Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-10 / 187. szám
HÉTVÉGI MILLÉKUET Kaposvár—Budapest Básti Juli A vörös grófnő címszerepében Bács Fernccel Két jellemző epizód Básti Juli életéből. 18—20 évvel ezelőtt a. televízió kamerája egy műsor kapcsán ellátogatott Básti Lajos otthonába. A kis Juli apja ölében ülve, a riporter kérdésére: mi leszel, ha nagy leszel? — ezt válaszolta: színésznő. Apja ellenezte, hogy színész legyen. Túlságosan jól ismerte ezt a pályát, a nehéz küzdelmet, a fényt és az árnyékot; nyugodtabb, békésebb életet szánt a lányának. ö maga is sokat töprengett, merre vegye az útját. Érettségi után nem jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Angolul tanult, a bölcsészkarra készült. — Érettségi után egy évig mindent csináltam és semmit. Akármibe belekaptam, nem érdekelt. Éreztem, gondoltam valamit, amit magam sem tudtam megnevezni... Amikor tudatosult bennem, jelentkeztem a Színművészeti Főiskola színész szakára. Felvettek. Üj- ra Básti Juli lettem, mert megtudtam, hogy apám nagyon beteg, és úgy éreztem, az egyetlen ajándék, amit még adhatok neki, hogy visszaveszem a nevét. Ügy sem maradhat titokban, ki vagyok; kis ország vagyunk, tudná mindenki, kinek a lánya rejtőzik más név alatt. Simon Zsuzsa osztályába járt. Kiváló évfolyam volt ez: Máté Gábor, Bezerédy Zoltán, Eperjes Károly voltak többek közt az évfolyam- társai, s akárcsak Básti Juli, mindannyian Kaposvárra szerződtek 1980-ban, a diploma megszerzése után. Básti Juli négy esztendőt töltött a Csiky Gergely Színházban. Ennél jobb iskolát nemigen választhatott volna. Kaposvárott nem halmozták el azonnal nagy feladatokkal, nem lett „ügyeletes zseni”. Mindenekelőtt kipróbálták, mit tud. Milyen eszközei vannak. Miféle színészi kapacitással rendelkezik. Kaposvárott öt évadot töltött, neve ismertté vált, filmfőszerepeket kapott, s 1982-ben tíz napon belül kél jelentős díjban is részesült. Kaposvár után 1984-ben Budapestre szerződött, a Katona József Színház tagja lett. Nem lett hűtlen a kaposvári színházhoz, kollégáihoz, a közönséghez — családi körülmények kényszerítették erre a lépésre: többet akart együtt lenni a családjával. Művészi munkáját már több díj jutalmazta. Kritikusi és KISZ-díj, Jászai Maridíj, amelyet az idén áprilisban kapott. S legutóbb, a moszkvai filmfesztiválon a legjobb női alakítás díjával tüntették ki A vörös grófnő címszerepéért. Ezeket a kitüntetéseket, sikereket nagyon objektiven értékeli. „A siker? Remek érzés. Abban a pillanatban. Dé semmit sem változtat az életemben. Előtte is, utána is ugyanúgy dolgozom. Éppen olyan iszonyatos erőfeszítés a próba, éppen' olyan izgalom a premier.” Azt mondják róla: kemény, céltudatos, kiegyensúlyozott. De aki jobban ismeri, tudja, hogy rengeteg benne a kétely, a bizonytalanság, a drukk, a gátlás. Ám mindez elmúlik abban a pillanatban, amikor felmegy a függöny, s kilép a reflektorfénybe. A közönség elé . . . Szombati galéria Rafael Győző Viktor: Könyöklő nő A helyeket, hol sírtam, újra látom: mosolynak tetszik mindenik sírásom. S látom a helyeket, hol mosolyogtam: ó, mennyi könny van minden mosolyomban! (Giovanni Pscoli: A múlt) Antal Attila: Fiúk a negyedik nemzedékből ( ........ s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk.” J. A.) Néztem a fényképet s elgondoltam hogy húguk így szólítják: — Mary! — s biccentenek hallván az ó-honról: — Oh yes! Hungary! s búvópatakként ha felbuknak nyelvükre az ősi szók zenék értetlen mormolják csettintgetik őket mint varázsigéket s már magam se értem mi ragadott úgy torkon csak néztem néztem a képet ZELEI MIKLÓS: Gyüá mit csinálhatnék itt mit is tehetnék befogom lovaimat befogom e harmadik emeleti lakás elé befogom lovaimat e lakótelepi ház elé befogom őket a lakótelep elé budapest elé az ország elé és ordítok gyűá gyűá Tidrenczel Sándor: Czóbel Minka költészetének fogadtatása (2.) Cxóbel Minka évtized« „Mi itt a strófáidat idézzük, nem a .. . toronyszobát.*' (Gergely Agnes: Wadsworth tiszteletesné levele Emily Dickinsonhoz) Az 1890-es év, a „Nyírfa lombok” kiadása egyben költői hírnevet is szerzett az anarcsi elvonultságban élt, akkor már 35 éves Czóbeí Minka számára. Nevét — Vie- tórisz József egykori nyírvi- dékbeli cikkének szavaival szólva — „... egyszerre felkapták úgy, hogy az csakhamar széles körű érdeklődés tárgya lett. Sajtó és közönség egyaránt ünnepelte a hivatott új tehetséget; a lapok mutatványokat közöltek a Nyírségnek ez úgyszólván vadon termett virágaiból, a közönség pártolása pedig ... második kiadást tett szükségessé.” A Nyírvidék 1890. március 30-i száma adta á megyebeliek tudtára azt a hírt, hogy Czóbel Minka személyében a Nyírségnek új patriótája érett országos hírű művésszé. A lap irodalmi rovatában — azzal a megjegyzéssel, hogy Nyíregyházán Tarczali Dezső könyvkereskedésében kapható — olvashattak arról, hogy megjelent Czóbel Minka első könyve, a szokatlanul új hangot megütő „Nyírfa lombok”. Mednyánszky László, Justh Zsigmond, Jókai Mór és Gyulai Pál mindjárt pártfogásukba vették és barátságukkal tüntették ki. Más országos nagyságok és irodalmi szaktekintélyek: Ignotus, Kiss József, Rákosi Jenő és mások jóindulatú figyelmét is kiváltotta. A Bessenyei Kör Irodalmi Szakosztálya és a Kereskedelmi Ifjak Egylete hosszasan ünnepelte, a Nyirvidék külön is méltatta. A lap szeptember 28-i száma „Felolvasó estély” címen közölte tudósítását, amely szerint a Kereskedelmi Ifjak Egyletében Vie- tórisz József „Czóbel Minkéről és annak költészetéről oly szép értekezést adott elő, hogy a jelenvoltak . . . sűrű tapsokban nyújtottak elismerést a fiatal felolvasó szerzőnek valóban szellemes és élvezetes felolvasásáért.” Az előadottak megerősítéséül mindehhez még hozzátette, hogy „Sok szépet, sok elismerést olvastunk már a fővárosi hírlapokban a fénylő csillagként feltűnt költőnőről, de ilyen részletesen és részre- hajlatlanul még senki sem írt róla.” Ettől kezdve aztán negyedszázadon keresztül gyakran találkozhattak a kortársak hasonló ' jellegű híranyaggal. Mindjárt a következő évben, az „Űjabb költemények” kapcsán például ilyeténképpen: „Lapunk zártakor veszszük Czóbel Minkának, a viruló Nyírség bájos költőjének újabb költeményeit, melyeket a Singer és Wolfner czég igen ízléses kiállításban hozott a könyv piaczra. A tartalmas kötet, melynek bővebb ismertetésére mielőbb visszatérünk, méltó párja a „mi költőnk” első versgyűjteményének, az annak idején nagy feltűnést keltett s két kiadást ért Nyírfa lomboknak, miért is sietünk azt az irodalom és költészet minden barátjának a legmelegebben ajánlani.” Ígéretükhöz híven, vissza is tértek a költőnő művészetének érdemi bírálatára. Mértéktartó recenziójukban — annak ellenére, hogy kritizálták költészetének némely fogyatékosságát — kedvező fogadtatásban részesítették. Szemére vetették gyengéit- írói fegyelmezetlenségét és terjengősségét. Jogosan rótták fel neki, hogy verseibe szőtt leírásai „ ... sokszor korlátozzák ... az érzelmet, a gondolatok szabad nyilvánulását, rontják a költemény hatását, a külső formát hosszadalmassá teszik, a hang pedig bele csap a terjengősségbe”. Hiányolták a szín, alak és tartalom képpé olvasztásának biztonságát, kifogásolták a ti mör megjelenítés képességé nek Achilles-sarkát. De nem fukarkodtak az e ismerő szavakkal sem. „Tei jedelmes kötet, mely tártaimé val is figyelmet kér” — írtá róla. Hozzátéve, hogy „Köte általában jó benyomást tesz oly tehetséget ismertet me ki költészetünkben tisztessf ges helyre emelkedhetik”. Ám minden elismerő szón, többet jelentett, hogy ezt ki vetően már őt magát és mi veit is szívesen fogadták : irodalmi társaságokban szerkesztőségekben, hogy eg; csapásra ismert és kedve költővé vált. ★ Nem sokkal a „Nyírfa lor bök” című versgyűjtemény nek megjelenése után jelen kezett is írásaival. Ez idő táj olvashatták tőle eleink ,. magyar szem” című verset. Nyirvidék adott számán: harmadik oldalán külön is fe hívta olvasói figyelmét an hogy „Lapunk mai tárczar vatában Czóbel Minka ... e, remek legújabb versét köze jük”. Országos lapokban va szereplése mellett a Nyírvid két sem mellőzte. 1890. n vember 23-án, 1891. május án és december 25-én, a k vetkező év február 14-t 1896. december 20-án és 19( március 2-án is találkozhatt. nevével a helyi lap olvas Fórumot kapott a kora b Nyíregyházi Hírlapban Is. írásainak közlése mellett Nyírvidék még „figyelőszolg latot” is teljesített. Egyik sz mában arra hívta fel a nyi ségiek figyelmét, hogy Ki József lapja, A Hét legfrisse' száma hozott Czóbel Mink verset, más helyen arról t dósított, hogy az »Athenaeij Nagy Képes Naptára Szépii dalmi részében olvashatj Czóbel Minka „Éji ének” költeményét«. S ez így me több mint tíz éven keresztü A Czóbel Minka költészt iránt megnyilatkozó érdek dés első hullámának beteté; déseként 1902-ben még eg szer feléje fordult az eg< vármegye figyelme. A Nyírdék közölte a „Krucsayné” mű költeményét, a Bessen; Kör pedig fölvette műsoi estjei programjába a „Vés- szűz” című alkotását. A Nyírvidék, amely min végig hű krónikása volt irodalmi műsor szervezésén az est mérlegét megvonó m; cius 9-i számában elragad tással állapította meg, hogy közönség nagy érdeklődésévárt esten „A varázslás a lf teljesebb mértékben sikert Czóbel Minka ... szelleme 1 zöttünk volt”. E megállapítás hitelét cs növeli, hogy hasonló értele ben kommentálták az előad: a közönség körében is. Eg; kük szerint „A Bessenyei K által .. . rendezett .. . szói koztató, kellemes, a műéh zetet fejlesztő, az értékel nemesítő, az ízlést finor tó ... est ... azt engedi köv keztetni, hogy Nyíregyh: kezd kivetkőzni kisváros jellegéből”. A lelkesedésnek ilyei megnyilatkozása „... a szonyokkal ismerősre azt hatást tette, hogy valamir kellett közrehatni, mely szunnyadozó szép és nen iránti lelkesedést letargii álmából felzavarta”. Valóban — leszámítva konzervatívok képviseletéi nyilatkozó Farkas Emil sz sőséges bírálatát a Mag; Kritikában —, minden jel ra mutatott, hogy a műpár lás nyíregyházi divatba jő' telének éppen egyik s: megnyilvánulásaként Czó Minka művészete is a legje úton haladt az egyértelmű 1 fogadás felé. (Következik augusztus én: Czóbel Minka reneszáns KM Egy színészpálya állomásai
