Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

1985. július 6. Kelet-Magyarország 3 Felkészültebb tanárok Tovább gyarapszik, újabb szakokat indít a tanárképző főiskola Rangos felsőfokú intéz­ménnyé vált eddigi mun­kássága során a nyíregy­házi Bessenyei György Tanárképző Főiskola. Ezt nemcsak hallgatóinak né­pes számával vívta ki — a napokban befejezett tanévben 3184 hallgatója volt az intézménynek, — hanem az oktatómunka színvonalának országo­san elismert szintjével. Számos oktató szerzett magasabb tudományos, szakmai képesítést, tanít más főiskolákon, egyete­meken, mint vendég elő­adó. Ezúttal, a tanévzáró alkal­mából, inkább a feltételek, a várható szervezeti változá­sok, új szakok indulása iránt érdeklődtünk a főiskola ve­zetőinél. S arról, milyen he­lyi elismerésben részesülnek a legaktívabb oktatók, ho­gyan alakul a tanárjelöltek tudományos igényű felkészí­tése a rájuk váró munkára. A tanév során egy orszá­gos műszerpályázat révén több mint egymillió forintot költöttek számítógépek, kép­magnók, színes tévék és egyéb oktatási eszközök be­szerzésére.' A nagyobb be­ruházások is zavartalanul haladtak: az edzőcsarnok fű­tési, gázszerelési munkáira több mint 12 milliót, az uszodára körülbelül 6 mil­liót, a növényház kialakítá­sára 3 millió forintot költöt­tek. Mindez jelzi, hogy a' nehezebb gazdasági körül­mények között is gyarapod­tak a tárgyi-technikai felté­telek, amelyek ma már nél­külözhetetlenek a színvona­las munkához. — Gondos előkészítés után — hangoztatták — néhány kedvező szervezeti változás­ra is sor került az elmúlt tanévben. Belső átszervezés­sel és fúzióval létrehozták a Technika tanszéket, a ko­rábbi Műszaki ismeretek és gyakorlatok tanszék, vala­mint a Mezőgazdasági isme­retek és gyakorlatok tanszék összevonásával. Ezzel kap­csolatban még további fel­adataink vannak, melyek közül a legsürgetőbbnek a botanikus kert agrobotanikai kertté való fejlesztését tart­ják. Nagy jelentőségű a főisko­la életében, hogy engedélyt kaptak a német és francia szakos általános iskolai ta­nárok képzésére, s ennek már kialakították a szemé­lyi, tárgyi, tartalmi feltéte­leit is. A következő tan­évben e szakokra a törté­nelemmel és a magyarral párosítva összesen 24 hall­gatót vesznek fel. A követ­kező évek feladata lesz a je­lenlegi orosz tanszék kereté­ben dolgozó német és fran­cia tanszéki csoport tan­székké fejlesztése, sőt távla­ti fejlesztési terveik szerint felkészül a főiskola a har­madik nyugati nyelv szakta­nárainak, az angolnak a képzésére is. Számos tudományos ered­mény is mutatja, hogy a korábbi erőfeszítések ered­ményei ezekben az években kezdenek beérni. Egy oktató most nyerte el a kandidátusi fokozatot, tizenhat oktatót avattak kisdoktorrá, egy ok­tató tagja lett a képzőmű­vész-szövetségnek, egy Túri Sándor megyei díjat kapott. A főiskolai tanács több bel­ső kitüntetést is alapított: az idén adták át a „Bessenyei György Tanárképző Főiskola Érdemes Dolgozója” kitün- tetést. Az eredményes tanév ké­péhez tartozik még, hogy to­vább nőtt a nappali tagoza- ton tanulók száma, bár vál­tozatlanul jelentős a munka mellett, levelező és esti ta­gozaton diplomát szerzők aránya. A nappali tagozat tanár szakán 1716, a tanítói szakon 240 hallgató tanult, míg a levelező tagozaton 887 tanár és 134 tanítójelölt foly­tatta tanulmányait, az esti óvónői tagozatra pedig 107- en jártak. Az idén oklevelet szerzett 795 fiatal pedagó­gussal együtt — a főiskola fennállása óta — 13 ezer ta­nár és tanító, újabban óvónő végzett a főiskolán. Többsé­gük a megye iskoláiban ta­nít, míg több százan és ez­ren az ország legkülönbö­zőbb iskoláiban dolgoznak, közülük sokan azóta egye­temi végzettséget szereztek és középfokú iskolákban ta­nítanak. — A nemrég véget ért tan­évről szólva még elmondták: örülnek, mért ez alkalom­mal is csaknem nyolcszáz nevelőt adtak a közoktatás­nak, akiket korszerű mű­veltséggel, pedagógiai mes­terségbeli tudással igyekez­tek ellátni. S teljesült több hallgató kívánsága, pedagó­gusi és közművelődési mun­kára egyaránt jogosító okle­velet kaptak kézhez. Páll Géza Piackutatás és műszaki fejlesztés „Megmozdult“ a vállalat A Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyáró Vállalat 1984. évi összevont beszámoló taggyűlésén hangzott el a követke- zö: „A piackutatás és a műszaki 'f ÄjreäzflSr mindig volt meg. Emiatt előfordult, hogy legyártottuk a különböző szállítójárművek mintadarabjait, de nem volt piacunk.” Ennek a megszüntetésére született párthatározat az 1985. január 17-i pártfórumon. Mi történt a párthatározat végrehajtása érdekében, hol tartanak magvalósításában — kérdeztük. Dr. Újvári Sándor kereske­delmi igazgatóhelyettes: — Idejében született a vál­lalati párthatározat a gond megoldására- Egyre inkább piac érdekében végzett mű­szaki fejlesztésre kell hasz­nálnunk anyagi-szellemi energiánkat. Hosszú idő tését követően a termelését néhány hét múlva már a szé­riában végeztük. Ilyen volt a KP 206 F közúti fixplatós kocsi, a TMP trágyaimarko- ló-rakodó s még említhet­nék mást is. Mégis arra kényszerült a párttagság, hogy az említett ügyben párthatározat szülessen. Az előrelépés igényelte, hogy ja­vítsuk a kapcsolatot, az együttműködést a piackuta­tás és a műszaki fejlesztés között. Ez előrehaladásunk egyik kulcsa. Tóth József, a műszaki fej­lesztési osztály vezetője: — Igaz, így sokkal később kerültek gyártásra a minta­darabok az elmúlt időben, mlint alhogy fejlesztésre ke­rülitek. Csak példaként emlí­tem, hogy az MBP 113-as mezőgazdasági pótkocsi gyártását a munkadarab be­vizsgálása után kb. 3 év múlva kezdtük el. Ennek persze több oka volt. Egye­bek között a megrendelés, a kapacitás és így tovább. Suszfa László, a pántveze­tőség titkára: — Nem reális a kép, ha csak az árnyoldalaikat említ­jük. Több olyan gyártmá­nyuk is volt az elmúlt évek­ben, amelyeknek a fejlesz­— Még te panaszkodsz, hiszen elvetetted a tengeri nagy részét, legalább a biz­tosító kárpótol valame­lyest. .. — Mit érek vele, ha oda a reménység. Venni kell az abrakot, ki tudja; mennyi abban a kukorica? Meg az­tán nézd meg azt a földeit: hová lett a gyomirtó? El­vitte a víz, gyomtenger a tábla, ameddig a szem el­lát. — De legalább művelni lehet, elbírja a traktort, va­lamit csak .tudsz még bele vetni. — Ááá, hagyjuk. . . Ha most erőltetem, akkor meg ősszel leszek bajban. Meg aztán most eresszem neki a Rábákat, amikor a nya­kamon az aratás? Ügy kell vigyáznom a négy nagy gépre, mint a szemem fé­nyére. Egy elromlik, annyi mintha öt MTZ állna ki a sorból. És hiába a figye­lem, hiába vagyok az em­berek sarkában, mégis be­következik a baj. Eltörik a kardán, kipukikan a hidrau­lika, és ha végre nyugod­tan virrad ránk a hajnal, délben biztosan zápor ke­rekedik. Millió baj van ba­rátom, de hát mit tudsz te minderről...? — Én is a nap alatt élek, és még ahhoz is van sze­mem, hogy észrevegyem: aki sokat panaszkodik, azt előbb-utóbb meghallgatják, a vezetője 24 órát ül a nye­regben. Folytassam? A kombájmost említed? Az ugyanaz vastag porban, és plusz negyven fokban. — Hát tényleg nehezebb a soruk, mint mondjuk a tiéd. ^ Millió bajunk ... aki meg keveset, az úgy jár, mint a néma gyermek. — Na látod? Ezért tud­nék én 'nekimenni valaiki- nek. Azt hiszed, megszo­kásból jajgatunk? Hát nem látja meg senki, hogy min­dig magasabb és magasabb termésátlagot követelnek ugyanazokkal a traktorok­kal, ekékkel és emberek­kel? Elhasználódunk mtind- ahá-nyan. — A traktoros többet ke­res, mint az elnök, a kom- bájnosról nem is beszélek. — Látod azt a zöld Rába 250-est, amelyik most for­dul a fasor mellett? Annak — Na, idefigyelj... Még szerencse, hogy ismerlek és tudom hogy provokálsz, de nem hagyom magam. .. Vedd tudomásul, hogy na­gyon megharcolunk mi a fillérért, forintért. A feke­te föld nagyon nehezen ad­ja meg magát... Nem is tudom, miért gyötörjük a nyolc tonna kukoricáért, mikor itt a tábla szélén ez a vadrózsa most is térdig ér, meg akkor is ilyen volt, amikor öt éve idejöttem. — Nocsak! Széplélek let­tél? — Csak amikor okosabb már nem lehetek. Esik Sándor Közvetlen kapcsolat A korábbi gyakorlattól el­térően most a vállalat a me­gyei AGROKER vállalatok­kal, a termelési rendszerek­kel van kapcsolatban, a ko­rábbi trösztök helyett. Vagy­is nehezebb a piackutatás, s nincs megfelelő összhang a gépek fogadására. A sok-sok forgalmazónak megannyi az igénye, amelyet lehetetlen gazdaságosan kielégíteni. Er­re sem anyagi, sem szellemi kapacitás nincs, de mellesleg szükségtelen is. Helyette le­hetőleg olyan mintadarabo­kat gyártanak, amelyeket el is lehet adni a piacon. így készül most biztos szovjet piacra a Kemping IV. üdülőkonténer, a Tajga IV. lakókocsi, e termékcsalád legkorszerűbb változata, amely mínusz 57 Celsius fo­kos időjárás esetén is lakha­tó. És Uyen a legújabb RO- TÁR—3-as nedves kukorica zúzó-betároló gép. S a hazai piacra is olyan gyártmányok készülnek, amelyek kereset­tek. — Kezdeti eredményeink bizonyítják: a párthatározat megvalósítása érdekében ha- ~fHfcörífj sz’&rb'ező murikat geztek az illetékes osztályok, a műszaki értelmiség, a párttagság — mondja ki Suszta László. — Értékelhetően javult az utóbbi időben a piackutatás és műszaki fejlesztés közötti összhang. Sajnos ez nem mondható el egyértelműen még ma sem a műszaki ér­telmiség anyagi-erkölcsi megbecsülésére. Itt a jövő­ben döntő változásokra van szükség, ha azt akarjuk, hogy lényegi eredmények szüles­senek Egyetlen határozat megva­lósításának néhány vonását vizsgáltuk csupán. A megvu-1' lósítás következetessége mel­lett sok buktató is tapasztal­ható. Olyan is, amelyről a mezőgépes dolgozók, illetve olyanok, amelyekről nemcsak ők tehetnek. Új termékek A Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárában két új termék nullszériájának gyártását fejezték be. Ha­marosan kezdődik a soro­zatgyártásuk is. A keverő­tálas minim érleg tetszetős formájú, mérési határa két kilogramm. Még ebben az évben 100 ezer darabot gyártanak belőle és jelen­tős mennyiséget exportra szállítanak. Kanadai meg­rendelésre készül az egy ke­zes pneumatikus csiszoló­gép, melynek a 300 darabos szériája a napokban ké­szült el. E tennék sorozat- gyártását is még ebben az évben megkezdik. Képein­ken a minimérleg hitele­sítése, az egykezes csiszoló­gép végszerelése. (Jávor László felvételei) Felújított gépek Az idén csak mintegy tíz­millió forint jut gépvásárlás­ra a nyíregyházi KEMÉV Gépkölcsönző és Szolgáltató Leányvállalatnál. Ez pedjg ■ -vadnTi TcfjVéíf a* gííTpffrtc “Sam­ten tartására. Éppen ezért határozták el, hogy a kapa­citás megtartása érdekében a második fél évben fődanab- cserés javításokkal, a már le­írt gépeket olyan műszaki állapotba hozzák, hogy a biz­tonságos munka feltételeinek megfeleljenek. Ilyen főda- rabcserés javításokkal újíta­nak fel például Yumbo hid­raulikus kotrókat, Tátra autódarukat, EO—26-21 típu­sú kiskotrókat, mixer beton­szállító gépkocsikat, valamint talaj süllyesztő berendezése­ket. A második fél évben ezért a szokásosnál is na- , gyobb . feladatok hárulnak majd a leányvállalat gépja­vító üzemére, de a saját re- zsis munkákkal jelentős megtakarítást is elérnek. Életközelből — Régebben „külön” uta­kon jártunk. így vettünk részt kiállításokon, vásáro­kon. Most ezeket együtt, kö­zösen szervezzük. Az üzlet­kötéseink előtt szakvéle­ményt kérünk. A műszaki fejlesztéssel foglalkozó gár­dánk most jobban, életkö­zeiből vizsgálja a lehetősé­geket — magyarázza a keres­kedelmi igazgatóhelyettes. — Mivel a pickutatás és a műszaki fejlesztés összhang­jának megteremtése pártha­tározat, így ez év novembe­rében újra megvizsgáljuk: mi történt megvalósítása ér­dekében? Tervezzük, hogy pártmunkásokból, különböző szakemberekből brigádot alakítunk, amelynek feladata lesz megvizsgálni a végre­hajtásit akadályozó tényező­ket, s javaslatot tenni azok elhárítására: — összegezi a teendőket Suszta László, a pártvezetőség titkára. Farkas Kálmán A munkavédelmi kesztyűk gyártása mellett egyéb munkavé­delmi eszközöket is készítenek a Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezetben. A képen: Pásztor Anna és Pásztor Miklós- né lábvédőket készít hasított bőrből — a hegesztők részére. Megjegyzés Jó szó N em azért a 20 ezer forintért, de ha jó szó éri a ház elejét, dagad az ember keble. Ez a mostani jó szó cseppecs­ke ugyan, mondhatnánk úgy is, csepp a „tengeri­ben”, de megéri a további szószaporítást. Azt írja a „Kukorica .. (a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat lapja), hogy érté­kelték a taggazdaságok ta­vaszi kukoricavetésének versenyét. A háromezres körzetben a tiszavasvári Munka Tsz második lett, jutalom 20 ezer forint. .. Szóval nem azért a húszezer forintért, de a jól végzett munka igazi elismerése még csak ezek után következik. A jó mag­ágy a gondos vetés és a szakszerű gyomirtás ked­vező időjárás mellett ton­nákkal mérhető többlet­termést hoz. Tiszavasvári- ban ezt már régen tudják, hiszen nem első alkalom, hogy a tengerit messze a megyei átlagot meghaladó hozammal termelik. Idén sem számíthatnak rosz- szabb eredményre, mint máskor. Látnivalóan szép a kukoricájuk .. . Egyébként a versenyben 115 taggazdaság tavaszi munkáját minősítették, mindegyik gazdaság élen­járó és ebben a mezőny­ben az elsők között lenni nem egy rossz dolog. Ilyen alapon a 20 ezer forintos díj csak másodlagos és jelképes. Alapvető és ér­tékmérő, hogy a Munka Tsz-ben a munka színvo­nala magas. (Ezt a már fentebb említett újságban írták.) S. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents