Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. augusztus 3. Bhuttó-láz Pakisztánban A Cannes-ban nemrégiben váratlanul elhunyt Shah Nawaz Khan Bhutto halála ismét a sajtó érdeklődésének középpontjába állította apját, a hat éve kivégzett Zul- ficar Ali Bhutto egykori pakisztáni miniszterelnököt. Amióta a neves politikus fiának elhunyta ismeretessé vált Pakisztánban, a boncolás eredményével kapcsolatos találgatások, a Sind tartományt — Ali Bhutto szülőhelyét — megbénító gyászról szóló beszámolók töltik meg az újságok címoldalait. A Bhutto- üggyel kapcsolatos másik szenzáció, hogy Benazir Bhutto, az exkormányfő leánya hazakíséri fivére holttestét. Ziaul Hak tábornok, aki 1977-ben puccsal megdöntötte Bhutto kormányát és nem volt hajlandó megkegyelmezni vetélytársának, ezúttal részvéttáviratot küldött Bhutto özvegyének. Példáját miniszterelnöke, a kormány több tagja és tartományi kormányzók is követték. Izraeli bombázás Bombatámadást intézett az izraeli légierő a Szíriái Nemzeti Szocialista Párt nevű libanoni szervezet központja ellen a Bekaa völgyében — közölték a helyszínen tartózkodó tudósítók. A párt központját telibe találta a bombázás. Megfigyelők uiulnak arra. hogy a Libanon területén izraeli katonai alakulatok ellen gépkocsin végrehajtott robbantásos akciókat az említett szervezet tagjai hajtották végre. Az izraeli légierő a pénteki támadást feltehetően újabb megfélemlítő csapásnak szánta. Hirosimakonferencia Az atomfegyverek betiltását követelő nemzetközi konferencia kezdődött pénteken Hirosimában, a negyven évvel ezelőtti amerikai atomtámadás színhelyén. A japán háborúellenes mozgalom aktivistái által szervezett tanácskozásra huszonhét országból érkeztek békeharcosok és 12 nemzetközi szervezet is elküldte képviselőit. A résztvevők azt vitatják meg, hogy miként lehetne még hatékonyabban fellépni az atomfegyverkezés betiltásáért, a világűr militarizá- lásának megakadályozásáért. Űrhajósok sajtóértekezlete Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Szavinih, a Szaljut—7 —Szojuz T—13—Kozmosz— 1669 orbitális űrkomplexumon dolgozó két űrhajós is tagja a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozón részt vevő szovjet küldöttségnek. Feszített munkájuk mellett is igyekeznek figyelemmel kísérni a VIT eseményeit. Erről szóltak pénteki sajtóértekezletükön, amelyre rendhagyó módon került sor: az előzetesen feltett kérdésekre adott válaszokat videoszalagra rögzítették, s azt vetítették le a sajtó képviselői előtt. A sajtóközpontban személyesen is jelen volt az Inter- kozmosz-program keretében a világűrt megjárt űrhajósok többsége, köztük Farkas Bertalan is, akit születésnapja alkalmából virágcsokorral köszöntöttek a figyelmes házigazdák. Nagy lendület az együttműködésnek Hámori Csaba nyilatkozata aVIT-ről Moszkvában befejezéséhez közeledik a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó. A tematikus vitaközpontokban már összegzik az eszmecserék tapasztalatait, utolsó fellépéseiket tartják a művészek, — a fesztivál résztvevői búcsúzni készülődnek a szovjet fővárostól. Az MTI munkatársai arra kérték Hámori Csabát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a KISZ KB első titkárát, hogy összegezze a magyar küldöttség vezetőjeként szerzett egyhetes tapasztalatait. — Mindenekelőtt: nehéz túlbecsülni annak jelentőségét, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben, hétéves szünet után ismét találkozót! a világ ifjúsága — kezdte fesztiválzárás előtti összegzését Hámori Csaba. — A VIT-rendezvények mással össze nem hasonlítható hangulata mindig nagy lendületet adott a haladó, békeszerető fiatalok együttműködésének. — A fesztivál hatása mindig később jelentkezik, akkor, amikor a küldöttek hazatérnek, s élményeiket megosztják otthon maradt társaikkal. A rendezvénysorozatot azonban már most sikeresnek értékelhetjük. Az egyébként gondosan előkészített megnyitóünnepség apró technikai hibája csak rövid ideig hátráltatta néhány küldöttség munkáját. A tematikus központokban néha kifejezetten élénk vita folyt, az utcák hangulatát pedig minden szónál beszédesebben örökítették meg a film- és a fényképfelvételek. Szakértőink felkészülten, érdemi hozzászólásokkal vettek részt a fesztivál politikai munkájában, s ugyancsak elégedettek lehetünk a magyar nemzeti klubban és más moszkvai helyszíneken rendezett kulturális prog^ ramjaink fogadtatásával. Az egy hét során számos baráti találkozón is részt vettünk, más országok fiataljaival. Ügy érzem: mindazok, akik küldöttként vagy turistaként jelen lehettek a moszkvai VIT-en, élményekkel feltöltődve dolgozhatnak tovább — most már a hétköznapokban — a békéért, a népek közötti barátságért. VIT-küldöttek üzbég fiatalokkal táncolnak a Lenin-he- gyen. (Kelet-Magyarország telefotó.) Dél-afrikai merénylet Négy fegyveres csütörtökön meggyilkolta Victoria Mxenge fekete bőrű dél-afrikai ügyvédnőt, az apartheidelleni harc egyik vezető aktivistáját — közölte a rendőrség. A merénylet az asszony durbani lakása előtt történt. A tettesek kereket oldottak. Victoria Mxenge volt az egyik védőügyvéd a fajüldöző pretoriai rendszer ellen küzdő Egyesült Demokratikus Front (UDF) tizenhat tagja ellen zajló perben. Az UDF tagjait ..államellenes tevékenységgel" vádolják a hatóságok. Az amerikai képviselőház csütörtökön Washingtonban nagy többséggel elfogadta a dél-afrikai kormánnyal szemben bevezetendő gazdasági szankciókra vonatkozó törvénytervezetet. Robert Dole, a szenátus republikánus párti csoportjának vezetője viszont a képviselőházi szavazás után kijelentette: a szenátus csak szeptemberben fog szavazni Pretoria elleni szankciók ügyében. Mint ismeretes, a törvénytervezet csak azután kerül Reagan elnök elé. ha azt a kongresz- szus mindkét háza elfogadta. Margaret Thatcher brit és Laurent Fabius francia kormányfő csütörtökön Londonban megbeszéléseket folytatott, amelyeken szóba került a dél-afrikai helyzet is. A találkozó után Thatcher kijelentette: ..Ellenzi az apartheid rendszert s az EGK együttes határozata értelmében konzultációra hajlandó hazarendeni ottani nagykövetét, nem hajlandó azonban a diplomáciai kapcsolatok megszakítására.” Bill Hayden ausztrál külügyminiszter Canberrában pénteken bejelentette: konzultációra hazarendelték Ausztrália pretoriai nagykövetét. Chilei csendőrvádlottak A chilei junta csütörtökön este elmozdította tisztségéből a csendőrség 12 tisztjét és két magas rangú tiszt is benyújtotta lemondását. Egy bírósági vizsgálat szerint ugyanis a csendőröknek köze volt ahhoz a nemzetközi közvéleményben nagy felháborodást keltett politikai indítékú gyilkossághoz, amelyet március 29-én a betiltott Chilei Kommunista Párt három tagja ellen követtek el. Santiagóban hivatalos közleményt hoztak nyilvánosságra a csendőrök ellen folytatott vizsgálatról. A gyilkossági ügyben indított nyomozást négy hónapja egy polgári bíróság Helsinki mérlege Nem az emlékezés, nem ünnepélyes aktusok, hanem a jövőbe tekintés, az enyhülési folyamat továbbviteli esélyeinek felmérése jellemezte a mostani hét vitán felül legfontosabb világpolitikai jelentőségű eseményét, a 35 külügyminiszter részvételével rendezett helsinki tanácskozást. Igaz, a finn fővárosban tartott „diplomáciai nagyhétre” egy évforduló adott alkalmat, s ennyiből akár protokollárisra is sikeredhetett volna az eszmecsere: épp tíz esztendeje, hogy 1975. augusztus 1-én az európai biztonsági és együttműködési konferencián részt vevő 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői aláírták az enyhülési korszak csúcspontjának tekinthető záródokumentumot. Ám az eltelt tíz év igencsak lehűtötte az egykori reményeket, megváltoztak a feltételek, megnehezült a párbeszéd, számos kérdésben kiéleződtek az ellentétek — mindenekelőtt a két nagyhatalom ellentétei —, tárgyalási fórumok szakadtak meg vagy lassultak le —, így érthetően világszerte feszült várakozás előzte meg, milyen eredménnyel jár a mostani helsinki diplomáciai ..szupertalálkozó”. Nos, az összegzés korántsem könnyű, a helsinki mérleget szinte minden megfigyelő más-más szemszögből vonja meg. Amiben mégis minden szakértő egyetérthet: már az sem lebecsülhető siker. hogy (az előzetes viták és bizonytalanság ellenére) mégis létrejött a külügyminiszteri találkozó. Senki sem árta — reálisan gondolkozva nem is várhatta —. hogy a helsinki szószékre fellépő hozzászólók, a mögöttük álló évtized fejleményeit áttekintő, s a záróokmány megvalósulását vizsgáló diplomaták mindenben egyet fognak érteni. De az értekezlet ténye és magas szintje jelezte azért, hogy az egykori aláíró országok napjainkban is messzemenő figyelmei szentelnek a helsinki alapokmánynak. A mérleg egyik serpenyőjébe helyezhető tehát a felismerés. hogy a párbeszéd fenntartása kontinensünk minden országának közös érdeke. E nézeteket igazolta az az általános szándék, hogy a néhány napot kihasználva, a megjelent külügyminiszterek minél több kétoldalú eszmecserét folytassanak, áttekintve a bilaterális kapcsolatok fejlesztésének lehetséges módozatait, a világhelyzet megítélésének azonos vagy éppen eltérő aspektusait. Nehéz lenne pontosan kiszámítani, hány ilyen kapcsolat- felvételre került sor a finn fővárosban, de mindenképp több százas nagyságrendről van szó, s ennyiben a mostani helsinki összejövetel mégis egyedülálló alkalmat teremtett a minél szélesebb körű kontaktusteremtésre és -ápolásra. Hazánk képviseletében Várkonyi Péter nem kevesebb, mint 15 külföldi kollégájával folytatott megbeszéléseket, s fogadta őt a házigazda Finnország miniszterelnöke is. A legnagyobb érdeklődés természetesen a szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozóját kísérte. Több okból is: egyrészt ez volt az első alkalom személyes tárgyalásukra, másrészt a két politikus meglehetősen ellentétes hangvételű Finlandia-pa- lotabeli felszólalása után nem kevés kétely merült fel a tekintetben, hogy mennyire sikerül áthidalniuk a felmerült nézeteltéréseket. Sevardnadze felszólalását a megfigyelők egybehangzóan higgadtnak, előremutatónak és mértéktartónak értékelték, míg Shultz beszéde inkább hasonlított egyfajta „számonkéréshez”. Igaz, tették hozzá sokan, Shultz felszólalásának érezhetően amerikai belpolitikai használatra szolgáló kitételei is voltak, összességében azonban tükrözte azt a washingtoni irányvonalat, amely az egész helsinki folyamatot bizonyos fokú gyanakvással, sőt elutasítással kíséri. A két tárgyalódelegáció szerdai háromórás találkozóján szerencsére már nem ez az éles szembenállás dominált. Szó sincs persze arról, hogy eltűntek volna azok a mély ellentétek, amelyek a Szovjetunió és az Egyesült Államok álláspontjában (elsősorban a fegyverkezés, katonai és biztonsági kérdések kapcsán) jelentkeztek, de a jelek szerint előtérbe került a Reagan—Gorbacsov csúcsot előkészítő hatékony munka, összességében tehát nem eltúlzott talán az optimizmus, ha a helsinki nagyhéttanács- kozás légkörét oldottabbnak, enyhébbnek nevezzük, mint az 1975 óta tartott jó néhány úgynevezett „utókonferencia” bármelyikéét. Hiszen emlékezetes, hogy az elmúlt esztendőkben sorra került belgrádi, madridi, majd stockholmi tanácskozássorozatot nemegyszer a terméketlen vita, a kiélezett konfrontáció jellemezte. Túl rózsásra azért persze azért hiba lenne festeni a képet. Hiszen az is tény, hogy a találkozó végül is közös közlemény kiadása, vagy más együttesen elfogadott dokumentum aláírása nélkül ért ivéget — s ez kétségtelenül a teljes onszenzus kialakulásának hiányára utal. Kiábrándító volt az a gyorsaság is, amellyel az amerikai fél (többek között épp a Helsinkiben jelen levő Shultz külügyminiszter) visszautasította azt a hét elején nyilvánosságra hozott szovjet indítványt, hogy a nukleáris hatalmak szüntessék be teljesen atomfegyver-kísérleteiket. A Moszkva által javasolt moratórium így egyelőre a jó szándékot bizonyító és a nemzetközi légkör javítását szolgáló egyoldalú gesztus maradt, bár a világvisszhang arra utal, hogy számos ország, még Washington jó néhány szövetségese is azt várja, hogy nem a most elhangzott „nem” lesz az utolsó szó a Reagan-adminisztráció részéről. Látható tehát, hogy pozitív és negatív tények, kedvező és elcsüggesztő fejlemények egyaránt jellemezték a helsinki találkozót, összességében a mérleg mutatója mégis talán inkább az óvatos bizakodás felé leng ki, s remélhetőleg a mostani tanácskozás ellentmondásaival együtt is új impulzust, új lökést képes adni az európai együttműködési gyakorlatának, segítve, hogy az enyhülés irányvonala újból erőre kapjon. Jóleső érzés, hogy ebben a folyamatban hazánk is fontos szerepet játszik: a következő nagy esemény színhelye ugyanis épp a magyar főváros lesz, ahol ősszel rendezik meg a nagy érdeklődéssel várt európai kulturális fórumot. Szegő Gábor Már a pezsgőben is flz osztrák borbotrány kezdte meg annak ellenére, hogy a dél-amerikai országban érvényben lévő törvények szerint a csendőrökkel kapcsolatos ügyek a katonai bíróság hatáskörébe tartoznak. Ezért később az ügyet egy katonai bíróság hatáskörébe utalták. Mint emlékezetes, a Chilei Kommunista Párt három tagját — Jósé Parada szociológust, Santiago Nattino kiadótulajdonost és Manuel Querrero egyetemi tanárt — elrabolták és brutálisan meggyilkolták őket. A politikai gyilkosságot követő elítélő visszhang arra kényszerítette a Pinochet-kormányt. hogy vizsgálatot indítson az ügyben. Az osztrák hatóságok egyfajta hadijelentést adnak ki naponta a borhamisítók elleni harc frontjáról: csütörtök este már 28 termelő és kereskedő volt letartóztatásban, valamennyien azzal a váddal, hogy az egészségre, sőt, az életre veszélyes etilén-glikollal kevert bort hoztak forgalomba. A nap fejleménye, hogy először bukkantak a mérgező vegyszerre egy osztrák pezsgőben is. Ez újabb csapás a kereskedelemre, amely bort már szinte alig tud eladni. Az állami laboratóriumok a glikol mellett most a műborok után kutatnak — alaposnak látszik a gyanú, hogy a bortermelés hulladékait felhasználva készültek ilyen „borok" is az országban. A hatóságok egyébként nyomatékosan figyelmeztetnek az etilén-glikollal fertőzött szőlőlé veszélyeire: az italt kisgyermekek is foDél-Korea visszautasította a KNDK javaslatát Dél-Korea nem fogadja el a Koreai NDK-nak azt a javaslatát, hogy Szöul és Phenjan együtt rendezze meg az 1988. évi nyári olimpiai játékokat — jelentette be szöuli sajtókonferenciáján Li Jong Ho, Dél-Korea sportminisztere. A következő nyári játékok házigazdája ugyanakkor kész tárgyalni arról, hogy 1988-ban közös olimpiai csapatot alakítson a Koreai NDK-val. Csöng Dzun Gi, a KNDK miniszterelnök-helyettese az elmúlt szerdán javasolta, hogy 1988-ban a XXIV. nyári olimpiai játékokat a Koreai NDK és Dél-Korea közösen rendezze meg, s az ötkarikás versenyen közös csapatot indítson. gyasztják, mégpedig a melegben nagy mennyiségben, így kis szervezetükbe könnyen kerülhet veszélyes mennyiségű méreg. A szölöleveket a hírre kivonták a forgalomból és — a borokkal együtt — a boltok duzzadó, lepecsételt raktáraiba kerültek. Időközben előkészítik az új bortörvényt, amely „a legszigorúbb lesz Európában” ígérik. A minta a szigorú francia rendszer: pontosan előírják az adott szőlőterületen termelhető bor mennyiségét, a fajták nem keverhetők. A palackon pontosan fel kell majd tüntetni az alkohol-, a (maradék) cukor- és a savtartalmat, szigorúan ellenőrzik a bor útját a termelőtől a fogyasztóig. Minőségi bor október 1-től már csak palackban exportálható — mégpedig kötelező állami ellenőrzés után. Az ellenzéki néppárt, az üzleti körök nevében azt javasolta: indítsanak „borivási kampányt”, az ártatlanul károsuló bortermelők támogatására. Az ötlet bármikor népszerű lett volna Ausztriában — ám most aligha talál nagy visszhangra.
