Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-02 / 180. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. augusztus 2. Kommentár Adósságvulkán Szemléletes címlappal jelent meg a tekintélyes londoni hírmagazin, az Economist egyik legutóbbi száma: vulkánként szimbolizálva ábrázolta a latin-amerikai kontinenst, s a témának szentelt cikkek, kommentárok is messzemenően a fenyegető rajzot támasztották alá. A brit hetilap persze korántsem áll egyedül véleményével, hiszen ma már egyre több gazdasági szakértő is úgy véli, hogy a fejlődő országokban mindenekelőtt Közép- és Dél-Amerikában a kritikus szinthez közeledik az eladósodottság. Egyre több állam kényszerült az elmúlt időben a törlesztés felfüggesztésére, a tartozások átütemezésére, új — nemegyszer az eredetinél jóval keményebb feltételeket tartalmazó — csomagterv megtárgyalására. Ezek a problémák álltak annak a nemzetközi tanácskozásnak a középpontjában is, amelyet a héten Havannában rendeztek Fidel Castro személyes kezdeményezésére. A kubai államfő, aki az el nem kötelezett mozgalom egyik vezetőjeként régóta sürgeti, hogy az érintett országok nézzenek szembe az egyre súlyosbodó helyzettel, az elmúlt hetekben számos alkalommal tért vissza a kérdésre. Fizetni vagy sem? — sokan így fogalmazták meg a nyakig adósságban úszó országok előtt meredező kérdést. Mások azonban figyelmeztettek, hogy már rég nem a szándékról van szó: a folyamatos cserearányromlással, exportnehézségekkel és égető társadalmi gondokkal küzdő latin-amerikai országok némelyike egyszerűen nem tud eleget tenni törlesztési kötelezettségeinek. Ezért a havannai felszólalók legtöbbje azt hangsúlyozta, hogy a megoldást sem egyszerűen egyfajta átütemezésben vagy a tartozások bizonyos fokú elengedésében kell keresni. A megoldás kizárólag átfogó társadalmi-gazdasági intézkedésekkel képzelhető el. Aligha lehet tehát vitás: izzik az adósságvulkán, s kevesen tudják megmondani, mi történik, ha egy napon valóban kitör a láva . . . Sz. G. Véget ért a külügyminiszteri találkozó (Folytatás az 1. oldalról) szik, amely az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, a közös érdekek figyelembevételével folyik, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése . irányába hat, elősegíti a gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázását. Emlékeztetett a magyar kormány 1976 második felében, majd 1979-ben tett kezdeményezésére, amelynek keretében 17 nyugat-európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada kormányainak diplomáciai úton javaslatokat nyújtott át a záróokmány kétoldalú alapokon való végrehajtásának előmozdítására valamennyi együttműködési területen. Az azóta eltelt időszakban — bár országonként különböző mértékben — számos javaslat megvalósult, és kétoldalú kapcsolataink szerves részévé vált. — A záróokmány beépülése a kétoldalú kapcsolatokba, a végrehajtásban elért eredmények is tanúsítják, hogy Helsinki szelleme, a kölcsönösen előnyös együttműködés óhaja erős gyökeret eresztett az európai kapcsolatokban, szálai sokasodnak, átfogják országainkat közelebb hozzák népeinkéi — állapította meg Várkonyi Péter. együttműködésre — mondot- 1 ta. í Rámutatott, hogy az utóbbi években a feszült politikai kapcsolatok rendkívül megterhelték a gazdaságikereskedelmi együttműködést, ezért a helsinki folyamat keretében is kevesebb figyelmet fordítottak az ilyen irányú együttműködést súlyosan zavaró tényezőkre. Nyomatékosan aláhúzta, hogy a gazdasági együttműködésben meglévő mesterséges akadályok csökkentik az államok közötti bizalmat, nehezítik az egyes országok gazdasági előrehaladását. Ez nem csupán a kelet—nyugati kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszerben okoz károkat, hanem óhatatlanul hátráltatja a kulturális és emberi jogi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges anyagi alapok erősödését is — mondotta, majd így folytatta: — A magyar közvélemény most megkülönböztetett érdeklődéssel fordul a kulturális együttműködés területe felé. Ez természetes, hiszen ez év októberében kezdődik Budapesten a kulturális fórum. Történelmi tapasztalatok szerint a kultúra az egyik legfontosabb ösz- szekötő kapocs az emberek, a népek és az államok között. Az előkészítő tanácskozás eredményeire építve házigazdaként is gondosan készülünk a kulturális fórumra. Mindent elkövetünk azért, hogy a fórum érdemi eredményekkel záruljon, megfelelően hozzájáruljon az európai politikai légkör javításához, a helsinki folyamat egészének erősödéséhez. Az Európa jövője szempontjából is döntő jelentőségű szovjet—amerikai kapcsolatokat érintve hangsúlyozta, hogy a két ország között ez év novemberében sorra kerülő csúcstalálkozót a Magyar Népköztársaság üdvözli, és úgy véli, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálása jótékony hatással lenne az európai és világhelyzetre. Megállapította, hogy az európai biztonság és együttműködés folyamatát kedvezően befolyásolná, ha a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon sikerülne elejét venni a világűr milita- rizálásának és megállapodni a fegyverzetek radikális csökkentéséről. — Nagy jelentőségű kezdeményezésnek és követendő példának tartjuk azt a szovjet bejelentést, miszerint a Szovjetunió augusztus 6-tól, a hirosimai tragédia évfordulójától egyoldalúan beszünteti valamennyi nukleáris robbantását — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, majd befejezésül ezeket mondotta: — Nukleáris korunk újfajta felelősséget ruházott a nemzetek közösségének tagjaira. Összefűzi őket egy olyan mindenekfelett álló felelősség, amely felülmúlja ideológiai és politikai ellentéteiket és partikuláris érdekeiket. A Magyar Népköztársaság lehetőségéihez mérten a jövőben is következetesen törekedem fog arra, hogy vállalja e felelősséget, folytatni fogja az európai biztonság és együttműködés folyamat továbbvitelére, a helsinki záróokmány végrehajtására irányuló erőfeszítéseit és megbízható partnere kíván lenni mindazoknak, akik őszintén munkálkodnak e folyamat elmélyítésén, a párbeszéd, az európai együttműködés lehetőségeinek szélesítésén, a részt vevő államok közötti bizalom, az európai és a világbéke erősítésén. Óvatos bizakodás a novemberi szovjet—amerikai csúcs- találkozó várható eredményeit illetően, új impulzus az európai biztonsági és együttműködési folyamat, ezen belül a budapesti kulturális fórum sikeréhez — ezeknek a gondolatoknak a jegyében zárult csütörtökön Helsinkiben 33 európai és 2 észak-amerikai ország külügyminisztereinek találkozója s a vele párhuzamos diplomáciai nagyhét. Paavo Vayrynen finn külügyminiszter a vendéglátó ország nevében mondott csütörtökön este záróbeszédet a Finlandia palotában. Kijelentette, hogy a találkozó a helsinki országok folytatódó elkötelezettségének demonstrációja volt. „Véleményem szerint — mondta Vayrynen — a találkozó megmutatta, hogy noha történt haladás, sok mindent kell még tenni a biztonság erősítése, az együttműködés előmozdítása, a humanitárius problémák megoldása érdekében oly módon, hogy azok a kötelezettségek, amelyeket vállaltunk, realitássá váljanak még a most élők életében." Kalendárium A régi Rómában sextilis hatodik volt a hónap ősi neve, mivel a rómaiak éve márciussal kezdődött. Csak a Julius Cae- sar-i naptárreform tette nyolcadiknak. Mai nevét Augustus római császártól nyerte, amikor a senates sextilis havát a császár tiszteletére átkeresztelte nevére. Azóta is e név szerepel a világ naptáraiban. Sextilis eredetileg 29 napos volt és csak az említett reform változtatta 31 naposra. Augustus annyi, mint „magasztos”. Ezzel a melléknévvel tisztelte meg a szenátus i. e. 27-ben Octavianust. az első római impe- rátort, azaz egyeduralkodót. A név később császárit címmé vált és a római uralkodók eleinte a szenátus határozata alapján, később anélkül is felvették. Augustus Julius Caesar unokaöccse volt. Nagybátyja annyira szerette. hogy fiának fogadta és megtette örökösévé. Caesar meggyilkolása után került az állam élére. A világ ősi népei a hónapot sokféle névvel ruházták fel. A magyar kalendáriumok Szűz, Nyárutó. Szőlöérlelés vagy Kisasszony havának nevezték, az amerikai indiánok Mennydörgő Holdnak, az óegyiptomiak, a kínaiak pedig a Ló hónapjának hívták. Találó volt a francia forradalom által adott neve is. mely a Fruetilor, azaz a Gyümölcs volt. Augusztusban akad két olyan népi-vallásd dátum, amely a magyar történelemből meritke- zik. Augusztus hatodikét „az Ür- szinevAltozás” napjának tartják: tudnunk kell azonban, hogy ünneppé tételét III. Calixtus pápa, Hunyadi János támogatója rendelte el, Így örökítve meg az 1456-os nándorfehérvári győzelmet. Erre az európai jelentőségű nagy csatára tehát nemcsak a déli harangszó emlékeztet, hanem a kalendárium is. Szent István napja — az államalapító halálozási évfordulója — mindmáig nemzeti ünnep (az alkotmány ünnepe). Amióta 1771 nyarán a király ereklyeként tisztelt, bebalzsamozott keze, a Szent Jobb Budára került, évről évre fényes egyházi ünnepet, körmenetet rendeztek tiszteletére. Akkortájt augusztus 20. Buda ünnepének számított: aratás után a vidék apraja-nagyja vígan zarándokolt a Duna partjára. István király 1038-ban hunyt el, szentté avatására pedig éppen kilencszázkét évvel ezelőtt, 1083 augusztus 20-án került sor. Az ünnepségen Székesfehérvárott óriási tömeg vett részt. Az egyház és az állam jó kapcsolatára István utódai is szigorúan ügyeltek, különösen, ha az előbbi az utóbbinak a javára szolgálhatott. Augusztus folyamán két jeles napot jegyzett fel a népi megfigyelés. Első a Lörinc-nap (10.), melyről azt tartja a fáma, hogy amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az őszé. Ha pedig Lőrinc-napkor szép az idő, akkor jó lesz az év bortermése is. Azt is mondja a falusi ember, hogy Lőrinc-nap után a dinnye húsa vizenyőssé válik, ami miatt csökken a gyümölcs élvezhetősége. A másik időhatározó napja a hónapnak 24-ike, azaz Bertalan napja. Erről azt mondta az idős. tapasztalt falusi ember, hogy olyan lesz az egész ősz, amilyen ezen a napon az időjárás. Ha száraz, kellemes lesz az ősz. ha pedig osapadékos, akkor borongós ősz köszönt ránk. O. Sz. Művészek felhívása A nemzetközi művészi élet világszerte tisztelt kiválóságai írták alá a Kulturális személyiségek az európai békéért és biztonságért elnevezésű nemzetközi szervezet jubileumi felhívását, amelyet a biztonsági konferencia sikeres befejezésének 10. évfordulója alkalmából tettek közzé Helsinkiben. A szovjet Jevgenyij Jevtusenko, Csingiz Ajt- matov, Álla Pugacsova, az amerikai Leonard Bern- stein, Norman Mailer, Harry Belafonte, Woody Allen, az olasz Alberto Moravia, a francia Simone de Beauvoir, a svéd Ingmar Bergman, a svájci Friedrich Dürrenmatt, a lengyel Jerzy Kawale- rowicz, a magyar származású francia Victor Vasarely, a magyar Kocsis Zoltán és Szabó István — ezek a nevek szerepelnek sok más világhírű személyiség mellett azoknak a művészeknek hosszú listáján, akik aláírásukat adták a helsinki felhíváshoz. Tíz év hosszú idő, de igencsak rövid azokhoz az évezredekhez képest, amelyekre gazdag és sokszínű földi kultúránk létrejöttéhez volt szükség — állapítja meg a felhívás. Még rövidebb idő azokhoz az évmilliókhoz képest, ameddig bolygónk élettelenül keringene a Nap körül, ha civilizációnkat atomháború pusztítaná el. Ennek megakadályozása vezeti a felhívás aláíróit, amikor felszólítják a helsinki jubileumi külügyminiszteri tanácskozáson képviselt országokat: folytassák a helsinki folyamatot, építsék fel a kultúra határok felett átívelő hídjait. Budapesti megemlékezés a helsinki aláírás évfordulójáról A helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulójáról megemlékező ülést rendezett csütörtökön az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Budapesten, az Országházban. Kállai Gyula, a bizottság elnöke az ülést megnyitva emlékeztetett arra, hogy az 1975. augusztus elsején a finn fővárosban 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada legmagasabb szintű vezetői által aláírt dokumentum jelentőségénél fogva — jogosan tekinthető a II. világháború utáni korszak egyik legfontosabb politikai megnyilatkozásának. Az ülés szónoka Péter János, az országgyűlés alelnö- ke volt. — A helsinki konferencia történelmi szerepének helyes megértése segíthet abban — mutatott rá —, hogy megtörténjék és jó kezdeményezéseket ígérjen a szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Viszont a helsinki konferencia előzményeinek és következményeinek félreértése beárnyékolhatja a szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségeit. Tíz évvel ezelőtt a konferencia azért vált lehetővé és azért volt sikeres, mert minden egyes résztvevője abban a tudatban ült le a tárgyaló- asztalhoz, hogy amit 35 állam együtt csinál, az külön-külön minden egyes állam javát is szolgálja. Izlandtól a Szovjetunióig Európa minden fővárosában volt 1966 és 1975 között olyan tárgyalás, amely valamilyen formában hozzájárult az előkészítéshez, és gyarapította a várható állásfoglalás tartalmának a variációit. Ezért az eredmény kompromisszum lett. A kompromisszum téri mészetrajzához tartozik, hogy a benne részt vevő partnerek mindegyike a maga érdekeinek megfelelően értelmezheti, ha akarja. Más lett tehát az eredmény, mint amit a kezdeményezők előre elképzeltek. Jobb lett. Mert minden résztvevőnek az érdekeit figyelembe vette. Ez tehát az egyik tanulság a helsinki záróokmány aláírása Óta. A tanulságok között említette a szónok azt is, hogy a szemben álló felek megtanultak egymással konstruktívan beszélni. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti párbeszéd most folyó előkészítése követendő például szolgálhat más világtájak egymással szemben álló partnerei számára is — mondta befejezésül Péter János. Sajtókonferencia Moszkvában választ vár javaslatára Bízunk benne, hogy az Egyesült Államok kormánya még nem mondta ki az utolsó szót az általunk tett javaslatról, s á Szovjetunióhoz hasonlóan szintén moratóriumot hirdet mindenfajta nukleáris robbantásra. Ha a Szovjetunió után az Egyesült Államok is megtenné ezt, akkor ez a lépés példaként szolgálna más, nukleáris fegyverrel rendelkező országok számára — jelentette ki csütörtökön Moszkvában Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. Kornyijenko Leonyid Zam- jatyinnak, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztálya vezetőjének és Nyi- kolaj Cservov vezérezredesnek, a fegyveres erők vezérkara csoportfőnökének társaságában azon a sajtótájékoztatón szólalt fel, amelynek témája az e héten- Mihail Gorbacsov által mindenfajta nukleáris robbantásra előterjesztett moratóriumjavaslat volt. Leonyid Zamjatyin a szovjet javaslat amerikai fogadtatásáról szólva közélte, hogy az Egyesült Államok még nem adott hivatalos választ az indítványra. Vezető amerikai politikusok azonban már tettek olyan kijelentéseket a nyilvánosság előtt, amelyeket semmiképpen sem lehet építő jellegűnek tekinteni. Kezd kirajzolódni az a törekvés, hogy amerikai részről kitérjenek a szovjet indítvány elfogadása elől. Tudósítók kérdéseire válaszolva Nyikolaj Cservov vezérezredes közölte, hogy a szovjet moratóriumjavaslat valamennyi, tehát a békés célú nukleáris robbantásokra is vonatkozik, bár igazi jelentőségét a katonai célú kísérletekre kimondandó tilalom adja. G. Kornyijenko kitért Reagan elnöknek arra a javaslatára, hogy szovjet szakértők vegyenek részt egy amerikai nukleáris fegyverkísérleten. „Semmi szükség sincs a szovjet szakértők jelenlétére egy ilyen eseménynél, s azt hiszem, Washingtonban sem számít erre komolyan senki. A nukleáris robbantásokat be kell szüntetni, s nem megfigyelőket kell hívni rájuk. Túl komoly dolog ez ahhoz, semhogy bárki is propagandamanőverhez használja fel” — mondotta Kornyijenko, hozzáfűzve, hogy szovjet részről még nem adtak hivatalos választ az amerikai indítványra, de ez hamarosan meg fog történni. Végezetül Leonyid Zamjatyin — ugyancsak válaszul egy kérdésre — közölte, hogy Mihail Gorbacsov, mint az SZKP KB főtitkára betölti a Szovjetunió Honvédelmi Tanácsa elnökének tisztét is. KONYHABÚTOR GYORSABBAN ÉS OLCSÓBBAN! Konyhabútorvásár MÁTÉSZALKÁN augusztus 1—10-ig. Egyes típusok árengedménnyel kaphatók. VÁLASSZON A TISZA BOTOR n KONYHABOTORAIBÓL «Jll f KEDVÉRE VALÓT. JaKi Azonnal hazaviheti. MINDEN VÁSÁRLÓT SZERETETTEL VARUNK! (1289) A helsinki folyamat keretében megrendezett sokoldalú találkozókról szólva kiemelte: a Stockholmban tanácskozó európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencia megnyitotta a lehetőséget ahhoz, hogy az európai biztonság és együttműködés folyamata új dimenzióval, a katonai enyhülést elősegítő intézkedések körével bővüljön. A magyar kormány úgy véli, a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben még inkább szükséges, hogy a stockholmi kon- ferencia a bécsi találkozó előtt lényeges, tartalmas megállapodásokra jusson. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy tíz évvel ezelőtt országaink legfelsőbb képviselői nem a záróokmány egyik vagy másik fejezetének teljesítésére, hanem minden együttműködési területen való kiegyensúlyozott előrehaladásra vállaltak kötelezettséget. Fontos feladat annak biztosítása, hogy a záróokmány elvei kiegyensúlyozott módon érvényesüljenek a kapcsolatok különböző területe- 5n;, Ez csak elősegítheti a kölcsönösen előnyös együttműködés kibontakozását. Habár például az emberi jogok értelmezése eltérő a különböző társadalmi rendszerű országokban, a kölcsönös tisztelet és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján ilyen^ kérdésekben is van lehetőség a párbeszédre, az
