Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-21 / 195. szám
Németh Károly beszéde a nyíregyházi alkotmánynapi nagygyűlésen Az elnökség tagjai a Himnuszt éneklik. Esős napra ébredi a megyeszékhely lakossága augusztus húszadikán, de néhány perccel az ünnepi események kezdete elöli kitisztult a: égbolt. Sóstófürdő már reg gél kilenc óra tájban kezdett benépesülni: minden irányból érkeztek a város lakói Nyíregyháza vonzáskörzetéből, Szabolcs-Szatmár távolabbi településeiről is az emberek, hogy részt vegyenek szocialista alkotmányunk 36. születésnapjának idei ün- nepségén. Azon az ünnepségen, amelynek országosan is kiemelkedő rendezvénye zajlott ezúttal Nyíregyházán. Fél tízkor a nyíregyházi Ifjú Gárda zenekar pattogó indulókkal köszöntötte az ünneplő közönséget, lakosságunk valamennyi nemzedékét, korosztályát képviselő cső portokat, akik között ott voltak a szabolcsi dolgozók, tanulók és nyugdíjasok képviselői is. A Sóstói Ifjúsági Parkban mintegy három,ezer ünneplő gyűlt össze tíz órára A dísztribünön százhatvanan — a megye, a város párt- és tanácsi vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, a munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozók, vállalatok, szövetkezetek, intézmények képviselői, a munkásmozgalom régi harcosai — foglaltak helyei. Ott voltak megyénk országgyűlési képviselői, több jelckezet papjai. A fesztivál formaruhájában jöttek cl az ünnepségre a moszkvai VIT szabolcsi küldöttei. Az alkotmánynapi diszünnepség a Himnusz hangjaival vette kezdetét. Horváth István, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésze elszavalta Sarai Gábor: Hazám című költeményét. Soltészné Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte az ünnepségen megjelenteket, közöttük Németh Károlyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettesét és Berecz Jánost, a Központi Bizottság titkárát, Szabolcs- Szatmár megye országgyűlési képviselőjét. Varga Gyulát, a megyei pártbizottság első titkárát és Bánóczi Gyulát, a megyei tanács elnökét, majd Németh Károly emelkedett szólásra. Életünk minden területén nyissunk utat az előrelátó kezdeményezéseknek Az alkotmánynapi nagygyűlésen Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese ünnepi beszédét mondja. Kedves elívtársnők, elvtársak! Honi itánsalm! Tisztelettel köszöntőm al- ikotmánynapi nagygyűlésünk Valamennyi résztvevőjét. Élve a lehetőséggé], átadom a helybélieknek, a megye minden dolgozójának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János elvtárs szívélyes üdvözletét, jókívánságait. Kifejezem köszönésünkét a szabolcsi embereknek politikánk támogatásáért, a murikéban és a nehézségek leküzdésében tanúsított helytállásukért. Augusztus 20-a a magyar nép hatalmát, államalkotó, országiépítő erejét, a szocialista hazánk függetlenségét megtestesítő alkotmánynak és az új kenyérnek az ünnepe. Ezen a napon tisztelettel emlékezünk meg a nagy államszervezőről, István királyról, alkii korának európai jelentőségű, haladó politikusa volt. Szembefordulva az elavult, régi renddel, a maga idején .korezerű kormányzást vezetett be, a magyarságot beilA Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az évezredes magyar állam és 'társadalom történelmi folyamatosságát, forradalmi változásait, megtestesíti a magyar mép hatalmát. Rögzíti, hogy kizsákmányolástól mentes szabad társadalmat teremtettünk, és programként tartalmazza a szocializmus felépítését. Tükrözi, hogy a felszabadulással kezdődött új honfoglalás eredményeként létrejött a szocializmus és a magyar államiság egysége. Ma népünknek a haza és a jog fogalma egyet jelent. Alaptörvényünk szentesítette azt a történelmi jelentőségű változást, hogy társadalmunk vezető ereje a munkásosztály, amely a hatalmat a termelőszövetkezeti parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. feszítette az európai népek közösségebe. Méltán övezi népünk tisztele azoknak az emlékét, akiknek a nevéhez történelmi tettek fűződnek, az önálló magyar államot megteremtő István királyét és mindazon ősökét, akik a nagy sorsfordulók megvalósítói voltak. Kemény harccal és véres küzdelemmel, verítéke« munkával és a haladó eszmék követésével teremtették meg annak lehetőségét, hogy a magyar nép hazára leljen, kitéphetetlen gyökereket eresszen e földön, és több mint ezer esztendő Viharai, megpróbáltatásai között fennmaradhasson. Mai ünnepünkön tisztelettel adózunk a nemzeti lét őrzőinek és megújítóinak, országunk függetlensége védelmezőinek, az előttünk járó nemzedékek forradalmárainak, mártírjainak, a haladás sók elkötelezett neves és névtelen hívének, a hazáját szerető, oltalmazó és gyarapító magyar népnék. Hazánkat minden időben a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. Hazánkban az államhatalom évszázadokon át a kizsákmányoló osztályok eszköze volt. Még sok élő tanúja van annak az időszaknak, amikor saját hazájában a népnek nemcsak a joga, de a kenyere is kevés volt. Ma megmásíthatatlan jussa, hogy hazája sorsát irányítsa, életét maga alakítsa, tudása szerint boldoguljon, élvezze munkájának gyümölcsét. Ezt biztosítja számára az alkotmány, amely a szocialista nemzeti összefogásra épül. Gyakorlati érvényesülésének legfontosabb garaciája, hogy nemzeti közakaratot fejez ki; minden fontos megállapítása és irányadó rendelkezése a magyar társadalmi valóságból nyeri értelmét, életképességét. Alkotmányunk napja — hagyományosan — az új kenyér ünnepe is. A kenyéré, amelyet még ma is sokfelé életnek neveznék, s az élet egyet jelent a munkával. Alkotmányunk ünnepe így válik teljessé, a hatalom, a jog és a munka szoros egységének kifejezőjévé. Az ország közvéleménye a nagy munkának kijáró figyelemmel és megbecsüléssel követte nyomon az aratást. A termés, amely nemcsak hazai szükségleteinket fedezi, de a terveinkben szereplő exportra is lehetőséget nyújt, biztonságban van. Joggal illeti tisztelet és megbecsülés a mezőgazdaság dolgozóit, mindenkit, aki az ország kenyerét Kedves barátaim! Amikor äz országgyűlés 1949. augusztus 20-án törvénybe iktatta az alkotmányt, hazánk még sok tekintetben elmaradt ország volt. Népünk önfeláldozó munkájának és erőfeszítéséinek köszönhetően a felszabadulás óta elteli biztosító munkában tudása legjavát adta, becsülettel helytállt. Sajnos itt a megyében a rendikívüli időjárás, az ár- és belvíz, a pusztító jégverés megtizedelte a gabona-, a kukorica- és a gyümölcstermést. Ez nem kevés gondot okoz. de az új kenyérből jut elegendő az itt élő és dolgozó emberek asztalára is. A károkat szenvedett mezőgazdasági nagyüzemek pedig nem maradnak magukra, számottevő állami támogatással és saját erőforrásaikat is mozgósítva túljutnak a nehézségeken négy évtized során nagyobb változások zajlottak le hazánkban, mint korábban évszázadok alatt. A megtett úton sok nehézséggel, olykor saját hibáinkkal is meg kellett küzdenünk. Hibáinkból, tévedéseinkből okultunk, a nehézségeken közös akarattal úrrá lettünk. Népünk ;i párt vezetésével mind az ország, mind az egyéni sorsok alakulásán mérve nagy történelmi vívmányok birtokába jutott: szocialista hazát, emberhez méltó körülményeket teremtett, országunkat a társadalmi haladás élvonalába emelte. Szabolcs-Szatmár megye az országgal együtt történelmi elmaradottságból emelkedett fel. Egy régi mondás úgy szól, hogy Szabolcsban terem ugyan a legpirosabb alma, de itt a legsápadtabbak a gyerekek. A Nyírség szülötte, Váci Mihály szerint nem is olyan régen ebben a megyében minden rosszat csak felsőfokon lehetett emlegetni. De a költő még életében örülhetett a biztató változásoknak. A megye fejlődése a központi és a helyi erőfeszítések nyomán különösen a hatvanas évektől gyorsult fel, korábbi önmagához mérten dinamikussá vált. Tavaly már a megye mintegy 300 ipartelepén 38 milliárd, a mezőgazdasági üzemeiben pedig 22 milliárd forint termelési értéket állították elő. A fejlődés kézzelfogható, látszik a szabolcsi Jó érzéssel mondhatjuk, hogy Szabolcs-Szatmár megye már nem mostohagyermeke az országnak. Sok dologban az élenjárók közé küzdötte fel magát. Többek között példa rá a Nyíregyházi Konzervgyár, ahol kiválóan megoldották a számítástechnikára alapozott üzem- szervezést. A szabolcsi emberek többsége keményen dolgozik. Aki ismeri az itteni mezőgazdasági termelés adottságait, az tudja, hogy a nyírségi sívó homokon, vagy az Ecsedi-lápon ugyanazokért az eredményekért több munkára, erőfeszítésre van szükség, mint máshol. Mégis — amennyire én ismerem — az itt élő emberek különös szeretettel vonzódnak a hazai földnek ehhez a darabjához. Dicséretre méltó, amilyen nagy gonddal ápolják megyéjük irodalmi. történelmi hagyományait. gyarapítják kulturális értékei!. A szükebb értelemvárosok és községek arculatán, mérhető a dolgozó emberek életviszonyainak gyökeres átalakulásán. Munkát, emberhez méltó életet biztosítanak a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok, amelyeket az itt élő emberek maguk is formálnak. A történelmi hátrányok végleges felszámolásában azonban még bőven van teendője mind a kormányzatnak, mint a helyi lakosságnak és intézménynek. Ennek felismerése jut kifejezésre abban, hogy ez év áprilisában a Minisztertanács csaknem másfél milliárd forint központi hozzájárulást szavazott meg a további felzárkózás, az ellátás javítása érdekében. A szabolcsi emberek ma is jelentős anyagi áldozatot vállalnak megyéjükért. A társadalmi munka értéke, amivel a következő ötéves terv időszakában a tervezők számolhatnák, mintegy három milliárd forint. Ez fejenként csaknem ötezer forintot tesz ki. ben vett szülőföldhöz fűződő vonzalom természetes és tiszteletre méltó emberi vonás, a szocialista hazánk iránt érzett szeretetnek is egyik éltető forrása. Az elért eredmények a megyében is kézzelfoghatóan tanúsítják: volt és van értelme a munkának, az erőfeszítésnek, van mit megvédeni, van mire alapozni a jövőt. Hangsúlyozni kívánom a központi szervek ezután is gondot fordítanak rá, hogy az országgal együtt Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár megye tovább fejlődjön. Tisztelt nagygyűlés! Az idei esztendő bővelkedett kiemelkedő belpolitikai eseményekben. Nagy közfigyelem es társadalmi aktivitás mellett került sor a párt XIII. kongresszusára és a (Folytatás a 2. oldalont Alkotmányunk nemzeti közakaratot fejez ki Társadalmunk munkát, emberi létet adott Van mit megvédeni, van mire alapozni a jövőt XLiII. évfolyam, 195. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. augusztus 21., szerda