Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-11 / 161. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. július 11. Egy nő és egy férfi „Szoborlakók" Tyúkodon ír gy tűnik, egy szoborU nak is van élete, születésének előzményei, körülményei, majd világ- rajötte és befogadása olykor feljegyzésre érdemes. Történt pedig ez Tyúkodon, ahol hivatalosan és a kis- padkán zajló beszélgetéseken régóta szóba került: jó lenne a hagyományőrzésben jeleskedő községnek egy szobor. De amikor jobban belenéztek a közös pénztárcába, a község kasz- szájába, hamar rá kellett jönniük, más az óhaj és más a valóság. Mégse mondtak le egykönnyen a „tyukodi pajtások” a közösen kigondolt tervről, amihez érzelmileg is kezdték „felnöveszteni” magukat. Mondván: Tyúkodnak meg kell tudni birkózni a szoborállítási vállalkozással. A hely is kínálta magát, a község központi részén egykor kacsaúsztató tó szerepét betöltő, ám egyre inkább a falu képét rontó mély fekvésű terület sorsa — az utóbbi években jó értelemben véve megpecsételődni látszott. Magyarán elkezdték . betölteni, igen sokszor kellett fordulni a kocsiknak, mert a tó nyelte a földet, ide gondolták a tavalyelőtt kezdeményezett emlékoszlopot, amit mi tagadás el is készítettek, csakhogy jámborságukban megfeledkeztek róla, hogy köztérre nem tehető akármi, ennek rendje és módja van. Le kell zsüriztetni. Ezen bukott meg az emlékoszlop ügye, mert a zsűri nem találta méltónak az „alkotást”. Egyúttal ez indította el a most már felavatott szobor és térplasztikai alkotás megszületését, mert írtak a képző- művészeti lektorátusnak, még pedig úgy tűnik, jó órában. A fővárosból érkezett képzőművészeti szakemberekre nagy hatást te- hetettt a tyukodiak buz- gólkodása, mert az ígéretből, ha némi késéssel is — tavaly ősszel lett volna az alkotás elkészítésének határideje — az idei békehónapban felavatták Marton László Kossuth- díjas szobrászművész két- alakos — egy férfit és egy nőt ábrázoló — művét. S az Ady E. tér, az egykori tó helye, szinte megállítja az itt elhaladót, mert itt van a szobor, amely a fel- szabadulás 40. évfordulójára készült, ez áll a talapzaton is, de általánosabb, emberi tartalmat hordoz. Mintha azt mondaná, rajtunk, embereken múlik, milyen lesz az élet itt, mi-, lyen lesz a jövő társadalma. összefogás szülte a köztéri alkotást, becsülettel dolgoztak érte a helyi emberek, külön a Kossuth Tsz tagsága és a Nyíregyházi Konzervgyár helyi gyáregysége. Az alapozás, a környezet rendbehozása az ő művük, mégha ez nem is került az alkotás talapzatára. Megbarátkoztak-e a helyiek a szoborral, hiszen ők találkoznak vele naponta? A tanács vezetői úgy vélekedtek, a hangokból ítélve, ha nem is ismertek önmagukra a két figura megjelenítésében, kezdik elfogadni a jelenlétüket. Mintha két emberrel gyarapodott volna a község lakossága... Páll Géza A tárgyalóteremből Lopott szánkón lopott holmi Egy kis válogatás a zsákmányból: szovjet barkácsgép, szánkó, fél mázsa krumpli (ha tudták volna, hogy nem is olyan sokára ingyen osztogatják!), kisbalta, használt cipő, gyermek síléc, díszpárna, ágybetét, ócska szatyor, gyermekkocsi, újabb tétel burgonya... Nem téved, aki arra tippel, hogy csak egy pincében lehet ennyiféle holmi, illetve nem egyben, mert a harminchat éves nyíregyházi Makula József, és a szintén megye- székhelyi huszonegy esztendős Tóth Béla tizenegy pincét látogattak meg hívatlanul január 26-án hajnalban. Előzőleg a Szindbádban és a Borsodi sörözőben ittak, s onnan hazafelé tartva fedezték fel, hogy a Dugonics utca 2. szám alatti épületnek nyitva a bejárata. Alkalom tehát volt, akárcsak tolvaj: Makula és Tóth lementek a pincébe, de mind a tizenegy helyiség ajtaját csukva találták. Nem jelentett gondot azonban egyik zár sem a kombinált fogóval és csavarhúzóval felszerelkezett Makulának. (Társa közben biztosította a helyszínt.) Végül négy pincéből hozták el a különféle holmikat, mintegy ötezer forint értékben. A szánkót megrakodva indultak tovább, de útközben igazoltatta őket a rendőrjárőr. A Nyíregyházi Városi Bíróság Gucsáné dr. Fekete Magdolna tanácsa többszörös visszaesőként vonta felelőségre az ivócimborákat, hiszen Makulának lopás, garázdaság, súlyos testi sértés, Tóthnak lopás és rablás volt (mindkettőnek többször is) a számláján. Makula József büntetése egy év és négy hónap, Tóth Béláé egy év és két hónap börtön. Az ítélet jogerős. Üj élelmiszer- és háztartási cikkeket árusító boltot nyitott a Szabolcs-Szatmár megyei ÉKV Nyíregyházán, a Holló utcában. A napokban átadott üzlet a Vasvári Pál utcán még épülő és a közelmúltban már átadott lakások tulajdonosainak ellátását szolgálja. (GB) MAGDI — VOLKSWAGENNEL „Mindig ugyanazok jönnek...' Nehéz terepen járnak az üzemi közönségszervezők. Például Szilágyiné Váradi Magdolna, akivel Kisvárdán a művelődési központban beszélgettünk. Ebben a beosztásában pályakezdőnek számít — ismét. Annak idején, érettségi után Nyírtasson kezdte, a volt MEDOSZ-kultúrházJban. majd egészségügyi pályára került, szakképzettséget szerzett, de sok év után, pár hónapja ismét visszatért az „első szerelemhez”. Önkéntes segítők — A régi szép idők — idézi a nyírtassi emlékeket — sokan el sem hiszik ma már, de még szabadtéri színpada is volt a falunak, virágzó kulturális élete ... Akkor még nem volt probléma megszervezni egy előadás közönségét. Maguktól jöttek az emberek, érdeklődtek. Most? Igaz, hogy telt ház van a kisvárdai várjátéko- kon, de úgy látom, legalább-, is az én körzetemből mindig ugyanazok jönnek. A hozzám tartozó falvakban nagyon nehéz új embereket mozgósítani. lyen tartják az előadást. Rontja a hitelt a lekent, félvállról vett fellépés, ha a művészek különbséget tesznek színpad és színpad között. Már ezen a nyáron is tapasztaltak ilyet: az egyik vendégszereplő társulat éreztette a közönséggel, hogy ők „csak” kisvárdaiak. Vagy a legutóbbi, már-már botrányos Lysistrate-előadás, amikor a rossz idő miatt hétszáz embert zsúfoltak be a 440 személyes nézőtérre. Nehezíti a közönségszervező munkáját az a tény is, hogy önkéntes segítőtársai a falvakban, a munkahelyeken semmiféle megbecsülésben nem részesülnek. Sőt! Csupán saját „szórakozásukra” vállalják ezt a munkát. Érdemes lenne megfontolni, vajon hogyan lehetne a legjobbakat jutalmazni. Szerény, de figyelmes megoldás lenne, ha ők is felkerülhetnének a protokollistára, s alkalmanként egy-egy tiszteletjeggyel ismernék el ezeknek a névtelen propagandistáknak a közreműködését. Akik nélkül talán nem jött volna össze a telt ház. Hat irányba Magdi a Volkswagennel mindennap útnak indul — z hat irány közül választhat. Viszi a híreket, a plakátokat. De kivel tárgyal, a falvakban kik a közvetítők, a segítők? — Nagyon jó a kapcsolatom a nyírtassi konzervüzem helyi közönségszervezőivel, ők már tudják, kit milyen műsor érdekel. Általában a munkahelyi, vagy a községi KISZ-titkár a közvetítő. Sajnos, a legtöbb helyen nincs megoldva a nagyközönség tájékoztatása, így az információ nem jut el a címzettekhez, egyszerűen azért, mert rossz a tanácsháza mikrofonja, vagy hangszórója. A másik gondom: a művelődést a legtöbb munkahelyi vezető a fiatalsággal társítja, menjek a kiszesek- hez — mondják —„tárgyal- jak velük. Házasság után — vége... Tapasztalatai szerint tipí- •kus jelenség: ha a fiatalok megházasodnak, azzal vége a közösségi művelődésnek, szórakozásnak. Az aktív korosztály körében — más ok miatt — kevés a rendszeresen művelődő ember. És az értelmiség Kisvárda környékén? A tanárok túlterheltek, a közösséggel elvegyülő orvosokat pedig nem nehéz megszámlálni. Vannak persze olyan esetek, amikor tolong a közönség, de „belső erők” hatnak éppen a szervező munkája ellenében. Ilyenek az átgondolatlan intézkedések — például ha a meghirdetettnél korábban, vagy ha más heKörúton a KÖJÁL-ellenőrrel Egészségünk a tét Július 5., péntek, fél nyolc. Varga Józsefné közegészség- ügyi és járványügyi ellenőrrel indulunk Nyíregyháza néhány vendéglátóhelyének vizsgálatára. Első állomás a Tisza étterem. Kissé meglepődött, de mosolygó fiatalember fogadja az ellenőrt. Izgatottsága érthető, hiszen véletlenszerűen, bejelentés nélkül érkeztünk. Első utunk a konyhába vezet. Apró hiányosságok ötle- nek a gyakorlott vizsgáló szemébe. A csempe foltokban poros, a hűtő nem elég tiszta, itt-ott pókhálók tarkítják a mennyezetet, a padló csúszós. A szakácsnő máris pattan a hibákat kijavítani. Ezután az éttermi rész kerül „nagyító alá”. Megnézzük a söntést, az asztalok térítőit, az evőeszközöket, de minden tiszta, az előírásoknak megfelelő. Kívánnivalót hagy maga után viszont a mellékhelyiség. A szappan, papír pótlására figyelmezteti itt a vezetőt az ellenőr. A tüzetes vizsgálódás után az irodában ülünk le beszélgetni. — Sajnos — mint minden belvárosi vendéglátóhely — mi is helyszűkében vagyunk. Kevés és kicsi helyiségek állnak rendelkezésünkre. Több mint 400 embernek főzünk itt, szinte tarthatatlan körülmények között. Nehéz egy helyen sütni-főzni, mellette takarítani — mondja a vezető. A Columbiában nem aratunk osztatlan sikert. Az iroda az egykori zuhanyzó helyén van. A személyes higiénikus feltételek így nem is lehetnek tökéletesek. A konyhában a tányérok, tálak ömlesztve várják a mosást a fekete edényekkel (lábas, fazék, üst). Aztán előkerül a hűtőből a lejárt szavatossági idejű fagyasztott vaj, túró. A szakember már nemcsak figyelmeztet. Felfedez egy tál túrós csuszát, ennek kiszolgálását a rossz túró miatt nem engedélyezi. A hústárolóban pácolt hús, belsőség, nyálkás húsdarabok, friss hús egymásra dobálva. Máris telefon az állategészségügyi állomásnak, jöjjenek ellenőrizni! A végeredményig a hús nem használható fel. A mellékhelyiség rendetlen, piszkos — mindez egy másodosztályú helyien. A szakácsnő és a boltvezető ellen Varga Józsefné szabálysértési eljárást indíttat. Kilátásba 'helyezi a bolt bezáratását, ha rövid időn belül nem tapasztal változást. A látogatás végén összegzi az általános tapasztalatokat az ellenőr. — A Columbiában látottak ritkán fordulnak elő ilyen mértékben a városban. Hibák sajnos szinte, mindenhol vannak. A leggyakoribb a hús-, tejtermék rossz tárolása, sokszor gondatlan a dolgozók ruhája, s az étterem sem tiszta. Ilyenkor már nem elég a dorgálás. Büntetünk, hiszen az emberek egészsége a tét. (b. p.) HlBfllIK A JÖ SZÍNHÁZÉRT UTAZNI KELL A Mozgó Világ májusi számában nagy terjedelmű kritikát olvashatunk a Móricz Zsigmond Színház két bemutatójáról. Az írás bevezetőjében így vall Si- poshegyi Péter: „A nyíregyházi színház legnagyobb érdeme, bogy vállalni merte a rossz előzmények után is, hogy igényes új magyar darabok köré építse műsorát. A vállalkozást siker követte. A közönség ott van és jól érzi magát... Lelkesedésem, mert nem tagadom, hogy lelkesülten távoztam Nyíregyházáról, csupán csak annyi, hogy zömmel Teréz körúti színházi tapasztalatok után olyan volt számomra Nyíregyháza, mint dunai üldögélő horgásznak egy piszt- rángos patak. Igen, elfogult lettem a nyíregyháziakkal szemben, de pusztán szakmai okokból. Mondom a furcsa varázsigét: Kaposvárt sejtek. Olyan méretű feUendülést, mint ami Kaposvárott volt egy évtizede.” EGYMILLIARD FELETTI EXPORT Szabolcs-Szatmárban a múlt évben az egymilliárd forintot is meghaladta az ipari szövetkezetek exportja — olvasható a Népszava június 22-i számában. Ebből a nyolc textilruházati szövetkezet 230 mUlióval képviseltette magát. Hat külkereskedelmi céggel állnak szerződéses viszonyban. Rugalmasság, alkalmazkodókészség éppen úgy a piac igénye, mint a pontos, jó minőségű munka, a határidő tartása. Erre Szabolcsban is számos jó példa van. A legjobbak közé sorolható a nyíregyházi és a mátészalkai háziipari szövetkezet, de elismerés illeti a kisvárdai, a Szamos menti, a nagykállói és a nyírbátori ruhá- ipari szövetkezetei, de a Nyírség Ruházati Szövetkezetét is. SZAKMAI KÉRDÉSEK - POLITIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN A nyíregyházi pedagógus párt- bizottság titkára, Ignácz József „Egy pedagógus-pártbizottság tapasztalataiból” című cikkét közli a Pártélet júniusi száma. Megállapítja, hogy az ágazati pártbizottság létrejötte megsok- szorozta a pedagógusok részvételét a konkrét testületi munkában. A pártbizottsági, végrehaj- tó és munkabizottsági tevékenység elve ötven-hatvan kommunistának adott újszerű cselekvési lehetőséget. Ehhez társult még az a harminc társadalmi aktivista, akik nélkül képtelenek lettek volna az alapszervezetek irányában közvetíteni elgondolásaikat, s biztosítani a rendszeres, folyamatos információcserét. Lé- nyeges tapasztalat az is, hogy pártszervezeteik politikai munkája szakmailag megalapozót- tabb lett. Foglalkoztak az állami vezetésnek a szakmai munkaközösségek munkáját irányító, ellenőrző, segítő szerepével. Megállapították, hogy az igazgató több helyen nem tekinti első számú szakmai, vezetői partnerének a munkaközösség-vezetőt, nem azok élvezik e megtisztelő megbízást, akik szakmailag-mód- szertanilag tekintélyt jelentenek az iskolában. A pedagógusok létszámához viszonyítva nem elegendő a továbbképzésben való részvétel. Kitűnt, hogy nem egységes a hátrányos és veszélyeztetett helyzet megítélése, a nyilvántartás kialakítása. Továbbá feltárták, hogy az ifjúságvédelmi felelősök munkakörük pontos ismerete nélkül, sokszor munkatervi koncepció nélkül dolgoznak. A FÁK ALLVA HALNAK MEG A Népfront júniusi száma riportot közöl a tákosiak facse- meteültétéséről. Még a télen hangoztatták, hogy a népfront által biztosított facsemeték szétfagytak. Deák Ferenc a község népfrontelnöke erről így nyilatkozik: ..Annyi igaz, hogy még tavaly ősszel megkaptuk a facsemetéket. De már megkésve! Amikor fagyos volt a föld, amikor beköszöntött a beregiek számára is olyan kemény és hosszú tél. Senki se vette volna a szívére, hogy az ártatlan csemetéket hiába duggassuk a kemény talajba, hogy eleve kifagyjanak ...' Kiteleltettük a termelő- szövetkezet raktárában, úgyhogy téves az értesülés, hogy időközben megfagytak. Azok a facsemeték, amiket községünk kapott, már a földiben vannak . . . Száim szerint vagy nyolc fenyőt ültettünk el, a tanácsház meg az Iskola köré, azután négy tuját, szintúgy Tákos értékesebb pontjaira, meg a háromszázötven sövénynekvaló, sűrű bokorfács- kát szerteszét, ahová pótlásnak kívánta az élet. De hát győződjön meg akárki a magunk Igazáról! Meghívjuk ml a Kelet-Magyarország újságíróját is majd az öszön, ha már kibontakoznak azok a csemeték: nézzék meg Tákos további vlrulását. Egy újabb újságcikkben azután helyreállíthatják ősi községünk jó hírét, nevét.,,”
