Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-14 / 190. szám
1985. augusztus 14. Kelet-Magyarország 3 Világot látnak, barátkoznak Nemzetközi építőtábor a konzervgyárban Nyíregyházi Konzervgyár, aszeptikus üzem. Dús pár;, fogadja az érkezőt. A péntek éjszakai műszak kezdetén kerestük meg a csarnokban az egyetemistáknak, főiskolásoknak szervezett nemzetközi építőtábor résztvevőit. Elsősorban orosz és német szavakra füleltünk. Ungvári egyetemisták Este, röviddel 10 után. Fehérköpenyesen, karéjban állnak a szovjet lányok. Az eligazítást várják. Legtöbbjüket üveget mosni küldik majd. De egyelőre beszélgetünk. A legcsekélyebb nyelvi zavar nélkül társaloghatunk Capovics Ilonával és Burkus Irénnel. A szovjet csoportban ők ketten tökéletesen beszélik a magyart. — Mindnyájan az ungvári egyetem hallgatói vagyunk — mondja Hona. — Szinte minden szakot és évfolyamot képvisel közülünk valaki. A legtöbben pedagógusok leszünk, kémia-, matematika-, fizika-, történelem- és nyelvtanárok. De vannak köztünk olyanok is, akik orvosi szakra járnak, összesen tízen jöttünk Magyarországra. Időközben az oldalt téblá- boló fiúkat elszólítják valami markosabb munkára. „Majdcsak mind a szalag végére kerülnek, leszedni a végterméket — közli egy üzemi dolgozó és hozzáteszi — nem könnyű meló.” — Három hét konzervgyári munka után egy hét pasz- sziózás következik — tájékoztat Irén. — Megnézünk egy-két nagyvárost és a Balatonnál is eltöltünk néhány napot. Egyébként Debrecent már láttuk, igaz csak kutyafuttában. Tea és saslik Nehéz az éjszakai műszak. Az elfogyasztott kávék ellenére is az ember könnyen lankad, hamar bágyad. — Nem erről volt szó. Ügy tudtuk, délutánosok leszünk — neheztel kicsit Vincze Csilla, nyíregyházi főiskolás. — Azért nem szeretném sajnáltaim magunkat, hiszen egyáltalán nem vészes a helyzet. Egyébként is vállaltuk. Különben meg nagyon jól összejöttünk a szovjetekkel is, meg a németekkel is. A szimpátiát, barátságot mutatják a teára, sütemény-_ re, sasliksütésre történő meg-" hívások. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola kollégiumában ezzel kedveskednek a kárpátaljaiak a magyaroknak és az NDK-soknak. A Fiúk a szalag végén. Lányok, fehér fejkendőben. Szovjot megrendelésre Tajga, összefogással Minden eddigi rekordot felülmúlva, a korábbi nyolcvannal szemben havi 110— 112 darab Tajga lakókocsit gyártanak a MEZŐGÉP fehérgyarmati gyáregységében. Mint Pacza Mihály igazgató elmondta, a helyi Zalka Máté Tsz mellett Kölese, Botpalád, Kocsord közös gazdaságai is tisztes munkához jutottak a szovjet megrendelés következtében. Igyekezett is mindenki. Különösen dicséret illeti a MÁV záhonyi, illetve debreceni illetékeseit. Június hónapban 278 vagont biztosítottak a fehérgyarmati, illetve baktai állomásra, hogy így az első félévi termékek időben a megrendelőhöz kerüljenek. Az évre rendelt speciális utánfutóból mind a 106 darabot legyártották a fehér- gyarmatiak, s közben a takarmányvonal és trágyavonal gépeinek a pótalkatrészei is elkészültek; változatlan munkáslétszámmal. A VÁR I.-állatrakodóból tőkés exportra is szállítottak. A tíz gmk az első fél év-, ben is sokat jelentett a feli adatok végrehajtásánál. Joggal számít a gyárvezetés mind a pótalkatrész-gyártásnál, mind a 630 darab Tajga legyártásánál rájuk a második fél évben is. német fiúk is „különösen figyelmesek”. Bella Ágnes orosz szakos nyíregyházi tanárképzés lány mesélte el mindezt, mielőtt ő is elment volna üveget mosni. Príma itt lenni Fél tizenegykor az egyik szalag nem indult még el. f gy azok, akiket melléje osztottak, még vártak. Jörg Gabler zwickaui egyetemista fiú is „pihenj állásban” várta, hogy valami tennivaló akadjon. Ráért beszélgetni. — Tizenkettedik osztályos koromban már jártam Magyarországon a barátommal. Príma volt... Nem csoda, hogy amikor jelentkezni lehetett az itteni építőtáborba, nem tétováztam, azonnal feliratkoztam a listára- Egyébként kilencen vagyunk az NDK-ból. Ismeretes, hogy a külföldi fiatalokért cserébe nyíregyházi tanárképző főiskolások utazhattak külhonba dolgozni, azaz egyúttal világot látni, nyelvet tanulni, ismerkedni. Ezeknek a cseréknek nem elsősorban gazdasági haszna van, de megfizethetetlen, hogy a nyíregyházi gyárban barátságot is „konzerválnak”, nemcsak barackot. Sztancs János Újra Beregben Reggel hatkor még Szombathelyen volt dr. Pajor Géza, nyugalmazott KÖJÁL- igazgatóhelyettes, s most délután fél négykor már itt beszélgetünk Nyíregyházán, a Vöröskereszt megyei székházéban. De miért utazott majd ötszáz kilométert, átszelve az egész országot? Valami fontos tanácskozásra érkezett? — Szó sincs róla — mosolyog —, csak kíváncsi voltam újból Beregre. A Vöröskereszt itteni szervezete tette lehetővé, hogy negyven esztendő múltán ismét felkereshessem e szívemnek oly kedves tájékot. — A háború... — mondja. — Pécsett végeztem 1940- ben az orvostudományi egyetemen, de alig kezdtem el a gyógyító munkát, máris a hadseregben találtam magam. Ott is a munkaszolgálatokok között... Az volt az egyetlen szerencsém, hogy orvos voltam, de gondolhatják, még így is miken mentem keresztül. Bejártuk szinte az egész Ukrajnát, míg végül a front Szolyva környékén ért utol bennünket. Néhány kilométerrel távolabb már a szovjet hadsereg ágyúi dörögtek, mikor lélekszakadva érkezett egy helybéli asszony a magyar orvoshoz, hogy segítsen, nagyon beteg a gyermeke. S Pajor Géza ment. A gyermek meggyógyult, a háziak pedig elbújtatták az orvost, ott várta be a felszabadítókat. — Munkácson kaptam egy igazoló papírt — folytatja a vendég — s irány Vásáros- namény. Tovább ugye nem mehettem, mert a front itt állt a nyírségi domboknál, jelentkeztem hát a naményi tisztiorvosnál, dr. Lengyel Sándornál, aki egyben Bereg megyei biztos is volt. Megegyeztünk: Csarodán volt üres orvosi állás, amit negyvennégy novemberében foglaltam el. Hogy emlékszem vissza azokra az időkre? Nagyon jó szándékú, vendégszerető embereket ismertem meg ott, akik mindent megtettek, hogy minél hamarabb beilleszkedjek e számomra teljesen ismeretlen közösségbe. A csöppnyi beregi faluban hamar megszerették az ország másik csücskéből érkezett orvost. Pedig a gyógyító munkájához mindössze egyetlen feltétel volt adott: szakmai tudása. Mert orvosság, műszer... — Pedig higgye el, nagy betegek jöttek hozzám —sóhajt. — S nagy betegekhez hívtak. A csarodai gazdák vittek a környező községekbe lófogattal. Hol volt még akkor gépkocsi!? Pajor Géza azonban nemcsak a vendégszerető helybéliekkel melegedett össze, Csarodán ismerkedett meg Steinmetz Miklóssal is, a később meggyilkolt parlamenterrel, Steinmetz kapitánynyal. — Egy Kokas nevezetű családnál étkeztem, s egyszeresük azt látom, hogy három szovjet tisztet szállásoltak be ide. Ha jól emlékszem, három napot töltöttünk együtt, sokat, nagyon sokat beszélgettünk. Aztán őt elszólította a parancs, s csak később tudtam meg, hogy találkozásunk után néhány nappal orvul meggyilkolták. Ez a találkozás is közrejátszott abban, hogy most itt vagyok. Már korábban javasoltam a vásárosnaményi pártbizottságnak írott levelemben, állítsunk emléktáblát annak a háznak a falára, ahol az az ember is megszállt, aki fegyverrel a kezében harcolt, s áldozta életét hazájáért. A naményiak azonnal válaszoltak. Meghívták az egykori csarodai körorvost, aki negyven éve bár, hogy e tájon szolgált, de ma is sokat gondol a beregi emberekre. Hozzájuk jött barátkozni újból. B. G. Hozzászólás cikkünkhöz Sikkasztás a histaoltbai NEM VÉLETLEN, hogy előtérbe került a gazdasági munkában és a pénzügyi életben az ellenőrzés szerepe. A közvélemény egyre élénkebben reagál bizonyos negatívumokra. A napokban a Kelet-Magyarország is foglalkozott már e kérdésekkel. Ügy érzem azonban, hogy erről nem lehet elégszer szólni. Ezt igazolta a közelmúltban a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának egyik napirendje is, amely az ipari, építőipari és fogyasztási szövetkezetek belső törvényességi helyzetével foglalkozott. Ennek alapját az a vizsgálat képezte, amelyet a Nyíregyházi Városi Tanács szak- igazgatási szervei készítettek, megállapítva azt, hogy a szövetkezetek működése alapvetően törvényes, a jogszabályokat — az eseti kivételektől eltekintve — megtartják. Egyet értve a tanácsi szervek vizsgálati megállapításaival, szükséges néhány aktuális kérdésre irányítani a figyelmet. Ezek között is egyik legfontosabb o belső ellenőrzés helyzete. Tapasztalataink szerint a belső ellenőrzés nem eléggé hatékony, sokszor a passzivitás jellemző a belső ellenőrök magatartására. Tény az is, hogy helyzetük eléggé speciális, hiszen munkájuk, egzisztenciájuk gyakran az ellenőrzött személyektől is függhet, így előfordulhat, hogy ellentmondásos érdek- viszonyok között kell vagy kellene feltárni a szabálytalanságokat. Ugyanakkor a hatályos jogszabályaink egyérteliiiűen rcndelkcAiiek 0 belső ellenőrzésről, viszont ezek hatályosulása még több helyen nem következett be. Tapasztalataink bizonyítják: ma még nagyon ritka az olyan bejelentés, amely a szövetkezeti törvényesség megtartása érdekében a belső ellenőröktől származik. Vannak előremutató példák is. Az ELEKTERFÉM Ipari Szövetkezet egyik belső ellenőre például aktívan segítette az eljáró szerveket a visszaélések felderítésében. Az ilyen magatartásra szeretnénk ösztönözni a belső ellenőröket, hiszen ezzel több esetben nagyon súlyos következmény hárítható el. Aktualitása miatt indokolt a gazdálkodás néhány új formáival foglalkozni, hiszen ezek működése, funkcionálásának ellenőrzése ösz- szefügg a gazdálkodó szervek belső törvényességi helyzetével. A gazdasági munka- közösségek létrehozásának célja a társadalmi igények magasabb színvonalú kielégítése, gazdaságunk gyarapítása, összhangban a nagyobb egyéni jövedelemszerzés lehetőségeivel. Tapasztalataink szerint a GMK-k társadalmi rendeltetésüknek megfelelően funkcionálnak, azonban az eseti kivételek felhívják a figyelmet a fokozott ellenőrzésükre. Ezt igazolja az ELEKTERFÉM Ipari Szövetkezet lakatosüzemében szervezett egyik GMK esete is, ahol az adminisztrációs ' munkával megbízott alkalmazott manipulációi folytán több mint 300 000 Ft került illetéktelen személyhez. Ugyancsak indokolt megemlíteni a Tempó Ipari Szövetkezetét is, ahol az utóbbi évek erőfeszítései ellenére is csak részben sikerült a társadalmi tulajdon védelmének, a szövetkezet zavartalan működésének a maradéktalan biztosítása. Ezt igazolja több büntetőeljárás, a vezetőségváltások, a kormánybiztos kijelölése is. Az új vezetőségnek e területen jelentős feladatai vannak. Ugyancsak az érdeklődés középpontjában állnak az ÁFÉSZ-ek szerződéses formában üzemeltetett üzletei is. Ez sem függetleníthető a fogyasztási szövetkezetek törvényességi helyzetétől, hiszen e terület zavartalan működése nemcsak jogi kérdés. Vizsgálati tapasztalataink azt igazolják, hogy fokozott körültekintéssel kell a jogszabályok megtartását ellenőrizni. Gyakori, hogy több száz ezer forintos hiányról érkezik bejelentés az ügyészi szervekhez. Több esetben' nem egyértelmű, hogy van-e bűncselekmény elkövetése, ezért a szerződés tartalmi elemének vizsgálatán túl a bérlő tartozásának jogcímét, a befizetések rendszerességét, a forgalmat, az árrést és az üzemeltetési díjat is vizsgálni kell. Valószínű, hogy az Üjfe- hértói ÁFÉSZ illetékesei is értékelik azt, hogy az autóscsárdában hogyan kejetkez-, heteit cl. t>érlŐ mulQOEÍtáaa. miatt 256 ezer forint tartozás. Ugyanígy a Tiszavasvá- ri és Vidéke ÁFÉSZ vezetőinek is értékelni kell, hogy a 74. számú húsboltban hogyan lehetett 372 622 forintot elsikkasztani, illetve, hogy a 9. számú zöldségbolt dolgozójának miért keletkezhetett 101 381 forint befizetési hátraléka. A Nyíregyházi ÁFÉSZ illetékeseinek is sokatmondó lehet, hogy a 11. számú szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének 100 ezer forint körüli összegre vonatkozóan miként támadhatott elszámolási vitája az ÁFÉSZ-szel. Jelenleg folyik annak a vizsgálata is. hogy a Balkány és Vidéke ÁFÉSZ 213. számú presszójában milyen körülmények között keletkezhetett 572 248 forint hátralék. E körülmények is indokolttá teszik azt, hogy a belső és külső ellenőrzést egységesebbé, komplexebbé kell tenni, a hatékonyságát javítani kell. Ezt kívánja meg az általános prevenció elve. Vagyis a könyvelésnek és az ellenőrzésnek nem utólag kell megállapítani, hogy mennyi is az okozott kár, hanem az üzemelés folyamatában kell feltárni a még nem nagy hiányokat, és sürgős intézkedést tenni a nagyobb problémák megelőzésére. Dr. Király Gyula városi vezető ügyészhelyettes HEZŐGÉP-esek az óvodáért A Mezőgép fehérgyarmati gyáregységében dolgozók gyermekeinek többsége a város Lenin úti óvodájában tölti napjait. Ám nem mindegy, milyen körülmények között, ezért is vállalkoznak a mezőgépesek szívesen különféle társadalmi munkákra. Az itteni szocialista brigádok — összefogva a város többi ipari üzemének dolgozóival — most játszóteret alakítanak ki a kicsinyeknek.
