Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-09 / 159. szám

1985. július 9. Kelet-Magyarország 3 Á Hűvész N emrégiben jót ebé­deltem az új nyír­egyházi Művész presszóban — mely egy­ben ételbár is a kiírás szerint. Jártam ott aztán még egy alkalommal, és újra meglepett, hogy mi- lyen ízléses, kellemes bel­sővel büszkélkedett a tá­gas helyiség a Bethlen ut­cai színészhaz földszint- jén. A vendégek között felfedeztem néhány szín­padról ismerős arcot, s akkor megindult az agyam .}. , Művész presszó, szí­nészház, jó hely. Beh’ ér­dekes lenne, ha ezt felfe­deznék mások is — mond­tam magamnak, s elhatá­roztam, hogy írni is fo­gok róla. Közben persze (vauinak ilyen elveszett té­máim) kiment a fejemből, s a minap arra jártamban döntöttem úgy: újra meg­ebédelek a már egyszer jónak talált helyen. A bejárati ajtó már messziről ijesztő: betört üveg, s két papírlap. Az; egyiken az áill, hogy „Technikai okokból zár­va!”, a másikon: „Átren­dezés miatt zárva!” Be­kukkantva a törött üvegen üres helyiséget lát a kí­váncsiskodó. Nézelődés közben jön a színművész ismerős és kérdi: mit keresel? A Mű­vész presszót — mondom —, s ő felvilágosít: elvit­ték a bútorzatot, zárva tartanak, ki tudja, med­dig. Telefon a vendéglátó vállalathoz, az igazgató tájékoztat: leltározás, új­rarendezés folyik, mert a szerződéses üzletvezető „visszaadta a boltot”. Nem találta meg a számí­tásait ... Mit lehet erre mondani? Kár. Nagy kár. Mert ami­kor — mint fentebb ír­tam — „megindult az agyam”, akkor arra gon­doltam : színészház, Mű­vész presszó ... mennyire hiányzik már a megye- székhelyen egy olyan hely, ahol afféle ,jkis Fészek klubot” lehetne kialakíta­ni. Biztosan van olyan, akinek nem tetszik az öt­let, de mégis, vajon nem lenne érdemes azon gon­dolkodni: a már egyszer látott színvonalhoz ha­sonló módon berendezni a színészház alatti presszót- éttermet, elviselhető ára­kon nyújtani az ételt- italf, beszélgetéseket, pó­diumműsorokat rendezni? A dolog anyagi részéhez nem értek. Abban viszont biztos vagyok: szellemi, erkölcsi (mit soroljak még) oldalról megérné (tarnavölgyi) „Igaz ez a szép“ Négyszáz brigád vetélkedője A művelődés térhódítása, az általános és szakmai mű­veltség gyarapítása, társadal­mi, gazdasági előrehaladá­sunk fontos feltétele — e gondolat jegyében kezdődött 1985 tavaszán a szocialista brigádok számára kiírt „Igaz ez a szép” vetélkedő. A verseny alapötlete 12 évvel ezelőtt született meg. Napja­inkig az ötlet hagyománnyá erősödött. A verseny lebo­nyolítását a minden évben megjelenő tájékoztató füzet közli. A brigádok a vetélke­dést üzemi szinten kezdik. Feladatlapok kitöltése után juthatnak el a legjobbak a középdöntőig, amire október­ben kerül sor, majd az in­nen továbbjutók november 23-án a megyei döntőben mérik össze tudásukat. Tavaly próbálkoztak azzal, hogy kezdők és haladók kü­lön csoportban indulhattak. A vállalkozás nem járt si­kerrel, így a jól bevált ere­deti módszer .lesz az idei verseny alapja is. Deme Dóra, a Váci Mihály megyei és városi Művelődési Központ osztályvezetője el­mondta, hogy az idei ver­senyre körülbelül 400 bri­gád /jelentkezett a megye számos üzeméből. A legtöb­ben a konzervgyárból, a Tau­rusból, a Nyíregyházi Volán­tól és a mátészalkai ISG-ből nyújtották be a jelentkezési lapot. Érdekessége a kiírás­nak, hogy felsőfokú végzett­séggel rendelkezők nem le­hetnek csapattagok. A vetélkedő több témakört ölel fel. Az első hazánk tör­ténelmének egy szakaszát dolgozza fel. A második té­ma egy évfordulóhoz kap­csolódik: szabadságeszmény és felszabadulásunk az 1945 utáni képzőművészetben. Szerepel még a kérdések kö­zött a turisztikai és politikai téma is. Az irányító szervek aján­lott irodalommal, Országház- látogatás szervezésével, könyvtárlátogatással, fővá­rosi túrával járulnak hozzá a felkészüléshez. Ezen felül a brigádoké a feladat: tudá­sukhoz mérten legjobban fel­készülni, helytállni a verse­nyen. Az idei verseny még csak az első feladatlapok értéke­lésénél tart. A tavalyi győz­tesek — a Szavicsav Kazin­czy brigádja és az IKSZV Móricz Zsigmond brigádja — újra indultak, az esélyesek között vannak. Az MVMK a döntő megszervezésénél gon­dolt a csapattagok családjá­ra is. Míg a papák, mamák agytornáztatáson vesznek részt, a többieket kulturális programok szórakoztatják. (b. p.) Ha folt esett... Új vegytisztító géppel gyarapodott a Nyírség Ruházati Szö­vetkezet. Képünkön: a gyártás közben keletkezett pecséte­ket, foltokat Zámbori Józsefné távolítja el az exportra ké­szített női blúzokról. (Császár Csaba felvétele) Számítógépek a termelésben, ügyvitelben Lehet egy programmal több? A számítástechnika fejlő­dése a 70-es években újalbb meglepetésekkel szolgált: a mikroprocesszorok megjele­nésével elérhetőbbé váltak a számítógépek, s így sikerült azt az űrt betölteni, ami az adatfeldolgozó berendezésék és az igazi számítógépek kö­zött volt. Ez az új technoló­gia magával hozta azt is, hogy a teljesítmények, növe­kedésével együtt nőtt a gé­pek megbízhatósága és csök­kentek az árak is. Ma a vi­lágpiacon 2—4 évenként fe­lére mérséklődnek az árak, s bár a nyugati országok em­bargópolitikája miatt sokszor nem könnyű a szocialista or­szágoknak számítógéphez jutni, lassan nálunk is kielé­gítő lesz a kínálat. Amelyik vállalat vagy intézmény ad magára, annak már van számítógépe. A látványos fejlődés ellenére azonban az is a tényékhez tartozik, hogy az eszközök körülbelül 10—15 évvel, a felhasználások területén pedig még ennél is hosz- szabb idővel elmaradtunk a fejlett országoktól. Ennek egyik oka, hogy szocialista országokban csak a 60-as években kez­dődött az ilyen irányú fejlesztés, s akkor úgy tűnt, hogy viszonylag kevés, de nagy kapacitású géppel megoldható minden gond. Magyar fejlesztők A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint Ma­gyarországon 80—100 között van azoknak a vállalatok­nak, szövetkezeteknek a szá­ma, amelyek mikrogépes fej­lesztéssel foglalkoznak. Sok­kal Ismertebbek a Commodo­re típusú glépek, s ezekből van legtöbb Szabolcs-Szat- máir megyében is. Számúik mégis csupán ahhoz elég, hogy a megyék között Sza- bolcs-Szsatmár a 12—14. he­lyen legyen, de ha megdup­lázódna a jelenlegi gépikapa­citás, akkor sem kerülne a megye a 10. helynél előrébb. Hiányoznak a szakemberek is, bár 1980-ban az MTESZ keretén belül megalakult Neumann János Számiítógép- tudományi Társaság nemcsak fórumot biztosít a szakembe­rek számára, de segíti to­vábbképzésüket is. Vajon a kor divatja-e szá­mítógépet tartani, vagy azért vásárolnak néhol számítógé­pet, hogy nekik is legyen? Erre volt tulajdoniképpen kí­váncsi a nyíregyházi Népi Ellenőrzési Bizottság, amikor arra vállalkozott, hogy ta­pasztalatokat szerezzen: ho­gyan segítik a számítógépek a válla latvezetést a döntések előkészítésében, miként hasz­nálják ki a gépek kapacitá­sát, megfelelőek-e a szemé­lyi feltételek, együttműköd­nek-e a számítógépes köz­pontokkal és meg tudják-e védeni adataikat. Gazdagabb lehetőség Ami a vállalatok géppark­Számítógépes munkafolyamatok a Volánnál ját illeti, rendkívül változa­tos a kép. Vannak nagy és drága, kicsi és elavult gé­pek, amelyeket saját fejlesz­tésű, még többször másoktól beszerzett programok alapján működtetnek. Sajnos a „pro­fi” cégektől beszerzett prog­ramokat nem adaptáltalak a helyi sajátosságoknak meg­felelően, így a már említett „profi” cégeknél felialmo­zott szellemi energia, szaktu­dás és tapasztalat nem jelen­ti azt, hogy egységesen al­kalmazható az általuk kidol­gozott program. Legtöbb helyen az ügyvi­telt gépesítették, ami érthe­tő, hiszen az alkalmazások el­ső lépése mindenütt valami­lyen manuális folyamat ki­váltása volt. Lényegesen töb­bet bíznak a gépekre példá­ul a Nyíregyházi Konzerv­gyárban, a Volánnál és a víz­mű vállalatnál, ezeken a he­lyeken tervezésre és döntés- előkészítésre is vannak már programok. Külön kiemelték a vizsgálatot végzők a kon­zervgyárat, ahol döntés-elő­készítési, termeltetési és fo­lyamatirányítási rendszere­ket dolgoztak ki, s ezek ma­gukban foglalják a termelés programozását, az exportér­tékesítést, az önköltségszá­mítást, a jövedelmezőségszá­mítást, a tervezést, a nyers­MM ezdetben volt a bab §€ és a fény. Később megnőtt a diófa, és lön az árnyék. Beadtam hát a tanácsra egy kérel­met, hogy kötelezzék a szomszédot: vágja ki a dió­fáját, mert beárnyékolja az idei zöldségtermésemet. Azt minden magyar ál­lampolgár tudja, hogy 30 napon belül választ kell kapni az ilyen egyszerű kérelemre. Lássuk hogyan történik ez. Lön az első nap — mond­juk csütörtök. Megérkezik a levelem a központi, ikta­tóba többszázad magával. Ott szétválogatják és fel- küldik az illetékes osztály­nak. Az osztályvezető felbont­ja, beleolvas és ügyemet kiszignálja az Árnyékolást — vizsgáló csoportnak. Lön a második nap — péntek. A kérelem vissza­kerül az iktatóba, ott be­írják a megfelelő rubriká­ba, a megjelölt csoport előadói könyvébe. Harmadik, negyedik nap — szombat, vasárnap. Az ötödik napon újra megér­kezik az akta az osztályra, a Faárny ék-csoporthoz, ahol a vezető értelmezi, elemzi és instrukcióval látja el: pl., hogy megkell nézni — és kiszignálja Favágó Gé­za főelőadóra, akinek most kevés — csak 150 hasonló aktája van. Favágó beteszi a halom aljára 151-nek. van — és nem szabad el­hagyni a tanácsot. Ha a kocsit keddre meg­adják, racionálisan 8 má­sik útba eső helyszíneléssel kapcsolják össze. Keddtől keddig hét nap telik el. A 13. napon ki­derül, hogy a diófa való­Az ügyirat teremtése Lön a 6. nap — kedd. Ter­mészetesen nem kerül rá sor, de tételezzük fel a rossz példa kedvéért, hogy a Jóisten beszól a tanács­ra, hogy vágassák ki azt a diófát, mert különben be­lecsap a nyilával. Döntés előtt akkor is ki kell men­ni a helyszínre, megnézni, messze van, gépkocsi kell. A gépkocsiigénylést pén­tekig kell leadni ahhoz, hogy a jövő hétre megad­ják. Helyszínelni csak kedden és csütörtökön le­het, mert hétfőn, szerdán és pénteken ügyfélfogadás ban túlér a kerítésen, a nap ugyan süt, de a bab nem győz futni az árnyéka elől. 14. nap szerda. Ügyfélfo­gadás. Tele van Favágó Géza szobája reggeltől es­tig. Az egyik ember fát akar kivágni, a másik ül­tetni szeretne, a harmadik egyiket se. Lön a 15. nap. Favágó Géza magnóra mondja a határozatot: „Döntsd a tő­két ne siránkozz!" 16. nap péntek. A mag­nószalag a központi leíróba kerül a 151. helyre. 17. 18. nap — szombat, vasárnap. Csak a nap és az árnyék dolgozik. 19. nap. Tételezzük fel a rossz példát, hogy a. Jóis­ten ismét megjelenik egy véletlen képében: leborul az aktahalom, és az alsók a visszarakáskor felülre ke­rülnek. így aztán a 20. na­pon a határozatot leírják és visszakerül az osztályra. A 21. napon az osztály- vezető alá akarja írni mind a 151 aktát, de ügyfélfo­gadási nap van. Tele van az előszobája. Az egyiket beárnyékolják, a másikat tűzi a nap, a harmadikat egyik sem — csak érdek­lődik. Lön a 22. npp. A választ leszignálja a csoportveze­tő, aláírja a főnök. 23. nap — péntek. Borí­tékba teszik a kész határo­zatokat. Kivezetik az elő­adó könyvéből —, hogy megválaszolta. 24. 25. nap szombat, va­sárnap. A diófa nő, a ba­bom satnyul. 26. nap. Felkerül az ügy­irat a központi iktatóba. Beírják a nagykönyvbe, hogy elintézve, beteszik az 1001. polc 1001, rekeszébe, hogy ha megfellebbezik, meglegyen. A 27. napon a posta dol­gozik. A 28. napon a kérelme­ző kézhez kapná, de ő is dolgozik, és a tértivevényes levelet a kézbesítő vissza­viszi a postára értesítést hagyva a ládában. A 29. napon megkísérli újra kézbesíteni — siker­telenül, mert aznap is dolgozom, de este beme­gyek a postára és végre át­veszem a határozatot. A 30. napon mindenki boldog — én azért mert a szomszédot kötelezték a diófa kivágá­sára — a tanács mert ez­úttal sikerült az ügyinté­zési határidőt betartani — a szomszéd azért, mert nem tud olvasni. — A Jóisten is megpihent ezen a napon — és látá, hogy ez így jó. A 31. napon a szomszéd fia beadta a fellebbezését és kezdődik minden elölről... Kulcsár Attila anyag-begyűjtést, a termelte­tést, a göngyölegforgalom kö­vetését és az aszeptikus gyár­tás vezérlését. Ez tulajdon­képpen egy komplexlen in­tegrált számítógépes terme­lésirányítás megvalósításához jelent komoly lépést. Fontos a környezet Eltérő a gépek kihasználá­sa 1®. A Volánnál például napi 18 órát, a konzervgyár­ban napi 16 órát működnek a gépek, a vízműnél a folya­matirányításban három mű­szakban dolgoznak, a többi helyeken azonban kettő és nyolc óra közötti idővel mér­hető működésük ideje. A jobb kihasználás miatt a Vo­lán és a vízmű más vállala­toknak is dolgozik számító­gépeivel. A vizsgálat során szerzett tapasztalatok alapján a népi ellenőrök olyan következte­téseket vontak le, hogy több helyen indokolt lenne, külö­nösen a kis számítógépek ki­cserélése, fontosabb azonban ettől is, hogy a további fej­lesztéseknél jobban vegyék figyelembe a környezetükben megtalálható gépparkot, hi­szen ez könnyíthetne az együttműködés kialakítását, egyszerűbb lenne karbantar­tásuk. Örömmel • állapították meg, hogy a (vállalatok a tervezések és döntés-előké­szítések egy részét számító­gépekkel végeztetik, viszont több saját fejlesztésű prog­ramra volna szükség, mert a vásárolt programok színvo­nala nem mindig megfelelő. Hatékony felhasználásukat a dolgozók rendszeres tovább­képzésével lehet javítani. ____________ B. J. NYÍREGYHÁZA: Új gabonasiló A Nyíregyházi Közúti Épí­tő Vállalat a Szabolcs-Szat- már megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat meg­rendelésére Nyíregyházán egy 6 tonnás gabonasilót épí­tett, melynek a beruházási összege 13 millió forint volt. A fontos létesítmény elké­szült, a műszaki átadása a napokban megtörtént és a próbaüzemelését is megkezd­ték. A gabonasiló már az idei betakarítást szolgálhat­ja.

Next

/
Thumbnails
Contents