Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-02 / 180. szám

1985. augusztus 2. Kelet-Magyarország 3 Kezükben a marsallbot...? Felfrissülés VOLT IDŐ — nem is olyan régen —, amikor attól fél­tünk, hogy a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlődésé­nek kerékkötője a tagság el­öregedése lesz. Alig akadt már fiatal, aki ősei nyomdo­kában haladva úgy szerette volna a földet, a földműve­lést, hogy kézi erővel vetni, kapálni, aratni is hajlandó. Vonzóbb volt ettől az ipar, könnyebb és biztonságosabb megélhetést kínált a gyár, a város. Idegenben a művelő­dés, a szórakozás lehetőségei is hatványozódtak. A körülmények tették, hogy elfordult, elpártolt szülőhe­lyétől az ifjúság java. Az­tán változott a helyzet. A szövetkezeti gazdálkodás erősödött, a gépesítéssel, ke- mizálással a földművelés korszerűsödött, majd gyors fejlődésnek indult a mellék­üzemági (ipari) tevékenység. Ez a folyamat ifjú, az új iránt fogékony fejeket kí­vánt. Elkezdődött a szövet­kezeti tagság fiatalodása. A felfrissülés két irányból tör­tént. Sokan voltak, akik ha­zatértek, még többen, akik el sem mentek, maradtak szövetkezeti tagnak vagy al­kalmazottnak falujukban. Ma ott tartunk — és ezt a közelmúltban a TESZÖV If­júsági Bizottságának beszá­molójában hangsúlyozták — hogy a termelőszövetkezeti tagság 27 százaléka 30 éven aluli fiatal! (Az arány jobb mint a megye kereső korú lakosságának összetétele.) Dolgozik tehát a megye ter­melőszövetkezeteiben, szö­vetkezeti társulásoknál 15 734 fiatal. Ami örvendetes (ko­runk velejárója), hogy ezek a fiatalok már jól képzettek. Van közöttük több mint 500 egyetemet és főiskolát vég­zett, középfokú tanulmány­nyal 2046-an rendelkeznek és a szakmunkások száma több mint 6000. NAGY ERŐ AZ, amit nap­jainkban a szövetkezeti if­júság a mezőgazdálkodásban képvisel. Értékes gépek so­kasága van a kezükre és eszükre bízva és a műhelyek­ben is ők az esztergályosok, marósok, szerelők zömmel. Kérdés ezek után, miként becsülik Szabolcs-Szatmár szövetkezeteiben az ifjú ter­melők növekvő seregét. Van­nak elismerést kiváltó, na­gyon szép számok, de akad jobbításra érett általános gond is. Jó, hogy a fiatalok közül ezer közvetlen, vagy középszintű munkairányító, de hogy csak 62-en töltenek be magasabb beosztást, az már indokolhatatlan. Nincs például a 30 éven aluliak kö­zül egyetlen elnök sem, de fő- agronómus, főkönyvelő is el­vétve akad, együttesen alig egy tucat. — Más természetű gond, hogy a vezető helyek (középszinten is) már telítőd­tek, nehéz a „ranglétrán” előbbre jutni. Ebből is fakad, hogy sok jó szakember tu­dása, ambíciója csupán tö­redékhasznot hajt. Feloldás lehet ebben a szervezeti sé­ma revíziója, az önelszámoló egységek gyarapítása. Mun­kában a nagyobb önállóság és fokozottabb bizalom szük­séges. Ami a fiatalok szociális, kulturális helyzetét illeti, meggyőzően jók a fejlődést reprezentáló adatok. Két té­tel a sok közül. Társadalmi ösztöndíjban ma kétszer annyi ifjú részesül, mint hét évvel korábban. Lakásépíté­si kölcsönt 1978-ban 109-en kaptak, 1983-ban már 162-en és tavaly még többen. A fiatalok a termelőszö­vetkezetükben, a munkahe­lyükön nem csak dolgoznak, de ott művelődni, sportolni is szeretnének. Ez ma még egy ki nem használt. de anyagiakban biztosított le­hetőség. 1984-ben a megye tsz-ei 87,5 millió forint szo­ciális, kulturális alapot ké­peztek. Ebből sportra, köz- művelődésre 18 milliót, egyéb szociális célokra nem egé­szen 38 millió forintot hasz­náltak fel. Sok pénz meg­maradt és ebben nem csak a tsz-vezetők figyelmetlensége, de nem ritkán a fiatalok ér­dektelensége is közrejátszott. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI FIATALSÁG mai hely­zetének tökéletes megítélé­séhez néhány adat. pem elég. Az említett számok is -csak a főbb tendenciákra utalnak, hiszen a fiatalok munkája, élete a művelésre váló föld­höz közel, sokszínű, összetett és ugyanakkor bonyolult is. Most egy a lényeg: szövetke­zeteinkben a fiatalodás to­vább tart, a fiatalokkal való törődés javul, a fiatalok ter­melésben és a közéletben el­foglalt helye egyre jelentő­sebb. A feladatokat is ez ha­tározza meg. Az ifjúságpoli­tikai célok megvalósítása igényli a termelési, művelő­dési és minden lehetőségek szélesítését, az erkölcsi és anyagi támogatások mérté­kének bővítését. Seres Ernő A kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet fonóüzemében a Pamutfonóipari Vállalat lőrinci gyára részére — bérmun­kában — előfonalat dolgoznak fel. Az ötven dolgozót fog­lalkoztató üzemben — napi két műszakban — egy tonna előfonalat gyűrűznek és orsóznak. Illés Ildikó orsót cserél. (Császár Csaba felvétele) _____Eltűnnek a hátrányok_____| Munkaidő kívánsáira Napjaink gazdaságának egyik fontos feladata a fog­lalkoztatás hatékonyságának növelése. A munkaidő ki­használása ugyanis néhol messze elmarad a kívánatos­tól. Javulás csak a munkafo­lyamatok szervezettebbé té­telétől, a teljesítményköve­telmények növelésétől vár­ható. — Nálunk évek óta kollek­tív szerződés rögzíti a rugal­mas munkaidőre vonatkozó szabályokat — mondja Ke­rekes Mihály az 5. sz. Volán osztályvezetője. Működésünk az egész megyére kiterjed. 2700 dolgozónk van, ebből 530 fő a nem fizikai állo­mány, akikre a rugalmas munkaidő vonatkozhat, ki­vételt a vezetők képeznek. Többségük nő, 280 asszonyt, fiatal anyát érintenek a ked­vezmények. A nálunk beve­zetett módszer lényege az, hogy van egy kötelező mun­kaidő, ami fél 10-től délután 2-ig tart — ez az úgyneve­zett blokkidő. Ezt mindenki köteles letölteni. A zárt munkarend hátrányai pedig eltűnnek. Nem kell a fiatal anyukáknak az eredeti kez­désre — negyed 8-ra bejönni. Nem számonkérés, de... Infrafény és százezrek Sikeresen pótolják a kiesést a nyíregyházi Ságiári Isz-ben Szűkmarkú volt-e a párt vezetőség az állattenyésztésben dolgozók elismerésével? Fehér József párttitkár beismerte: igen. Ezt erősítette meg a testület is. Miért kért választ a Vajda-bokorban épített istálló hibáiról az egyik vezető­ségi tag. Sólyom Béla főállattenyésztőtől? Mert sok volt az elhullás, a megbetegedés. Sorolhatnám tovább a kérdése­ket és a válaszokat is, amelyekre fény derült a nyíregy­házi Ságvári Tsz július 29-i párt vezetőségi ülésén. Még a kánikulai hőség sem akadályozhatta a testület alapos elemző munkáját. Megvizsgálták a főállatte­nyésztő őszinte tájékoztatója alapján: teljesítette-e tervét az állattenyésztés az első fél évben? Fontos, a szövetkezet alaptevékenységének 40 szá­zalékát adja ez az ágazat. Szakszerű alapossággal ké­szült. de az emberi viszonyo­kat kissé fukaran érintő be­számolót vitatott meg a tes­■kezdetben az ember fC zöldségboltba jár, az­tán a piacra. Megis­meri az árakat, megsokall- ja — megcsodálja az áru­kat és megirigyli. Elhatá­rozza, hogy létrehozza a munkás-paraszt-értelmiségi termelőszövetkezetet és ön­ellátó lesz zöldségből. Az út kitaposott, sokan járnak rajta. Az ember bérbe vesz a város szélén egy homokbuckát. Este ha­zajön a gyárból vagy hiva­talból és gyanútlanul bele­vág a földművelésbe. Ma mar látom, hogy a nyúlte- nyésztéssel jobb lett volna foglalkozni. Most már persze mindegy. Nemrég ünnepeltük földünk egyéves évfordulóját. A gyo­mok mellett vannak már eredményeink is. Az elmúlt év hasonló időszakához ké­pest növekedtek a termésát­lagok. Nem is csoda: egyik kezemben a kapa nyele, másikban a szakkönyv és a kemikáliák. Azt mondja az írás, hogy 250 négyzetméternyi terüle­ten egy négytagú család I teljes zöldségigénye meg­termelhető. A mi földünk 1500 négyzetméter. Nem ké­telkedem a szerző állításá­r * ben tökből önellátóak let­tünk. Amikor a piacon 40 forint volt egy kiló tök, mi már rántanivalót vittünk haza. Amikor 30 forintért kínálták, mi kapros tökfő­zeléket ettünk saját ker­tünkből. Heti étrend A telek talaja és klima­tikus viszonyai kifejezetten kedveznek a töknek. Már befutotta az egész kertet. Elgyönyörködöm sárga töl- cséres virágaikban, és egy- egy csokorravalót hazavi­szek mindig a vázába. De így is nagyon sok te­rem. Hétvégeken kijárunk kapálni, permetezni és le­szedjük a termést. A ben­zinköltség egy út alkalmá­val 40 forint. Nagyszerű heti étrendet állítottunk össze saját nyersanyagból, ajánlani me­rem más kiskerttulajdono­soknak is. Hétfőn — tök fehérmár­tással. Kedden — töltött tök, de ha borjúhúst nem lehet kapni, zöldbabbal vegetá­riánus módra is elkészíthe­tő. Szerdán — tökfőzeléket javaslok, uborkás töksalátá­val. Csütörtökön — rántott tököt zelleres tökpástétom­mal. Pénteken — a változa­tosság kedvéért — a csütör­töki maradék lehűtve még fogyasztható. Szombaton mi meglátogatjuk a nagyma­mát, akinek nincs konyha­kertje. Viszünk neki egy kis tököl és jóllakunk végre fa- sirttal. Vasárnap az ünnepi ebéd — zöldségleves rakott karfiollal. Ez is saját ter­més, csak kevés van belőle. Hétfőn kezdődhet az egész elölről. A hetente megma­radt tököt legyalulva, koc­kába, karikába vágva, vagy egészben sóval, ecettel el- tesszwk télire, hogy akkor se szenvedjünk a tökből hi­ányt. Mondhatnánk, hogy miért nem adom el a felesleget a piacon? Már három forin­tot is adnak kilójáért. Nem éri meg a benzinköltség mi­att. így inkább esszük ét el­ajándékozzuk. Szóljon ba­rátainak, ismerőseinek — vigyék, egyék. Címem a kiadóban ... Kulcsár Attila tület. Pedig, ha valakik, ak­kor most különösen az ál­lattenyésztésben dolgozók szolgáltak rá az elismerő, meleg emberi szóra, a köszö- nömre is. Dupla nyerésig A Ságvári Tsz-ben is ala­posan megviselte a kemény, szokatlanul hideg tél a jó­szágállományt, számottevő kárt tett benne. Kevés szó esett azonban azokról, akik a sokszor mínusz 20 fok alat­ti fagyok idején is gondos­kodtak a sertések, a baromfi- állomány, a juhok ellátásáról, gondozásáról. Elsősorban a dicsért ál­lattenyésztőknek köszönhető, hogy — bár csak esztendő vé­gén mérhető teljes hiteles­séggel — a kemény tél, a szigorúbb szabályozók, a ked­vezőtlenebb értékesítési le­hetőségek, a minőségileg gyengébb tápok ellenére is — a tervezett 2 milliós nye­reség duplájára számít a vezetés. Ebben az esztendő­ben az állattenyésztési ága­zat árbevételi terve megha­ladja a 79 milliót. Bár az igen hideg téli hónapok jelentő­sen megnövelték a költsége­ket, növekedett a takarmá­nyok felhasználása, csökkent a malac- és a bárányszapo­rulat is, a különböző ésszerű­sítésekkel és az energiataka­rékossággal igyekeznek a kieséseket pótolni, csökken­teni. A szaporulatkiesést év vé­géig saját nevelésű süldők­kel pótolják. A nyereség ér­dekében növelték a tenyész- kocasüldők értékesítését. Több vemhes kocát helyez­tek ki a háztájiba. A takar­mányozási költségeket csök­kentik. Felújították a sertés­kombinátban a világítást. Minden istállóban alacsony fogyasztású lámpákat szerel­tek fel, ebből évente mint­egy 150 ezer forint megta­karítást remélnek. Lebet olcsóbban Infraégőt csak a legszük­ségesebb esetekben használ­nak. Azt tervezik, hogy át­térnek a 150 forintos infra- lámpákról az olcsóbb, 18 fo­rintos és csaknem azonos tel­jesítményű égők használatá­ra. Rugalmas szemléletvál­tozást jelez az is, hogy a piac szigorú igényeire alapozott baromfiágazat megteremté­sén munkálkodnak. Türe­lemre van itt szükség, ered­mény máról holnapra alig várható. Boncolgatta a testület a juhtenyésztés kérdéseit, az exporttal kapcsolatos gondo­kat, s az alacsony gyapjú­hozamok okait. Nemcsak a holnap sürgető kérdőjeleire irányította a reflektort, hanem távolabb­ra is. Erről szólt Leitner Ist­ván tsz-elnök. Elmondta: bi­zonyos építési hibák mellett számításba kell venni azt is. hogy az állattenyésztési épü­letek zöme elhasználódott, felújításra szorul. Ez egyelő­re lehetetlen. Viszont a tol- dozásuk-foltozásuk százezre­ket emészt fel. Tavaly csak a baromfiágazatra ilyen cí­men 800 ezer forintot költöt­tek, s az idén a takarékosság mellett is 400 ezret! Megosztani a gondokat Nem számonkérés volt ez a fórum, hanem közös gon­dolkozás, a gondok megosz­tása, érzékelése és az együt­tes cselekvésre való serken­tés. S noha igényként nem hangzott el a szakvezetés ré­széről: a testület érdemi vi­ta után elfogadta a beszá­molót és megjelölte az állat- tenyésztés vonzáskörzetében tevékenykedő pártalapszerve- zetek és kommunista veze­tők feladatait. Hamarosan taggyűlésen is megvitatják az állattenyésztés helyzetét. Ezekhez adott jó vitaala­pot, az ésszerű döntésekhez pedig reális elemzést ez a pártfórum. Farkas Kálmán ha bármi gondjuk adódik, nem kell külön bejelenteni. A dolgozó bizonyos kereten belül maga osztja be a mun­káját. Persze azt hangsúlyoz­ni kell, hogy a kötelező 182 órát mindenkinek le kell dolgozni. Ebben nincs par­don! Az osztott munkaidőt is bevezették a gépkocsivezetők és forgalomirányítók egy ré­szénél. Egy-egy gépkocsive­zető maximálisan 15 órát dolgozhat, a két munkavég­zés közötti 9 óra pihenő kö­telező. A munkaidő megosz­tása azonban más. A reggeli csúcsforgalom után és a délutáni előtt néhány órás szabad idő osztja meg a napi munkaidőt. Korábban gond­jaik voltak a vidéki bejá­rókkal. Ezeket a munkaidő korszerűsítése elmosta. — Nagyon jó a rugalmas munkaidő, mert magamnak osztom be a munkaidőt és a munkát — kapcsolódik a be­szélgetésbe Somorjai Árpád- nc. a bérosztály dolgozója. Két kisgyermekem van. Örökösföldön lakunk, s ide a városba hordom a picit bölcsődébe. Nagyon jó, hogy nem kell a gyereket már hajnalban kikelteni az ágy­ból, nem nézem idegesen az órát percenként. A rugalmas munkaidő elő­nyei között a szakemberek elsőként említik a munka­termelékenység növekedését, a munkaidő jobb kihaszná­lását, s tapasztalatok bizo­nyítják, hogy a késések és hiányzások alaposan lecsök­kennek. Erősödik a dolgozók­ban az önállóság és függet­lenség érzése, javul a mun­kamorál. Csökken a munká­ból kieső idő, hisz könnyeb­bé válik a magánügyek in­tézése is. Kovács Éva Ököritófülpös: kis ház a ka­csaúsztató partján. (Császár Csaba felvétele.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents