Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
4 Kelet-Magyaronzáf 1985. augusztus 31. Szeptember elejétől Szakszervezeti választások A magyar szakszervezetek alapszabályának rendelkezései és a SZOT határozatának megfelelően 1985. szeptember elején megkezdődnek a szak- szervezeti választások. Ezek szerint — október 15-ig a szak- szervezeti bizalmiak, főbizalmiak, a vezető bizalmiak és helyetteseik; — november 15-ig az alapszervezeti szakszervezeti vezető testületek és a megyei, budapesti, tröszti, nagyvállalati és intézményi középszervek; — december 31-ig a szak- szervezetek megyei, budapesti tanácsai (szmt-k, SzBT); — 1986. február 1-ig az iparági-ágazati szakszervezetek központi vezetőségeinek választására kerül sor. A Magyar Szakszervezetek XXV. kongresszusa 1986. február 14-15-16-án lesz, ahol megválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a SZOT vezető szerveit és tisztségviselőit. A választások jelentős eseményei a szakszervezeti mozgalomnak, az egész társadalomnak. A magyar szak- szervezetek ez alkalommal adnak számot arról, hogyan valósították meg öt évvel ezelőtt vállalt feladataikat, miként éltek a tagság bizalmával, s kijelölik tennivalóikat a következő fél évtizedre. A számvetéssel és a feladat- meghatározással együtt a szakszervezetek megválasztják vezető testületeiket és tisztségviselőiket. A több mint négymillió szervezett dolgozó közel 600 ezer tisztségviselőjének megválasztására kerül sor. A szakszervezetek a választási munkát a mozgalom napi feladataival együtt végzik. Arra törekednek, hogy a mozgalom minden szintjén és területén tovább fejlődjék a szakszervezeti munka színvonala, az érdekvédelem és érdekképviselet. A választás ilyen módon valóságos nagy társadalmi párbeszéd, amelynek keretében a szakszervezeti tagok százezrei folytatnak alkotó, nyílt eszmecserét az élet- és munkakörülmények javításáról, közös dolgaikról, gondjaikról, elképzeléseikről. A választásokra széles körű vita alapján kialakított, lényegesen továbbfejlesztett választási rendszer szabályai szerint kerül sor. A bevezetett új elvek erősítik a választások demokratikus vonásait, növelik a tagság közvetlen részvételét, meghatározó szerepét a munkahelyi szakszervezeti tisztségviselők kiválasztásában. Szélesítik azoknak a vezetőknek a körét, akiket a tagság titkosan választ. A szakszervezeti tisztségekre bárki választható, aki érvényes szakszervezeti tagsággal rendelkezik. A bizalmiak, a főbizalmiak és vezető főbizalmiak jelölését az erre a szerepkörre választott szakszervezeti tag, a többi tisztségviselő jelölését pedig a választott jelölőbizottság végzi. A jelölő munka iránti követelmény, hogy a választók többségének a véleménye tükröződjék a jelölésben. Olyan tisztségviselők jelölésére kerüljön sor, akik élvezik a tagság bizalmát, és politikai, szakmai felkészültségük, rátermettségük a bizto(Folytatás az 1. oldalról) — Közismert, hogy az elmúlt évtized világszerte jelentős gazdasági változásokat hozott, nagymértékben megnőtt a föld kincseinek értéke. Ennek fő oka, hogy az egyre növekvő igényeket korlátozott mennyiségű ásvány- vagyonból kell kielégíteni. Üjfajta fejlődést kellett megalapozni, amelyben a gazdasági előrehaladás, növekedés csak egyre nagyobb emberi teljesítményekkel, így a kutatások, a műszaki fejlesztés gyorsításával, Ugyanakkor változatlan, vagy csökkenő mennyiségű nyersanyag- és energiafelhasználással érhető el. — Mindez megköveteli a kitermelési és a feldolgozási technológiák fejlesztését. A bányászatnak olyan kedvezőtlen földtan^ adottságok között kell dolgoznia, olyan nagy mélységeket kell megsítéka annak, hogy képesek szolgálni a dolgozó emberek érdekeit. Az alapszervezetekben a jelöltek előzetes — a tagsággal folytatott beszélgetés alapján kialakult — névsorát a választás előtt legalább 10 nappal nyilvánosságra kell hozni. A választói értekezlet résztvevői nyílt szavazással döntenek arról, hogy a jelöltek felkerüljenek a szavazólapra. Ehhez a szavazatoknak több mint fele szükséges. A bizalmiak és helyetteseik választása a csoport tagjainak döntése alapján nyílt vagy titkos — többes jelöllés esetén titkos — szavazással történik. Az összes többi tisztségviselőt — kivéve a vezető testületek mellett működő különböző munkabizottságok és rétegbizottságok tagjait — titkos szavazással választják. Megválasztottnak tekintendő az a jelölt, aki a legtöbb szavazattal rendelkezik, feltéve, hogy az érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta, és a szavazásra jogosultak kétharmada szavazott. hódítania, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. Ezeken a nehézségeken csak a fejlett technika eszközeivel lehet úrrá lenni. Az új, automatizált, elektronizált berendezések, technológiák alkalmazása átalakítja a bányamunkát — mondotta Havasi Ferenc. — Hosszú évek óta nem fordult elő, hogy tüzelőanyag-ellátási zavarok okoztak volna gondot lakosságunknak. A kormány eltökélt szándéka, hogy megfelelő intézkedésekkel biztonságos ellátási helyzetet teremt. A Minisztertanács folyamatosan foglalkozik a tüzelőellátással. Mindent megteszünk azért, hogy a szén-, a tüzelőolaj-, a gáz- és a tűzifaellátás kiegyensúlyozott legyen — hangsúlyozta Havasi Ferenc, majd sok sikert, jó szerencsét kívánt a bányászok nagy családjának az iparág előtt álló feladatok teljesítéséhez. Losonczi Pál fogadta a Szíriái vezérkari főnököt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Hikmat A1 Shehabi hadtesttábornokot, a Szíriái Arab Köztársaság fegyveres erőinek vezérkari főnökét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodott Magyarországon. A találkozón jelen volt Pacsek József altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes, valamint Abdul Aziz Masharika, a Szíriái Arab Köztársaság budapesti nagykövete. A szíriai vezérkari főnök és az általa vezetett katonai delegáció pénteken elutazott hazánkból. Aczél György Finnországban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, aki a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Finnországban töltötte szabadságának egy részét, megbeszéléseket folytatott a finn politikai élet több vezető képviselőjével. A magyar politikust fogadta Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke, Kalevi Sorsa miniszterelnök, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke, valamint Paavo Väyrynen külügyminiszter, a finn Centrum Párt elnöke. Aczél György találkozott Arvo Aaltoval, a Finn Kommunista Párt elnökével. A szívélyes, elvtársi megbeszélésen áttekintették a nemzetközi helyzet, továbbá a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom főbb kérdéseit, valamint az MSZMP és a Finn KP közötti együttműködés erősítésének lehetőségeit. Szovjet élet A fiataloknak elsősorban lakásra vám szükségük. De az ■idősebb házaspárok között is sokan rossz lakáskörülményeik között élnek. És nem lenne igazságos, ha egyesekkel kivételeznénk mások kárára. Ezért a törvény mindenki számára egységesen igazságos rendet állapít meg a lakás ig ényi ésben. Ily módon a Szovjetunióban évente mintegy 8 millió ember lakáskörülményei javulnak, rajtuk kívül mintegy 2—2,5 millióan szövetkezeti vagy magánerős építkezések ültjén oldják meg lakásproblémájukat. Az állam határidő nélkül ad ja bérbe ezeket a lakásokat, vagy házakat. A lakbér alacsony, mindössze 3—4 százaléka a családi költség- vetésinek. Az állam jelentős összegeket fordít lakásépítésre (az 1985-ös terv szerint 26,3 milliárd rubelt), és jelentős mértékben dotálja a lakások fenntartását is. A dotáció éves összege már meghaladja a 8 milliárd rubelt és tovább nő. A kiadások kétharmadát ebből fedezik és csak egyhairmadát a lakbérekből befolyt összegből. Napjainkban az állami házakban és lakásokban a városi lakosságnak mintegy 77 százaléka él, az önálló lakással rendelkező családok több, minit 80 százalékot képviselnek. Ha megőrizzük a lakásépítkezés jelenlegi ütemét, ami most év*i 2—2,2 millió egység, akkor az évtized végére gyakorlatilag miniden szovjet családnak önálló lakása lesz. Az államnak így lehetősége lesz azonnal adni lakást az igénylőknek, így a fiatal házasoknak is. De ez még csak a távlati terv, jelenleg keresik a lakáskérdés megoldásának más lehetőségeit is. Így például figyelemre méltó a kamatmentes kölcsönök folyósítása a fiatal házasaknak (1,5 ezer rubel 8 évre), saját ház vagy szövetkezeti lakás építésére. A hitelt az a vállalat vagy szervezet nyújtja, ahol a házaspár legalább egyik tagja dolgozik. A hitelfelvétel feltétele egy gyermek a családban és legalább 2 éves munkaviszony. Ha a törlesztés időszakában megszületik a második gyermek, a visszafizetendő összeg 200 rubellel, a harmadik gyerek után további 300 rubellel csökken. Azoknak, akik nem akarnak saját házat vagy szövetkezeti lakást építeni, vagy ■más okok miatt nem tudnak hitelt felvenni, több vállalat ■biztosítja, hogy az albérlők házában kezdjék meg családi életüket. Külsőre ezek a házak semmiben sem különböznek a lakóházaktól. Belül elég tágas (18—20 négyzetméteres) szobák vannak, minden szobához tartozik egy kis előtér és az összes mellékhelyiség. Az ilyen lakás természetesen csak ideiglenes megoldása a problémáknak. Végezetül egyre népszerűbbek lesznek a fiatal házasok körében az úgynevezett ifjúsági lakótömbök. Mi is ez tulajdonképpen? A fiatal házaspár (mindketten vagy osak egyikük) belép egy építőbrigádiba, amelyik tapasztalt építőszakemberek vezetésével egy— két, vagy több lakóházat és szolgáltató házat épít. Az építkezéseket természetesen anyagilag és műszakilag az állam biztosítja. Így több lakás készülhet el. Azok a fiatalok, akik ilyen ifjúsági komplexumokban kapnak lakást, semmiképpen sem rontják a lakásra várakozók esélyeit, de ha országos méretekben nézzük a kérdést: akkor az ifjúsági építőbrigódok meggyorsítják a lákáskérdés megoldását. Mielőtt valaki az építőbrigád tagja lehetne, hiszen jelentkező mindig itöbb van, a fiataloknak a munkahelyen kell bizonyítaniiuk. Ellenkező esetben a gyár vezetése és a szakszervezet megtagadhatja a hosszú (maximum 1 év) fizetés nélküli szabadság biztosítását munkahelyük megőrzése mellett. Kiérdemelve a jogot az ilyen szabadságra az építőbrigád tagjaként tanfolyamot végeznek, ahol megismerkednek az építőszakmák alapjaival, és egy időre kőművesek, hegesztők, ácsok, szerelők lesznek, és ennek megfelelően kapják a fizetésüket. Általában az ifjúsági építőbrigádok rendszeresen túlteljesítik a feladatukat, munkájuk minősége pedig igen magas színvonalú. Ilyen egy lakásbelső Jásznyevón (Fotó: APN) Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztámsaság Elnöki Tanácsa. A testület — a Miniszter- tanács előterjesztését megtárgyalva — törvényerejű rendeletet hozott az országgyűlés által ez év április 18- án elfogadott oktatási törvény hatályba léptetéséről. Az új törvény 1986. szeptember 1-én lép hatályba, ennélfogva lehetőség lesz arra, hogy az érintettek kellően megismerjék és az illetékes szervek addig elvégezzék a törvény végrehajtásához szükséges feladatokat. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz a tanulmányokkal szerzett jogok védelméről, és a korábbi jogszabály szerinti iskolai végzettség 'elismeréséről. Szocialista gazdasági viszonyaink fejlődésének megfelelően az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a bírósági cégnyilvántartás szabályozásának korszerűsítéséről. A csaknem négy évtizede hatályba volt korábbi rendelkezés már nem felelt meg maradéktalanul a megváltozott gazdasági körülményeknek, és alkalmazása a gazdálkodó szervezeteknek, a polgári jogi társaságok, a 'gazdasági munkaközösségek tevékenységére esetenként nehézséget okozott. A törvényerejű rendelet végrehajtásának részleteit igazságügyminiszteri rendelet szabályozza. Az Elnöki Tanács a továbbiakban bírákat mentett fel és választott meg, majd más időszerű ügyekről tárgyalt. (MTI.) A történelem figyelmeztet 1939 SZEPTEMBER ELSEJÉN megkezdődött az emberség történelmének legpusztítóbb háborúja: a német—lengyel határon feketekeresztes tankok gázolták le a határpóznákat, és aztán lánctalpaik taposták el a hősiesen harcoló lengyel gyalogosokat és lovasokat ... Anglia és Francia- ország hadbalépett... Két esztendővel később Európa nagyobb része felett a fasizmus horogkeresztes zászlaja lengett, amikor a szovjet—német határ teljes hosszában újra támadásba indultak a fasiszta hadak: megkezdődött a második világháború különösen véres, sorsdöntő szakasza, amelyben végül „fordult a kerék”: Moszkva alatt és Sztálingrádnál... A háború kezdetétől öt év, nyolc hónap és hét nap telt el addig, amíg a karlhorsti német hadmérnöki iskola egykori éttermében a szövetséges hatalmak megbízottjai előtt Keitel tábornagy aláírta a feltétel nélküli megadás okmányát. Nincs háború, amelyről többet írtak volna, mint a második világháborúról, de nincs háború, amelyről több hazugságot vagy féligazságot írtak volna le. Pedig a második világháború előtörténete potosan ismert, és a tegnapelőtt szigorúan titkos dokumentumok ma hozzáférhetőek mindenki számára. Az okmányok arról vallanak, hogy a háború elkerülhető lett volna. A Szovjetunió volt a kor vezető hatalmai közül az egyetlen, amely a hitleriz- mus lényegét tisztán látta, és megpróbált a kollektív biztonság rendszerével gátat állítani annak útjába. Mielőtt Daladier és Chamberlain a szégyenletes müncheni egyezménnyel utat nyitott a fasiszta hódításnak, a Szovjetunió volt az, amely szovjet—francia— csehszlovák katonai tárgyalásokat javasolt, hogy az annexiónak útját lehessen állni. Moszkva még arra is kész lett volna, hogy francia segítség nélkül katonai segélyt nyújtson Csehszlovákiának, ha Prága azt kéri. És miközben Chamberlain és Daladier azt hitték, sikerült elkerülniük a háborút, a Szovjetunió volt az, amely elhatárolta magát a baljós paktumtól. És 11 hónappal München után, 1939 augusztusában, amikor brit—francia—szovjet magas szintű katonai tárgyalások kezdődtek — a történelem ugyan nem ismer feltételes módot, de az nyilvánvaló, hogy Lengyel- országot akkor még meg lehetett volna menteni — a nyugati hatalmak megint elzárkóztak attól, ami új menetet adhatott volna az eseményeknek. Ma már ismert annak a titkos utasításnak szövege, amit a Moszkvában tárgyaló angol küldöttség kapott: „A brit kormány nem óhajt olyan kifejezett kötelezettségvállalásokat, amelyek megkötnék a kezünket.” A NAGY KOALÍCIÓ — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglai szövetsége, amely a szabadságszerető népek támogatásával végül térdrekényszerí- tette Hitlert — ezért jöhetett csak akkor létre, amikor Európa nagyobb részét már leteperte a fasiszta hadigépezet. Európa drága árat fizetett azért, hogy a nyugati hatalmak nem voltak hajlandók Moszkvával összefogni a fasizmus el- lenn.. A nagy koalíció olyan politikusai, mint Churchill, Roosevelt, De Gaulle, akik toronymagasan álltak a Chamberlainok és a Daladier-ek felett, pontosan megértették ezt. A történelem tanulságai éppúgy elfeledtethetetlenek, mint a München után szabad utat kapott fasizmus rémtettei. Auschwitzban a gázkamrák tőszomszédságában a krematórium lángja festette az eget vérszínűre, Oradourban és Lidicé- ben asszonyokat és gyermekeket állítottak a kivégző osztag elé, Budapesten háztól házig védték — Berlint. És az út, amely milliók pusztulásához, kevés híján az egész emberiség új jégkorszakához vezetett, a „keleti fenyegetés”, a „szovjet veszély” hamis mítoszával kezdődött. Ma is ezzel operálnak mindazok, akik a fegyverkezési verseny új, minden eddiginél veszélyesebb szakaszát kívánják elindítani. Ezzel kerül szembe az a diplomácia, amely ma semmit sem tekint fontossabb- nak annál, minthogy ki lehessen iktatni az emberiség életéből egy új háború fenyegetését. Azok a javaslatok, amelyeket a Szovjetunió a legutóbbi hetekben- hónapokban tett az Egyesült Államoknak, egyszerre jelentik egy hagyományos békepolitika folytatását. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy amiképp a második világháború „Nagy Koalíciójában” testet ölthetett a közös érdek — amihez képest akkor eltörpült minden különbség — úgy most is felülkerekedhet az, ami összefűzi a népeket és nemzeteket. Ezt — úgy is fo- gaimazihaitnánk, a józanság új „Nagy Koalíciójának” megteremtését — sugallja szeptember elsején a história, amelyet a régi rómaiak az élet tanítómesterének neveztek.
