Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-18 / 219. szám
4 Kelert-Magyarország 1985. szeptember 18. Lázár György Tokióban (Folytatás az 1. oldalról) dasági lehetőségeire és a feladatok hasonlóságára — megállapítható, hogy még tág tere nyílik a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének.” A nemzetközi élet problémáiról szólva Nakaszone Jaszuhiro kijelentette, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben mind nagyobb jelentősége van a párbeszéd folytatásának, az együttműködés fenntartásának és fejlesztésének az olyan különböző társadalmi berendezkedésű országok között, mint amilyen Magyarország és Japán. Ebből a szempontból nagyra értékelte Magyarországnak a kelet—nyugati kölcsönös megértés előmozdítására irányuló erőfeszítéseit. Lázár György válaszában kifejezte meggyőződését, hogy japáni megbeszélései hozzájárulnak a magyar és a japán nép közötti hagyományos 'barátság elmélyítéséhez, egymás jobb megismeréséhez, és ösztönzést adnak a kapcsolatok további kiszélesítéséhez. Mint emlékeztetett, a nemzetközi élet kiéleződésének okait — miként erről a ma délutáni megbeszéléseken is szó volt — a magyar és a japán fél nem egyformán ítéli meg, de abban teljes az egyetértés, hogy a két ország és nép számára, amely a múlt szörnyű háborús tragédiáinak kitörölhetetlen emlékét hordozzák magukban, mindennél fontosabb a béke megőrzése, a népek, a nemzetek tartós és szilárd alapokon nyugvó együttműködésének előmozdítása. Magyarország arra törekszik — mondotta —, hogy szövetségeseivel karöltve cselekvő módon hozzájáruljon a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés ügyének előreviteléhez, és minden tőle telhetőt megtegyen a különböző társadalmi rendszerű államok közötti egyenjogú kapcsolatok fenntartására és fejlesztése érdekében. Lázár György hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint még számos lehetőség kínálkozik a poltikai, a gazdasági, a tudományos-műszaki, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztésére. Az elkövetkező napok hivatalos programja keretében a Minisztertanács elnöke találkozik a japán üzleti élet vezetőivel, a legbefolyásosabb szigetországi gazdasági szervezetek és vállalatok képviselőivel. Lázár Györgyöt szerdán fogadja Hirohi- to japán császár és ebédet ad a kormány elnökének tiszteletére. A programban további találkozók is szerepelnek, s a tokiói tartózkodás záróakkordjaként — vidéki körútja előtt — Lázár György sajtóértekezletet tart. Tudományos ülésszak Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) népfront eredetileg mozgalmi jelenségét az állami politikának is szerves részévé tették. A korszak francia, spanyol, chilei népfrontkormányai függetlenül attól, hogy mikor és milyen mértékben vettek részt bennük a kommunisták vagy a szocialisták, a baloldal közösen elfogadott programjait igyekeztek valóra váltani, hatalmas tömegmozgalmak támogatásával. A munkás egységfront, a népfront kiépítésére irányuló erőfeszítések kezdettől párhuzamosan folytak, majd egyre szorosabban összefonódtak a békéért folytatott küzdelemmel. A Komintern VII. kongresszusának, személyesen Dimitrovnak és Togliattinak nagy érdeme, hogy a tanácskozáson a béke védelme és a társadalmi harc nem két külön problémaként jelent meg, hanem egyazon feladatnak, a fasizmus legyőzésének mozzanataként. Nagy jelentőségű volt a Komintern állásfoglalása, amely józanul mérlegelte, hogy a béke nem óvható meg kizárólag a munkásság erejével, sőt: ehhez a baloldali tábor egészének az ereje is kevésnek bizonyulhat. A Komintern VII. kongresszusával valami új kezdődött a kommunista mozgalom történetében — mutatott rá az előadó. — Ezt a tanácskozás 'többek között azzal érte el, hogy a mozgalom összes osztagának tapasztalatait gyűjtötte össze. Érezhető volt a kongresszuson az egyszer kimondott tételek bűvöletéből való felszabadulás, a valóság felé fordulás megtermékenyítő hatása, a mesz- szemenő szellemi érzékenység minden iránt, ami hozzáKépSnkön: Losonczi Pál tavaly Dzsakartában vendéglátójával, Suharto elnökkel. Indonézia Délkelet-Ázsia lenagyobb állama a 13 ezernél is több szigeten elterülő, 165 millió lakosú Indonéz Köztársaság. Méreteire jellemző adat az is, hogy két végpontja között a távolság eléri a hatezer kilométert. Az itt élő 230—250 népcsoport mintegy 300 nyelven beszél. Igaz, ma már elterjedt és általánosan használt az „indonéz nyelv” (Bahasa Indonesia), de a távoli, elmaradott országrészekben a helyi nyelvek a társadalmi érintkezés legfőbb eszközei. S ilyen helyek bőven akadnak, hiszen Indonézia egyes részein a civilizáció hatása még nem érződik. Miközben Dzsakar- táiban, a hétmiilió lakosú fővárosban a kor műszaki színvonalának megfelelő, ultramodern épületek és ipari létesítmények is megtalálhatók, a nyugati orjárulhatott a közös ügy mielőbbi győzelméhez. Az egész napos konferencia a bevezető előadás után hazai és külföldi szakemberek referátumaival folytatódott. A tudományos ülésszak szerdán zárul. 11 szingapúri külügyminiszter Losonczi Pálnál Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Szuppiah Dhanabalant, a Szingapúri Köztársaság külügyminiszterét, aki Várkonyi Péter külügyminiszter vendégeként hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit és a nemzetközi élet fontosabb kérdéseit. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter és Kemal Sziddique, Szingapúr Budapesten akkreditált nagykövete. A nap folyamán Szuppiah Dhanabalan a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A szingapúri külügyminiszter délutáni programja során Budapest történelmi, kulturális nevezetességeivel ismerkedett. Ellátogatott Szentendrére is, s megtekintette a Kovács Margit Múzeum gyűjteményét. A Szojuz T—14 a világűrben Kedd délutár. óta öt szovjet űrhajós tartózkodik a világűrben. Moszkvai idő szerint 16 óra 39 perckor a Szovjetunió területéről útnak indították a Szojuz T— 14 űrhajót, fedélzetén Vlagyimir Vaszjutyin parancsnokkal, Georgij Grecsko fedélzeti mérnökkel és Alek- szandr Volkov kutató űrhajóssal. A Szojuz T—14 a Szaljut— 7 űrállomásra tart, amelynek fedélzetén már több mint 100 napja, június eleje óta tartózkodik a világűrben Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Szavinih. Az állandó legénység és a három „látogató” a várhatóan szerdán megtörténő összekapcsolást követő napokban közös kutatásokat végez majd. Ürcsilla- gászati megfigyeléseket, biológiai és technológiai kísérleteket hajtanak végre, tovább dolgoznak a földi erőforrások feltárási módszereinek kimunkálásán. S szélsőségek országa Meghalt Mester Attila Attila örökre letette a tollat. Ezután hiába keresi az olvasó Mester Attila nevét a Kelet-Magyarország- ban, szeptember 16-án éjjel súlyos betegség után meghalt a Sóstói úti kórházban. „Végül kipereg lábam alól I ez a vándorló I szélfútta táj / kapaszkodnék bodzába / akácba / gyökereznék földjébe I hiába / nem tart meg...” — írta egyik versében, amely 1982- ben jelent meg a Hangulatjelentés című kötetében. Személyisége, világlátása egy változatos életút tapasztalataiból építkezett. Viszonylag későn választotta az újságírói hivatást, 1983. február 15-től dolgozott a Kelet-Magyarország szerkesztőségében, a kulturális rovatnál. Negyvenöt éves volt akkor ... Nem volt éppen gondtalan gyermekkora. Apját a háború vitte el, az édesanyja nevelte. A nyíregyházi Kossuth Gimnáziumban érettségizett, már ekkor érlelődött költői-írói érdeklődése, verseire több országos folyóirat felfigyelt. Az érettségi után népművelőként dolgozott több művelődési házban, közben kitanulta a fényképész szakmát. Volt építész és statikus műszaki rajzoló, dolgozott a Fényszövben, a tervezőirodán, elvégezte munka mellett a Debreceni Felsőfokú Tanítóképző népművelő—könyvtáros szakát. Ezután a nagykállói szövetkezeti kulturális társulás vezetését bízták rá. Dolgozott és folyton tanult, a marxizmus—leninizmus esti egyetem kulturális-művészeti tagozatát is elvégezte, majd 1979-ben a Színház és Filmművészeti Főiskola színházelméleti szakán szerzett oklevelet. A megyei-városi művelődési központ munkatársa volt, mielőtt a szerkesztőségbe jött dolgozni. Hamar megszerettük, mert a szó igazi értelmében szolgálatnak tartotta az újságírást, az írást, s aki éppen az utóbbi időszakban találta meg leginkább önmagát, posztját a szerkesztőségben. Tehetséges költő is volt, akinek több versét országos irodalmi folyóiratok, lapok is rendszeresen közölték, s az említett „Hangulatjelentés” című önálló, nyíregyházi kiadású kötetén kívül épp az idén, karácsonyra jelenik meg a Móra Könyv- kiadó gondozásában egy antológia Mester Attila verseivel. Ezt már nem érhet- t e meg. Október 13-án lett volna negyvenhét éves. Egyik versében ezt írja: „ ... ingem fehérlik szárnyszegetten / mert minden el- dobható / csak. a halál le- vehetetlen. . A toll gazdátlan maradt. Attila nem üzen többé írá- saiban, verseiben, de gondolatokat, érzéseket hagyott ránk az újságok bekötött példányaiban, ami hasznára válik a közösségnek, az egyénnek. Mégis nehéz beletörődni, hogy nem látjuk többé a szerkesztőségben, amint gondos, szép betűivel írja riportjait, kritikáit, karcola- tait egy kockás füzet lapjaira. Kollégánk, barátunk tiszta érzésű, végtelenül jó szándékú, segítőkész, embertársait, családját, gyermekeit szerető ember volt, akitől igen nehéz elbúcsúzni. Hamvasztás előtti búcsúztatásáról később történik intézkedés. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ megoldását, az ellentétek tárgyalások útján történő rendezését Az Indonéz Köztársaság aktív külpolitikát folytat. Szorosan kötődik a tőkés országokhoz, mindenekelőtt az Egyesült Államokhoz, ápolja kapcsolatait a fejlődő államokkal. Különösen az utóbbi években felgyorsult az a folyamat, amely révén közelebb került az európai szocialista országokhoz is. Ez főleg gazdasági okokkal magyarázható. Indonézia piacokat keres kitermelt nyersanyagai, félkész és késztermékei számára. E tény, az új piacok keresésének igénye nemcsak a nemzetközi gazdasági nehézségekkel hozható összefüggésbe, hanem magával az indonéz gazdaság fejlődésével is. A korábban elmaradott ország, az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. A gazdasági helyzet a 70-es évek elején megszilárdult, majd nem kis mértékben a kőolajárak gyors emelkedéséből szerzett pótlólagos jövedelmek révén, sikeres fejlesztési programok valósultak meg. Bő egy évtized alatt sikerült a mezőgazda- sági termelést stabilizálni és a legfontosabb élelmiszerekből, a rizsből az önellátást biztosítani. Más agrár termékek termesztése is felfutott. Emellett a bányászat mutatott jelentős fejszágrészfben még őskori viszonyok között élő törzsekkel is találkozhatunk. A függetlenség elnyeréséért hosszú harcot vívó Indonézia az antikolonia- lista küzdelem kiteljesedésének időszakától kezdve aktív pártfogója volt annak a kezdeményezésnök, amely nyomán megszületett az el nem kötelezettek mozgalma. Ma is aktív tagja e tömörülésnek. Támogatta más államok függetlenségi küzdelmeit, többek között az indokínai népek szabadságharcát. Ma az ASEAN - ba, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szervezetébe tömörülő államok közül a Kambodzsa körül mesterségesen szított feszült helyzetben a legjózanabb magatartást tanúsítja. Támogatja és aktív szereplésével igyekszik előmozdítani a térségbeli vitás kérdések politikai lődést. A legújabb ötéves tervben már az iparosítási programok is jelentős szerephez jutnak. A bruttó nemzeti termék az elmúlt évtizedben átlagosan 7— 8 százalékkal növekedett évente és az egy főre jutó jövedelmek többszörösükre emelkedtek. Már megközelítik a 600 dollárt, ami a fejlődő országok körében a közepesen fejlett államok csoportjára jellemző. Az ország legfőbb kiviteli cikkei a szénhidrogének, s a mezőgazdasági termékek. Magyarország 1955 óta tart fenn kapcsolatokat Indonéziával. Együttműködésünk fejlődésének fontos állomása volt Losonczi Pál tavalyi novemberi látogatása Indonéziában, s most ismét kiemelkedő esemény előtt állunk: rövidesen hazánk vendége lesz Suharto indonéz elnök. Bár ma már Indonézia fontos partnerünk a Távol- Keleten, a forgalom nem fejlődik egyenletesen, az elmúlt évtizedben 15 és 55 millió dollár között alakult. A magyar kivitel általában elmarad a behozataltól, együttműködésünkben sok még a kiaknázatlan lehetőség. Hazánk minden téren kész bővíteni a kapcsolatokat. Suharto elnök először vendégeskedik nálunk. Bízunk abban, hogy látogatása eredményeként újabb gazdag fejezettel gyarapodnak kétoldalú kapcsolataink. (Folytatás az 1. oldalról) betakarítása a cél. Az állat- j tenyésztésről szólva elmondta, hogy mérséklődött a ser- j téstartás, s ennek visszafor- l dítása érdekében emelik az i átvételi árakat. A jövőt ille- i tőén három fő követelmény ' van a mezőgazdaság előtt: Továbbra is biztosítani kell a kiegyensúlyozott, jó minőségű lakossági ellátást, fokozni az exportot, s jövedelmezően termelni. Ez azt jelenti, hogy csak a piac igényének megfelelő terméket szabad előállítani, amit biztosan el lehet adni, jó áron. Szállási Endre, a minisztérium osztályvezető-helyettese a közgazdasági szabályozók jövő évi változásairól elmondta, hogy az eddigiektől nagyobb szerepet kap az ár- kiegészítés és az adókedvezmény. A beszerzési ár növekedése miatt emelik a műtrágyák és növényvédő szerek árát 3,7, illetve 2,5 százalékkal. Viszont a világpiaci ár tartós csökkenése következtében 7 százalékkal olcsóbb lesz az import és a hazai fehérjetakarmány. Az ipari anyagok, a szolgáltatások tekintetében minimális árnövekedés várható, s ezek összesen egy százalékkal növelik a nagyüzemek költségszintjét. Jövőre előtérbe helyezik az i érdekeltséget. így a tejtermelést ösztönző árkiegészítés a nagyüzemekben 2 forintról 2,90 forintra emelkedik. A vágósertés esetében 50 fillérrel növelik az árkiegészítést, amihez kapcsolódik még a fehérjetakarmány árcsökkenése. Jelentős lépést terveznek a kistermelői sertéstartás ösztönzésére is: 1987-től bevezetik a minőség szerinti átvételt, s eszerint az I. osztályú fehér sertés kilogrammonként 2,10 forinttal ér majd többet. A vágóbaromfinál téli-nyári árat vezetnek be. A kukoricatermesztés ösztönzésére jövőre adókedvezményt adnak, minden elvetett hektár után 800 forintot. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek esetében (a tizennégy aranykorona alatt gazdálkodók javára) átcsoportosítják a támogatás ösz- szegét. Ugyanakkor nagyobb támogatást kapnak az eddiginél a növénytermesztésre, a szarvasmarha- és juhtenyésztésre. Újdonságnak számít, hogy a gazdaságilag elmaradt térségek felzárkóztatására programot dolgoznak ki, először Szabolcs-Szatmár és Borsod- Abaúj-Zemplén megyék egyes termelésim - etkezeteire. Ez magában fajdalja majd a veszteségmentes termelést, a jövedelmezőség elérését, (sb)
