Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
ÜNNEPI MELLÉKLET 1985. augusztus 18. A magyar mezőgazdaság valóra váltotta a hozzá fűzött reményeket OMÉK 85 A 7U. országos mezőgazda- sági élelmiszeripari ' 'kiállítás és vásár jó alkalom, hogy áttekinsiik: mennyit fejlődött, változott hazánkban a mezőgazdasági termelés és feldolgozás a felszabadulás óta eltelt 40 év alatt. Semmi sem beszédesebb a számoknál. Horthy Magyar- országában egy mezőgazda- sági kereső két—három ember számára tudta csak megteremteni az élelmiszerit. Ma 20—25 embernek is elég az az élelmvszermennyiség amit az agrárágazat egy-egy munkása állít elő. Közben a fogyasztás és az igények óriásit változtak. Például az egy lakosra jutó húsfogyasztásunk a 30-as évek átlagában alig haladta meg a 30 kilót. A 80-as évek közepén átlagban két és félszer annyi hús kerül minden magyar állampolgár asztalára, mint egy jél századdal korábban. Szinte a felszabadulással egyidős a nagybirtokok megszűnése, felosztása. Frázisként hat, de mert igaz, újból kimondható: a parasztságnak évezredes álma teljesült be, mikor saját földet kapott. A juttatott családok viszont átlagosan csak háromhektá-r- nyi földet mondhattak magukénak. A szakemberek számára már a kezdettől világos volt, hogy ilyen üzemméretekkel a háború utáni általános helyzetet figyelembe véve aligha lehet egy hatékony magyar mezőgazdaságot felépíteni. Megoldásnak a nagyüzemi gazdálkodás kínálkozott, így hált 1959-től nagy lendületet vett az úgynevezett, té- eszesítósi mozgalom. Möl végére -hazánk szántóterületének 90 százalékát szocialista nagyüzemek birtokol-ták. A kezdeti nehézségék után a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok Magyar- országon soha nem látott méretű és színvonalú termelést produkáltak. Hazánk az európai mezőgazdasági ranglistán kilencedik helyre küzdötte fel magát. A mezőgazdasági nagyüzemek valóra váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az egy hektárra jutó mezőgazdasági termelés értéke alapján olyan államokat is megelőzünk, mint Ausztria. Olaszország, Franciaország. Gyors fejlődésünkkel, eredményeinkkel nemzetközi tekintélyt vívtunk ki magunknak. Hazánk a Föld agrár- termelésbe bevont -területeinek mindössze 14 ezrelékét mondhatja magáénak, de a világ összes mezőgazdasági -termelésének nyolctized százalékára ragasztható a „Made in Hungary” címke. Területi arányainkhoz viszonyítva tehát a hazánkban előállított érték öt ós félszeres nagyságú a világátlaghoz képest. Hogyan értünk el ilyen kiváló eredményeket? Sorolhatunk címszavakat: gépesítés, géprendszerek, kemizáiás, tudományos kutatás, szakmai felkészültség, érdekeltség, háztáji, üzemi demokrácia. Ho.gy ■ezeknek a fogalmaknak valóságtartalmunk van, kár bizonyítani. Elegendő bizonyság a négy évtiz-ed alatt elért eredmény. A -kételkedőkre -is meggyőző erővel hatna az országos mezőgazdasági, élelmiszeripari kiállítás és vásár, amely híven -tükrözi agrárgazdaságunk és a háttéripar jelenlegi állapotát, fejlettségi szintjét. Ma már a termelés elképzelhetetlen a tudomány segítsége nélkül. Cs-ak egyetlen példa: a vásáron bemutatkozik a -nagyközönség előtt egy gázelemző -készülék. Friss, magyar szabadalom, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézete és az MTA Talajtani -és Agrokémiai Kutató Intézetének közös fejlesztése. Ez a készülék világviszonylatban is egyedülálló dolgokra képes. Egyebek mellett a növényvédő szereknek a különböző növényekre gyakorolt hatását néhány nap ila-tt megméri. Eddig, nagy táblákon -több éves tesztelésre, vizsgálódásra volt szükség, míg egy-egy kemikália fő és mellékhatásait pontosan Makettek, transzparensek, különlegesen csávázott kukoricaszemek — mind azt mutatják, azt magyarázzák, milyen lesz a mezőgazdaságunk néhány év múltán. A jövő mezőgazdaságát reprezentálja a gázelemző készülék. Kezelőinek érteniük kell a fizikához, biológiához, kémiához és számítástechnikához. rizsája, szafaládéja és krino- linja — a szakmai zsűri döntése alapján — ezentúl viselheti a Kiváló Áruk Fóruma emblémát. Szép siker a Nyíregyházi Konzervgyár vásári nagydíj-a, amelyet a Nagymama lekvárjáért kapott. Egyre nagyobb az élelmiszerexportunk. Külhoni szállításainkat úgy tudjuk növelni, hogy közben a belföldi választékot is bővítjük, gazdagítjuk. Az élelmiszerexport jelentősen hozzájárul az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzéséhez. A magyar szalámik, borok, gyümölcsök, csirkék — nem túlzás mondani — szerte a világban megtalálhatók. Az exportáruk kiváló minőségükkel garantálják hazánk, illetve hazánk mezőgazdaságának jó hírét, jó hírének továbbélését. Sztancs János és Jávor László riportja Látkép a MEZŐGÉP vállalatok szabadstandjáról. A nyíregyházi MEZŐGÉP egyebek mellett, egy pótkocsi alvázra szerelt folyékony műtrágyaszáflítót állított ki. A nagy ürtartalmú — környezetvédelmi követelményeknek kitűnően megfelelő — tartálykocsi első darabj'ait a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát igényelte. megállapították. Ezentúl nem csak a mérési idő zsugorodik össze, de a -több milliós költségek is néhány ezer forintra kisebbednek. Mezőgazdaságunk külföldön is sokat emlegetett jellemzője a háztáji gazdálkodás. Másfél millió család, négy és fél millió ember érd-ékeit ebben. A hazai agrártermékek egyharmadát a kistermelők adják. Ez az -arány azonban -azért ily-en nagy, mert a 'kistermelés szorosan együttműködik a -nagyüzemmel, szervesen 'kapcsolódva ahhoz. Újfajta szervezetek jelentek meg a 70-es évek elején, a termelési rendszerek. Ezek újszerű termelési-szervezési eljárásaikkal és módszereikkel újabb lökést adtak mező- gazdaságunk fejlődésének. A bábolnai tojás- és broiler csirke termelési technológia világhírű lett. Jelenleg 69 termelési rendszer működik az országban a termőterületek -több. mint felén. A rendszertag gazdaságok korábbi termelési eredményeiket 20— 23 százalékkal is meghaladják. A legnagyobb gabonatermesztő — a bábolnai és -nádudvari — rendszerek a 80-as évek elején az intenzív gabonatermesztési program keretében búzából 1 tonnával növelni tudták a hektáronkénti egyébként is magas hozamaikat, és a kukoricánál még ennél is jobb eredményeket értek el. 1982-ben a magyar- országi kukorica terméshozam sorrendben a második legnagyobb volt a világban. Egyre korszerűbb lesz az élelmiszeriparunk. Az ágazat a mezőgazdasági termékek háromnegyedét dolgozza fel. Évente 100—120 új terméket dobnak a piacra az „élelmiszergyárak’’. Szabolcsi öröm, hogy az OMÉK-on a megyei húsipari vállalat ízletes páÖt év haragszomrái... Vajon tudta-e Tóth Péter rakamazi -kisbíró, hogy mire neveli gyermekeit? Nemigen. Ha a szülőket is számítjuk, volt a családban 11 kenyérre -éhes -száj és a létfenntartáshoz 2000 ölnyi föld, a hivatal és a részes művelés. De bejött a demokrácia. Miként lett volna nélküle, azt most ne fir- ítassuk. A kilenc gyermek felnőtté vált, három már -elment közül-üik, s aki még -étt MÁV-főintéző, termény- felvásánló és párti-tikár, cipőfelsőrész-készítő, háztartásbeli, művezető, itsz-nyug- díjas, szerszámkészítő, varrónő, boltvezető . .. Mindezt csak megemlítjük annak űrügyén, hogy a famíliából ki így, ki úgy, de boldogult. Kanyuk István- né, született Tóth Margit nem különben. Az asszony ma 61 éves. Életkedve nagy, -emlékéi mint a tenger végtelenek, -mélyek és érdekeseik. Aznap — hogy beszélgettünk, kora reggel már jöttek érte. Holmi tyúkokat kellett volna kopaszta- n-i, harmincat, utcabeli leányka -lakodalmához. — Harminc -tyúk? — Az semmi! A disznót már levágták, borjú is, birka is -lesz. Ez mind megy a „Hiltonba” nyersanyag ahhoz, amit ott majd feltálalnak . . . így megy ez -most 1985- ben\ -A Hilton egyébként a rakamazi vendéglő, s ezúttal minimum kétszáz vendégre terítenek. Kanyukné az utóbbi időben sok ilyen lakodalmon vett részt, és azok bősége, vigsága csak azt az érzést erősíti: azért nem volt hiábavaló a munka. — Pedig de -nehéz volt. Sókan mentünk mi keresztül. Csak megemlítem, a szüleim, rokonaim mind -baloldali érzelmű volt, -nagybátyámat a csendőrök verték, apukám a kommunistákhoz húzott. Ezt azért mondom, hogy tisztázzam, miért is léptem be olyan könnyen a itsz-be. Szegény apukámat azért sajnáltuk, n-eki két tehenétől -kellett megválnia . . . Akkor 25 évvel ezelőtt, így augusztus táján Raka- -mazon szárnyra kapott egy rémhír, ott nem lesz kollektivizálás. Voltak hiszékenyek, akik még földeit is vásároltak. Elképzelhető, később mit éreztek... — Amíg másokat győzködtek, én azt mondtam az uramnak, — aki akkor gyári munkás volt a Szerencsi Csokolád'égyánban — szóval azt mondtam, nincs más apu, be 'kell -iratkozni. Aztán később már azzal álltaim elé, úgy nézz rám 'apa, ts'z-'tag lettem, ö azt mondta: meggondoltad ? Nagyon le leszel kötve. 'Két gyermek van, azoknak anya kell. Mit tehettem. Élni is -kellett. Kanyuknét a -termelőszövetkezet alakuló gyűlésén csapatvezetőnek választották. Azzal kezdték, hogy Cseh Péter portáján a krumplit hasogatták vetéshez. Idegen portán, más ember -tulajdonát! Voltak bangók, megjegyzések, de -ki figyelt oda . . . — Aztán mentünk a vágásba -kapálni. Borzasztó meleg, nagy szárazság volt, három asszony kidőlt a sorból. És mit kaptunk ezért a kegyetlen munkáért. Hét, meg öt -tizedet! Ha jól emlékszem 27 forint vol-t egy munkaegység. Kerestünk 10, meg 15 forintot. De nem ám nyolc óra alatt. Dolgoztunk ragyásig... Emlék, Kanyukné jól emlékszik. Harminckét asz- szony volt a csapatában, és az akit társai -Margitkának, vagy Margitkámnak hívtak, kemény volt és kitartó. Történt, hogy az asszonynép a csornai részen kapált. Nagy tábla volt, és már régen lement a -nap és akkor Margitka azt mondta: — Asszonyok, maradt még egy kevés. Ne menjünk haza, 'kapáljuk be, ne kélljen -ezért a -kis munkáért holnap Ls idejönni! Akkor az egyik asszony azt mondta, ő már nem dolgozik, elege van. A többiek szintén. Ha ő nem, mi sem. Kanyukné viszont ki jeten-teitte: — Ti csak dolgozzatok, tőle meg — mert megtagadta a munkát — levonok a munkaegységéből. A földet bekapál-ták, a csapatvezető viszont egész éjjel számolt, hogy miként és mennyi büntetést vonjon le. Reggel aztán közölte: — Na, asszonyok, amit mondtam, megtettem. Másfél századot levontam. Az asszonyok megtapsoltak. Az az egy mem. Azzal öt évig voltam haragban, ö haragudott. Két forintért. -Bizony annyiért, mert többet nem ért a másfél század . .. Sóik a történet, rengeteg az élmény. Huszonöt és az -nagy idő, és Kanyukné mündig ott volt, -ahol pezs- dül-t az élet. Volt csapatvezető, vezetőségi tag és lett párttag 1965-ben. A nappalok és éjszakák egybe folytak, -mert úgy kellett, hogy legyen, nappal kapálni, éjszaka gyűlésezni, megíbe- sz-élni és vitatkozni. Forrásban volt a világ és a forráspont közelében, aki bírta erővel, 'attól sokat kívántak ós diktált az önbecsülés is ... Kanyukné derűs, csupa erő asszony. Sok teher volt a vállán, van most is, hiszen ott, a rakamazi Liliom utca 1-ben gond Ls akad bőven. A mama 88 éves, a férjét gyomorral műtötték és nem egy éjszaka telik el betegek istá- polásával, virrasztással... — Az ember sok mindent kibír. Sőt, attól -még többet is. -Viszont van nekem egy kapám. Ügyes kapa az, magától jár, fele része már szinte elkopott, azzal jártam a tsz-be és azzal gondozom itthon a kertet. Képzelje el, mi mindent összekapáltam ón ... Mi mindent kapáltak ösz- sze?! Kanyukné és a többiek. -Az a rakamazi tsz, ahol ma hatalmas -géppark van, hűtőház, tejüzem, korszerű gyümölcsös, autóbusz viszi munkába az -embereket, szóval az a -termelő- szövetkezet ma .már egy más világ. Az -üzemi konyhán Kanyukné -lánya a f-ő- saafcács. Ebédre -gyümölcslevest, rántott szeletet ad. Nagy adag, finom ételt. Seres Ernő KM 9
