Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-08 / 158. szám

1985. július 8. Kelet-Magyarország 3 QkERPÉSEIREIUHItUII Finn városatyák Nyíregyházáról Legfontosabb a jó közérzet Bárány László Miért nem folyamatos az el­látás darabolt csirkecombból? — kérdezi Rácz János nyíregyházi olvasónk. — Ha a kérdező a csirke­combra gondolt, s ebből nem tartja folyamatosnak az ellá­tást, az annak a boltnak a bűne, ahol ő vásárol, hiszen nekünk a csirkecomb eladó. Más a helyzet, ha csonkolt combra gondolt, ezt ugyanis mi nem termeljük, ez kép­ződik, akár úgy is mondhat­nám, hogy technológiai se- lejt. Ha például egy gép megvágja a csirke bőrét, ha véraláfutás van a combon, akkor a hibás részt kivág­juk belőle, az ép, egészséges részt pedig forgalomba hoz­zuk. Mi természetesen an­nak örülünk, ha nincs ilyen, hiszen ennek a minősége el­ső osztályú, mégis fele any- nyiért adjuk, mint a combot. Ebből a csonkolt combból naponta általában 40—50 ki­ló képződik, így csak ritkán jut Nyíregyházára. Ugyancsak Rácz János kérde­zi: miért nem lehet az áfész boltjaiban naposcsibét és napos­kacsát kapni? — Valószínű az olvasó az áfész félvásárlóhelyeire gon­dolt, hiszen élelmiszerboltok­ban nem lehet naposbarom­fit árusítani. Mivel a kérde­ző nyíregyházi, minden bi­zonnyal a nyíregyházi áfész felvásárlóhelyeire vonatkozik a kérdése. A szövetkezet er­re áz évre nem kötött velünk szerződést, saját szakcsopor­tot hozott létre, így ők lát­ták el az adott területet na­poscsibével. Mi ezekre a he­lyekre nem tudtunk napos­csibét szállítani, a keltető­üzemnél viszont van egy el- árus.i töhelyünk. ott folyama­tosan lehetett vásárolni. Na­poskacsából lényegesen ke­vesebb volt, mint a korábbi években. A kemény tél a törzsállományban nagy pusz­títást végzett, így naposka­csát csak annak adtunk, aki a csibét is tőlünk rendelte. Ebben a hónapban már fo­lyamatosan tudunk naposka­csát is biztosítani. Demecserbe a két gyár köze­lében lévő lakótelepi ABC-be hetente csak egy alkalommal, szerdán szállítanak vágott ba­romfit, de akkor is olyan keve­set, bogy aki aznap nem veszi meg, az már nem kap. Szeret­nénk tudni, miért nem jut több ennek a boltnak? — kérdezték többen is Demecserből. — Sajnos a jelenlegi gép­jármű-kapacitásunk nem te­szi lehetővé csak a heti egy­szeri szállítást. A bolt meg­rendelése közepesnek mond­ható, ettől azon a napon tud­nánk többet szállítani, de a bolt ennyit rendel. A kérdés­re válaszolva, de a boltnak is címezve elmondom: ha szombaton hajlandók vágott baromfit fogadni, akkor a nyíregyházi járattal útba ejt­jük Demecsert is. Terveznek-e valamit az ellá­tás javítására? — kérdezték a megye több településéről is. — Természetesen igen. Vá­sároltunk harminc darab 300 literes fagyasztóládát, amire pályázatot írtunk 'ki. A fel­tételünk mindössze annyi, hogy több baromfit értékesít­senek, mint eddig. A beren­dezéseket az elmúlt napok­ban kiszállítottuk, s hogy visszakanyarodjak az előbbi kérdéshez: a demeoseri hús­bolt is kapott egyet. Ez "azt jelenti, hogy ha az említett ABC-ben kevés is lenne a baromfi, a húsboltban az elkövetkező hetektől lénye­gesen jobb lesz az ellátás. Úgy gondoltuk: elsősorban azok a települések kapjanak ezekből a hűtőberendezések­ből, ahová járműveink egy héten csak egyszer jutnak el, mert így több lehetőségük van a hosszabb tárolásra. Majlik Pétemé, Nyíregyháza, Garibaldi utcai lakos arról ér­deklődik: miért nem lehet rend­szeresen olcsó baromfiaprólékot kapni? — Sokszor elmondtuk már, hogy csak annyi aprólék van, amennyi a comb-, vagy a melligények miatt megma­rad. Az idén azonban az el­múlt évi apróléknak csak­nem kétszeresét szállíthat­tuk ki a boltokba, mert a comb- és mellexport ezt le­hetővé tette. Tudjuk, hogy még ez is kevés, ezért más vállalatoktól is szereztünk be pulyka- és libaaprólékot. Jobb mérce híján úgy oszt­juk el az aprólékot, hogy a boltok az egészosirke-rende- lésük arányában kapnak be­lőle. Nyíregyházára termé­szetesen több jut, hiszen a nyíregyházi boltok több egész csirkét értékesítenek. Re­méljük, hogy tovább növel­hetjük a csirkék darabolását, így több lesz az aprólék is, de minden igényt valószínű soha nem fogunk tudni ki­elégíteni. Ugyancsak Majlikné tette szó- vá, hogy a meglehetősen drágán árusított máj mellett néha több a szív, mint a máj. Ha ilyen drága, akkor a vásárló nem örül a sok szívnek. — A májnak is hatósági ára van, ez tehát nem raj­tunk múlik. Ami a kérdés másik részét illeti: a máj és a szív leválasztása sajnos le­hetővé teszi, hogy aránytala­nul keveredjen a szív a máj­jal. Kaptunk ilyen jelzéseket már, ezért megerősítettük a meoapparátusit, s ettől azt várjuk, hogy ez a termékünk is az előírásoknak megfelelő legyen. Több boltos panaszkodott, hogy a szállítók ott rakják le a keresettebb árut. ahol ezért „jattot** kapnak. Mikor nem a szállítókon múlik majd az ellá­tás? — A kereskedelemből kap­tunk már ilyen jelzéseket, konkrét jegyzőkönyv is ké­szült ilyen okok miatt. Azóta szigorúan ellenőrizzük a tú- rajáratokat, s ha a gépkocsi- vezető indokolatlanul eltér a kiírt mennyiségtől, akkor ke­ményen megbüntetjük. B. J. A 35 ezer lakosú Kajaani, finnországi test­vérvárosunk és Nyíregyháza között nem könnyű megtalálni a párhuzamokat. Mert ugyan hol vannak nálunk azok a tavak, fo­lyók és erdők, amelyek nyelvrokonaink mai tájait tarkítják, s a halászat, meg a kát­rányszállítás sem a nyírségi táj sajátja, Ka- jaaniban pedig ez jelenti a helytörténetet? Van mégis azonosság, feszítenek hasonló gondok a finn kisvárosban és a szabolcsi me­gyeszékhelyen. A múlt héten nálunk ven­dégeskedő 12 tagú finn küldöttség tagjai — akik az európai egyetértést ötvöző helsinki dokumentum aláírásának 10. évfordulóján jártak nálunk — az azonosságot mindenek­előtt abban vélik felfedezni, hogy ők is, mi is a nyugalmat, a békét óhajtjuk kontinensün­kön. Vendégeink ennél 'kézzel­foghatóbb összehasonlításra is vállalkoztak. Onni Ahonpää egy kajaani szálloda műszaki vezetője. Kommunista, s pártja megbí­zásából 23 éve 'Vállal közéleti szereplést; azóta választói 4 évenként újra bizalmat sza­maznaik neki, s így csaknem negyedszázad óta ő a városi parlament (tanács) elnökhe­lyettese. — Kajaani a fogyasztás, kereskedelem, szolgáltatás tartományi központja: lakos­ságunk 62 százaléka ebben az ágazatiban keresi a kenyerét. De éppúgy, mint Nyíregyhá­zára a mi városunkra is illik a „diákváros, iskolaváros” jelző: van egyetemi filiánik, tanítóképző intézetünk. — Ami a nevezetességeket illeti, gyermekkorában itt élt Urho Kekfeonen, sőt a finn politikus szülővárosának tartja Kajaanit, itt van szülei és bátyja sírja is. Es egy még korábbi tény: tőlünk indult néprajzi gyűjtőútjaira a Ka­levala feldolgozója, Lenrot. Sanni Väisänen: — Váro­sunk nevezetességeit szeret­nénk úgy is hasznosítani, hogy fellendítjük az idegen- forgalmat. A turizmus szá­mára ma még fehér folt a mi körzetünk, de ambíciónk, reményük nem hiányzik: most vizeink faunájának be­mutatására hatalmas akvá­riumot akarunk létesíteni. S ma még régi építészetünk ha­gyományai is láthatók, de egyre kevesebb faház épül Kajaaniban. Érdeklődéssel néztük hát a sóstói falumú­zeumot is. ........tőlünk indult néprajzi gyűjtőútjára a Kalevala fel­dolgozója .. (Väisänen asszony a vá­roska egészségügyi szakkö­zépiskolájának tanára, az­előtt ápolónő volt. 1977 óta egy jobboldali párt képvise­letében vesz részt a város közéleti munkájában, öt éve tagja a helyi parlamentnek, három esztendeje a végrehaj­tó bizottságnak, s ő is alel­nöki.) Olavi Pyykönen az állami munkaerőhivatal vezetője testvérvárosunkban, koráb­ban póttagja, pár éve tagja a helyi parlamentnek a cent­rumpárt képviseletében. — Nyíregyháza szép város. Rendkívül tetszetőseik a ré­gebbi épületek felújítási munkálatai és impozáns lát­ványt nyújt a sok építkezés az önök városában: minde­nekelőtt az új sorházak ro­konszenvesek. Az emberek nálunk is szívesen költöznek „... fellendítjük az idegen forgalmat.” földszintes, vagy kétszintes házakba. Több érdekes építé­szeti megoldásra figyeltem fel de mindenekelőtt arra, hogy például' az autóparko­lókban nem viszik túlzásba a betonozásit, inkább kis zöld sáv választja el a parkoló szakaszokat. — És sok a hasonlóság a város vezetési stílusában — egészíti ki ezt a gondolatot Kirsti Laatikainen. Az üzlet- asszony, noha még fiatal, 40 különféle funkciót töltött be a kajaani ifjúsági és szakszer­vezeti mozgalomban, A szo­ciáldemokraták képviseleté­ben 9 éve tagja a városi par­lamentnek. Hét gyermek édesanyja. — A hasonlóságot városa­ink között én abban vélem ...... mindenekelőtt az új sorházak rokonszenvesek.” ,,... a városatyák fő törek­vése a lakosság minél sokol­dalúbb szolgálata...” felfedezni, hogy önöknél is, nálunk is a városatyák fő törekvése a lakosság minél sokoldalúbb szolgálata, a jó közérzet,' a jobb ellátás meg­teremtése. — Többször jártam külföl-. dön, korábban egy szövetke­zeti cég reklámfőnökeként, s most mint magánkereskedő, Nyíregyházán is szeretném megismerni az 'itteni keres­kedelmet. (Finn vendégeink négy napon át ismerkedtek Nyír­egyházával, s Kajaaniból ma érkezik haza városunk dele­gációja.) Szilágyi Szabolcs EMBERE A falusi elöljáró Jéke nyolcszáz lelkes kis község Kisvárda és Tornyos­pálca között. .Munkát a köze­li város ad, valamint a Rá­kóczi Termelőszövetkezet, amelynek székhelye Tor­nyospálca. Helyben megta­lálhatók az alapellátáshoz szükséges legfontosabb lé­tesítmények. Űj épületben a művelődési szoba, az orvosi rendelő, a gyerekek pedig felső tagozattól járnak a szék­hely községbe iskolába. A mostani tanácsválasztá­sok után — mint minden kis, önálló tanács nélküli köz­ségben — itt iis elöljárót vá­lasztottak. A helybeliek bi­zalmukkal Juhász Mihályt, a termelőszövetkezet sze­mélyzeti vezetőjét tisztelték meg. A tanácsi munkát ismeri, hiszen előző ciklusban már tagja volt a közös tanács vég­rehajtó bizottságának is. Most Jékét hatan képvise­lik a 26 tagú testületben. — Itt születtem, itt is la­kom, engem is sokan ismer­nek, én 'is sokat ismerek, on­nan van a rokonságom, a ba­rátaim — ez mifíd megadja, mit érzek a falu iránt. Ahol lehetőség adódik, igyekszem képviselni a községet, elő­mozdítom a gyarapodását. Mert a mi falunk fejlődő- képes. Most is építkeznek, a tsz felszámolta az egyik tele­pét, házhelyeket osztottak ki a területén. Az irodában két falu­beli is járt, fiatalok, akik építkezni szeretnének. Az ügyintézésben — úgy is, mint a szövetkezet képviselője, úgy is, mint a tanács embe­re — Juhász Mihály segít. — Otthon, esténként még többen megkeresnek, akad az embereknek bajuk — foly­tatja. — De vannak kelleme­sebb dolgok is, amikor azért jönnek, mert valamit tenni akarnak, vállalják a társa­dalmi munkát az utca, a ki­sebb körzet érdekében. így hoztunk létre egy kis fut- ballpályát, tisztítottak csa­tornát egy másik utcában. Jékén azzal büszkélked­hetnek, hogy már a hatva­nas évek végétől törpevíz­műről kapják a jó ivóvizet, míg a székhely községben most tervezik a bevezetést. A közlekedéssel is elégedet­tek. Néhány, mélyebben fek­vő részen viszont gondjuk a belvíz. A tsz-re számítanak, mert a külső vízrendezéssel együtt — helyi összefogással — a belterületet is szeret­nék rendbetenni. — Eddig úgy látom: elöl­járónak lenni megtisztelő bizalom, aminek érzem a felelősségét. Nem kezeltek mostohagyermekként ben­nünket eddig sem, de az elöl­járósággal még több lehető­séget látunk a faluért való ügyködésre. L. B.--------------------------------­SZERKESZTŐI oooooooo ra Felelősség E sorok írója nem elő­ször vesz részt fontos köz­életi eseményen, s hogy mégis jó érzéssel ülte- hallgatta végig a megyei tanács múlt pénteki ala­kuló ülését, ennek egysze­rű a magyarázata. Min­déit felszólaló szavaiból kicsendült: a most meg­választott tanácstagok va­lóban megtisztelő biza­lomnak, egyben népünk és megyénk lakossága el­kötelezett szolgálatának tartják a testületi tagsá­got. Fontos ez a felelősség- tudat, a munkájuk iránt megnyilvánuló fokozott igény. Annak a tudata, hogy az elkövetkező öt év tanácstagi tevékenysé­gének minden rezdülését a választópolgárok foko­zott ellenőrzése követi. Megújult választási rend­szerünk s egész köz­életünk demokratizálásá­nak célja is épp ebben rejlik. Hogy országot, me­gyét, várost és falut épí­tő, vagy „csupán” a mun­káshétköznapokon temelő tevékenységünket a ki- sebb-nagyobb közösség energiáját felszabadítva, annak véleménye, javas­lata és figyelő szeme ál­tal jobbítsuk. Tennivaló pedig van bőven. Szerencsére az is megfogalmazódott, hogy az elkövetkező öt év sem lesz sétagolopp, e közben számos — az országra jel­lemző és megyénkben sa­játosan is jelentkező — társadalmi feszültséggel kell szembenézni, azt le­vezetni, feloldani. S ha fentebb azt mondta a pénteki ünnepi esemény krónikása, hogy jó érzés­sel ült a szépen felújított megyeházi díszteremben, akkor arra alapozhatott: e munkához ennél a fó­rumnál a szándék is el­tökélt. Kopka János Autózunk, autózunk? Sárga angyallal a szülőotthonba Az autósok gyakran kémek segítséget a Magyar Autóklub nyíregyházi műszaki bázisának (13-313-as) telefonján. Két szere­lőt arra kértünk: mondjanak néhány esetet, amikor a megszo­kottól eltérő közreműködésre kérték őket. — Megtörtént, hogy a kirán­dulók kiszálltak az autóból, a motor járt, de az ajtókat lebiz­tosították, becsukták és annak kinyitásához a bent hagyott kulcsra Is szükség volt. Segítet­tem rajtuk — említi Kovács László. — Nemrégen egy ügyfél telefonált: menjek, mert az au. tója nem akar indulni. Sók a gond az autók nem megfelelő karbantartásából. Volt rá esett, hogy kiszakadt a gömbtámasz és a kocsi egyik kereke egyszerűen kifordult a helyéből. — Egyszer Üjfehértó határában egy égő Zsiguli eloltásához hív­tak — mondja Demeter András, — Más alkalommal egy férfi a szülő feleségével Nyíregyházáról a debreceni kórházba igyekezett, csakhogy az autójukban a ben­zin Üjfehértó határáig volt ele­gendő. A nut a „sárga angyallal” az újfehértói szülőotthonba vit­tem. A gyerek nem sokkal meg­érkezésünk után- meg is szüle­tett. Gyakori, hogy eldugul a Trabantok kipufogójának hátsó dobja és a tulajok csodálkoznak, hogy nem megy az autójuk. — Egy család — miután az or­szágút mellett megebédelt — a szatyrokat, táskákat visszatette a Zsiguli csomagtartójába, de valahogyan véletlenül melléjük került az autókulos is. A cso­magtartó tetejét lecsapták és ho. gyan menjenek tovább? Szeren­csére a Zsigulinál belülről a cso­magtartót és az utasteret elvá­lasztó lemezt ki lehet szerelni . .. — Az utóbbi időben egyre ke­vesebb extrém esethez hívnak bennünket — folytatja Demeter András. — Az autósok körében jelentősen emelkedett a műszaki kultúra. Régebben nem is kö­szöntek, egyből a bajukat sorol­ták ... (cselényi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents