervezőirodán, elvégezte munka mellett a Debreceni Felsőfokú Tanítóképző nép­művelő—könyvtáros szakát. Ezután a nagykállói szö­vetkezeti kulturális társu­lás vezetését bízták rá. Dol­gozott és folyton tanult, a marxizmus—leninizmus es­ti egyetem kulturális-mű­vészeti tagozatát is elvégez­te, majd 1979-ben a Szín­ház és Filmművészeti Főis­kola színházelméleti szakán szerzett oklevelet. A me­gyei-városi művelődési köz­pont munkatársa volt, mi­előtt a szerkesztőségbe jött dolgozni. Hamar megszerettük, mert a szó igazi értelmé­ben szolgálatnak tartotta az újságírást, az írást, s aki éppen az utóbbi időszak­ban találta meg leginkább önmagát, posztját a szer­kesztőségben. Tehetséges költő is volt, akinek több versét országos irodalmi folyóiratok, lapok is rendszeresen közölték, s az említett „Hangulatjelen­tés” című önálló, nyíregy­házi kiadású kötetén kívül épp az idén, karácsonyra jelenik meg a Móra Könyv- kiadó gondozásában egy antológia Mester Attila ver­seivel. Ezt már nem érhet- t e meg. Október 13-án lett volna negyvenhét éves. Egyik versében ezt írja: „ ... ingem fehérlik szárny­szegetten / mert minden el- dobható / csak. a halál le- vehetetlen. . A toll gazdátlan maradt. Attila nem üzen többé írá- saiban, verseiben, de gon­dolatokat, érzéseket ha­gyott ránk az újságok be­kötött példányaiban, ami hasznára válik a közösség­nek, az egyénnek. Mégis nehéz beletörődni, hogy nem látjuk többé a szer­kesztőségben, amint gon­dos, szép betűivel írja ri­portjait, kritikáit, karcola- tait egy kockás füzet lap­jaira. Kollégánk, barátunk tiszta érzésű, végtelenül jó szándékú, segítőkész, em­bertársait, családját, gyer­mekeit szerető ember volt, akitől igen nehéz elbúcsúz­ni. Hamvasztás előtti bú­csúztatásáról később törté­nik intézkedés. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ megoldását, az ellentétek tárgyalások útján történő rendezését Az Indonéz Köztársaság aktív külpolitikát folytat. Szorosan kötődik a tőkés országokhoz, mindenekelőtt az Egyesült Államokhoz, ápolja kapcsolatait a fejlő­dő államokkal. Különösen az utóbbi években felgyor­sult az a folyamat, amely révén közelebb került az európai szocialista orszá­gokhoz is. Ez főleg gazda­sági okokkal magyarázható. Indonézia piacokat keres kitermelt nyersanyagai, fél­kész és késztermékei szá­mára. E tény, az új piacok keresésének igénye nem­csak a nemzetközi gazdasá­gi nehézségekkel hozható összefüggésbe, hanem ma­gával az indonéz gazdaság fejlődésével is. A korábban elmaradott ország, az el­múlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. A gazdasági helyzet a 70-es évek elején megszilárdult, majd nem kis mértékben a kőolajárak gyors emelkedé­séből szerzett pótlólagos jö­vedelmek révén, sikeres fejlesztési programok való­sultak meg. Bő egy évtized alatt sikerült a mezőgazda- sági termelést stabilizálni és a legfontosabb élelmi­szerekből, a rizsből az ön­ellátást biztosítani. Más ag­rár termékek termesztése is felfutott. Emellett a bányá­szat mutatott jelentős fej­szágrészfben még őskori vi­szonyok között élő törzsek­kel is találkozhatunk. A függetlenség elnyeré­séért hosszú harcot vívó Indonézia az antikolonia- lista küzdelem kiteljesedé­sének időszakától kezdve aktív pártfogója volt an­nak a kezdeményezésnök, amely nyomán megszületett az el nem kötelezettek moz­galma. Ma is aktív tagja e tömörülésnek. Támogatta más államok függetlenségi küzdelmeit, többek között az indokínai népek szabad­ságharcát. Ma az ASEAN - ba, a Délkelet-ázsiai Nem­zetek Szervezetébe tömörü­lő államok közül a Kam­bodzsa körül mesterségesen szított feszült helyzetben a legjózanabb magatartást tanúsítja. Támogatja és ak­tív szereplésével igyekszik előmozdítani a térségbeli vitás kérdések politikai lődést. A legújabb ötéves tervben már az iparosítási programok is jelentős sze­rephez jutnak. A bruttó nemzeti termék az elmúlt évtizedben átlagosan 7— 8 százalékkal növekedett évente és az egy főre jutó jövedelmek többszörösük­re emelkedtek. Már megkö­zelítik a 600 dollárt, ami a fejlődő országok körében a közepesen fejlett államok csoportjára jellemző. Az or­szág legfőbb kiviteli cik­kei a szénhidrogének, s a mezőgazdasági termékek. Magyarország 1955 óta tart fenn kapcsolatokat In­donéziával. Együttműködé­sünk fejlődésének fontos ál­lomása volt Losonczi Pál tavalyi novemberi látogatá­sa Indonéziában, s most is­mét kiemelkedő esemény előtt állunk: rövidesen ha­zánk vendége lesz Suharto indonéz elnök. Bár ma már Indonézia fontos partnerünk a Távol- Keleten, a forgalom nem fejlődik egyenletesen, az elmúlt évtizedben 15 és 55 millió dollár között ala­kult. A magyar kivitel ál­talában elmarad a behoza­taltól, együttműködésünk­ben sok még a kiaknázat­lan lehetőség. Hazánk min­den téren kész bővíteni a kapcsolatokat. Suharto el­nök először vendégeskedik nálunk. Bízunk abban, hogy látogatása eredményeként újabb gazdag fejezettel gyarapodnak kétoldalú kap­csolataink. (Folytatás az 1. oldalról) betakarítása a cél. Az állat- j tenyésztésről szólva elmond­ta, hogy mérséklődött a ser- j téstartás, s ennek visszafor- l dítása érdekében emelik az i átvételi árakat. A jövőt ille- i tőén három fő követelmény ' van a mezőgazdaság előtt: Továbbra is biztosítani kell a kiegyensúlyozott, jó minősé­gű lakossági ellátást, fokozni az exportot, s jövedelmezően termelni. Ez azt jelenti, hogy csak a piac igényének meg­felelő terméket szabad előál­lítani, amit biztosan el lehet adni, jó áron. Szállási Endre, a miniszté­rium osztályvezető-helyettese a közgazdasági szabályozók jövő évi változásairól el­mondta, hogy az eddigiektől nagyobb szerepet kap az ár- kiegészítés és az adókedvez­mény. A beszerzési ár növe­kedése miatt emelik a mű­trágyák és növényvédő sze­rek árát 3,7, illetve 2,5 száza­lékkal. Viszont a világpiaci ár tartós csökkenése követ­keztében 7 százalékkal ol­csóbb lesz az import és a hazai fehérjetakarmány. Az ipari anyagok, a szolgáltatá­sok tekintetében minimális árnövekedés várható, s ezek összesen egy százalékkal nö­velik a nagyüzemek költség­szintjét. Jövőre előtérbe helyezik az i érdekeltséget. így a tejter­melést ösztönző árkiegészí­tés a nagyüzemekben 2 fo­rintról 2,90 forintra emelke­dik. A vágósertés esetében 50 fillérrel növelik az árkiegé­szítést, amihez kapcsolódik még a fehérjetakarmány ár­csökkenése. Jelentős lépést terveznek a kistermelői ser­téstartás ösztönzésére is: 1987-től bevezetik a minőség szerinti átvételt, s eszerint az I. osztályú fehér sertés kilo­grammonként 2,10 forinttal ér majd többet. A vágóba­romfinál téli-nyári árat ve­zetnek be. A kukoricater­mesztés ösztönzésére jövőre adókedvezményt adnak, minden elvetett hektár után 800 forintot. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek esetében (a ti­zennégy aranykorona alatt gazdálkodók javára) átcso­portosítják a támogatás ösz- szegét. Ugyanakkor nagyobb támogatást kapnak az eddi­ginél a növénytermesztésre, a szarvasmarha- és juhte­nyésztésre. Újdonságnak számít, hogy a gazdaságilag elmaradt tér­ségek felzárkóztatására prog­ramot dolgoznak ki, először Szabolcs-Szatmár és Borsod- Abaúj-Zemplén megyék egyes termelésim - etkezeteire. Ez magában fajdalja majd a veszteségmentes termelést, a jövedelmezőség elérését, (sb)

Next

/
Thumbnails
Contents