Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-21 / 195. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. augusztus 21. A hallgatóság soraiban a moszkvai VIT szabolcsi küldöttei. Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. Németh Károly beszéde a nyíregyházi alkotmánynapi nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) választások megtartására. Népünk méltó módon emlé­kezett meg a felszabadulás 40. évfordulójáról. Pártunk XIII. kongresszu­sa az országépítés eredmé­nyes folytatására összponto­sította figyelmét, s megfe­lelve a közbizalomnak reá­lis, megvalósítható progra­mot ajánlott a magyar tár­sadalomnak a következő évekre. A választópolgárok túlnyomó többsége a júniusi országgyűlési és tanácsvá­lasztásokon kinyilvánította egyetértését politikánkkal, a javasolt nemzeti program mellett foglalt állást. A választások eredményét joggal tekinthetjük társadal­mi rendszerünk és politikánk jelentős sikerének. Az állam­Most az a legfontosabb, hogy a XIII. kongresszus út­mutatásait kövessük, a kö­zösen alakított politika való­ra váltásáért egységesen cse­lekedjünk. Pártunk és kor­mányunk a fő figyelmet az építőmunka feltételeinek biz­tosítására fordítja, arra, hogy az országban továbbra is jó politikai légkör, egészséges közszellem legyen. Olyan, amely népünket egységbe fogja, jó minőségű munká­ra, alkotásra serkent. Sok történelmi leckéből, saját ta­pasztalatunkból tanultuk meg, hogy mint a szemünk fényére vigyázzunk arra az egységre, amely pártunkat és népünket a szocialista cé­lok jegyében, a kölcsönös bi­zalom szellemében összefűzi. Elhatározott szándékunk, hogy a szövetségi politikát folytatva a jövőben is a nem­zeti összefogás, a szocialista nemzeti egység útját járjuk. Mindannyian tudjuk, hogy az építőmunka feltételei ne­hezebbek, mint korábban voltak. Nemcsak az ország­nak, de állampolgárainak is nehezebb a helyzete. Honfi­társaink egy részének rom­lottak az életkörülményei, sokan túlmunkát vállalnak, hogy megtartsák elért élet- színvonalukat. A fogyasztói árak emelkedése mellett a nyugdíjak és egyes szociális juttatások reálértékét nem sikerült megőriznünk. Is­merjük és számon tartjuk a lakásgondokkal küszködök, a családalapító fiatalok, a több gyermekes családok, a kis nyugdíjból élők helyze­tét. A gondok megoldását na­pirenden tartjuk. Mindenki­nek be kell látnia azonban, hogy a jogos igények kielé­gítésében is csak akkor ha­ladhatunk előre, ha azok anyagi alapjait megteremtet­tük. Hazánkban a romló külső feltételek közepette is lét- biztonság van. életviszonya­polgárok felelősen éltek meg­növelt jogaikkal, nagy akti­vitást fejtettek ki annak ér­dekében, hogy képviselőik, tanácstagjaik olyan emberek legyenek, akik a nyílt, alko­tó politizálás jegyében ered­ményesen tudják képviselni érdekeiket. A választások előrelépést eredményeztek a szocialista demokrácia út­ján, szilárdították a nemzeti egységet, újabb energiákat hoztak mozgásba az építő­munka sikeres folytatásához. Meggyőződésünk, hogy a népfrontpolitika jegyében megválasztott országgyűlés és tanácsok teljesítik hivatá­sukat, tovább erősítik a dol­gozó nép hatalmát: a képvi­selők és a tanácstagok mél­tók lesznek a bizalomra, amely őket a közéleti tiszt­ségbe emelte. ink kibírják az összehason­lítást az olyan országokkal, amelyek a gazdasági fejlett­ségnek azonos vagy hasonló fokán állnak. Ami a legfon­tosabb, s egyben a gondok leküzdésének is feltétele: szi­lárd a népi hatalom, a tör­vényes rend biztosított. Meg­győződésünk, hogy a politi­A kongresszus határozatai­nak sikeres teljesítése társa­dalmi méretű közös erőfeszí­tést igényel. Igazi nemzeti sorskérdésünk, hogy a gazda­ság intenzív fejlesztése meg­gyorsuljon, jövedelmezősége lényegesen javuljon. Ez ép­pen úgy elodázhatatlan fel­adatunk, mint annak idején a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt, vagy a gazdaságirányítás folyamatos fejlesztése. Ha ezeken a te­rületeken idejében nem lép­tünk volna előre, a világgaz­daság ránk nehezedő terhei sokkal súlyosabb gondokat okoztak volna az országnak. A gazdaságban, a kultúrá­ban, életünk minden terüle­tén nyissunk még szabadabb utat az előrevivő törekvések­nek, kezdeményezéseknek. Figyelmünket összponto­sítsuk arra, hogy jobban ki­használjuk a szocialista tu­lajdon előnyeit, feltárjuk és hasznosítsuk tartalékainkat. Tudásunkat, erőinket most az irányításban és a végrehaj­tásban egyaránt azért kell egyesítenünk, hogy jobb, versenyképesebb termékeket állítsunk elő, és ésszerű, ta­karékos gazdálkodással, szer­vezettebb munkával, a mű­szaki fejlesztés gyorsításá­val megalapozzuk a gazda­sági egyensúly további javí­tását, az életszínvonal érzé­kelhető emelését. kánk iránt megnyilvánuló bi­zalom, a szocialista célok­ban kifejeződő nemzeti egy­ség átsegíti az országot a gondokon. Az ország fejlődése szem­pontjából nagy jelentősége van, hogy képesek legyünk önmagunkat megújítani, szel­lemi és anyagi erőinket moz­gósítva a változó körülmé­nyekhez, a nehezebb felté­telekhez alkalmazkodni. Épí­tőmunkánk nagy erőforrása a tömegek politikai érettsé­ge, egyetértése a tennivalók­ban, a szocialista demokrá­cia helyes gyakorlása, a dol­gozók széles körű és érdemi bevonása a közügyekbe, a döntésbe és az ellenőrzésbe. Tartsuk fenn, fejlesszük tovább azt az alkotó vita­szellemet, a tettrekészséget, a demokratikus légkört, amely a kongresszus és a választá­sok idején országszerte meg­nyilvánult. Szilárd elhatáro­zásunk, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének út­ját járjuk. Csakis így való­sulhat meg a jogok érvénye­sítésének és a kötelességek teljesítésének összhangja, a tömegek tevékeny részvétele a közügyek intézésében. Ez jobb feltételeket teremt a nagyobb követelmények ér­vényesítéséhez, az érdekte­lenség, a fegyelmezetlenség, a bürokrácia és a pazarlás elleni harchoz. A termelésben a megbíz­ható, jó minőség akkor vál­hat meghatározóvá, ha javul a munkaerkölcs, nagyobb rangot kap a szaktudás, nö­vekszik az egymásért és a társadalomért érzett felelős­ség. Az emberi értékek sorá­ban első helyre a munkát, a teljesítményt kell állítani. Adottságaink, anyagi és szel­lemi erőforrásaink jó hasz­nosításában meghatározó sze­repe van a tudatosan cselek­vő embernek. Azon a tér­képen, amelyen a világ nyersanyagkincseit jelölik, Magyarországot nagyon sze­rény helyen jelölik. Adottsá­gainkból következik: sok mindent külföldről kell be­hoznunk, hogy létezni, fej­lődni tudjunk. Ezért a rész­vétel a nemzetek munka- megosztásában számunkra létszükséglet. Mindennél fon­tosabb azonban, hogy azt a legnagyobb nemzeti érté­künket, amit népünk tehet­ségét, szorgalmát és hazasze­retetét jelenti, jól kamatoz­tassuk szocialista hazánk ja­vára. Az emberi tudás és akarat, a színvonalas, körül­tekintő és korszerű vezetés, a fegyelmezett és jó munka képes olyan többlet biztosí­tására, amely gazdasági fej­lődésünk megélénkítéséhez szükséges. Programunk megvalósítá­sának az is elengedhetetlen feltétele, hogy a nyugodt bel­A jogos igényeket a jobb munkával alapozhatjuk meg Nemzeti sorskérdésünk: gyorsítani az intenzív fejlődést politikai légkört megőrizzük, erősödjön a rend, a szerve­zettség, az állampolgári fe­gyelem. Fontos közérdek — és elhatározott szándékunk —, hogy visszaszorítsuk a korrupciót, a visszaéléseket A következő hónapokban az idei népgazdasági terv megvalósítására szükséges összpontosítani figyelmünket. Az ipar az első fél évben a tervezettnél kisebb mérték­ben növelte termelését. Eb­ben jelentős szerepe van a kemény tél okozta energia­zavaroknak, de munkánk gyengeségei is fellelhetők az okok között. Ismeretes, hogy 1985-re a terv előirányozta a reáljövedelem és a fogyasz­tás némileg gyorsabb növe­kedését és azt, hogy megál­lítsuk a reálbérek csökkené­sét. Ezek teljesítésének és a VII. ötéves terv jó megala­pozásának is előfeltétele, hogy az elmaradást behoz­zuk, mégpedig oly módon, hogy a gazdaságos, verseny- képes, jól értékesíthető ter­mékek aránya növekedjen. Elismerés illeti azokat a kollektívákat, amelyek ered­ményes erőfeszítéseket, hat­hatós intézkedéseket tesznek az év eleji kedvezőtlen folya­matok ellensúlyozására. A meglévő lehetőségek jobb ki­használása érdekében min­denütt szigorú önvizsgálatot kell tartani, hogy kihasznál­nak-e minden kedvező felté­telt, számba vesznek-e min­den tartalékot. Ha előbbre akarunk jutni, nem elég csak a célokat kitűzni, a szavak helyett a tettek felé kell for­a munka nélkül szerzett jö­vedelmeket. A visszásságok láttán nem elég felháborod­ni, hanem mindenkinek a maga területén, lehetősége és felelőssége arányában csele­kedni is kell ellenük. dúlni. Számos üzem dolgozói vállalják a több műszakot, a túlórát, a megszokott mun­karend átalakítását. Az em­berek többsége becsületesen dolgozik, de akadnak mun­kahelyek, ahol nem nyújt­ják azt, ami a képességük­ből telik. A közösség érdeke, hogy mindenki tehetsége sze­rint vállaljon részt a felada­tokból. Olyan felelős, cselek­vő magatartásra van szük­ség, mint amilyet a szocia­lista brigádok a kongresszu­si és a felszabadulási mun- kaverseny aktív részvevői or­Mindannak, ami a világ­ban történik, népünk is érzi kedvező vagy kedvezőtlen hatásait. Más népekkel együtt mi is hasznát láttuk az eny­hülésnek. és kárvallottjai va­gyunk a feszültségek kiéle­ződésének. Szövetségeseink­kel együtt, összefogva más békeszerető erőkkel azért szállunk síkra, hogy minden nép rettegés nélkül, bizton­ságban élhessen, alkothas­son, élvezhesse munkájának gyümölcsét. Tíz esztendeje, hogy Hel­sinkiben megszületett az egyetértés az összeurópai együttműködés alapelveiről. Ez jó reményekkel töltötte szágszerte és itt, Szabolcs­ban is tanúsítanak. Kedves elvtársak! A szocialista építőmunkánk fontos feltétele, hogy tisztább legyen a nemzetközi hori­zont, csökkenjenek a feszült­ségek, erősödjön az együtt­működés a különböző társa­dalmi berendezkedésű orszá­gok között. A feszültebbé vált nemzetközi légkör, a világ- gazdaság számunkra ked­vezőtlen változásai próba­tételek elé állítanak ben­nünket is, de gondjaink el­lenére békében élünk. Saj­nálatos, hogy a földkerekség több pontján napjainkban is véres összecsapások zajla­nak. Nem lehet eléggé becsül­ni, hogy Európában, ahol a két világrendszer közvetle­nül érintkezik, s a legna­gyobb a katonai szembenál­lás mértéke, immár 40 esz­tendeje sikerült megőrizni a békét, amelyért népünk is oly nagy árat fizetett. el a békeszerető emberisé­get. A fegyvergyártásban, a nemzetközi viszonyok élezé­sében érdekelt imperialista körök azonban tovább foly­tatták és folytatják akna­munkájukat, a maguk ja­vára akarják megváltoztat­ni a történelmileg kialakult katonai erőegyensúlyt. Min­dent elkövetnek, hogy az enyhülés a katonai terüle­tekre ne terjedjenek ki, a Helsinkiben megkezdődött folyamat lefékeződjön. Emiatt az elmúlt évtizedben Euró­pa és a világ népei sok ne­héz, feszültségekkel terhes időszakot éltek át. (Folytatás a 3. oldalon) Szigorú önvizsgálatot tartsunk mindenütt Támogatjuk az enyhülés fenn­tartására irányuló erőfeszítéseket Az Ifjú Gárda-zenekar is emelte az ünnep hang-:“41''*!.

Next

/
Thumbnails
Contents