Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-16 / 217. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. szeptember 16. Nőt jelképező életfa Emlékmű az Október 31. térre Pályázat útján kapta a megbízást Tilles Béla a nyíregyházi Október 31. tér emlékművének elké­szítésére. — Egy nyolc méter át­mérőjű körben sötétzöld gránitburkolatú talapzaton áll az alkotás. Három és fél méter magas, öt elemből alakul ki a krómacél figu­ra. A népi művészetben is­mert életfa, a tulipán a fő motívum, de egy kicsit a nőt is jelképezi. — Figyelemmel kell kí­sérni a tér rendezési mun­káit, a betonozásnál ott kell lenni, hogy beépíthessük azt a vasszerkezetet, amely az egész alkotást tartja, s amelyet végső soron a Kos­suth utca elején a régi irodaház végében állítunk fel. A parkosítást a köz­terület-fenntartó vállalat már előre elkészíti, kú­szónövényeket telepít er­re a helyre. Tilles Béla alkotását a tervek szerint október 25- én daruval emelik helyére. (Felső képünk Tilles Bélát ábrázolja.) Elek Emil Az Október 31. tér alkotásának makettje. j Legfeljebb 15 évre _____________ Lakásfelújítás hitelből Az utóbbi években egyre többen fordulnak bitéiért az OTP-be z megyénkben és la­kásfelújításra kérnek köl­csönt. Városokban, falvaikban divat ma a felújítás. Az OTP megyei igazgatóságián sok ezer kérelem elbírálása után körvonalazódott egy 'kép, amelyet László József, a la­kásépítési és értékesítési osz­tály helettes vezetője így vá­zolt: — Tanúi lehetünk egy olyan jelenségnek, hogy a le­robbant, általában nem össz­komfortos régi házak idős lakói igyekeznek úgy meg­szabadulni az ingatlan ter­heitől, hogy kis, de összkom­fortos, általában bérházi lakásban élő fia­tal házaspárokkal, csalá­dokkal cserélik el koráb­bi otthonukat. A haszon hármas: jól jár az idős ember, aki már nem bírja a lakást, a kertet ellát­ni, a fiatal pár kertes ház­hoz, nagyobb alapterülethez jut és hasznos a népgazda­ságnak, mert szépül a város­kép a felújítás nyomán, ér­tékesebb lesz a nemzeti la­kásvagyon. Persze, az emberek elsősor­ban a saját előnyüket kere­sik egy-egy felújításnál. Míg korábban bevezették a vizet, fürdőszobával tették kényel­mesebbé a lakást, most a ke­mény tél is közrejátszott, hogy a fűtést igyekeznek sokan korszerűsíteni. Köz­ponti fűtést szerelnek be a felújításra váró laikások leg­többjébe. — Tavaly a megyében 4370 ügyfelünknek adtunk lakás­felújításra összesen 270 mil­lió forint hitelt. Az idei év­ben augusztus 31-ig már 4583 esetben ítéltük meg a köl­csönt, mintegy 340 millió fo­rintot. Ügy számítjuk, év végéig 450 millióra emelkedik a felújításra nyújtott támogatás. Rendelet szabályozza, ha csak felújítást végez a megrende­lő, maximum százezer fo­rint hitelt kaphat. Ha egy­idejűleg hőszigetelést és fű­téskorszerűsítést is tervez, akkor 150 ezer forintot ad­hatunk. Legfeljebb 15 évre, de a család jövedelme sze­rint differenciálunk, s nem ritka, hogy 3—5 évre adjuk az állam pénzét kölcsön. A tervezett munkákról részletes költségvetést kell mellékelni a hiteligénylés­hez. A szóba jöhető munkák hetven százalékát adhatja hi­telként az OTP. Ha a felújítás mondjuk 300 ezer forintig terjed, akkor a maximálisan ad­ható 150 ezer forinthoz további bankkölcsönt le­het igénybe venni. De semmiképpen nem úgy, mint az esetek 1—2 százalé­kában előfordul, hogy a csa­lád szinte teljes jövedelmét vállalná a hitel visszafizeté­sének havi törlesztésére. Városon, falun egyaránt népszerű ez a szolgáltatás. A megnövekedett igények elle­nére még az OTP ki tudja elégíteni a kérelmeket. Nem­csak magánlakásokban, ha­nem bérházakban is gyakran terveznek felújítást. Ha olyan munkáról van szó, amely egyébként a fenntartó ingat­lankezelő vállalatra tartozna, az ügyfél a végzett mun­ka után visszatérítést kap a vállalattól. Ha mondjuk a szőnyegpadlót parkettára cseréli, ez már a saját kényelmét szolgálja és pénztárcáját terheli. T. K. Fogadtatás V alószínű sokáig emlé­kezetes marad A. község kis első osz­tályosainak az első iskolai nap. Az történt ugyanis, hogy az iskola ka­puján épphogy — szorongva, játékosan, ki hogyan — be­lépő elsősöket oltásra vit­ték. Nehezen hihető, hogy más napot nem sikerűit vol­na találni az oltásra. ami nagyon fontos. De az első is­kolai napon? Apróság? Talán. Nem mi­nősíti a nevelők munkáját, szó sincs róla. Ettől még taníthatnak itt a legkiválóbb pedagógusok. Egy valamit mégis elvétettek, talán nem is a beosztott nevelők, ha­nem az iskolavezetés, amely „egyeztette” és „jóváhagyta" az oltás napját. Azt, hogy érzelmi, hangulati motívu­mok is léteznek. S ezt épp ők ne tudnák, a pedagógu­sok, akik az érzelmek, a han­gulatok alakitól is az iskolá­ban. Nem kívánjuk — az eset hallatán — túldramatizálni az A. község kis elsőseinek oltási élményeit, de úgy vél­jük, nem árt levonni a ta­nulságot és máskor figyel­mesebben „fogadni” az isko­la legifjabb polgárait... (p. g-) Tanácskozás az egészségnevelésről Az Országos Egészségneve­lési Szövetség területi szer­vezete tudományos tanácsko­zást rendez Nyíregyházán szeptember 20-án, a Korona­szállóban. A tanácskozáson egyebek között szó lesz a hátrányos helyzetű lakosság egészséges életmódra neveléséről, az egészségügyi ellátás megelő­ző szerepéről, a pedagógusok feladatairól, valamint az egészségnevelés hosszú távú elképzeléseiről. A tudomá­nyos előadásokat a korszerű táplálkozást reprezentáló, ka­lóriaszegény ételekből ren­dezett kiállítás és kóstoló egészíti ki. Bemutatja ter­mékeit többek között a HUN- NIACOOP, a Szabolcs me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat, a konzervgyár, valamint a Nyírkémia is. A tudományos tanácskozás nap­ján a Korona-szálló az ott étkező vendégeknek étlapon is kínálja majd a korszerű, kalóriában szegény ételeket. Az ördög győz mindent szégyenleni Két magatartásforma ütkö­zésére összpontosít Nyerges András „Az ördög győz min­dent szégyenleni” című drá­májában, melynek ősbemu­tatóját július 5-én tartották a kisvárdai várszínházi es­téken, Léner Péter rendezé­sében. Az előadás nem elsősor­ban történelmi ismeretein­ket gazdagítja, inkább an­nak mélységét, árnyaltsá­gát igyekszik segíteni és vitára, állásfoglalásra, egyé­ni véleményünk megfogal­mazására serkent. Kinek az igazsága az erősebb? A mér­sékelt, az értelemmel job­ban megszűrt, a valós hely­zethez alkalmazkodó, „táv- latosabban” gondolkodó Esze Tamásé — alakítója Csikós Sándor — vagy az érzelmeire, ösztöneire inkább hallgató Ki Alberté — alakítója Szigeti András — aki a dráma leg­árnyal tabban megírt alakja. A rendezés a darab szelle­mi magját, alapállását fel­erősítve, kiérlelt, gondos munkával, színészvezetéssel állítja színre a kuruc sza­badságharc kezdeti idősza­kának néhány fontos mozza­natát. Szigeti András több szólamú érzelmi, hangula­ti skálán teszi meggyőzővé Kis Albert belső drámáját. Csikós Sándor már-már ri­deg, csak az értelemre kon­centráló Esze Tamása talán lehetne melegebb tónusú, kevéssé önállótlan figura. Bárány Frigyes Károlyi Sándor szerepében — ha villanásokban is — atmosz­férát teremt. Simor Ottó Sennyei István szerepében olykor több tragikomikus ele­meket is visz játékába. Máthé Eta az özvegy Barkóczyné szerepében kiváló karakter­alakítás. Remek választás a Gandel szerepét játszó Schlanger András figurája és nem lenne teljes a kép a három epizódszerepet is ala kító Hetey László nélkül. A díszlet — Csányi Árpád mint vendég — visszafogott, kifejező, Mialkovszky Erzsé­bet, mint vendég, általában korhű jelmezeket állított színre. Páll Géza Műanyag aszparágusz, kacsingatós pénztárca Giccsparádé a piacon Meglátni és megutálni egy pillanat alatt A zöld műanyag cserépben a lila virágot meglátni és meg­utálni egy pillanat műve volt. Ennél a petúniautánzatnál talán csak a műanyag aszparágusz volt ízléstelenebb. Igaz, csak 45 forintért kínálta ékesszólóan a kereskedő, és ráadásul mint a piros hetest, úgy vágta ki az aduját: száz évig is eltart, nem­csak két-három napig, mint az igazi. A cserepes ,»virágok” mel­lől nem hiányzik a szálas mű­virág sem. Szombaton a nyír­egyházi Hatzel téri iparcikkpia­con csak ennél az egy árusnál tucatnyi giccset számláltam ösz- sze néhány perc alatt. Egy másik sátorban bekerete­zett képeket kínálnak. Van itt szökellő szarvast leső kandi orv­vadász és persze az elmaradha­tatlan masnis kiscica hasonló ki­vitelben. A kép húsz, a keret hatvan forint. A kép tulajdon­képpen sokszorosított, kiszíne­zett fotómásolat. Tisztelet a ritka kivételnek, a bazárosoknál se jobb a helyzet. Egymás hegyén-hátán az olcsó hatásra törekvő sok fröccsöntött műanyag áru. A kacsingatós pénztárca már nem olyan nagy sláger, megjelent viszont a fény­kard, ami arra utal, hogy a Csillagok háborúja című monst­rum film is kifogyhatatlan sok ötletet ad a kisiparosoknak. Ki­csit drágának tűnik ez a „cso­dakard”, amelyen ha megnyo­munk egy gombot, állítólag vi­lágít, mint Jedi kezében a lé­zer. Üj cikk a piacon az „ijeszt­gető” — így nevezte az árus —; a ronda féltenyérnyi pókokkal, rákokkal és egyéb csúszómá­szókkal nemcsak az anyóst lehet hatásosan ijesztgetni, de a jó ízlésű embereket is kileli tőlük a hideg. A kiskereskedő őszinte: minél olcsóbb dologgal jön ki, annál nagyobb a forgalma. És ő csak tudja, hiszen valóban a piacból él. Próbálkozott ő már kék ke­rámiával is, de az a kutyának se kell. Szavainak igazolására elő is kotor kettőt valahonnan hátulról. Korbics Árpád piacigazgató és Kollár György ellenőr elmond­ják, ők sem örülnek, hogy a bazárosok elsősorban ilyen por­tékát kínálnak. De nincs jog­szabály, ami alapján kitilthatnák őket. A piac irányítói szívesen vennék, ha több népművész és ötletes kisiparos jelentkezne, és örömest biztosítanának helyet a számukra. Akad azért ilyen már most is, de ritka, mint a fehér holló. Az egyik sarkon egy békéscsabai kisiparos ötletes, kézügyességet fejlesztő fajátékot árul. A kü­lönbözőképpen összehajtogatható falapocskákból legalább ötven féle állatfigurát lehet kiügyes­kedni. Harminc forint, és játé­kosan fejleszti a gyermek krea­tív készségét. Megfigyeltem, tíz perc alatt vagy húsz darab el­kelt. Egy eldugott kis sikátor­ban pedig egy hajdúböszörményi iparos kalocsai és más hímzése­ket kínál. Mint mondta, tőle a külföldiek is gyakran vásárol­nak. Nyíregyháza egyik legforgal­masabb terén számtalan ember megfordul. Riasztó és ízlésrom­boló az itt „kiállított” temérdek giccs. De helyrehozhatatlan ká­rokat okoznak azok a „gondos” szülők is, akik ilyen játékokat adnak gyermekeik kezébe, meg­fertőzve ezzel már a kezdet kez­detén bontakozó esztétikai érzé­küket. Bodnár István I _________Geszfenyepej 30 ezerért Csikíárvertsen Talán fél tucatnyi érdeklő­dő, egyszer annyi nézelődő mustrálgatja a csikókat a baktalórántházi Dóssá Tsz nyírjákói telepén, Mincsics László Raimocsa- házáról jött: — Tudja, a lónak minden testrészét meg kell nézni. Majdnem úgy minősítik őket, már ne tessék haragudni, mint a nőiket.. . Nekem ez a szép, elegáns kis csikó tet­szik, Anderkó Mihály valóságos lószaikértö. A ibaktalóránthá- zi tsz-ből ment nyugdíjba, 41 esztendőt töltött a lovak mellett. — Ez az állomány mind az én kezem szennye — .parkol­ja meg az egyik csikóit. — Még az is jólesik, ha csak rá­nézhetek egy lóra vagy csi­kóra! A tsz először rendez csikó- árverést. A gazdaságnak 22 lova van, ebiből nyolcat szán­tak eladásra, a többi marad igáslónak. — Van, ahol csak lóval le­het elvégezni a munkát, ezért mindig szükség lesz ezekre az állatokra. Sokat 'tartani vi­Biztosítási csalások Ozszttr a motorháztetőn Ha az állatvilágban is jártasa bb lett volna az Állami Biztosítót „megvágni” készülő ügyfél, talán szerencsésen túljut a sokszo­ros ellenőrzés útvesztőin. Történt, hogy Tímár környékén ne­kiment egy nyárfának, de keveselte a Casco révén, az önrésze­sedés levonása után kapható pénzt. Ismerőst keresett, aki azt taná­csolta, rendezzék meg úgy a balesetet, mintha vad törte volna össze az autót. Az „előrelátó” ügyfél még őzszőrt is ragasztott a mo­torháztetőre, kisbaltával „meg mütötte'* a közeli fa törzsét, már csak feljelentést kellett tenni a rendőrségen és felvenni a pénzt a biztosítótól. Gondolta ő, mígnem a gondos és minden apró­ságra kiterjedő vizsgálat során kiderült: Tímáron hallották is a csattanást, előkerült a „műtős” kisbalta, s végül: nem az adott évszaknak megfelelő őzszőrt ragasztott rá „bizonyíték­nak” ... Ha nem is mindennapos jelenség, rendre találkoz­nak az Állami Biztosítóban olyan ügyfelekkel, akik szabálytalanul szeretnének nagyobb összeghez jutni. Tavaly 831 millió forin­tot fizetett ki a biztosító a tsz-eknek, gazdaságok­nak és a lakosságnak a különböző károk miatt. Az idén augusztus 31-ig ez a szám 401 millió forint, de a nagyobb tételű elszámo­lások most következnek. A gépjármű-kárrendezés fiókigazgatója dr. Drégelyi Tamás ezernyi trükkel ta­lálkozik, amelyet az ügyfél a nagyobb pénz reményé­ben bevet. — Rendre előfordul, hogy valaki a korábbi kárt új­ból el akarja számoltatni. S. L. kótaji lakos a szélvé­dőt akarta kétszer megfi­zettetni a biztosítóval. A fényképfelvételen azonban hajszálpontosan egybees­tek a korábbi sérülések és a biztosító által belekarcolt jel is ott virított az üve­gen ... Gyakori eset az is, hogy a felelősséget igye­keznek valami jó ismerős­sel elvállaltatni és így több pénzt remélnek, mintha a Casco révén fizetne a biz­tosító. Volt már rá eset, hogy a jól működő „színi előadást” egy váratlan csa­ládi vita megzavarta, és a korábban segítőkész só­gor „kipakolt”. Válófélben levő házasok is feltárták a csalási szándékot — bosz- szúból. Tavaly közel tízezer kár­eseményt jelentettek be megyénkben, amelyekben gépjármű szerepelt. Ez mintegy 16—18 ezer ügyfe­let jelent, hiszen gyakori a koccanás, ütközés, s itt már több az érdekelt. Ezek közül minden századik eset­ben gyanúsak a kárbeje­lentés körülményei. Van rá példa, elég bebizonyítani az ügyfélnek a szabályta­lanságot, de sok ügy fő­szereplői kötnek ki a bíró­ság előtt... Árulkodik az ütközés nyomáról a fa, a villany- oszlop, amely függőleges „névjegyet” karcol az autó­ra. De azt is pillanatok alatt kideríthetik, hogy a teherautó tolatott-e a sze­mélykocsinak, vagy az fé­kezett későn? Volt, aki a szélvédő üve­get darabokra szedte és egy sima kavicsfelverődésnek ■tüntette fel a kárt... Dré­gelyi Tamás elmondta: az ügyfelek túlnyomó több­sége becsületes és valós ká­rért szeretné megkapni a pénzt, ám a modern tech­nika fegyvereit is bevetik, ha valaki a biztosítón akar nyerészkedni. Tóth Kornélia A képen egy újdonsült tu­lajdonos, Papp Miklós és csi­kója. szont nem érdemes, mert rá­fizetünk, a látogat „nem. gaz­daságos” — világosít fel Ba- rancsi János ágazatvezető. Kezdődik az árverés. A szakértő, Orosz Miklós (a megyei lovasszövetség főtit­kára) megkéri az érdeklődő­ket, álljanak a kiszemelt csi­kó farához. Nincs (tolongás. A kis sárga osődör azon­ban rögtön elkel, Mincsics László veszi meg, azon az áron, amit gondolt. A három­éves gesztenyepej kancáért sokallja a harmincezer fo­rintot a potenciális vevő — huszonkettőt kínálna érte, de ennyiért nem adják. Elkel még egy idei csikó. A vevő­nek sikerült lealkudnia az áriból. Az immár elégedett tulajdonos Papp Miklós, aki a vásárral párt szerzett már meglévő lovához. Hasznukat veszi majd a háztáji gazda­ságban. Bácskái Imre, a szövetke­zet elnöke: — Nyolc csikóból most csak kettőt tudtunk el­adni. De első próbálkozá­sunk volt, ezért nem kesere­dünk el. Sőt, 17-én megismé­teljük az árverést. Erre vi­szont meghívjuk a lótartás­ban nálunk nagyobb hagyo­mánnyal rendelkező máriapó- csi és nagyoserkeszi tsz kép­viselőit is. Véleményem sze­rint az itt látottnál jóval .több érdeklődő van, hiszen nő a magánfuvarozóit: száma, a háztáji gazdaságokban is hasznát veszik a lónak. Gönczi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents