Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-06 / 157. szám
Domenico Purificato alkotásai a Budapest kiállítóteremben Nő szőlővesszővel Fiatal művészek itflioi ás külföldön Az Interkoncert Fesztlváliroda és a Jeunesse Musicales közös szervezésében jónéhány olyan zenei program várja a nyár folyamán országszerte az érdeklődőket, amelyen fiatal zeneművészeink mutatják be tudásukat. A júniusi, mosonmagyaróvári Flesch Károly Országos Hegedűverseny volt az első, amelyet a június 29-től július 2-ig tartó soproni Régi Zenei Napok követett. A nyár közepén két további kiemelkedő rendezvény- sorozat tarthat igényt érdeklődésre. Szombathelyen július 7- én kezdődik a Nemzetközi Bartók Fesztivál, amelyen a Bar- tók-szeminárium előadásai mellett a zeneszerző és kortáisaimaik jónéhány alkotása is megszólal. Ezzel csaknem egyidőben, július 5-e és 20-a között tartja nyitva kapuit a 17. Pécsi Nemzetközi Zenei Tábor, amelynek programja mind a résztvevőknek. mind a közönségnek felfedezéseket ígér. Augusztus első relében kerül sor a barcsi Nemzetközi Rézfúvós Kamarazenei Tábor és Verseny eseményeire, valamint a Nemzetközi Rézfúvós Kamarazenei Fesztiválra. Közben, július 22-e és augusztus 4-e v között Sebők György, a bloo- mingthoni egyetem professzora, zongoraművész tart mesterkurzust Keszthelyen, a Festetics kastélyban. Nyírbátorban augusztus 3-tól 20-ig a IX. Nemzetközi Ifjúsági Vonószenei Tábor rendezvénysorozat eseményei zajlanak. Ugyancsak augusztusi program a 4-től 17-ig tartó VII. Nemzetközi Gitárfesztivál és Szeminárium Esztergomban. Fiatal művészeink egyébként az esztendő első felében külföldi versenyeken is figyelmet érdemlő sikerrel szerepeltek. Januárban Solymosi Zoltán, az Állami Balettintézet VII. évfolyamos növendéke bejutott a Prix de Lausanne nemzetközi balettvereeny New Yark-i döntőjén a legjobb tizenkét versenyző közé. Két hónappal később a rotterdami Gaudeamus Nemzetközi Előadói Versenyen az Amudinda Utőegyüttes szerepelt kimagasló sikerrel: a verseny I. díját hozta haza. Áprilisban Colmarban, a Nemzetközi Kamarazenei Verseny részvevő- jeként az Aquincum Fúvósötös elnyerte a verseny Frederic Liebstoeckl-különdíj át. Ugyanebben a hónapban III. díjat szerzett a Dés László vezette Bop Art Együttes a Dunkerque-i Nemzetközi Jazzfesztiválon, amelyen ezen kívül Dés László megkapta a legjobb szólista elmet is. Végül Mocsári Károly, aki az 1981-es budapesti Liszt-Bartók zongoraversenyen különdíjat, tavaly pedig a montreáli nemzetközi zongoraverseny V. díját és a londoni Terence Judd díjat szerezte meg, ez év májusában a texasi Fort Worthban, a Van Clibum Nemzetközi Zongoraversenyen V. díjat nyert. Gustav Mahler 125 éve született Élt benne a sziaifonikHS gondolkodás „Valami Htok lappangott e látszólag oly tiszta, derűs, egyszerű és egyenes lény életében. E titok zengett énekében, feltárva a művek minden érzelmi mélységét és zenei gazdagságát. .. Egyéniségének sajátos egységessége is titokzatos maradt." Századunk egyik legnagyobb kammesteregyénisége, Bruno Walter írta le 1956-ban az idézett sorakiat a századforduló, a későromantika talán legellentmondásosabb zeneszerzőjéről, Gustav Mahlerről. Walter, aki egyebek közit a Mahler-mű- veknek is avatott tolmácsoló ja volt, megindító könyvet írt a harminoas éviek derekán egykori barátjáról, akinek portréját azonban nem elsősorban a személyes ismeretségiből adódó benyomásokból, sokkal inkább a mahl éri zene mélységes átélése és elemzése során kialakított emóciókból raj zol - ta meg. A 125 esztendővel' ezelőtt, 1860. július 7-én született Mahler ugyanis a nagy európai történelmi korszakforduló, az Osztriák-MJagyiar Monarchia utolsó békeidöszakában, fel- bomllásának korában élt és alkotott, érzékenyen {elfogva és magába Olvasztva a válságosáé vált közép-európaii élettér minden gondját, a népek las- sían félelembe forduló életérzését. És mindehhez járult még — nem teljesen függetlenül, természetesen a történelmi átalakulás mozzanatától — az európai zeneművészetben is lejátszódó nagy formai változás: a szimfónia két évszázadig tartó unalmámialk megingása, a forma újjáalakulása, és friss tartalommal való féltöltődése. E kettős hatás következtében', és természetesen Mahler érzékeny ideg- rendszere, vallási fanatizmusa, szerelemről, hatóiról vallott etikai felfogása révén jött létre az a sajátos zeneszerzői arculat, amely addig ismeretlen végletek, ellentmondások, mélységek és magasságok hordozóijává tett a zenekoltő szimfonikus alkotásaiban. Holott úgy tűnt, hogy már a beetho- vmi határokat is túlfeszítő brahmsi, bruokneri építkezés a műfajnak minden lehetőségét kiaknázta. Mahler zenekari műiveiben a hangszerelés finomsága, a hiangs'zínek újfajta kikeverése, a dinamikai árnyalatok elképzelhetetlen kiszélesítése mellett a trivialitásig menő bombasztikus effektusok jelennek meg, s robbantják szét olykor a gonddal szőtt, mozarti finomságokra törő zenekari szövetet; leképezéseként mintegy a tradíciókat és ideálokat megőrző, de a katasztrófa- szerű meglepetéseket mind gyakrabban elviselni kényszerülő kor valóságának. És ha a zeneszerző belső emberi- művészi világáról talán a szimfonikus műveknél is lényegre törőbben árulkodnak dalai, dalciklusai, Mahlert azért elsősorban a szimfónia- költészet nagy összefoglalójának, szintézLs-teremtő, s a felbomlás után megújuló zenekari hangzás1 és program mesterének érezzük a romantika innenső határán. És nem csak zeneszerzői, de nem utolsósorban karmesteri tevékenysége révén is. „A zene legjava nincs a kottában” — mondotta egy próbán Mahler, s ez a gondolat azóta a zenéi előadóművészek sokaságának vált nem egyszer eltúlzott, félremagyarázott szállóigéjévé. És alighanem ebben a kijelentésben kapott helyet először az interpretáló művészetben is megjelenő „önmegvalósítás” gyakran rosszul értelmezett igénye, amely egyébként a romantika egyik legnagyobb vívmánya. Mah- lernak nem egyszer szemére is vetették, hogy önkényes, öntörvényű módon értelmezi a zeneirodalom nagy alkotásait. Pedig interpretációi többnyire csak a megszokott hagyományoktól tértek el, és mine képp a kompozíció világit felismert szellemiségének tárására törekedtek. „A ti B hovenetek nem az én Bee venem” — jelentette ki h gosan, amikor számon ké tőle a beporosodott, rut előadásmódot, amely hely saját ihletett, önmagából rítő, merész felfogásában laltatta meg Beethovent, „i éli benne a b'eethoveni 1 ereje és szelleme.és < szimfonikus gondolkodás”. Ez a szimfonikus gondc dásmód vezette Mahlert is, hogy 1881-ben elvállal budapesti Magyar Királyi < raház igazgatója tisztét színházunkban akkoriban Erkel Ferenc és Sándor, \ mint Richter János nevelt nekar játszott, olyan szí maion, amelyről Mlahler az első meghallgatás utál ragadtatással nyilatkozott ha a gámcsoskodások haim is űzték fővárosunkból a zad e nagy muzsikusát, niek — ismét Bruno Wí idézve — „alkotásai és i pretáló munkássága révéi tágít ma is magasan le lángja, és a mai bizony kulturális viszonyok köze a maradandóság remél tölthet el bennünket”, nálunk az ő keze nyomán új lendületet )a magyar : kari és operakultúra fej se, s vált a továbbiakban répáivá. Szomory Gy SZEI egy szi hívatta üszkös szakad hó Iucí a mélt a völg: véget i Szombati galéria Ifj. Rácz Endre; Pannónia földjén Édes hazám! te kitelelt vetés, térdet elöntő jövendő, szárba szökkent élet — tejízű maggal édes, májusi meleg esők szerelme — példás palánta, ágat lehúzó virágzás, tomboló termés, töved közt fészkeltem, gyökeredhez közel, elleptem ágaidat, — virágfakadás előtt fészket szőttem ágaid közére. (Részlet: Váci Mihály Édes hazám című verséből) Köszöni Merre Az UIA — az Épír Nemzetközi Szövetsége resszusali háromévenkén szegezik a „művészetek í naik” helyzetét, koncep dolgoznak ki az építés, - ői&i emberi tevékenység - nyaiira. Az 1984-es kairói 1987-as bringhitoni kongr között a szakma fontos szemléje volt az idei III fiai építészeti világbie mely az ellméleti viták r a művekre koncentrált. A Bolgár Építőművés; vétségnek sikerült -szinte jes nemzetközi mezőnyt mozgató seregszemlévé t tatni a biennálét a í Kultúra Palotájában. 557 kollektive pályázott az építészeti versenyen í 38 országából tervekík megvalósult alkotásokk tetve 76 tudományos d< versenyzett az elméleti góriában. A zsűriben a szervezet olyan nagyteki építészei foglaltak helye Pierre Vágó. Felix Ca Rhatan Bállá és a ház Georgi Stoilov. A bienmálé reflektoré tail: Az építészet — a fu integrációja és a társí kulturális identitása — 1 összpontosult. A fődíja) díjak is azokra a művek nyitották a figyelmet, aa kapcsolódni tudtak a bi koncepciójához; amel; harmonikus egységbe i dött az épületek haszná tóke az építtető közössi KM HÉTVÉGI MUÉOIT
