Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-09 / 159. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. július 9. Allaha ismarladik! Allah maradjon veletek, viszontlátásra! — így köszöntek el tőlünk török vendéglátóink, mikor az utolsó napon buszba szálltunk és elindultunk hazafelé — Nagykálló- ba. A Kállai kettős népi együttes a munkája elismeréseképpen a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsától egy törökországi utat kapott a sitiikéi fesztiválra. Silifke 25 000 lakosú kisváros Ankarától délre a Földközi-tenger partján. Az idén először hívtak meg néptáncfesztiváljukra külföldi együtteseket; egy jugoszláviai és — a Kállai kettős képviseletében — egy magyar csoportot. Első nap délután került sor a fesztivál megnyitójára, ahol mintegy 10 török néptánccsoport, a jugoszláviai együttes és mi köszöntöttük menettánccal a szép számban összegyűlt nézősereget. A közönség nagy érdeklődéssel és lelkes tapssal fogadta a számára új, „egzotikus” magyar néptáncot. Összesen 8 alkalommal adtunk műsort a környező falvakban és Silifkében. Táncoltunk délelőtti rekke- nő hőségben, éjszakai kellemes melegben, maciskakö- vön, homokban, néha színpadon is. Mindenütt szívélyesen fogadtak, megkülönböztetett figyelmességgel bántak ■ velünk. Szabad időnkben élveztük a tengert és a napsütést, kirándultunk a környékre. így látogattunk el a közelii Mersin városba, Uzuneaburcba, ahol egy római kori település romjait néztük meg és egy különleges természeti terület, a Mennyország és a Pokol barlangjába, amely lenyűgöző szépségű képződményeivel valóban rászolgál nevére. Maradandó élményünk marad Tasucu kikötője is, ahol a Hungária nevű tengerjáró hajón a magyar, gyomornak meglehetősen kalóriaszegény török ételek után igazi jó csirkepaprikást ehettünk. Mii az, amit láttunk még, amit nem felejtünk el? Ankarában Ata- türknek, a Török Köztársaság hősként tisztelt megalapítójának monumentális síremlékét, Konyában a kerengő dervisek kolostorát, Isztambulban a Topkapi szeráj — a szultáni rezidencia — mesés kincseit, a Kék Mecset esti fényjátékát, a -bazár nyüzsgését, a Boszporuszt, a csodálatos tájakat, az érdekes házakat, viseletieket, ételeket, az emberek kedvességét, a török nyelv dallamosságát, a vásári alkudozást, a müezzin énekét, és még sok-sok mindent! Rengeteg élménynyel gazdagodva, egy jugoszláviai és két törökországi meghívással tarsolyunkban érkeztünk vissza 6000 kilométeres utunkról. Állata, ismarladik! — Viszontlátásra Törökország. R. Jubileumi hangversenyek a Koronában A Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskola énekkarát tiz évvel ezelőtt az 1974/75-ös tanévben indította el Szabó Dénes — aki méltán kapta meg az idén a Liszt-díjat —, s fejlesztette olyan szintre az énekkart, hogy büszkélkedhetünk sikereik láttán. Az iskolában 1958 óta működik zenei tagozat. Megalapítói Petneházi Ferenc és Kovács Lászlóné voltak. A Szabó Dénes által vezetett énekkar állandó zongorakísérői Rábai Júlia és 1982/83-tól Szántóné Éles Júlia. Rábai Júlia 1983-ban vándordíját alapított, s ezt a mindenkori évnek legjobb hangszerese kapja az énekkarból, s hogy ki érdemli meg, azt az énekkar vezetői döntik el. 1983-ban Karmanóczky Tünde (zongora), 1984-ben Harangi Anikó (zongora), 1985-ben Bacskó Éva (fuvola) kapta. Visszamenőleg is szerették volna kiosztani a vándordíját, ezért került sor nemrégiben az „öregdiákok” hangversenyére, hogy ezt meg is tegyék. Ritkán hallgathat a hangversenylátogató olyan önfeledt, jól kidolgozott produkciókat, mint ami ott elhangzott. A kamarakórus által felcsendült dallamok mottóként is szerepelhettek volna; Pitoni; Boldog, aki énekel; Schütz: Békét a földön. Tisztán, szépen énekeltek, a csoport művészeti' vezetője Kaskötő Bernadett volt. A másik kamarakórus öregdiákjai most a Kossuth gimnázium tanulói, művészeti vezetőjük habosa Gusztáv. Nagyon nagy sikerük volt, a közönség szűnni nem akaró tapsát ráadásszámokkal jutalmazták, sőt, a a közönséget is megénekeltették. Különösen a néger spirituáléknak volt az előadása sodró, hangulatos, ma- gávalragadó. A hangszeresek között ma már külföldön versenyzetteket, zeneakadé- mistákat, zeneművészeti főiskolásokat és szakiskolásokat tisztelhettünk. Ők mindannyian nagyon szép hangon szólaltatták meg hangszerüket, technikailag, zeneileg egyaránt nagyot alakítottak. Legkiemelkedőbbek egyike a Mendelssohn: emoll hegedűverseny III. tétele, illetve a Brahms: a-moll rapszódia volt. A hangversenyek hangulati előkészítője és különleges színfoltja volt, hogy mindkét nap visszatekinthettünk hangban és képekben tíz évre visszamenőleg. A bordó teremben láthattuk 1977 Sopron, 1978: Semily, 1979 Zánka, 1979: Olomouc, 1980 Varsó, 1981: Brno, 1982: Halle, 1983: Venezuela, 1984: Langollen eseményeit. A kiállítás is nagyon sok érdekés és értékes dokumentációt tartalmaz az énekkar életéből. Papp Istvánná Az újjáalakított budapesti Béke szállodában patinás éjszakai mulatót rendeztek be. Az Orfeum első műsorát „Az éjszaka világa” címmel mutatták be. (MTI fotó — Földi Imre felvétele) Gazdaságosabban tenyészteni Több baromfi az üzletekbe Hétfői lapunkból, amikor a HUNNI ACOOP Baromfifeldolgozó és Értékesítő Vállalat termelési főmérnöke válaszolt olvasóink kérdéseire, kimaradt néhány válasz, de fontosságuk miatt most visszatérünk rá. Többen kérdezték például a megye számos pontjáról: lesz-e lehetőség arra, hogy a háztájiban pecsenyecsirkét állítsanak elő, mint az elmúlt években erre már több példa akadt. A főmérnök elmondta, hogy a VII. ötéves terv előirányzata szerint a hazai baromfiiparnak 90 ezer tonnával kell növelni feldolgozói kapacitását. A feldolgozó kapacitáshoz természetesen több csirke is kell, ezért 1986-tól kedvező feltételek mellett ismét lehetőség nyílik háztáji broylerólak építésére. Ezt támogatni fogja a vállalat. Tyúk vagy a tojás? M i volt előbb: a tyúk vagy a tojás? A mesterkélt filozófiai alapkérdés a középkori szellemi Viták meddőségét juttatja eszünkbe. A tétel napjainkban modernizálható, például így: a kereskedő vagy a termelő? Egyértelműbben: a tojásfelvásárló vagy a termelő? A piacról élő ember tudja, hogy ugyanaz a tojás karácsonykor kétszer any- nyiba kerül, mint májusban vagy júniusban, mivel ez a fehérjedús tápláló termék szabadáras. A tojás árfolyamának ingadozásáért egyértelműen a tyúkok hurcolhatók a vádlottak padjára, ám a legsúlyosabb ítélet sem használna. Maradnak a bevált módszernél: ősszel, télen kevesebbet tojnak, tavasszaTazután ráhajtanak, hogy behozzák lemaradásukat. Ez a szeszélyesség kétség beejti előbb a kereskedőt, utána a termelőt. „Mit kezdjek ezzel a sok tojással?” — kérdezi A tárgyalóteremből Hárman öt ellen ■Kétségkívül bátorságra vall, hogy a három fiatalember, a huszonkét éves nyírturai Nagy Gábor, s ramocsaházi társai: a húszesztendős Lakatos László és a tizennyolcadikban járó Cs. Bertalan nem ijedt meg öt legénytől sem. Ha amazok támadtak volna, akár elismerően cset- tinthetnénk, ezek aztán nem akármilyen gyerekek . .. Október 7-én, a ramocsaházi kocsma előtt viszont nem ez történt, hanem a három jómadár kötött bele az említett ötbe. Lakatos egy korábbi vitát melegített fel Sz. Jánossal, néhány jól irányzott ütés formájában, majd amikor haragosa futni próbált gyorsan el is gáncsolta. A földön fekvő sértett rúgdosásába már Nagy Gábor is besegített, s hogy ne maradjon el a többiektől, Cs. Bertalan sem tétlenkedett; M. Józsefet gyomorszájon vágta. Végül többen is a megtámadottak védelmére keltek, de mielőtt az erős legények elmenekültek volna, Nagy Gábor mindannyiuknak kiosztott egy-egy pofont. Sz. János nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, de mivel magánindítványt nem terjesztett elő, csak garázdaság miatt kellett felelni a három vádlottnak. Nagy Gábor kapta a legsúlyosabb büntetést (ő már két évet ült rablásért), tíz hónap börtönt. Lakatos László nyolc hónap börtönt három év próbaidőre, Cs. Bertalan pedig hat hónapot, egy év próbaidőre felfüggesztve. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Bodnár Zsolt tanácsának ítélete jogerős. tanácstalanságában a kereskedő és lehúzza a rolót. Ekkor a termelőik nyílnak szólásra. Hogy mit mondanak, kinek-kinek a fantáziájára bízzuk. Megyénkben a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet szervezi a tojásforgalmazást. A kistermelőktől is ez a szövetkezet veszi meg a tojást az áfészek közvetítésével. Júniusban azonban átmenetileg — túlkínálat miatt — szünetelt a felvásárlás. Csengerben panaszolták: hirtelen úgy tűnt, 12 ezer tojás marad a nyakukon. Dicséretükre legyen mondva, nem estek kétségbe a fogyasztási szövetkezetnél, hanem telefonhoz ültek, felhívtak néhány nagyfogyasztót. Végül az újkígyósii tsz tésztagyártó üzemében vevőre talált az egész készlet. Mert minden megoldásnál van jobb megoldás és egy kis piackutatással a tyúk és tojás dilemmája is feloldható. (reszler) Korszerű kemence A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat Martinovics téri régi kenyérgyárában kicserélik a régi gőzkemencéket. A felújítás, amely egymillióba kerül saját kivitelezésben készül, s júliusban már új korszerű kemence kezdi meg a termelést. A csirkeneveléshez természetesen termelői kedv is kell, ami szinte biztosra vehető, hogy javulni fog. Ugyanis már az idén jobb lesz a csirkenevelés gazdaságossága, mert egyre nagyobb mennyiségű exportkötelezettsége van a vállalatoknak. Ezt csak úgy lehet kielégíteni, ha javítják a gazdaságosságot. Kell tehát a csirke, elsősorban exportra, de a vártnál nagyobb mértékben emelkedett a belföldi fogyasztás is, s ehhez is több csirke kell. Ebben az évben például 15 százalékkal több baromfit igényeltek a hazai boltok, mint egy évvel korábban, sőt a minőséggel szemben is nőttek az igények. Ez olyan követelményeket is ró a vállalatra, hogy ezentúl ne csak akkor fizessen többet a csirkéért, ha többet termelnek, hanem akkor is, ha jobb a minősége. Ezt elismeri a külföldi piac is, s elismeri majd a hazai is. A jobb minőségű termékek előállítását szolgálja az a rekonstrukció, amely jövőre fejeződik be. Válasz írásainkra: Következetes Intézkedések A Szabolcs-Szatmár megyei Közlekedési Felügyelettől írásainkra az alábbi levelet kaptuk: „A Kelet-Magyarország július 1-i számában két cikkben is foglalkozott szerkesztőségük a gépjárművek műszaki állapotával, üzemben- tartásuk ellenőrzésével, az autóbuszok üzembiztonságával. Ezzel kapcsolatban elmondjuk, hogy feladataink közé tartozik: a járművek állagának, műszaki állapotának időszakos (műszaki vizsgáztatás) és folyamatos (üzemelés közi) ellenőrzése, valamint az üzemeltetésre vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzése. A közlekedési felügyelet részéről a gépjárművek üzemben tartásának, üzemeltetésének ellenőrzését a megyében a négy főből álló forgalmi csoport végzi. Tapasztalatunk szerint a járművek műszaki hibáinak gyakoriságát döntően befolyásolja az állomány elöregedése, valamint az állagüzembiztonság megőrzése érdekében végzett költségkímélő karbantartás, illetve javítás színvonala. Ezt bizonyítja, hogy a vizsgabázisokon a vizsgázott járműveknél alkalmatlan minősítést kapott járművek aránya 1984. évhez viszonyítva 1985. első félévében 2 százalékkal emelkedett. Közúti ellenőrzés alkalmával 1984-ben 141, az idén az első fél évben már 99 műszaki vizsgára berendelést kezdeményeztünk. Június 21-én célellenőrzés keretében a Volán 5. számú Vállalat Nyíregyházán üzemelő autóbuszainál a kipufogó gáz koromtartalmának ellenőrző mérését végeztük. Az ellenőrzés alapján, a környezetvédelmi előírások betartására érdemi intézkedésre szólítottuk fel a Volán 5. számú Vállalatot. Köszönjük a munkánkat segítő, a közvélemény és az üzemeltető magatartását befolyásoló újságcikkeket az ellenőrzést végző dolgozóink nevében. Szaszala László igazgató” Gyarapodó iskolaszövetkezetek A Balkány és Vidéke Áfész, valamint a bökönyi általános iskola közötti, a közelmúltban kötött megállapodás alapján Szabolcs-Szatmár — az országban elsőként — iskolaszövetkezeti megyévé vált. Ez azt jelenti, hogy kivétel nélkül valamennyi áfészünk patrónusa egy vagy több diáktagcsoportnak. A szám szerint harmincnyolcadikként belépő új iskolaszövetkezet egyébként nem zárta le a mozgalom fejlődését, csupán a kört tette teljessé. Az új tanév kezdetével számban is, tevékenységi körben is tovább gyarapodnak • iskolaszövetkezeteink. A bak- talórántházi mezőgazdasági Hodászi pillanatkép, (császár) szakmunkásképző intézet diákjai például — akik, országosan is egyedülállóan, valamennyien tagjai a szövetkezetnek — szeptembertől sertéstenyésztésre vállakoznak. Emellett természetesen folytatják az eddigi hagyományokat is. Tudniillik azt, hogy évek óta maguk termelik meg a kollégiumi konyha részére szükséges zöldséget. A tervek szerint iskolaszövetkezeti keretek között folytatja ősztől eddigi tevékenységét a balkányi általános iskola diákszövetkezeti csoportja is. Ök szintén sertést tenyésztenek, valamint paprikát, paradicsomot termelnek fólia alatt. Munkájukat szeptembertől az áfész segíti, vagyis ezentúl nem maguknak kell gondoskodni a palántákról, növényvédő szerekről, hanem a fogyasztási szövetkezettől kapják. Ugyancsak a Balkány és Vidéke Áfész feladata lesz a felső tagozatos tanulók által megtermelt zöldség, valamint felnevelt jószág felvásárlása, értékesítése is. Az említett példákon kívül zömmel kereskedelmi tevékenységet végző iskola- szövetkezetek tagjai egyébként a munkájukból származó ellenértéket közös célokra — kirándulásra, sport- felszerelések vásárlására, ballagok búcsúztatására — fordítják, illetve maguk döntik el, hogy a legjobban dolgozó tanulókat hogyan jutalmazzák. ............................... •> Nagykállói táncosok Allah jókívánsága
